283/2022. NVB határozat - a dr. Dorosz Dávid által benyújtott fellebbezés tárgyában 

 

A Nemzeti Választási Bizottság

283/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Dorosz Dávid (a továbbiakban: Beadványozó) országgyűlési egyéni képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 28/2022. (III.25.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1] Magánszemély kifogástevő (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 23. napján 14 óra 59 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz arra hivatkozással, hogy Dorosz Dávid képviselőjelölt és a vele együttműködő külső finanszírozó (kormanytvaltok.hu, a továbbiakban: Honlap) megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, azáltal, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételérő szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében a külső finanszírozó igénybevételével folytatták a képviselőjelölt internetes kampányát.

[2] Kifogástevő rögzíti, hogy Dorosz Dávid (a továbbiakban: Jelölt) a Pest megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, amely minőségénél fogva vonatkozik rá a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített, azon szabály, amely a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan 5 millió forintos felső határt állapít meg.

[3] Kifogástevő megállapítja azt is, hogy Jelölt rendelkezik közszereplői Facebook-oldallal. Kifogástevő mellékletként csatol egy olyan képernyőfotót, amelyen az látszik, hogy a Jelölt közszereplői oldalán megjelenő hirdetések tekintetében finanszírozóként a kormanytvaltok.hu nevű internetes holnap került megjelölésre.

[4] Mindezek alapján Kifogástevő álláspontja szerint Jelölt és a Honlap olyan tevékenységet folytatnak, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőlük látszólag független finanszírozót vonnak be a kiadások fedezésébe.

[5] Kifogástevő álláspontja szerint a Ve. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a tárgyi jellegű tevékenységekre vonatkoznának, ugyanakkor a választási eljárás alapelveinek sérelme álláspontja szerint alátámasztható, hiszen a Kftv. megsértésével Jelölt olyan előnyhöz jutott, amelyek a többi képviselőjelölt számára nem elérhetőek.

[6] Véleménye szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása mint alapelv azáltal sérül, hogy a Jelölt egy tőle látszólag független honlapot használ a kampánya finanszírozására, hiszen így csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága, és a választópolgárok számára az a megtévesztő kép alakul ki, hogy betartják a pénzügyekre vonatkozó korlátozást. Kifogástevő szerint ezen megtévesztő magatartás következtében a választópolgárok nincsenek abban a helyzetben, hogy elválasszák egymástól a jogszerű és a jogellenes kampányeszközöket, ami a választás tisztaságának sérelmét vonja maga után.

[7] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv megsértése kapcsán Kifogástevő előadta, hogy mind a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségnek érvényesülnie kell. Meglátása szerint jelen esetben a Jelölt a honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. Az esélyegyenlőség azt jelenti Kifogástevő meglátása szerint, hogy a jelöltek számára ugyanazon objektív, külső korlátoknak kell érvényesülniük.

[8] Véleménye szerint az esélyegyenlőség követelménye ellen hat, ha a választáson induló jelöltek következmények nélkül megszeghetik a kampánytevékenység egyik legfontosabb aspektusát, a pénzügyi fedezet szabályait.

[9] Meglátása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sem felel meg az a magatartás, amikor egy képviselőjelölt megpróbál kibújni a rá vonatkozó, törvény által megszabott keretek közül. Véleménye alapján a Kftv. személyi hatályából egyértelműen következik, hogy a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek, így például egy Honlap ebben nem vehetnek részt. Álláspontja szerint a Honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását valósítja meg, ezáltal alapelvi sérelmet okoz mind a Jelölt, mind a Honlap részéről.

[10] A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatosan Kifogástevő hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 98/2022. és 129/2022. számú határozataira, amelyekben a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Kifogástevő hivatkozott továbbá a 129/2022. számú határozatot helyben hagyó Kvk.llI.39.264/2022/4. számú kúriai végzésére.

[11] Álláspontja szerint azonban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria hivatkozott gyakorlata nem fenntartható. Ennek alátámasztására hivatkozott a Kúria Knk.VlI.37.918/2018/2. számú határozatára, amely alapján a Kftv. önmagában nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, csak ha a választásra irányadó jogszabályok közvetlenül érintett, amely Kifogástevő szerint jelen ügyben megvalósul, ugyanis közvetlenül kimutatható a Kftv. megsértésének hatása a jelöltek közötti versenyre. Előadta, hogy erre analóg példa is van a választási joggyakorlatban, amely a nevelési intézményekben folytatott választási kampányra vonatkozik. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára, amelyben a Kúria megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására.

[12] Meglátása szerint a Kftv, jelen ügyben látható sérelme – ahogyan az általa hivatkozott Kúriai döntésben az Nkt. választási eljárásban való alkalmazása során – egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására.

[13] Kifogástevő hangsúlyozza, hogy jelen ügyben meghatározó körülmény az, hogy formálisan nem maga a Jelölt, hanem a Honlap finanszírozza a hirdetéseket.

[14] Ismerteti azt is, hogy álláspontja szerint a természetes személynek nem minősülő entitásoknak, amely körbe a Honlap is tartozik, joguk van politikai véleményt kifejteni, sőt akár a céljaikkal összefüggésben szimpatikus jelölt mellett kampányolni is. Álláspontja szerint azonban jelen ügyben nem önálló véleménynyilvánításról van szó, hanem arról, hogy egy honlap a Jelölt kampányeszközeit kommentár, értékelés, egyetértés kifejezése nélkül terjeszti. ellenérték fejében.

[15] Előadta, hogy a kifogásához bizonyítékként csatolt képernyőfelvételekből látható, hogy Jelölt kampányeszközeit (bejegyzéseit) a kampányidőszakban 254 443 forint értékben jelentették meg hirdetésként a Facebook közösségi oldalon, amelyek mindegyikét a Honlap finanszírozta. E hirdetések közül több a felvételek készítésekor is aktív volt, illetve a jelzett időszak előtt és után is indultak hirdetések a korábbiakhoz hasonló körülmények között. E bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy Jelölt oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladására irányuló tevékenység történik.

[16] Meglátása szerint ezen általa szolgáltatott bizonyíték egyértelművé teszi, hogy a Jelölt oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladására irányuló tevékenység történik.

[17] Az általa mellékelt felvételekből látható, hogy a hirdetett tartalmak mindegyike a Jelölt és programja, politikai céljai, valamint szövetségesei támogatására hív fel, nem látható egyeetlen olyan sem, amely ettől eltérne. Meglátása szerint az általa mellékelt bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy a hirdetések finanszírozása hosszú ideje, folyamatosan zajlik, azaz a jogsértés folyamatosnak tekinthető.

[18] Véleménye szerint a bemutatott tevékenység teljes mértékben megegyezik Jelölt kampányával, attól semmilyen módon nem elválasztható és nem megkülönböztethető. Mindebből következően Honlap tevékenységét Jelölt kampánytevékenységeként kell azonosítani, így az általa fizetett hirdetéseket is Jelölt kiadásaként kell elszámolni.

[19] Álláspontjának alátámasztásául hivatkozik arra, hogy a kormanytvaltok.hu honlap semmilyen más tevékenységet nem végez, csupán bizonyos képviselőjelöltek, köztük Jelölt közösségi oldalának bejegyzéseit hirdeti, azonban a Honlapnak érdemi tartalma nincs, azon szemmel láthatóan gyorsan kialakított grafika mellett néhány kormányváltás melletti érv olvasható, további tartalom és hasznos funkció nem jelenik meg. Ezek alapján Kifogástevő úgy ítéli meg, hogy a Honlap kizárólag a Kftv. szabályainak megkerülésére, kijátszására jött létre és ezen cél érdekében folytat tevékenységet. Ez a magatartás pedig arra irányul, hogy eltakarja a Jelölt esetlegesen jogszabálysértő mértékű kiadásait, egyben kivonja a tevékenységet a Kftv. személyi hatálya alól.

[20] Kifogástevő hivatkozik arra is, hogy a Jelölt üzenetei, álláspontja sokkal szélesebb körben terjed, mint amit a jogszabályi keretek betartásával folytatott kampánytevékenység lehetővé tenne, így a Honlap tevékenysége közvetlen kihatással van a választási versenyre, hiszen a választói akarat befolyásolásának mértékét a törvény rendelkezéseinek megkerülésével kívánja növelni.

[21] A jogsértés és annak következményei ráadásul utóbb nem reparálhatók, hiszen a választópolgárok irányában megnyilvánuló hatás a kampányidőszakban, illetve legkésőbb a szavazás napján érvényesül, így a Kftv. szabályai szerint eljáró Állami Számvevőszék, illetve a Magyar Államkincstár utólag hiába állapítaná meg a jogsértést, annak hatásait elhárítani már nem lehet.

[22] Kifogástevő hivatkozik arra, hogy mivel a Ve. semmilyen módon nem utal sem az Nkt., sem pedig a Kftv. szabályaira, e két törvény választási eljárásban betöltött szerepe hasonló. A két jogszabály között olyan szempontból is párhuzamot von Kifogástevő, hogy mindkét esetben arról van szó, hogy egy, a választásra nem irányadó törvény felveti a választási eljárás alapelveinek sérelmét. Aggályait fejezi ki Kifogástevő a téren, hogy a Kúria és az NVB nem azonos módon ítéli meg a két ügytípust, és az eltérő megítélésre nem adnak magyarázatot.

[23] Mindezek alapján arra kérte az OEVB-t, hogy a Ve. 218. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva, figyelemmel a Ve. 43. § (1) bekezdésére, figyelemmel állapítsa meg, hogy a Jelölt és a vele együttműködő külső finanszírozó (a kormanytvaltok.hu honlap) megsértették a Ve. 2. § a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, és a jogsértőket tiltsa el a további jogszabálysértéstől.

[24] Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 28/2022. (III.25.) számú határozatával a kifogást elutasította.

[25] Az OEVB megállapította, hogy a kifogás nem alapos.

[26] Az OEVB hivatkozott arra, hogy hasonló tényállás mellett már folyó választási eljárásban hozott döntést. A döntések ellen jogorvoslati kérelem érkezett. Ennek kapcsán hivatkozik az NVB 98/2022. és 129/2022. számú határozataira., valamint a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésére.

[27] Ismerteti, hogy mind az NVB mind a Kúria következetes joggyakorlatot folytat a tekintetben, hogy a választási bizottságok a kifogás tárgyát képező ügyekben hatáskör hiányában nem járhatnak el.

[28] Az OEVB osztotta a fenti álláspontot és a kifogást elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[29] Beadványozó 2022. március 28-án 15 óra 09 perckor az OEVB-hez fellebbezést nyújtott. Elektronikus levelének tárgya az alábbiakat tartalmazta: fellebbezés a Pest Megyei 5. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 28/2022. (III.25.) számú határozata ellen. A levél törzsszövegében szintén Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választási Bizottság által 28/2022. (III. 25.) számon hozott határozata került megjelölésre, az alábbiak szerint:

„Tisztelt Választási Bizottság!

Dr. Dorosz Dávid megbízásából csatoltan küldöm a képviselőjelöltnek a Pest Megyei 5. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 28/2022. (III.25.) számú határozata ellen benyújtott és azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített fellebbezését.”

Az e-mailhez csatolt, AVDH-val hitelesített dokumentum tárgya az alábbi volt: „fellebbezés a Pest Megyei 5. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 28/2022. (III.25.) számú határozata ellen”

[30] Beadványozó fellebbezésében érintettsége alátámasztásaként hivatkozott arra, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán Pest Megye 05. számú egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett jelölt.

[31] Beadványozó fellebbezésében az alábbiakat adta elő:

Az OEVB. arra hivatkozással utasította el a kifogást, hogy álláspontja szerint a Ve. nem határozza meg a „nyilvános felhívás” fogalmát, melyet az OEVB. nem határozhat meg a jogalkotó helyett.

Ez egyfelől azért is hibás érvelés, mert kiüresítené a Ve-nek a mozgóurna igénylésével kapcsolatos nyilvános felhívásának tilalmára vonatkozó, a 143/A. § (2) bekezdésében rögzített rendelkezését, ha azzal kapcsolatban így lényegében nem lehetne kifogást benyújtani.

Jogellenesen mellőzi továbbá az indokolást, hogy miért nem fogadta el a Beadványozó erre irányuló – és eredeti kifogásában szereplő – érvelését, mely miatt a támadott határozat a Ve. 46. § d) pontjának da) és db) pontjait is sérti.

Hibásan állítja továbbá mérlegelése alapján az OEVB, hogy nem állapítható meg a küldő személye. Teljesen egyértelmű az aláírás a szöveges üzenet végén, melyet az eredeti kifogásban az ezt sérelmező választópolgárok is megerősítettek. Az üzenetet továbbító telefonszámnak nincs jelentősége: a gyakorlatban nyilvánvalóan egyébként sem a jelölt magánszámáról, hanem tömeges üzenetek küldésére alkalmas szolgáltató által küldenek hasonló üzenetet a kampányban a pártok, azonban az üzenet tartalmából és a kifogáshoz csatolt nyilatkozatokból nyilvánvaló, hogy ki szervez mozgóurna-igénylést nyilvános felhívásban, azaz ki követi el a kifogással érintett jogsértést.”

[32] A bizonyítással összefüggésben a Kúria Kvk.I.37.470/2018/2. számú végzésére hivatkozott.

[33] Majd megállapította, hogy az ügy összes körülményéből alappal lehet következtetni az elkövető személyére, amelyet a kifogáshoz csatolt bizonyítékok is alátámasztanak. Álláspontja szerint az OEVB támadott határozata meghozatalakor hibásan mérlegelte a körülményeket, és a támadott határozat sérti a Ve. 46. § d) pont da) alpontját is.

[34] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB határozatát változtassa meg, és a kifogásnak adjon helyt.

[35] A Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) a fellebbezést 2022. április 2-án, azaz a fellebbezés benyújtását követő 5. napon 11:19-kor terjesztette azt fel a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Levelében rögzítette, hogy a teljes előzményiratanyag korábban, 2022. március 28-án 15:09 perckor már felterjesztésre került dr. Tuzson Bence jelölt fellebbezése kapcsán.

  1.  

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[36] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.

[37] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy Beadványozó fellebbezésében írt okfejtés és a támadott határozatként megjelölt, a Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 28/2022. (III. 25.) számú határozatának tartalma között semmilyen kapcsolat nincs. A fellebbezés a Ve. 143/A.§-át említi, amely a mozgóurna igénylésére vonatkozó szabályokat rögzíti. Ezzel szemben a támadott határozat Beadványozó kampányköltségének elszámolásával kapcsolatos jogsértést állító, a Kftv. 7. §-ának és a Ve. alapelveinek sérelmére alapított kifogást utasított el.

[38] A Kúria Kvk.V.37.985/2019/6. számú határozatában kimondta, hogy „[a] jogalkotó előírta továbbá a Ve. 231.§ (1) bekezdés d) pontjában, hogy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a Ve. 224.§ (3) bekezdésében foglaltakat. A megjelölt törvényhely: a 224.§ (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját [a b) és a c) pontok a kérelem benyújtójára tartalmaznak előírásokat]. A Ve. 223.§ (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy fellebbezést lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A választási bizottság elsőfokú határozatát, amely ellen a fellebbezés előterjeszthető (Ve. 221.§ (1) bekezdés) a számával, a keltezésével és az azt meghozó bizottság megjelölésével kell beazonosítható módon megjelölni. A Kúria álláspontja szerint az NVB ezért jogosan támasztja azt a követelményt, hogy a sérelmezett határozat számát a fellebbezés pontosan jelölje meg.” {Indokolás [18] bekezdés}

[39] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó tévesen jelölte meg, hogy fellebbezését az OEVB 28/2022. (III. 25.) számú határozata ellen nyújtotta be. A fellebbezésben előadottak és a támadott határozat tartalma között semmilyen összefüggés nem található, ezért az abban foglalt érvek alapján az elsőfokú határozat felülvizsgálata nem végezhető el.

[40] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 297. § (3) bekezdés b) pontja alapján 106 országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozatai elleni fellebbezésről dönt, ezért nincs lehetősége arra, hogy ha Beadványozó fellebbezésében tévesen jelöli meg a támadott határozat számát, vagy esetleg a döntést hozó bizottságot, Beadványozó helyett felkutassa, hogy valójában mely OEVB, mely döntése ellen kívánt jogorvoslattal élni.

[41] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést a Ve. 231. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[42] A határozat a Ve. 224. § (3) bekezdésén és a 231. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 2.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke