A Nemzeti Választási Bizottság
269/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1114 Budapest, Villányi út 11-13.; a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás és az észrevétel tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. március 30-án 15 óra 16 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1145 Budapest, Róna utca 174., cg. 01-10-049017, a továbbiakban: Médiaszolgáltató) médiaszolgáltatóval szemben. Azt sérelmezte, hogy annak „Mokka” című műsorában az országgyűlési választási kampány idején rendszeresen és kizárólagosan szerepelnek a Fidesz-KDNP kormány képviselői.
[2] Kifogástevő előadta, hogy a műsor hétfőtől péntekig napi rendszerességgel reggel 6:20 órától 8:50 óráig látható. Az elmúlt, 2022.03.18. és 2022.03.29. közötti időszakban a műsorba kizárólag a Fidesz-KDNP képviselőit, illetve jelöltjeit hívták meg, akik a műsoridőt természetesen saját maguk népszerűsítésére használták fel. Ezzel álláspontja szerint a műsorban megvalósult a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” és e) pontjába foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvek megsértése.
[3] Kifogástevő a műsorszám linkjének megjelenítésével naptári naponként felsorolta, hogy mely politikusok szerepeltek az adott műsorszámban:
[4] 2022. 03.18. Hollik István – a Fidesz kommunikációs igazgatója
[5] 2022.03.21. Menczer Tamás – államtitkár, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje (Pest 2. OEVK), Hidvéghi Balázs – a Fidesz EP képviselője
[6] 2022.03.22. Budai Gyula – államtitkár, a Fidesz országgyűlési képviselője
[7] 2022.03.23. Interjú Gulyás Gergellyel, a Fidesz országgyűlési képviselőjével
[8] 2022.03.24. Zsigmond Barna Pál – a Fidesz országgyűlési képviselője
[9] 2022.03.25. Menczer Tamás - államtitkár, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje (Pest 2. OEVK)
[10] 2022. 03.28. Fürjes Balázs, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje
[11] 2022.03.29. Dömötör Csaba, a Fidesz országgyűlési képviselője, Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője, Soltész Miklós, a Fidesz országgyűlési képviselője, Koncz Zsófia, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje (Borsod 6. OEVK), Erdős Norbert, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje (Békés 4. OEVK).
[12] Kifogástevő meglátása szerint a fent megjelölt műsorokban szereplő meghívottak személyéből, valamint az egyes műsorszámok tartalmából megállapítható, hogy a meghívott, megbízásuknál fogva a - Fidesz és a KDNP – Kormányhoz kötődő politikusok ténylegesen kampánytevékenységet folytatnak, amely egyértelműen a Fidesz- KDNP kampányát segíti, tehát a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységet valósítottak meg, hiszen a céljuk a választói akarat befolyásolása, illetve ennek megkísérlése. Kifogástevő hangsúlyozta, hogy a vizsgált időszakban, a „Mokka” című műsorban, egyetlen ellenzéki politikus sem került meghívásra.
[13] Kifogástevő hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú határozatára, melyben álláspontja szerint a Kúria lefektette annak kereteit, hogy a választási kampány ideje alatt egy jelölő szervezet, illetve annak jelöltjeinek egyoldalú és kizárólagos megszólalási lehetőségének biztosításával sérül az esélyegyenlőség alapelve. A hivatkozott döntést idézte is: „Figyelemmel arra, hogy a Ve. alapelvi rendelkezéseinek betartása a választás teljes időszakában kötelező, az a média kampányban való részvétellel összefüggésben sem szűkíthető le konkrét időtartamra, ennélfogva a műsorfolyam vizsgálata során az összes körülményt gondosan kell mérlegelni. [...] Az egyoldalú tájékoztatás valóban azt a látszatot keltheti a nézőben, hogy csak a megjelenő jelölő szervezetnek van programja és esélyes jelöltje(i) az EP-választáson. Az NVB eljárásában az esélyegyenlőség vizsgálati alapjaként ezt a körülményt kellő súllyal nem értékelte, ezért tévesen állapította meg, hogy a médiaszolgáltató nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját.”
[14] Kifogástevő meglátása szerint mivel a hivatkozott határozat jogerősen elmarasztalta a Médiaszolgáltatót, így szinte azonos tényállás mellett való újabb jogsértés felveti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelmét is, hiszen tudták, tudniuk kellett azt, hogy a sérelmezett műsorfolyamuk tartalmának kialakításával, amit tesznek, az jogsértő.
[15] Mindezekre tekintettel Kifogástevő kérte a Bizottságot, hogy a fenti tényállás és a kifogásban megjelölt bizonyítékok alapján a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a Ve. 2. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” és e) pontjába foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvek megsértését, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján tiltsa el őt a további jogsértéstől, továbbá – a jogsértés megállapításán túl – a Ve. 152. § (1) bekezdésének értelmében kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót arra, hogy a tevékenységét elmarasztaló határozat rendelkező részét tegye közzé. Ezeken túl a jogsértés szándékos és az érintett választópolgárok nagy számára tekintettel kirívó volta miatt kérte a bírság kiszabásának megfontolását.
[16] A Médiaszolgáltató jogi képviselője útján a kifogással összefüggésben észrevétellel élt, mivel álláspontja szerint az megalapozatlan, ezért kérte a kifogás elutasítását.
[17] A Médiaszolgáltató úgy nyilatkozott, hogy nem vesz részt az országgyűlési képviselők megválasztását megelőző kampányban. Ezért megítélése szerint a Ve. 1. §-a valamint 74. címe alatt található rendelkezések alapján a támadott műsorszámok nem esnek a Ve. hatálya alá, ebből kifolyólag pedig a választási bizottsági eljárásnak sincs helye.
[18] A Médiaszolgáltatónak jelentős befolyással rendelkező médiaszolgáltatóként kötelező hírműsorszám, általános tájékoztató műsorszám közvetítési kötelezettsége van a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 38. § (1) bekezdése alapján, és a 203. § 17. pontja alapján ezen hírműsorszámok időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel kell foglalkozniuk, nyilatkozata szerint ezért számolt be a kifogásolt műsorszámokban a közélet aktuális eseményeiről, így az egyes kifogásolt műsorszámokban az alábbiakról:
[19] 2022. március 18. napján egyrészt az orosz-ukrán háborúról és ennek kapcsán arról, hogy mi a vélekedés arról, hogy szükséges-e katonákat és fegyvereket küldenie Magyarországnak a fegyveres konfliktusba, másrészt a magyar határon rendben megy-e a menekültek ellátása és a magyar katonaság képes-e biztosítani a magyar emberek biztonságát, másrészt a pedagógusok sztrájkjáról;
[20] 2022. március 21. napján az orosz-ukrán háborúról és a rekordméretű magyar humanitárius akcióról;
[21] 2022. március 22. napján egy országgyűlési képviselő személye kapcsán felmerült jogsértésről;
[22] 2022. március 23. napján az orosz-ukrán háborúról, a várható szankciókról és az inflációról;
[23] 2022. március 24. napján az országgyűlési képviselők választása kapcsán a határontúliak szavazásáról;
[24] 2022. március 25. napján az orosz-ukrán háború kapcsán az EU és a NATO csúcs magyar vonatkozású eseményeiről;
[25] 2022. március 28. napján az egyszülős családokat segítő központ átadásáról;
[26] 2022. március 29. napján pedig ugyancsak az orosz-ukrán háborúról, kábítószer kereskedelem és pénzmosás gyanúja miatt tett feljelentésről és az országgyűlési választásokról.
[27] Kampányidőszakban a politikai, közéleti témákkal foglalkozó műsorban nem lehet csak egyes jelölőszervezetek vonatkozásában biztosítani a megjelenési lehetőséget. (EBH2018. K. 15.) A Mokka e műsorban nem politikai megjelenést biztosított, hanem egyrészt a közélet aktuális eseményeiről adott tájékoztatást, másrészt, ha ennek kapcsán egyes politikai szereplők álláspontja bemutatásra került, úgy attól eltérő politikai álláspont is helyet kapott az adott műsorban.
[28] Az észrevétel szerint a műsorszám egy általános közéleti tájékoztatás, amely nem minősül kampányolásnak, és egyik másik jelölt vagy jelölőszervezet esélyeit sem sérti. A Ve. hatálya alá nem tartozó szervek esetében részletesen meg kell vizsgálni az alaptevékenység kampányra gyakorolt hatását (BH 2014. 348.).
[29] Az észrevétel sérelmezte azt is, hogy a kifogás nem jelölte meg, hogy milyen hatással volt a tájékoztatási kötelezettség teljesítése a kampányra, és a Médiaszolgáltató álláspontja szerint Kifogástevő ennek nem is tud eleget tenni, mivel a műsorszámnak semmilyen hatása nincs a kampányra, az nem politikai műsor, vagy politikai reklám.
[30] Hangsúlyozta továbbá, hogy a kifogás a tekintetben is teljes mértékben megalapozatlan, hogy a meghívott vendégek a műsoridőt saját maguk népszerűsítésére használták volna fel, amely a Fidesz-KDNP kampányát segíti elő. Meglátása szerint a kifogásolt műsorszámokban többségében az orosz-ukrán háborúról, illetve más közéleti kérdésekről, eseményekről számoltak be, és a megszólalók is ezen témákban nyújtottak tájékoztatást.
[31] A Médiaszolgáltató hivatkozott arra is, hogy a Kifogástevő nem jelölte meg, hogy a tájékoztatás kinek és milyen jogait sértette, hogyan sértette meg más jelölt esélyegyenlőséghez való jogát, így álláspontja szerint a Kifogást érdemben nem lehet elbírálni.
[32] Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 128/2019. számú határozatára, amely szerint „Az esélyegyenlőség alapelve és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel, illetve jelölő szervezettel szemben. [Kvk.III37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések] […] az esélyegyenlőség sérelmének igazolására Beadványozónak konkrét események, hírek megjelölésével igazolnia kell, hogy mely másjelölő szervezetek érdekei, mely okból szenvedtek csorbát a médiaszolgáltató szerkesztési gyakorlata által. »Nem lehet ugyanis a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértésére hivatkozni akkor, ha a jelölőszervezet vonatkozásában egyébként sem lett volna olyan aktuális hír, amely bemutatásának elmulasztásával a műsorszolgáltató egy másik jelölőszervezettel szemben őt hátrányos helyzetbe hozza.« [Kvk.II.37.651/2019/4. számú végzés]”
[33] A kifogásolt műsorszámok tartalma nem minősül kampányban való részvételnek, illetve a kifogásban megjelölt műsorok nem teljesítik a műsor vizsgálhatóságára vonatkozó azon követelményt, hogy az érintett műsorfolyamnak a választási eljárás időszakát, de legalább annak átfogó részét magában kell foglalnia. A Ve. 139. § (1) bekezdése szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A Kifogást beterjesztő által hivatkozott 12 napos vizsgálati időszak nem elégséges egy 50 napos kampány időszak esetén.
[34] Mindezekre tekintettel a Médiaszolgáltató álláspontja szerint a kifogás teljes mértékben megalapozatlan, így az annak való helyt adás esetén a Nemzeti Választási Bizottság határozatával korlátozná a médiaszolgáltató, mint kereskedelmi médiaszolgáltató szerkesztési szabadságát és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alkotmányos jogait, ezért kérte a Kifogás elutasítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[35] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem alapos.
[36] A Bizottság az Alkotmánybíróság és a Kúria döntései nyomán mindenekelőtt azt rögzíti, hogy a kimunkált joggyakorlat alapján a közpénzből finanszírozott média esetén a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának erőteljesebb korlátozása megengedett, és a közszolgálati médiaszolgáltató által működtetett televízió műsorainak választási szabályok szerinti működését vizsgáló ügyben született döntések, tehát az azokban megfogalmazott jogértelmezés – a kereskedelmi médiaszolgáltatóra vonatkozó eltérő szabályozás miatt nem mechanikusan irányadóak. [3096/2014. (IV.11.) AB határozat 47. pont és Kvk.V.37.683/2019/6.].
[37] Ugyanakkor a véleménypluralizmus fenntartása érdekében a közpénzből létrehozott és működtetett közszolgálati műsorszolgáltatók, továbbá azon kereskedelmi rádiók és televíziók esetében, amelyek véleményformáló ereje jelentőssé válik, a tájékoztató szolgáltatásaikkal szemben a kiegyensúlyozottság egyaránt követelmény [1/2007. (I.18.) AB határozat III/3.2. pont és Kvk.V.37.683/2019/6.].
[38] A Kúria Kvk.V.38.046/2019/4. számú határozatában foglaltak szerint „a kereskedelmi alapon működő médiaszolgáltatót hírügynökségi feladatok nem terhelik, szolgáltatásaival szemben törvényi és alapjogi követelmény, hogy a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztassanak. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye valamennyi közéleti témára vonatkozik, és nem szűkíthető le a kampánytémákra. A helyi önkormányzatok képviselői és polgármester választás közérdeklődésre számot tartó esemény, így a médiaszolgáltató ezzel kapcsolatos híradásainak a választási kampányidőszakban meg kell felelnie a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségére vonatkozó választási alapelvnek. A kampányidőszakban nyújtott szolgáltatásait az esélyegyenlőség szempontjából úgy kell megítélni, hogy a vele szemben támasztott követelmények ne haladják meg a szerkesztői szabadság korlátozásának a kiegyensúlyozott közérdekű tájékoztatáshoz szükséges mértékét. A riportok alanyai kifogást tevőnek nem tetsző, negatív véleménye vagy hangneme nem választási jogi kérdés, a véleménypluralizmus érdekében azok közlése a sajtószabadság megvalósítása. A hivatkozott kampányesemények és MTI-közlemények tekintetében a médiaszolgáltatót nem terhelte közzétételi kötelezettség, a közérdeklődésre számot tartó hírek kiválasztásának megilleti, a szerkesztői szabadsága indokolatlan korlátját jelentené azok hiányának terhére értékelése.”
[39] Kifogástevő kifogásában azt sérelmezte, hogy a Médiaszolgáltató Mokka című műsorába a 2022.03.18. és 2022.03.29. közötti időszakban kizárólag a Fidesz-KDNP képviselőit, illetve jelöltjeit hívták meg, akik a műsoridőt természetesen saját maguk népszerűsítésére használták fel. Álláspontja szerint ez a magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” és e) pontjába foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelveket.
[40] Megállapítható, hogy Kifogástevő bizonyítékként a hivatkozott műsorszámok linkjét jelölte meg, illetve megnevezte az abban szereplő meghívottakat, továbbá a Kúria egy korábbi Médiaszolgáltatóval kapcsolatos döntését idézte, ugyanakkor a kifogás nem tartalmaz jogi okfejtést, csak utal az esélyegyenlőséget sértő magatartásra. Arra, hogy az adott műsorszámok vonatkozásában melyik megjelenés konkrétan miben kapcsolódott a kampányhoz és miben nyilvánult meg az ő mellőzése, nem tért ki.
[41] A Médiaszolgáltató kifogásra tett észrevételében úgy nyilatkozott, hogy a sérelmezett műsorban nem politikai megjelenést biztosított, hanem egyrészt a közélet aktuális eseményeiről adott tájékoztatást, másrészt, ha ennek kapcsán egyes politikai szereplők álláspontja bemutatásra került, úgy attól eltérő politikai álláspont is helyet kapott az adott műsorban.
[42] A Bizottság a sérelmezett műsorszámok áttekintését követően megállapította, hogy Kifogástevő 8 műsornap 13 beszélgetését jelölte meg, ugyanakkor azok egy része nem vagy csak közvetetten hozható összefüggésbe a kampánnyal (például a 2022. március 23. és 28. napi műsor). Önmagában ugyanis az a tény, hogy a megszólaló az országgyűlési választásokon jelöltként induló, valamely másik szerepkörében nem teszi kampánytevékenységgé a megnyilvánulását.
[43] A Kúria Kvk.V.37.683/2019/6. döntésében úgy foglalt állást, hogy „Az esélyegyenlőség, mint a választói közvélemény közügyekről való tájékozódásának jogához kötődő alapelv kérelmező általi biztosítását a Kúria megítélése szerint az eset összes körülménye alapján kell megítélni. A kereskedelmi médiaszolgáltatóra a kampányidőszakra vonatkozóan rótt kötelezettség teljesítésének vizsgálata ennek megfelelően nem végezhető el csupán a kifogásban megjelölt időkeretet illetően, mert az folyamatos kötelezettségnek tekintendő. Ezért önmagában az a tény, hogy az összesen 50 napos kampányidőszakból kifogással érintett 5 napban nem történt a kérelmező általi médiamegjelentetés, a jelölőszervezet választási esélyegyenlőségének sérelmét nem okozhatja. Annak megállapítására akkor van törvényes lehetőség, amennyiben a médiaszolgáltató tevékenységében a mellőzés, vagy annak szándéka az irányadó teljes időszakra fennáll.”
[44] A Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. Ugyanakkor a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Kifogástevő által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján nem állapítható meg a hivatkozott alapelvek megsértése, ezért a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[45] A határozat a Ve. 218. § (1) bekezdésén és 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 2.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke