A Nemzeti Választási Bizottság
285/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Párbeszéd Magyarországért Párt (1015 Budapest, Batthyány utca 62., a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. március 31-én 14 óra 16 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § (1) bekezdése, valamint 245. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 5. § (4) bekezdés d) pontja alapján.
[2] Kifogásában előadta, hogy a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) mellé delegált megfigyelő 2022. március 28. napján 19 óra 17 perckor az NVI aulájában e célra kialakított teremben észlelte, hogy a 293. számú levélszavazat dossziéban 1 db szavazási iratot a Posta átlátszó borítékkal csomagolt át. Az ellenőrzésre váró 298. számú levélszavazat dossziéban további átcsomagolt küldeményeket látott. A Posta csatolt közleménye szerint a küldemény sérülten érkezett külföldről, ezért a küldeményt annak postai felbontása nélkül átcsomagolták. A sérült levélcsomag ellenőrzését az NVI felfüggesztette, és az eseményről jegyzőkönyvet vettek fel, amelyet az NVI munkatársa is aláírt. A jegyzőkönyvet Beadványozó csatolta kifogásához.
[3] Előadta, hogy mivel a kifogásban jelzett és jegyzőkönyvbe rögzített történésre 2022. március 28. napján került sor, a kifogás benyújtására a Ve. 209. § (1) bekezdése szerint nyitva álló, háromnapos határidő 2022. március 31-én 16 órakor jár le.
[4] Hivatkozott arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választás tisztaságának megóvása a választási eljárás alapelve. Ennek keretében a választási szervek kötelesek biztosítani a szavazás titkosságát és azt, hogy a választó az Alaptörvény XXIII. cikk szerinti választójogát szabadon és befolyásmentesen gyakorolhassa.
[5] A Ve. 289. § (3) bekezdés a) pontja a levélszavazatok érvényessége körében garanciális szabályként rögzíti, hogy a szavazás irat érvénytelen, ha a válaszboríték nincs lezárva. Ugyanezen szakasz (4) bekezdés b) pontja értelmében nem érvénytelen az a szavazási irat, amelynél a válaszboríték csak kis mértékben sérült, de sem abba betenni, sem abból kivenni iratot nem lehet, valamint az azonosító nyilatkozaton, illetve a szavazólapon szereplő kitöltött adattartalom a válaszboríték felbontása nélkül nem megállapítható.
[6] A két szakasz együttes értelmezéséből Beadványozó szerint az következik, hogy a szavazási irat érvénytelenségéhez az olyan sérülés vezet, amikor a szavazási irat sérülése következtében a szavazási irat tartalma hozzáférhetővé válik, vagyis a szavazás titkossága sérül.
[7] Álláspontja szerint a kifogásban rögzített tényállás alapján az átcsomagolt, sérült szavazási irat érvénytelennek minősül. Az a körülmény, hogy a Posta szükségesnek látta a szavazási irat átcsomagolását bizonyítja, hogy a válaszboríték nem “kis mértékben sérült”, hanem a sérülés jelentős, valamint bizonyítja, hogy olyan fokban sérült, amely hozzáférhetővé teszi a szavazási irat tartalmát, hiszen egyébként nem lett volna szükséges a szavazási irat további csomagolással biztosítása. Nem állapítható azonban meg, hogy a postai átcsomagolást megelőzően ki férhetett hozzá jogosulatlanul a szavazási irat tartalmához, amelyre tekintettel szükséges a sérült szavazási irat érvénytelenítése.
[8] Mindezek alapján Beadványozó azt kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg az átcsomagolt levélszavazatok érvénytelenségét és b) pontja alapján tiltsa el az NVI-t az átcsomagolt levélszavazatok felbontásától.
[9] A Nemzeti Választási Iroda elnöke feljegyzésben rögzítette a kifogásra tett észrevételeit, az alábbiak szerint:
„A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 289. § (3) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy szavazás irat érvénytelen, ha a válaszboríték nincs lezárva, amely rendelkezést ugyanezen szakasz (4) bekezdés b) pontja úgy pontosít, hogy nem érvénytelen az a szavazási irat, amelynél a válaszboríték csak kis mértékben sérült, de sem abba betenni, sem abból kivenni iratot nem lehet, valamint az azonosító nyilatkozaton, illetve a szavazólapon szereplő kitöltött adattartalom a válaszboríték felbontása nélkül nem megállapítható.
A Nemzeti Választási Irodához postai úton visszaküldött levélszavazási válaszborítékok között az NVI eddig mintegy 40 olyat talált, amelyeket a Magyar Posta – a boríték sérülésére hivatkozással – műanyag zacskóba csomagolt. A csomagba helyezett tájékoztató szerint „a „nemzetközi levélposta küldemény a Magyar Posta Zrt. kezelésébe sérüléssel (a burkolat hasadásával) érkezett külföldről. A küldemény bontása nélkül a burkolatot megerősítettük, a sérült részt, a tartalom megóvása végett „Posta Budapest 1005” zöld feliratú műanyag zacskóba helyeztük / ragasztószalaggal láttuk el.”
A Magyar Posta a sérült borítékok becsomagolásakor nem azok Ve.-ben meghatározott mértékű sérülését vizsgálja, de ha azt tenné, annak sem lenne jogi relevanciája, hiszen a Ve. 238. § (1) bekezdése szerint a levélben leadott szavazási iratok ellenőrzése az NVI hatáskörébe tartozik.
Az NVI a műanyag csomagolás eltávolítását követően tudja megállapítani, hogy az adott válaszboríték sérülése eléri-e azt a mértéket, amikor a szavazási iratot érvénytelenné kell nyilvánítani. Annak érdekében, hogy a Posta által becsomagolt válaszborítékok felbontása és értékelése megnyugtató módon, a jelölő szervezetek által megbízott megfigyelők jelenlétében történhessen, az ilyen válaszborítékokat az NVI külön gyűjti, és egy későbbi, a megfigyelőkkel egyeztetett időpontban dolgozza fel.
A kifogásolt boríték ellenőrzése sem történt meg ezidáig. Ennélfogva a Nemzeti Választási Iroda döntése elleni kifogás benyújtásának lehetősége is csak a vizsgálat elvégzését követően nyílik meg.
2. Kifogástevő a Nemzeti Választási Bizottságtól azt is kéri, hogy tiltsa el az NVI-t az átcsomagolt levélszavazatok felbontásától.
Az NVI a levélszavazatok ellenőrzését a Ve. 289 §-a alapján végzi. Amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság helyt ad a kifogásnak és eltiltja az NVI-t az átcsomagolt levélszavazatok felbontásától, abban az esetben az NVI nem tud teljeskörűen eleget tenni a Ve. által előírt kötelezettségének, nem tudja megvizsgálni a levélcsomagot, és ellenőrizni a kisebb sérülés miatt, a posta által átcsomagolt szavazási irat érvényességét.”
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[11] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[12] A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint, a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[13] A levélben leadott szavazási iratok ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a Ve. 126. A levélben leadott szavazási iratok ellenőrzése című alcíme tartalmazza.
[14] A Ve. 288. § (1) bekezdése a szavazási iratok ellenőrzésének feladatát a Nemzeti Választási Iroda hatáskörébe utalja.
[15] A levélben beérkezett szavazási iratok feldolgozásának két fázisa van.
Az első, annak megállapítása, hogy a szavazási iratot az arra jogosult adta-e le, továbbá, hogy az irat a formai követelményeknek megfelel-e. Ezt az ellenőrzést a Nemzeti Választási Iroda legkorábban a szavazást megelőző hatodik napon, azaz jelen eljárásban 2022. március 28-án kezdhette meg.
[16] Ez az ellenőrzés a szavazásról szóló nyilatkozatok alapján a választópolgár azonosítását, továbbá a szavazási iratra vonatkozó formai követelmények megtartásának ellenőrzését jelenti. 2022. március 28. és 2022. április 3. 19.00 óra között kizárólag az ellenőrzés ezen fázisa végezhető, a szavazatokat tartalmazó borítékok felbontása nem.
[17] A második fázis a szavazási iratban lévő szavazatok megszámlálása. Az eljárás során mindvégig biztosítani kell a szavazás titkosságát. A szavazás titkossága követelményének biztosítása akként történik, hogy az első és a második fázis elkülönül. Csak a szavazás titkosságát biztosító, kellően nagyszámú azonosító nyilatkozat ellenőrzését követően lehetséges ugyanis a belső borítékok összekeverése és a szavazatok megszámlálása.
[18] Mindkét fázis jelentőséggel bír, mivel érvényes szavazatot csak olyan szavazási irat eredményezhet, amelyben az azonosító nyilatkozat és a szavazólap is megfelelően van kitöltve, továbbá betartásra kerülnek a szavazási irat összeállításának szabályai.
[19] A Ve. a szavazási iratok ellenőrzése során is biztosítja, hogy e tevékenységet a Nemzeti Választási Iroda ne kontroll nélkül végezze. A Ve. 245. §-a alapján a Nemzeti Választási Bizottságba tag megbízására jogosult jelölő szervezet, ide nem értve az országos nemzetiségi önkormányzatot, a Nemzeti Választási Iroda mellé legfeljebb öt megfigyelőt bízhat meg a szavazási iratok ellenőrzése és a szavazatok megszámlálása törvényességének ellenőrzésére. A nemzetközi megfigyelő, a médiaszolgáltató munkatársa és a Nemzeti Választási Bizottság tagja szintén figyelemmel kísérheti a szavazási iratok ellenőrzésének teljes folyamatát.
[20] A szavazási iratok ellenőrzésének szempontjait a Ve. taxatíve felsorolja. E szerint a választási irodának ellenőriznie kell, hogy a határidőben beérkezett válaszboríték:
- le van-e zárva,
- tartalmazza-e a (csak egy) belső borítékot, és az le van-e zárva,
- tartalmazza-e az azonosító nyilatkozatot, mely:
- teljeskörűen tartalmazza-e a választópolgár adatait, és azok (a törvényben meghatározott kivételekkel) megegyeznek-e a levélben szavazók névjegyzékének adataival,
- tartalmazza-e választópolgár aláírását,
- a polgár szerepel-e a levélben szavazók névjegyzékében,
- a választópolgár nem adott-e le már szavazási iratot.
Amennyiben bármelyik kérdésre nem a válasz, a szavazási irat érvénytelen.
[21] Nem vezet érvénytelenséghez, ha a választópolgár a szavazatát tartalmazó belső borítékot nem a hivatalos külső borítékban juttatja vissza.
[22] Lezártnak minősül a külső boríték, ha azon csak kisebb, a szavazólap és a nyilatkozat integritását nem befolyásoló sérülés található.
[23] Ahogyan azt a Nemzeti Választási Iroda feljegyzése is rögzíti, a kifogásban sérelmezett, 298. számú levélszavazat dossziéban lévő, a Posta által átlátszó, műanyag csomagolásba helyezett szavazási iratok esetében a kifogás benyújtásának időpontjában még a feldolgozás első fázisa sem történt meg. Sőt a kifogás elbírálásakor sem. Ahogyan ugyanis az NVI elnökének feljegyzésében szerepel, ezen szavazási iratok külön lettek gyűjtve és egy, az NVI által valamennyi megfigyelővel egyeztetett időpontban kerülnek ellenőrzésre.
[24] A kifogás ezért valójában egy olyan eseményhez köti a benyújtásának időpontját, amely a jogsértés időpontjaként nem értelmezhető, mert 2022. március 28-án még mindössze a szavazási irat különhelyezése történt meg, a Ve. 289. §-a szerinti első fázisú ellenőrzése, azaz a szavazási iratnak ugyanezen szakasz (3) bekezdésének figyelembe vételével való minősítése nem.
[25] A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon kell megérkezzen. Jelen esetben a jogszabálysértés elkövetése abban állhatna, ha az NVI a külön gyűjtött, Posta által műanyag csomagolásba helyezett szavazási iratok esetében elvégezte volna az ellenőrzés első fázisát és azokat Beadványozó álláspontjával ellentétben érvényesnek minősítette volna.
[26] Mivel ez még nem történt meg, nincs olyan jogsértés sem, amelynek elkövetésétől számított 3 napon belül kifogás lett volna előterjeszthető. Vagyis megállapítható, hogy Beadványozó úgymond „idő előtt” nyújtotta be kifogását.
[27] A kifogás abban a tekintetben is tévedésben van, hogy az NVB jogosult lenne az NVI ellenőrzését megelőzően dönteni a szavazási irat érvényességéről. A Ve. a 288. § (1) bekezdésében egyértelműen az NVI-t jelöli meg a szavazási iratok ellenőrzésére, és ennek alapján azok érvényességéről vagy érvénytelenségéről első körben döntést hozni jogosult szervként. Az NVB kizárólag az NVI-nek a szavazási irat érvényessége tárgyában már meghozott döntését jogosult felbírálni, az NVI ellenőrzési tevékenységének jogszerűségét vitató, érdemben vizsgálható kifogás alapján. Olyan eset azonban nem fordulhat elő, hogy a Ve. 288. § (1) bekezdésében foglalt szabályt áthágva, az NVB az NVI helyett hoz döntést a szavazási irat érvényessége tárgyában, mert azzal az NVI Ve.-ben rögzített hatáskörét vonná el.
[28] Mindezek alapján a kifogás nem csak idő előtti, de olyan kérdés eldöntésére irányul, amely a kifogás elbírálásának időpontjában nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem.
[29] A Ve. 215. § b) és d) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az elkésett, illetve annak elbírálása nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem.
[30] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[31] A határozat a Ve. 209. § (1) bekezdésén, a 215. § b) és d) pontján, a 288. és 289. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 3.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke