A Nemzeti Választási Bizottság
280/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a P. A. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 21/2022. (III. 29.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2022. március 28-án kifogást nyújtott be a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Zugló Információs és Médiacsoport Kft.-vel szemben, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelme miatt.
[2] Előadta, hogy a Zuglói Lapok (a továbbiakban: sajtótermék) 32. évfolyam 3. szám – amely 2022. március 25. napján jelent meg – 6. oldalán interjút közölt Borbély Ádámmal. Rögzítette, hogy a lap tetején a második sorban az alábbiak olvashatók: „Borbély Ádám – Fidesz, 13. OEVK.” Ezzel összefüggésben előadta, hogy az állítás nem valós, tekintettel arra, hogy Borbély Ádám a FIDESZ-KDNP közös jelöltje és a Budapest 08. számú országgyűlési egyéni választókerületben országgyűlési képviselőjelölt. Ezen állítás alátámasztására kifogásához mellékelte a Budapest 08. számú OEVB 1/2022. (II.14.) számú határozatát, arra vonatkozóan, hogy Borbély Ádám a FIDESZ-KDN közös jelöltje a Budapest 08. számú OEVK-ban
[3] Kifogásában sérelmezte, hogy a sajtótermékben Borbély Ádám neve mellett a KDNP mint jelölőszervezet nem került feltüntetésre, valamint, hogy a választókerület száma is elírásra került. Álláspontja szerint ez a cselekmény a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével ellentétes, valamint azt a látszatot kelti a lap 8. oldalának olvasását követően, mintha a FIDESZ-nek a Budapest 13. számú országgyűlési egyéni választókerületében két jelöltje is lenne.
[4] Továbbá azt is előadta, hogy a sajtótermék szóban forgó lapszámának 6. oldalán olvasható, Borbély Ádámmal készült interjú 3. kérdésében az áll, hogy: „A Covid-járvány kezdete óta a Fidesz több milliárd forinttól fosztotta meg a zuglói önkormányzatot, és továbbra is csak a fideszes önkormányzatokat segíti pénzügyi támogatásokkal.” Rögzítette, hogy a sajtótermék 7. oldalán Hadházi Ákossal készült interjúban az idézett állítás már így olvasható: „A Covid-járvány kezdete óta a Fidesz több száz milliárd forinttól fosztotta meg a zuglói önkormányzatot, és továbbra is csak a fideszes önkormányzatokat segíti pénzügyi támogatásokkal.” Kifejtette, hogy az idézett állítás nem tekinthető valósnak, a FIDESZ egyetlen forinttól sem fosztotta meg Zugló Önkormányzatát, tekintettel az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdésének utolsó mondatára, amely értelmében a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
[5] A kifejtettekre tekintettel előadta, hogy a sajtótermék nyilvánvalóan valótlanságot állít, ráadásul az első esetben több milliárd forintot a második esetben több száz milliárd forintot említ, ennél fogva álláspontja szerint a jogsértés kiemelt súlyúnak és szándékosnak tekintendő.
[6] A sajtótermék 6. oldalán Borbély Ádámmal készült interjú 7. kérdésében foglaltak tekintetében előadta, hogy a kérdésben az az állítás szerepel miszerint az interjúalany megszavazta azt a Képviselő-testületi határozati javaslatot, amelyben Zugló Önkormányzata alkotmányjogi panasz benyújtásáról döntött a Bosnyák téri és a Dürer kerti ingatlanfejlesztések kiemelt kormányzati státusza vonatkozásában. Kifejtette, hogy ezzel az állítással szemben a valóság az, hogy Borbély Ádám a határozati javaslat vonatkozásában „tartózkodom” gomb megnyomásával szavazott. Ennek bizonyítására kifogásához csatolta a Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2022. (I. 11.) számú határozatát és a szavazás eredményét tartalmazó dokumentumot.
[7] Kifogásához bizonyítékként csatolta továbbá a szóban forgó sajtóterméket, valamint egy nyilatkozatot, amely azt bizonyítja, hogy szóban forgó sajtótermék 2022. március 25. napján jelent meg.
[8] Mindezekre tekintettel kérte az OEVB-t, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg, hogy a Zugló Információs és Médiacsoport Kft. Zuglói Lapok 32. évfolyam 3. számában megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, kötelezze a jogsértőt a határozata rendelkező részének legközelebbi lapszámában történő közzétételére, valamint a jogsértővel szemben 10.000.000 forint bírságot szabjon ki.
[9] Az OEVB a kifogást a 21/2022. (III. 29.) számú határozatában érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[10] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az OEVB mellett működő választási iroda március 28. napján elektronikus úton tájékoztatta a Zuglói Információs és Médiacsoport Kft-t (a továbbiakban: ZIM Kft.) a kifogás tartalmáról, továbbá határidő megjelölése mellett felhívta, hogy amennyiben észrevételt kíván tenni, azt milyen fórumon és meddig teheti meg.
[11] A ZIM Kft. ügyvezetője észrevételében többek között előadta, hogy a lap nem március 25-én, hanem 2022. március 8-án jelent meg. Ennek alátámasztására csatolta észrevételéhez az aláírt nyomdai megrendelőt, amely igazolja, hogy a sajtótermék 2022. március 8. napján jelent meg.
[12] Az OEVB a ZIM Kft. ügyvezetőjének észrevételére, valamint a csatolt nyomdai megrendelőre tekintettel megállapította, hogy azokból egyértelműen kiderül, hogy a sérelmezett tartalom a jogorvoslatra nyitva álló határidőnél lényegesen korábban került megjelenésre. Ezzel kapcsolatban megjegyzi az OEVB, hogy ezt nem befolyásolja az a tény sem, hogy a lap, ahogyan a korábbi számok is, elérhető az interneten. A választási szervek töretlen gyakorlata és Ve. vonatkozó rendelkezéséhez fűzött indokolás szerint ugyanis a nyomtatott sajtótermék változatlan formában történő elektronikus közzététele nem minősül önálló megjelenésnek, hanem a nyomtatott sajtótermék sorsát osztja, ezért az ilyen elektronikus megjelenés nem minősülhet folyamatosan fennálló jogsértésnek.
[13] Mindezekre tekintettel az OEVB a kifogást a Ve. 215. § b) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül elutasította, annak elkésettsége okán.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[14] Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. április 1. napján 10 óra 02 perckor személyesen eljárva fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján, amely fellebbezést a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője ugyanezen a napon felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[15] Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy kifogását az OEVB érdemi vizsgálat nélkül elutasította, azzal az indokkal, hogy az elkésett. Sérelmezte, hogy az OEVB határozatban a szavazati arány nem derül ki egyértelműen, mert abban az szerepel, hogy: „négy igen, egy nem szavazattal, egyhangúlag” elutasította.
[16] Álláspontja szerint az OEVB a sajtótermék megjelenését helytelenül állapította meg, mert a nyomtatott sajtótermék esetén elsősorban azt kell feltételezni, hogy a megjelenés napja a lapszámra megjelenés napjaként írott dátum. Előadta, hogy a tárgyi lapszámon a megjelenés dátumaként 2022. március szerepel, így ebből arra kellet volna következtetnie az OEVB-nek, hogy a sajtótermék 2022. március 31. napjáig jelenik meg. Véleménye ezzel összefüggésben az, hogy a megjelenés napjaként írott dátum hiányában az a nap tekinthető a lapszám megjelenésének, amikor az a nagyközönség számára elérhetővé válik.
[17] Előadta, hogy a kifejtettek alátámasztására kifogásában nyilatkozott arról, hogy a szóban forgó sajtótermék 2022. március 25-én jelent meg, valamint csatolta a vele egy lakcímen lakó szomszédjának teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, amely szerint 2022. március 25. napján reggel 6 óra 15 perc és 18 óra 25 perc között került a tárgyi sajtótermék a postaládába. Mindezekre tekintettel álláspontja szerint kétséget kizáróan bizonyított a sajtótermék megjelenésének napja.
[18] Álláspontja szerint a választási bizottság mellett működő választási iroda a bizottság előtt folyamatban lévő kifogás benyújtásáról nem tájékoztathatja a helyi lapot, így az ilyen módon beszerzett iratot az OEVB nem vehette volna figyelembe. E tekintetben előadta, hogy a kiadó képviselője által alá nem írt nyilatkozat egyébként sem alkalmas a lapszám megjelenése napjának igazolására.
[19] A nyomdai megrendelő lap vonatkozásában rögzítette, hogy azon az szerepel, hogy a lapszám leszállítását a kiaó 2022. március 8. napi dátummal rendelte meg, de abból nem állapítható meg, hogy a nyomda a megrendelőt megkapta-e, ha megkapta akkor az ajánlatot elfogadta-e, amennyiben elfogadta úgy vállalta-e a kötelezettségét a határidőre való teljesítésnek, valamint, hogy mikor került átadásra a lapszám a terjesztőnek és a terjesztő mikor kezdte meg illetve fejezte be a lapszám terjesztését.
[20] Fellebbezésében kifejtette, hogy a leírtakból és a csatolt bizonyítékokból megállapítható, hogy a sajtótermék 2022. március 25. napján jelent meg így az OEVB tévesen jutott arra az álláspontra, hogy kifogását elkésetten nyújtotta be.
[21] Mindezekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg, hogy a Zugló Információs és Médiacsoport Kft. Zuglói Lapok 32. évfolyam 3. számában megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, kötelezze a jogsértőt a határozata rendelkező részének legközelebbi lapszámában történő közzétételére, valamint a jogsértővel szemben 10.000.000 forint bírságot szabjon ki.
III.
[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[22] Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmasak.
[23] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[24] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[25] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[26] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[27] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
[28] A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítása önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
[29] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}
[30] Mindezekből következően az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Beadványozó érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
[31] Tekintettel a Bizottság és a Kúria által is megerősített joggyakorlatra, a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó tekintetében nem valósul meg a Ve. 221. § (1) bekezdésben foglalt követelmény. Önmagában az a tény, hogy Beadványozó kifogását az OEVB érdemi vizsgálat nélkül elutasított, nem alapozza meg az érintettséget a másodfokú jogorvoslati kérelem előterjesztésére.
[32] A Bizottság mindezek alapján a fellebbezést érintettség hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat a Ve. 221. §-án, és a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 2.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke