A Nemzeti Választási Bizottság
271/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a D. B. A. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Zala megyei 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 23/2022. (III.29.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó magánszemély 2022. március 26-án 8 óra 56 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Zala megyei 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak, valamint a Ve. 144. §-ának megsértésére hivatkozással.
[2] Kifogásában előadta, hogy 2022. március 24-én észlelte, hogy Horváth Jácint mint a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, LMP-Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt országgyűlési egyéni választókerületi képviselőjelöltje Nagykanizsa településén a Deák téren egy óriás kivetítőt helyeztetett ki vagy érdekében egy óriás kivetítő került elhelyezésre.
[3] Kifejtette, hogy a kivetítő olyan módon került elhelyezésre, hogy a jelölt érdekében megjelenő kampányszöveget a Fő úton közlekedők észlelhessék. A tényállás bizonyítására a kifogáshoz csatolta a kivetítőről különböző irányból és távolságból készített fényképfelvételeket is.
[4] Beadványozó álláspontja szerint a kivetítő kihelyezése a Ve. 144. § (1), (2), (4) és (6) bekezdéseibe, továbbá Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló 31/2016. (X. 06.) önkormányzati rendeletének 12/A. § (4) bekezdésének b) pontjába ütközik, amely szerint:
„Nem helyezhető el választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés az, alábbi területeken:
b) a Fő utca Erzsébet tértől az Eötvös térig terjedő szakasza... ”
[5] Véleménye szerint a kivetítő kihelyezése a Ve. 144. § (2) bekezdésében foglalt azon követelménnyel is ütközik, amely szerint „A plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.”
[6] Beadványozó kifogásában rögzítette, hogy álláspontja szerint a Ve.-nek a kampányeszköznek minősülő eszközök felsorolását tartalmazó 140. § -a - az „így különösen” kitétel alkalmazásával - nem teljeskörű, így az óriáskivetítő is ebbe a körbe tartozik.
[7] Beadványozó álláspontja szerint a fent megjelölt magatartás sérti továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt választások tisztasága megóvásának, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, ezért kérte az OEVB-t, hogy a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el és szabjon ki bírságot.
[8] Az OEVB a 23/2022. (III.29.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[9] Az OEVB határozatának indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint Beadványozó által benyújtott és általa bizonyítékként csatolt fényképfelvételek a kifogásban állított jogszabálysértést nem bizonyítják, mivel a kivetítő csak „A hatalom a népé” feliratot tartalmazza, így arról nem állapítható meg, hogy ki helyezte el, illetve az sem, hogy kinek az érdekében helyezték el, ezért nem tekinthető a jogszabálysértés bizonyítékának.
[10] Minderre figyelemmel az OEVB a kifogást a Ve. 215. §-ának c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[11] Beadványozó 2022. március 30-án 8 óra 30 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 23/2022.(III.29.) számú határozatával szemben.
[12] Beadványozó álláspontja szerint az OEVB határozata jogszabálysértő, mert a Ve. 144. § meghatározott plakátra vonatkozó szabályokba ütközik, valamint sérti a Ve. 2. §-ának a) és e) pontjában foglalt alapelveket.
[13] A továbbiakban Beadványozó ismertette a kifogásában leírtakat, majd vitatta az OEVB elsőfokú határozatát és kifejtette, hogy álláspontja szerint tévedett az OEVB akkor, amikor az általa becsatolt fényképeket nem tekintette bizonyítékoknak és kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[14] Véleménye szerint erre csak akkor lett volna lehetősége az OEVB-nek, ha semmiféle bizonyítékot sem csatolt volna.
[15] Álláspontja szerint maradéktalanul eleget tett a Ve. 212. § (2) bekezdésében leírtaknak, így az OEVB jogszabályt sértett akkor, amikor a Ve. 215. §-ának c) pontjára hivatkozással a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[16] Beadványozó érvelése szerint az a tény, hogy az OEVB értékelte, érdemileg vizsgálta a fényképfelvételeket és ezen bizonyítékok alapján vont le következtetéseket, alátámasztja azon álláspontját, hogy eleget tett a bizonyíték csatolási kötelezettségének.
[17] Fellebbezése indokául megemlítette, hogy a szlogen, a színek és a betűtípus a jelölt és pártja hirdetésein rendszeresen visszaköszön a kampány kezdete óta. E körben hivatkozott és idézte a Ve. 43. § (4) bekezdését.
[18] Fellebbezésében továbbá ismertette, hogy a nagykanizsai Kanizsa TV március 29-i Híradójában Baumgartner Imre, az OEVB elnöke véleménye szerint félretájékoztatta a közvéleményt a határozat tartalmáról.
[19] Álláspontja szerint Baumgartner Imre, az OEVB elnöke mind a fellebbezés alapjául szolgáló határozati javaslat előterjesztésével, mind az OEVB két választott tagja távollétében 4:1 arányban megszavazott határozat indokolásával, mind a Kanizsa TV-ben tett tájékoztatásával megsértette a Ve. 14. § (1) bekezdését, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdésének f) pontját is.
[20] Beadványozó fellebbezésében megemlítette, hogy 2022. március 28-a óta mozgókép vetítése zajlik a szóban forgó LED falon, de véleménye szerint a jogsértés megállapításához a korábban írottak értelmében elegendőnek látja az eredeti kifogásában leírtakat.
[21] A kifogásában írottakat egyebekben fenntartotta és kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a fellebbezésének adjon helyt és a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkörében eljárva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a sérelmezett határozatot változtassa meg.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[22] Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[23] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[24] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[25] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[26] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[27] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
[28] A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítása önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
[29] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}
[30] Mindezekből következően az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Beadványozó érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
[31] Tekintettel a Bizottság és a Kúria által is megerősített joggyakorlatra, a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó tekintetében nem valósul meg a Ve. 221. § (1) bekezdésben foglalt követelmény. Önmagában az a tény, hogy Beadványozó kifogását az OEVB érdemi vizsgálat nélkül elutasított, nem alapozza meg az érintettséget a másodfokú jogorvoslati kérelem előterjesztésére.
[32] A Bizottság mindezek alapján a fellebbezést érintettség hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat a Ve. 221. §-án, és a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 2.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke