A Nemzeti Választási Bizottság
276/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság M. R. (a továbbiakban: Kifogástevő) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. március 30-án 13 óra 40 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be.
[2] Kifogástevő a kifogásában előadta, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett bejelentésben meg kívánja támadni a kormányzó egypárti „fidesz magyar polgári párt” (Fidesz-KDNP) „[..] kapcsoljuk ki végleg [..]” tartalmú politikai üzenetét.
[3] Az indokolásában Kifogástevő kifejtette, hogy véleménye szerint a „Gyurcsány Show” egy adott személy, illetve adott személyek körének végleges le és kikapcsolását jelenti, ami véleménye szerint a kiirtással, megöletéssel egyenértékű asszociációt jelent.
[4] Kifogástevő véleménye szerint ez jogszabályba ütközik, ezért tilos magatartás, ami nemcsak a „választási üzenetekbe”, hanem általában is, továbbá álláspontja szerint akár a Büntető Törvénykönyvbe is ütközhet, ezért a kifogásában kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból tegye meg a büntetőfeljelentést.
[5] Kifogástevő továbbá kérte a „fidesz magyar polgári párt” (Fidesz-KDNP) eltiltását a kifogásban kifejtett magatartástól, illetve bírság kiszabását ellenük és a nyilvános közlésben érdekelt vagy tevőleges, illetve utaló magatartással eljárt egyéb harmadik félre.
[6] Kifogástevő a kifogásához mellékletként csatolt egy facebook és egy youtube linket.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[8] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[9] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[10] A kifogás vizsgálata alapján a Bizottság rögzíti azt, hogy Kifogástevő kifogása nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogszabálysértés megjelölését, továbbá a c) pontjában meghatározott lakcímre vonatkozó adatot, valamint a d) pont szerinti személyi azonosító számot.
[11] A kifogás vizsgálata alapján a Bizottság rögzíti azt, hogy Kifogástevő a kifogásában nem jelölt meg konkrét jogszabálysértést, csupán általánosságban hivatkozik arra, hogy a kifogásban előadott magatartás jogszabályba ütközik.
[12] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a kifogásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a sérelmezett tevékenység milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[13] A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés is, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ezen esetek egy részében a Kúria hiányosnak értékelte a kérelmet, és mivel a kérelem hiányosságai – a rövid határidőkre tekintettel – a bírósági eljárás során már nem pótolhatóak, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Annak megítélése, hogy a jogszabálysértés kellően konkrét-e, kellően indokolt-e teret ad a bírói mérlegelésnek. (Kvk.III.38.072/2014/2. szam, Kvk.II.37.326/2014/3. szam, Kvk.II.37.325/2014/3. szam).
[14] A Bizottság megállapítja, hogy Kifogástevő kifogása nélkülözi a tételes, hatályos jogszabálysértésre való hivatkozást, amely a törvény számának és a szakaszhely pontos megjelölését jelenti, továbbá ennek alátámasztására szolgáló érdemi okfejtést.
[15] A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[16] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza a tételes jogszabálysértésre való hivatkozást, továbbá Kifogástevő lakcímét és személyi azonosítója számát, amely miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján, érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[17] A határozat a Ve. 212. §-án és a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 2.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke