A Nemzeti Választási Bizottság
284/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság E. B. (a továbbiakban: Kifogástevő) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. április 1-jén 19 óra 12 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be.
[2] Kifogástevő a leveléhez csatolt egy fényképet egy plakátról, amely véleménye szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a sepsiszentgyörgyi Bertis Kft. élelmiszer-kereskedelmi lánc közös, szervezett kampánya a levélszavazatok törvényellenes, bűncselekménynek számító, jogosulatlan begyűjtéséről és birtoklásáról, annak jogosulatlan kezelésről szól.
[3] A Kifogástevő kifejtette továbbá, hogy feljelentést tett az ORFK Ügyeleti Osztályán a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményről szóló Btk. 350. §-ára hivatkozva. A feljelentésében elkövetőként nevezte meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a Bertis Kft. felelős vezetőit, a plakátot készítő céget, a plakátot kihelyező céget, és a szavazatok begyűjtésében résztvevő kereskedelmi dolgozókat.
[4] Véleménye szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvétele a szavazás folyamatában törvényellenes és összeférhetetlen a választás tisztaságával. Kifejtette továbbá, hogy a Magyar Köztársaság területén delegált és regisztrált szavazatszámlálási bizottság tagsági körén és törvényes jogosultságával nem bíró személyek közreműködése a szavazatok begyűjtésében, kezelésben, birtoklásában bűncselekmény. Ezen felül megjegyezte, hogy a szavazatokat a törvényben előírt regisztrációs dokumentáció nélkül kezelik, tárolják és utaztatják.
[5] Véleménye szerint a magyar büntetőtörvények és választási törvény értelmében a külföldön végrehajtott bűncselekmény esetén is el kell járnia a magyar hatóságoknak, így a magyar rendőrségnek joghatósága van romániai lakos személyek ellen vádat emelni.
[6] Álláspontja szerint a választási törvény értelmében a Nemzeti Választási Bizottság a 2022. április 3-ai országos választás és népszavazás valamennyi szavazati, így a külhonos magyarok körzetében történő jogsértés ügyében is köteles eljárni és intézkedni, felügyelni a Magyar Köztársaság választását, akár magyar állampolgár akarja azt befolyásolni vagy elcsalni, akár külföldi állampolgár.
[7] Kifogástevő a romániai levélszavazatok tömeges, törvényellenes begyűjtése, jogellenes birtoklása és kezelése ügyében azonnali felfüggesztő intézkedést kért.
[8] Kifogástevő javaslatot tett a fentiekben kifejtettekre figyelemmel arra, hogy a romániai szavazók szavazati jogát függesszék fel a 2022-es választások során.
[9] A kifogásában megjelölt egy linket, amely a levélszavazatok begyűjtési gyakorlatáról számol be, továbbá idézte az ORFK-nak címzett levelében foglaltakat.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[11] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[12] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[13] A kifogás vizsgálata alapján a Bizottság rögzíti, hogy Kifogástevő a kifogásában nem jelölt meg konkrét jogszabálysértést, csupán általánosságban hivatkozik a választás tisztaságának megsértésére.
[14] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a kifogásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a sérelmezett tevékenység milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[15] A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés is, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ezen esetek egy részében a Kúria hiányosnak értékelte a kérelmet, és mivel a kérelem hiányosságai – a rövid határidőkre tekintettel – a bírósági eljárás során már nem pótolhatóak, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Annak megítélése, hogy a jogszabálysértés kellően konkrét-e, kellően indokolt-e teret ad a bírói mérlegelésnek. (Kvk.III.38.072/2014/2. szam, Kvk.II.37.326/2014/3. szam, Kvk.II.37.325/2014/3. szam).
[16] A Bizottság megállapítja, hogy Kifogástevő kifogása nélkülözi a tételes, hatályos jogszabálysértésre való hivatkozást, amely a törvény számának és a szakaszhely pontos megjelölését jelenti, továbbá ennek alátámasztására szolgáló érdemi okfejtést.
[17] A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Ve. 212. §-án és a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 2.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke