273/2022. NVB határozat - az Orosz Anna képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

273/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság az Orosz Anna (a továbbiakban: Beadványozó) képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 19/02.OEVB/2022/III.28./ számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1] L. T. (a továbbiakban: Kifogástevő) magánszemély 2022. március 25-én dr. Halász Árpád meghatalmazott ügyvéd útján elektronikus úton kifogást nyújtott be a Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjainak megsértésére hivatkozással.

[2] Kifogásában előadta, hogy dr. Simicskó István, aki a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében (a továbbiakban: OEVK) jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelöltje (a továbbiakban: Jelölt) facebook-os úgy nevezett közszereplői/politikusi oldalt üzemeltet. Az oldalon feltüntetésre került telefonszáma, a „simicsko.istvan@fidesz.hu” e-mail-címe, amely egyezést mutat Jelölt érdekében üzemeltetett és egyébként a facebookos oldalon hivatkozásként megjelölt „https://www.simicskoistvan.hu/” honlapon feltüntetett kapcsolattartási adatokkal. Az oldalon feltüntetett 1111 Budapest, Budafoki út 9-11. szám pedig a jelölő szervezetek helyi irodája.

[3] Kifogástevő ismertette, hogy Jelölt „Újbuda országgyűlési képviselője és a KDNP frakcióvezetője” státusszal ellátott Facebook oldalán a csatolt dokumentumok tanúsága szerint 2022. március 22-én 16 óra 28 perckor az alábbi bejegyzést tette közzé:

„Újbudai oktatástámogatás a digitalizáció jegyében.

A Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai és 9. évfolyamos diákjai is részesültek a kormány digitális oktatást erősítő programjában, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a gördülékeny online tanulást.

Nekem Újbuda az első!"

[4] Kifogástevő hozzáfűzte, hogy Jelölt a bejegyzésben azt is rögzítette, hogy a bejegyzés közzétételének időpontja körüli időben (2022. március 22., 16 óra 28 perc körül) a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnáziumban tartózkodott. A bejegyzés tartalma alapján Jelölt a nevelési-oktatási intézményben számítástechnikai eszközöket, laptopokat adott át az intézményben dolgozóknak és a 9. évfolyamos diákjainak.

[5] A tevekénységével összefüggésben utalt a választási plakátjain is feltüntetett kampányszlogenre: „Nekem Újbuda az első”. Kifogástevő álláspontja szerint Jelölt a nevelési-oktatási intézményben kampánytevékenységet folytatott.

[6] Kifogástevő jogi érvelésében arra is hivatkozott, hogy a Ve. 140. §-a alapján minden olyan tevékenység kampánytevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására. A fent leírt cselekmény ez alapján egyértelműen kampánytevékenységnek minősül, mivel a Jelölt nyilvános és a Facebookon is közzétett szereplése alkalmas arra, hogy a választópolgárokban őt kedvezőbb színben tüntesse fel.

[7] Hivatkozott továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban. Nkt.) 24. § (3) bekezdésére, mely alapján a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az Nkt. 27. § (2) bekezdése alapján általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. A hivatkozott nevelés-oktatási intézmény legalább 17 óráig a jogszabály alapján is ellátja a tanulók felügyeletét, azonban a kifogásolt cselekmény ezt megelőzően, 16 óra 28 perc körül időpontban valósult meg.

[8] Kifogástevő utalt arra, hogy a Jelölt a többi jelölthöz képest előnyhöz jutott, így sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve is, valamint azzal, hogy Jelölt a kampánytevékenység folytatásához való jogát jogszabálysértően gyakorolta, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[9] Ezzel összefüggésben hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 684/2018. számú határozatára, amelyben megállapította, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdés egyben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak sérelmét is jelenti.

[10] Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a jogszabálysértés tényét abban, hogy Jelölt az Nkt. 24. § (3) bekezdésébe ütköző magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, továbbá az OEVB Jelöltet tiltsa el a további jogszabálysértéstől és a választási kampány szabályainak megsértése miatt vele szemben szabjon ki bírságot. Kérte továbbá, hogy az OEVB kötelezze Jelöltet arra is, hogy a Facebook oldalán közzétett bejegyzés teljes tartalmát és az ahhoz tartozó képeket tegye elérhetetlenné.

[11] Az OEVB a 19/02.OEVB/2022/III.28./számú határozatával Kifogástevő kifogását elutasította.

[12] Az OEVB határozatának indokolásában rögzítette, hogy az ügy érdemi megítélése során figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy dr. Simicskó István nem csak az OEVK-ban jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, hanem 2018. évben az OEVK-ban megválasztott – jelen időben is – országgyűlési képviselő. A Bizottság e körben hivatkozott és idézte a Kúria Kvk. II. 39.258/2022/7. számú határozatát, amely egyben utal az Alkotmánybíróság 3257/2009. (X.30.) AB határozatára is.

[13] Az OEVB kifejtette, hogy álláspontja szerint egy, a fentiekkel ellentétes álláspont nem jelentene mást mint, hogy az országgyűlési képviselők választókerületük érdekében folytatott köztevékenységet nem folytathatnának, illetőleg a választókerület releváns eseményein nem vehetnének részt a kampányidőszakban fennálló jelölti státuszuk idején. Márpedig a közjogi választás eredményeképpen mandátumot szerzett országgyűlési képviselő részére az Alaptörvény, a képviselői tevékenység ilyen jellegű „felfüggesztésére” nem ad felhatalmazást, illetőleg nem ír elő kötelezést.

[14] Az OEVB határozata indokolásában azt is részletesen kifejtette, hogy véleménye szerint a Facebook bejegyzés szövegezése – a kormányzati tevékenység politikai jellege ellenére – nem hordoz azonosíthatóan párthoz köthető politikai célzatú tartalmat, dr. Simicskó István pedig országgyűlési képviselői oldalán nem jelölti minőségében nyilatkozik, sem jelöltségéről, sem pártpolitikai kötődéséről semmilyen módon említést nem tesz. A bejegyzéshez csatolt összesen 11 fényképfelvételen sem látható bármely jelölő szervezet választási eljárásban használt szimbóluma vagy szlogenje, azaz nem ismerhetőek fel olyan körülménynek, amelyek a közelgő választás során a választópolgárok akaratát befolyásolhatják.

[15] E körben az OEVB hivatkozott és idézte az NVB 209/2022. számú határozatát is, amelyben az NVB megállapította, hogy: „Fontos rögzíteni azt is, hogy az Nkt. sérelme kizárólag a helyszínen folytatott kampánytevékenység alapján valósulhat meg, a Facebookon folytatott tevékenység alapján nem.”.

[16] Az OEVB hivatkozott továbbá a Kvk. II. 39.258/2022/7. számú kúriai határozatban, azonos tényállás mellett, kifejtettekre is: „A helyszínen be nem következett politikai kampány célú tevékenység visszamenőleges igazolására a későbbi Facebook bejegyzés sem alkalmas.”

[17] Az OEVB összefoglalóan megállapította továbbá, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy dr. Simicskó István a kifogással érintett eseménykor nem országgyűlési képviselőjelöltként járt el, nem használt kampányeszközöket, az oktatási intézmény helyiségében nem voltak láthatóak kampányszlogenek, sem párt jelvények, nem volt tapasztalható semmilyen olyan jellegű körülmény, amely a választópolgárok szabad akaratának befolyásolására alkalmas lett volna.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[18] Beadványozó 2022. március 30-án 19 óra 00 perckor dr. Halász Árpád meghatalmazott ügyvéd útján elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 19/02.OEVB/2022/III.28./ számú határozatával szemben.

[19] Beadványozó, aki az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán az OEVK-ban nyilvántartásba vett képviselőjelölt, fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint az OEVB határozata nem megfelelően értékelte az alapelvi sérelmet, illetve a Jelölt magatartását sem.

[20] Beadványozó fellebbezésében elsőként Kifogástevő kifogását ismertette, továbbá az OEVB határozatának indokolását.

[21] Beadványozó ezt követően előadta, hogy álláspontja szerint nem megalapozott a határozat azon megállapítása, hogy Jelölt hivatali minőségében volt jelen az érintett oktatási intézményben. Beadványozó rögzítette, hogy az OEVB határozata nem jelöli meg, hogy milyen jogszabályi előíráson alapul Jelölt azon feladat- és jogköre, amely alapján az oktatási intézményben jelen volt.

[22] Beadványozó kifejtette, hogy Jelölt az általa csatolt, parlament.hu internetes oldalról származó kivonat tanúsága szerint képviselői megbízatásán túl semmilyen oktatással vagy digitalizációval összefüggő bizottságnak nem tagja, továbbá sem államtitkári, sem miniszteri, sem egyéb megbízatással nem rendelkezik

[23] E körben előadta, hogy mivel nincs olyan jogszabályi előírás, amely alapján a képviselőjelöltek oktatási intézményeket látogathatnának, illetve Jelöltnek erre vonatkozó egyéb közmegbízatása sincs, így álláspontja szerint kizárólag képviselőjelöltként vehetett részt a rendezvényen.

[24] Beadványozó azt is vitatta, hogy a Ve. 142. §-ában foglalt kitétel sérelmét jelentette volna, ha az OEVB határozata a kifogásnak helyt adott volna. Hozzáfűzte, hogy a Ve. felhívott rendelkezése Jelöltre nem alkalmazható, hiszen nem a tevékenysége körében járt el.

[25] Beadványozó továbbá azt is kifejezetten vitatta, hogy a Kvk.II.39.258/2022/7. számú kúriai határozat analógiaként lenne alkalmazható, hiszen az ott szóban forgó határozati tényállásban irányadónak tekintett közmegbízatással, államtitkári megbízatással Jelölt nem rendelkezik.

[26] Beadványozó arra is utalt, hogy noha a kifogással érintett eseményen a jelölő szervezet logója nem volt jelen, azonban véleménye szerint Jelölt jelölti minősége köztudomású tény, így ezek a ceremoniális rendezvények álláspontja szerint már csak a laikus választó vizsgálódása esetén sem esnek kívül a kampánytevékenység keretein.

[27] Állításának alátámasztásaként utalt arra is, hogy a fent hivatkozott kúriai határozat szerinti azonos tevékenységet más intézményben is végeztek a szóban forgó jelölő szervezetek jelöltjei, amely véleménye szerint szervezett kampánytevékenységre utal.

[28] Beadványozó hivatkozott és idézte a Ve. 140. §-át is és rögzítette, hogy Jelölt a vitatott esetben közvetlenül keresett meg pedagógusokat és diákokat egy oktatási intézményben, ahol véleménye szerint egyébként a feladatába semmilyen formában nem tartozó tevékenységet fejtett ki.

[29] Beadványozó ezt követően hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú határozatát is, amelyben a Kúria arra mutatott rá, hogy a kampánytevékenység folytatásának megítélése tekintetében a Ve.-n kívül az ágazati szabályban foglalt, kifejezett törvényi tilalmat nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Ezt követően hivatkozott és idézte az Nkt. 24. §-nak (3) bekezdését.

[30] Ezzel összefüggésben Beadványozó kihangsúlyozta, hogy álláspontja szerint az Nkt. 24. §-ának (3) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén, párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

[31] Ezt követően hivatkozott és idézte az Nkt. 27. §-ának (2) bekezdését is, amely szerint általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Beadványozó ezzel összefüggésben azonban rögzítette, hogy a kifogásolt cselekmény ezt megelőzően, azaz 16 óra 28 perckor valósult meg.

[32] Beadványozó arra is utalt, hogy a jogszabálysértést elkövető Jelölt a többi, jogsértést el nem követő jelölthöz képest előnyhöz jutott, ezért álláspontja szerint sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv is, valamint azáltal, hogy Jelölt a kampánytevékenység folytatásához való jogát jogszabálysértően gyakorolta, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat is.

[33] Ezzel összefüggésben hivatkozott és idézte az NVB 684/2018. számú határozatát.

[34] Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a jogszabálysértés tényét abban, hogy Jelölt az Nkt. 24. § (3) bekezdésébe ütköző magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, továbbá az OEVB Jelöltet tiltsa el a további jogszabálysértéstől és a választási kampány szabályainak megsértése miatt vele szemben szabjon ki bírságot. Kérte továbbá, hogy az OEVB kötelezze Jelöltet arra is, hogy a Facebook oldalán közzétett bejegyzés teljes tartalmát és az ahhoz tartozó képeket tegye elérhetetlenné.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[35] A fellebbezés nem alapos.

[36] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.

[37] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgya dr. Simicskó István országgyűlési képviselőnek az újbudai Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnáziumban a kormány digitális oktatást elősegítő programja keretében beszerzett digitális eszközök ünnepélyes átadásán történő közreműködése, valamint az erről készült fényképfelvételeknek a politikusi facebook-oldalán történő közzététele.

[38] A fellebbezés elbírálása során az első eldöntendő kérdés, hogy dr. Simicskó István, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjének tevékenysége a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül-e. A kérdésre adott igen válasz esetén vizsgálható az, hogy e tevékenység megfelelt-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített eljárási alapelveknek, illetve megsértette-e az Nkt. 24. § (3) bekezdését.

[39] A Nemzeti Választási Bizottság előtt több esetben merült már fel az egymással konkuráló jogviszonyok vizsgálatának szükségessége. Azaz annak kérdése, hogy hogyan járhat el tevékenysége során az az országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, aki a folyó választási eljárásban egyben jelölt vagy jelöltként indulni szándékozó személy. E tekintetben is, ahogy az a fentiekben már kifejtésre került, a tevékenység mikénti végzésének vizsgálata alapján dönthető el, hogy az adott személy eljárása kimeríti-e a kampánytevékenység fogalmát vagy sem.

[40] A Bizottság a hasonló vizsgálódási szempontok okán jelen ügyben irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában foglaltakat, amelyben a testület a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatra visszautalva, az alábbiakat fogalmazta meg:

[41] „Egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. (…)

[42] A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel.” {3257/2019. (X. 30.) AB határozat Indokolás [24]-[25]}

[43] Az Alkotmánybíróság e döntésében foglalkozott a Beadványozó által is felhívott Nkt. 24. § (3) bekezdésében megfogalmazott tilalommal is, amelynek kapcsán rögzítette, hogy „[h]a tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány mint politikai tevékenység részévé. {Indokolás [27] bekezdés}

[44] A Bizottság rögzíti, hogy helytállóan állapította meg az OEVB a határozata indokolásában, hogy az ügyben nem merült fel arra vonatkozó bizonyíték, hogy az eseményen felmerült volna, hogy dr. Simicskó István a jelenleg zajló eljárásban jelöltként kíván indulni, vagy említette volna jelölő szervezeteit, illetve azokhoz kötődő motívumot, így például azoknak a választási eljárásban használt emblémáját használta volna. Mindezek alapján megállapítható, hogy dr. Simicskó István a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásának eredményeképpen a FIDESZ-KDNP jelöltjeként mandátumot szerzett országgyűlési képviselőként vett részt az újbudai Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnáziumban a kormányzati projekt keretében beszerzett digitális eszközök ünnepélyes átadásán.

[45] Az országgyűlési képviselők esetében sem az Alaptörvény, sem az Ogytv. nem tartalmaz egzakt feladat- és hatáskör felsorolást, ahogyan teszik azt a jogszabályok például a közigazgatási szervek tekintetében. Esetükben az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése határozza meg a feladatellátást. E szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az országgyűlési képviselők megválasztása vegyes választási rendszerben történik, amely alapján kijelenthető, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen saját választókerülete lakossága tekintetében látja el képviseleti tevekénységet. E tevékenység és képviselet keretei azonban taxatív módon nem meghatározhatók. Mindenképp ide sorolható azonban a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenység, illetve a választókerület életének releváns eseményein való protokolláris részvétel.

[46] A digitális oktatás feltételrendszerének kialakítása, illetve a digitális oktatáshoz való hozzáférés elősegítése érdekében a választókerületben működő oktatási intézmények részére digitális eszközök biztosítása mindenképp ilyen események értékelhető. A laptopok beszerzése és átadása a Kormány országos projektje. A Kormány az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése alapján a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A miniszterelnök kiválasztásában és ennél fogva közvetve a Kormány alakításában az Alaptörvény rendelkezései folytán az országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét megszerző pártok vesznek részt. A 2018-as országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt szerezte meg. E két párt képviseletében szerzett képviselői mandátumot dr. Simicskó István is, ennél fogva a kormányzó pártok választókerületi képviselőjeként a Kormány projektjének végrehajtásában (eszközök átadásában) való részvétele önmagában nem kifogásolható.

[47] Figyelemmel azonban a folyó választási eljárásra, ahol Beadványozó által is bizonyítottan, dr. Simicskó István ismét meg kívánja mérettetni magát, fontos figyelemmel lenni arra, hogy nevezett országgyűlési képviselőként végzett tevékenysége és a képviselőjelöltként folytatott kampánytevékenysége egymástól jól elkülöníthető legyen.

[48] Ezzel ellentétes álláspontra helyezkedés lényegében azt eredményezné, hogy az országgyűlési képviselő a választási kampány idején a következő Országgyűlés alakuló ülésig fennálló jogviszonya utolsó három hónapjában már semmilyen, e jogviszonyához kötődő tevekénységet nem folytathatna, amely által a közhivatal viseléséhez való jog gyakorlása is korlátozás alá eshetne. A közjogi választás eredményeképp mandátumot szerzett országgyűlési képviselő megbízatása azonban négy évre szól, e megbízatás választási kampány idején való kvázi felfüggesztéséről sem az Alaptörvény, sem a jogállás egyes kérdéseit szabályozó Ogytv. nem tesz említést.

[49] Mindezek alapján a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy dr. Simicskó István országgyűlési képviselőnek a kifogásban sérelmezett, a kormányzati projekt keretében beszerzett digitális eszközöknek az újbudai Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnáziumban ünnepélyes keretek között történt átadásán történő közreműködése, nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, annak célzata nem a folyó választási eljárásban a választópolgári akarat megkísérlése, illetve befolyásolása volt, ennél fogva a kifogásban hivatkozott jogszabálysértések megállapítására nincs mód. Azt, hogy a kampánytevékenység folytatásának megállapításához a tevékenységet kifejtő részéről kimutathatónak kell lennie a választók befolyásolásának célzata, a Kúria a Kvk.I.37.703/2019/2. számú végzésében rögzítette.

[50] A Kúria Kvk.I.39.245/2022/3. számú végzésében rögzített joggyakorlata szerint az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelme kapcsán a Facebook megjelenésre két aspektusból is hivatkozhat a kérelmező: egyfelől az eseményen történt jogsértést igazoló bizonyítékként, vagy pedig a közösségi oldal tartalmára nézve a Ve. alapelvi sérelmeinek önálló bekövetkezéseként. E körben a Kúria leszögezte, hogy egy nevelési-oktatási intézményben lezajlott „(…) esemény Facebookon való megjelenés pedig semmilyen módon nem hozható összefüggésbe a nevelési-oktatási intézmény helyiségeivel, területével, így az Nkt. 24.§ (3) bekezdésre alapított jogsértésből nem lehet a Ve. alapelvi sérelmeire következtetni.” Arra viszont igen, hogy „a közösségi oldalon való(…)megjelenés a Ve. rendelkezéseivel önállóan milyen kapcsolatba hozható (…)”. {Indokolás [19]}

[51] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kizárólag az elsőként említett aspektusból hivatkozott a Facebook bejegyzésre, amely alapján megállapítható, hogy az azokon található képek és bejegyzések alapján sem vonható le olyan következtetés, hogy az esemény kampánytevékenység lett volna.

[52] A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB határozatát helyben hagyja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[53] A határozat az Alaptörvény 4. cikkén, a 16. cikkén, a Ve. 142. §-án, 209. §-ának (2) bekezdésén, 220. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 2.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke