288/2022. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

288/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1114 Budapest, Villányi út 11-13., a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1] Kifogástevő 2022. március 31-én 11 óra 51 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Heves megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Hatvan Online Kft. ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértésére hivatkozással.

[2] A benyújtott kifogást az OEVB – mellékelve az OEVB elnökének az áttételről szóló levelét is- 2022. április 1-jén 11 óra 17 perckor felterjesztette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

[3] Kifogástevő előadta, hogy a Hatvan Online internetes híroldal 2022. március 29-én „Lajos, ebből megint csúf lebukás lesz” címmel cikket jelentetett meg. Kifogásához csatolta a kifogással érintett cikk internetes elérhetőségét (linkjét) is.

[4] Kifogástevő a továbbiakban ismertette a szóban forgó sajtótermék Korózs Lajossal kapcsolatos tényállításait:

[5] „Egy picit sajnálatos, hogy az ilyen impresszum nélküli szórólapok miatt újra és újra elmarasztalja a választási bizottság a kamuvideós Korózs Lajost és a mögötte álló Gyurcsány-csapatokat, ahogy a múltkor is történt. Mert hiába nem írják rá magukat, világos, kinek áll érdekében egy ilyen lejárató anyag.”

[6]  Kifogástevő álláspontja szerint a fent hivatkozott cikkel ellentétben a valós tények az alábbiak. Kifogástevő ismertette, hogy bár az OEVB 29/2022. (III.23.) számú határozatával egy ízben valóban elmarasztalta Korózs Lajost, a döntés ellen a Magyar Szocialista Párt a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be.

[7] Kifogástevő rögzítette, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 2022. március 28-án kelt 223/2022. számú határozatában az OEVB 29/2022. (III.23.) számú határozatát részben megváltoztatja és a Ve.144. § (2) bekezdésének sérelmét nem Korózs Lajos, hanem kizárólag ismeretlen személlyel szemben állapítja meg. Álláspontja szerint azonban ezt a tényt a Hatvan Online cikke rosszhiszeműen elhallgatta és Korózs Lajost tényállítás keretében jogsértőként tünteti fel.

[8] Kifogástevő hozzáfűzte, hogy a fentiek tükrében a Hatvan Online fentiekben említett cikke valótlanul állítja, hogy Korózs Lajos a jelzett ügyben elmarasztalásra került. Véleménye szerint a valóság ezzel ellenkezően éppen az, hogy a Nemzeti Választási Bizottság határozata szerint a jogsértést nem Korózs Lajos, hanem ismeretlen személy követte el.

[9] Kifogástevő előadta, hogy a sérelmezett közlések a valótlan tények híresztelése mellett minden ténybeli alapot nélkülöznek, mivel véleménye szerint a Hatvan Online szerkesztőségének eljárása a legalapvetőbb újságírói szakmai követelményeknek sem felelt meg, hiszen a cikk megjelenése előtt a Nemzeti Választási Iroda hivatalos honlapjának felkeresése útján gyorsan és könnyen ellenőrizhették volna a sérelmezett cikkben híresztelt állítások valótlanságát. Állításának alátámasztására csatolta a szóban forgó határozat internetes elérhetőségét (linkjét) is.

[10] Kifogástevő hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a valótlan állítás célja egyértelműen Korózs Lajos, országgyűlési képviselőjelölt negatív színben történő feltüntetése és az általa folytatott kampány hatékonyságának csökkentése volt. Álláspontja szerint a Hatvan Online ezzel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt választási eljárási alapelveket.

[11] Kifogástevő kérte a választási bizottságot, hogy a kifogásának adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértést, annak b) pontja alapján a Hatvan Online Kft-t, a Hatvan Online internetes híroldal kiadóját tiltsa el a további jogsértéstől, valamint annak d) pontja alapján a jogsértésük szándékos jellegére és a jogsértéssel elért választópolgárok nagy számára való tekintettel szabjon ki bírságot is.

 

 

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[12] A kifogás nem alapos.

[13] Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. E törvényi feltételeknek Kifogástevő kifogása megfelelt.

[14] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

[15] A sajtó választási kampányban való részvételének Ve. 151. §-a alapján történő vizsgálata során az NVB, a Kúria döntéseivel megerősített gyakorlata szerint akkor teljesülnek a Ve. 43. §-ában és 46. §-ában foglalt követelmények, ha az alapelvi sérelem megállapítására irányuló jogorvoslati kérelem elbírálásakor megtörténik a sérelmezett cikk tartalmi vizsgálata és az a határozat indokolásában rögzítésre kerül, legalább a tényállás tisztázásához szükséges mértékig.

[16] A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy jelen eljárásban vizsgált jogorvoslati kérelem a hatvanonline.hu elektronikus sajtótermék (a továbbiakban: Sajtótermék) üzemeltetője, a Hatvan Online Kft. ellen került benyújtásra annak internetes felületén 2022. március 29-én közölt médiatartalom kapcsán.

[17] Beadványozó jogorvoslati kérelmében jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvása, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvek megsértését jelölte meg, azzal az érveléssel alátámasztva, hogy Sajtótermék a „Lajos, ebből megint csúf lebukás lesz” címmel közölt cikk valótlan tényeket híresztelt Korózs Lajos személye kapcsán.

[18] A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy elbírálása során irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság 3107/2018. (IV. 9.) számú AB határozatát (a továbbiakban: ABh.). A hivatkozott döntés releváns megállapításait az NVB 707/2018. számú határozata indokolásának [16]-[20] bekezdései, valamint a 218/2022. határozata indokolásának [32]-[35] bekezdései is tartalmazzák.

[19] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, a politikai közszereplők vonatkozásában a kritika határai szélesebbek, mint más személyek esetében. Ugyanakkor a véleménynyilvánítási szabadság által nyújtott oltalom szempontjából meg kell különböztetni a tényállítást az értékítélettől. Mivel az előző megléte bizonyítható, az utóbbié azonban lehetetlen. Így az értékítélet alkotmányos védelem alatt áll, a közszereplő becsületének csorbítására alkalmas hamis tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata azonban nem – abban az esetben, ha a tényt állító, híresztelő, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló személy tudta, hogy közlése lényegét tekintve valótlan, vagy azért nem tudta, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta. Az Alkotmánybíróság az 5/2015. (II. 25.) AB határozatban és a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatában is állást foglalt a politikai véleménynyilvánítás kérdésében, és azokban a korábbi kúriai gyakorlattól eltérő mércét határozott meg: a választási kampányidőszakban a jelöltek, közszereplők kritizálhatóságának a mércéjét megemelte.

[20] Az Alkotmánybíróság kifejtette továbbá, hogy a közügyekkel összefüggő vélemények kinyilvánítását a szólásszabadság különös erővel védelmezi, és a közügyek megvitatásának lényegi részét jelentik a közügyek alakítóinak tevékenységét, nézeteit, hitelességét érintő megnyilvánulások: a társadalmi, politikai viták jelentős részben éppen abból állnak, hogy a közélet szereplői, illetve a közvitában résztvevők egymás elképzeléseit, politikai teljesítményét és azzal összefüggésben egymás személyiségét is bírálják. Másrészt az Alkotmánybíróság a szólásszabadságnak ebben a különösen védett körében is érvényesnek tartja a vélemények és a tényállítások megkülönböztetéséről mondottakat: „[a] tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. A szólás- és sajtószabadság határainak megvonásánál mindazonáltal indokolt különbséget tenni az értékítéletek és a tényállítások védettsége között (…). Míg vélemények esetében a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen, addig a bizonyíthatóan hamis tények önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt.” Az adott közlés védelmére vonatkozó alkotmányjogi mérce meghatározásakor tehát a közügyek vitáján belül is fontos kérdés, hogy a közlés értékítéletnek vagy tényállításnak minősül-e.

[21] A választási kampányban tett kijelentések jogszerűségének bírói mérlegelése körében irányadó alkotmányossági szempont, hogy „[v]álasztási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. [31/2014. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [28]]. A választási kampányt pedig az Alkotmánybíróság következetesen olyan szituációnak tekintette, amelyben a lehető legerősebben jönnek számításba a közügyek minél szabadabb vitája melletti érvek, és ahol leginkább helye van a politikai programokról és a jelöltek alkalmasságáról vallott vélemények akár túlzó, felfokozott megfogalmazásának; tekintettel arra is, hogy ezen időszak alatt a cáfolat vagy ellenvélemény kifejtésének is jelentős tere nyílik.”.

[22] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a következő megállapításokat tette: „[a] politikai vitának a választási kampány során különösen is felfokozott körében a tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt köznapi értelemben vett automatikus alkalmazásával, azaz nem szorítkozhat kizárólag a vizsgált kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére. A közügyek intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók.”.

[23] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásban foglalt érvekre tekintettel megvizsgálta a kifogás tartalmát, ennek keretében a fent hivatkozott jogértelmezéssel összhangban elvégezte a kifogás tárgyát képező elektronikus formában megjelent médiatartalom részletes elemzését, amely alapján az alábbi megállapításokat teszi.

[24] Sajtótermékben 2022. március 29-én „Lajos, ebből megint csúf lebukás lesz” című cikk a hatvanonline.hu elektronikus hasábjain jelent meg. A cikk a „VÉLEMÉNY- Korózs érdeke lehet a hazugságalapú szórólap is” alcímet viseli. A cikk írója egy, Heves megye területén terjesztésre került szórólap kapcsán osztja meg véleményét az olvasókkal. A cikkből kiderül, hogy a szóban forgó szórólap a térség többször újraválasztott képviselőjét, Szabó Zsoltot rágalmazza. A cikk írója tételesen végig veszi a szórólap által tartalmazott rágalmazó állításokat, amelyekhez egyesével személyes kommentárt, „cáfolatot” is fűz. Az írás szerzője a szórólapon szereplő tartalom ismertetését követően pedig a cikk mintegy „csattanójaként” saját politikai állásfoglalását is felfedi az ügy kapcsán az olvasóknak. Ebből kiderül, hogy személyes meggyőződése szerint az ilyen lejárató anyag Korózs Lajos érdekében áll. Ennek kapcsán hangzik el az írásban az a mondat, amely az OEVB Korózs Lajos elmarasztaló döntésére tesz utalást és amelyet a cikk egészének kontextusából kiragadva Kifogástevő sérelmez.

[25] A Bizottság rámutat arra, hogy a sajtónak alapvetően két feladata van: a tényközlés és a véleménynyilvánítás. A tényközlést a tájékoztató műfajtípusok, míg a véleménynyilvánítást a véleményközlő, publicisztikai műfajok látják el. A tájékoztató műfajok tényt közölnek, és azt tárgyilagosan, az újságíró személyes véleménye nélkül mutatják be. A véleményközlő műfajok esetében pedig a befogadó olvasó minden esetben az újságíró személyes véleményével, olykor a szerkesztőség álláspontjával ismerkedhet meg egy adott eseményhez kapcsolódóan. Ez pedig érzelmeket is kifejez és így erősen szubjektív műfajnak számít.

[26] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogással érintett közlésnek a címét és a tartalmát is egyaránt megvizsgálva és összevetve tehát megállapítja, hogy a kifogással érintett médiatartalom - ahogy azt az alcím is jelzi, a véleményközlő műfajba sorolható és a kifogásolt közlés egyértelműen politikai véleménynyilvánításnak tekintendő.

[27] Az ügyben nem merült fel, maga Beadványozó sem állította, hogy a Sajtótermék közhatalmi szerv által fenntartott sajtótermék lenne. A Bizottság álláspontja szerint a Sajtótermék valamely jelölt, jelölő szervezet melletti elköteleződése önmagában nem kérhető számon, ha ez nem párosul a választás tisztasága, vagy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmével. Ez akkor valósulna meg, ha a választási kampány részeként értékelhető tartalmak a közügyek szabad vitatásának körébe nem sorolható, valamely jelölt méltóságát sértő, dehumanizáló, vagy egyébként jogsértő tartalmat közvetítenének. Egyebekben a politikai állásfoglalás, és annak megjelenése a szerkesztői szabadság körébe tartozó döntés.

[28] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogással érintett médiatartalom véleménynyilvánításnak minősül, így annak közlésével Sajtótermék kiadója nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjait, ezért erre tekintettel a Ve. 220. §-a alapján a kifogást elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[29] A határozat a Ve. 208. §-án, a Ve. 218. § (1) bekezdésén és a 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 3.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke