A Nemzeti Választási Bizottság
267/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Ny. Z. (a továbbiakban: Beadványozó1), a J. B. (a továbbiakban: Beadványozó2), a S.-né P. E. (a továbbiakban: Beadványozó3), az U. M. (a továbbiakban: Beadványozó4), a R. B. (a továbbiakban: Beadványozó5), valamint a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvay utca 28., a továbbiakban: Beadványozó6) által benyújtott kifogások tárgyában – 8 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó1 és Beadványozó2 kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó3, Beadványozó4 és Beadványozó5 kifogásának helyt ad, és megállapítja, hogy ismeretlen személy megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 149. §-át, azzal, hogy a választópolgárok kifejezett hozzájárulása nélkül küldött részükre közvetlen politikai kampánynak minősülő SMS üzenetet.
Beadványozó6 kifogásának részben ad helyt és megállapítja, hogy ismeretlen személy azzal, hogy 2022. március 29-én +36305555488, a +36209000607 és a +36707009827-es telefonszámokról választópolgárok részére kifejezett hozzájárulásuk nélkül közvetlen politikai kampánynak minősülő SMS üzenetet küldött, megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
Beadványozó6 kifogását egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogások tartalma]
[1] Beadványozó1 2022. március 31. napján 13 óra 4 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 149. §-ának megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy 2022. március 29 napján a következő tartalmú SMS üzenetet kapta: „Z., itt az idő. Tégy meg mindent a változásért. Légy bátor”. Előadta, hogy ezen SMS üzenetet kérés nélkül kapta, úgy, hogy korábban személyes adatainak politikai tartalmú üzenetek továbbítására történő felhasználásához nem járult hozzá. Meglátása szerint ez az SMS üzenet nyíltan a választói akarat befolyásolására irányul, így kampányeszköznek, a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen politikai kampánynak minősül. E körben idézte a Ve. 149. §-át, amelynek értelmében választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a Ve. 89. §-ában meghatározottak figyelembevételével juttatható el azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához - mint telefonszám, elektronikus levélcím - a kifejezett hozzájárulása szükséges.
[3] Előadta, hogy a Ve. 153. §-a szerinti adatszolgáltatásban szereplő választópolgári adatok és az ott nem szereplő, de a Ve. 149. §-ában megjelölt egyéb személyes adat (így a telefonszám) felhasználhatósága elválik: előbbi esetben a Ve. 89. §-át kell figyelembe venni, azaz a választópolgár a hallgatásával hozzájárul az adatkezeléshez, a felhasználás megtiltása érdekében kell nyilatkoznia. Meglátása szerint a többi adat esetében a Ve. 149. §-a kifejezett hozzájárulást ír elő a felhasználáshoz, amely a személyes adatokkal összefüggésben egyedül az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: GDPR) követelményeinek megfelelő hozzájárulási nyilatkozat előzetes megtétele lehet. Beadványozó1 szerint ilyen üzenetek csak akkor küldhetők jogszerűen az Infotv. 5. §-a alapján, ha az ügyfél saját kezdeményezésre külön nyilatkozatot tesz a mobilszolgáltató felé telefonszáma ilyen célú felhasználása érdekében, vagy, ha a választópolgár a pártnak adott kifejezett hozzájárulást telefonszáma kampánycélú felhasználásához. Ilyen nyilatkozat hiányában a fenti adatkezelés és üzenetküldés jogszerűtlen.
[4] Meglátása szerint a Ve. 89. §-ban megjelölthöz hasonló tiltó nyilatkozat bemutatása azért nem kívánható meg tőle, mert jelen ügyben azt kellene bizonyítania, hogy nem adta előzetes hozzájárulást telefonszámom ilyen célú felhasználásához.
[5] Idézte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről szóló ajánlásának II.4. pontját, amely szerint a „választópolgárnak a mobiltelefonszáma (…) kezeléséhez való hozzájárulása abban az esetben felel meg a Ve.-ben foglalt előírásoknak, amennyiben egyértelműen bizonyítható, hogy az az érintettől származik, engedélyező tartalmú, valamint az adott információnak a jelölt vagy jelölő szervezet általi kezelésére vonatkozik. A hozzájárulás érvényességét és az adatkezelés jogszerűségét a jelöltnek vagy jelölő szervezetnek kell biztosítania, illetve bizonyítania.”
[6] Kifogásához mellékelte az SMS üzenetről készített képernyőfotót, valamint nyilatkozatát a tárgyban, hogy a kifogásában megjelölt telefonszámra vonatkozóan a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen megkeresésre senkinek nem adott hozzájárulást.
[7] Mindezekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásának adjon helyt, és a jogszabálysértés tényét állapítsa meg.
[8] Beadványozó2 szintén 2022. március 31. napján, 13 óra 43 perckor ugyanezen tartalommal nyújtott be elektronikus úton kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz a részére küldött „B. soha többé gyarmat. A magyarok büszkék és bátrak. Légy te is.” SMS üzenet miatt.
[9] Beadványozó3 szintén ezen a napon, 12 óra 54 perckor email útján nyújtotta be – Beadványozó1 kifogásával teljes mértékben egyező tartalommal – kifogását a részére küldött „E., a demokrácia nyugatról jön, nem keletről. Itt az idő.” szövegezésű SMS üzenet miatt.
[10] Beadványozó4 is ugyanezen napon, 14 óra 19 perckor nyújtott be elektronikus úton– Beadványozó1 kifogásával teljes mértékben egyező tartalommal – kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz a számára küldött „M., Ápr. 3án lépj a nyugat oldalára mint a bátor őseid 56-ban” SMS üzenet miatt.
[11] Beadványozó5 úgyszintén március 31. napján, 16 órakor, email útján nyújtotta be – Beadványozó1 kifogásával teljes mértékben egyező tartalommal – kifogását a Nemzeti Választási Bizottsághoz a részére érkezett „B., kelet helyett nyugat, kormányváltást április 3-án” SMS üzenet okán.
[12] Beadványozó6 Beadványozó1-5-el lényegi tartalmában egyező kifogást nyújtott be 2022. április 1-jén 13:10-kor a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Ebben rögzítette, hogy március 29-én +36305555488, a +36209000607 és a +36707009827-es telefonszámokról választópolgárok részére kifejezett hozzájárulásuk ellenére politikai tartalmú üzeneteket kaptak.
[13] Az üzenetek típusszövegei az alábbiak voltak:
„X, a közpénzt nem az oligarháké, a te pénzed. Hozz változást.”
„Y, itt az idő. Tegy meg mindent a változásért. Légy bátor.”
„Z, a demokrácia nyugatról jön, nem keletről. Itt az idő.”
[14] Beadványozó6 kifogásához több mint 70 választópolgár nyilatkozatát csatolta arra vonatkozóan, hogy a fentiekben jelzett telefonszámokra vonatkozóan a Ve. 149. § szerinti közvetlen megkeresésre nem adtak hozzájárulást.
[15] Beadványozó6 a Ve. 149. §-ának sérelmén túl kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja sérelmének megállapítását is. Előbbi megsértése alátámasztásaként a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú döntésére hivatkozott, mely szerint ezen alapelv akkor érvényesül, ha a jelöltek, jelölő szervezetek rendelkezésére álló, külső objektív feltételek, amelyekkel eljuttatják üzeneteiket a választókhoz, azonos módon állnak rendelkezésre. Jelen esetben a jogtalanul megszerzett és felhasznált telefonszámok segítségével az érintett politikai oldal szélesebb körhöz volt képes eljuttatni politikai üzeneteit, és ezzel jogtalan előnyhöz jutott az ellenfeleivel szemben.
[16] Az Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmét arra alapozta, hogy a választópolgárok széles körét érintette a kifogásában rögzített jogsértés.
II.
[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[17] A Ve. 217. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.
[18] Tekintettel arra, hogy a kifogások szó szerint azonos tartalommal a Beadványozók részére küldött SMS üzenetet sérelmezik ugyanazon okból, a Bizottság elrendeli kifogások az együttes vizsgálatát és elbírálását.
[19] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[20] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[21] A Nemzeti Választási Bizottság a Beadványozó1 és Beadványozó2 által benyújtott kifogások vizsgálata során megállapítja, hogy azok nem tartalmazzák Beadványozó1 és Beadványozó2 személyi azonosítóját. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 3. melléklete szerint a személyi azonosító tizenegy jegyű szám.
[22] Beadványozó1 és Beadványozó2 a kifogásban személyi azonosítóként hat számból és két betűből álló adatot adott meg, amely azonban, figyelemmel a Törvény hivatkozott rendelkezésére, nem lehet azonos a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjában említett személyi azonosítóval. A kifogás esetén a kifogástevő azonosítása érdekében személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány típusa és száma, így például személyazonosító igazolvány és annak száma akkor adható meg, ha az adott személy nem rendelkezik magyarországi lakcímmel és személyi azonosítóval. Mivel azonban Beadványozó1 és Beadványozó2 is kifogásában megadta magyarországi lakcímét, így esetében a személyazonosító igazolvány számának a kifogásban való feltüntetése nem fogadható el.
[23] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó1 és Beadványozó2 által benyújtott kifogás nem tartalmazza a személyi azonosítójukat, amely miatt Beadványozó1 kifogását és Beadványozó2 kifogását a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság a Beadványozó3, Beadványozó4, és Beadványozó5 által benyújtott kifogások kapcsán megállapítja, hogy azok alaposak, Beadványozó6 kifogása részben alapos.
[25] A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.
[26] A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[27] A kampánytevékenység sokféle módon folytatható, plakátolással, politikai reklámmal és politikai hirdetéssel, ezekkel az eszközökkel azonban a kampányolók a választópolgárok nagyobb tömegét célozzák meg. A Ve. szabályozza azt is, amikor a kampánytevékenységet folytatók közvetlenül és kifejezetten az adott választópolgárt szólítják meg üzeneteikkel. Ez a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen politikai kampány, amikor a választási kampányanyag a választópolgár részére, a Ve. 89. §-ban meghatározottak figyelembevételével, közvetlenül kerül eljuttatásra lakcímére, telefonszámára, vagy e-mail címére. Ez utóbbi két adattal kapcsolatban – azaz telefonszám, elektronikus levélcím – azonban a Ve. rögzíti, hogy annak felhasználása csak akkor jogszerű, ha a választópolgár ahhoz kifejezetten hozzájárult.
[28] A közvetlen megkeresés egyik módszere, hogy a jelöltek, vagy a listát állító jelölő szervezetek adatszolgáltatási díj ellenében, a Ve. 153. §-a alapján megvásárolják a választópolgárok szavazóköri névjegyzéki adatait az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodáktól, illetve a Nemzeti Választási Irodától. Ezen adatok kizárólag közvetlen politikai kampány céljából használhatók fel és nem tartalmazzák azoknak a választópolgároknak az adatait, akik a Ve. 89. §-a alapján úgy rendelkeztek, hogy megtiltják, hogy a választási szervek a róluk nyilvántartott adatokat a Ve. 153. § alapján kiadják.
[29] A Ve. 153. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási szervek a 153. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatigénylés alapján kizárólag a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét, lakcímét, valamint a választópolgárok nemére és az életkorára vonatkozó adatokat bocsájtják az igénylők rendelkezésére. A választópolgár e-mail címe és telefonszáma nem adattartalma a Ve. 153. §-a szerinti adatszolgáltatásnak, azokat a választási szervek nem tartják nyilván, ennél fogva az sms-ben vagy e-mailben történő közvetlen választópolgári megkereséseknek nem lehet ezen adatszolgáltatás az alapja.
[30] Ahogyan azt a Ve. 149. §-a egyértelműen meghatározza, a választópolgár részére választási kampányanyag e-mail címére vagy telefonszámára, jogszerűen csak úgy juttatható el, ha a kampányanyagot küldő kifejezett felhatalmazással rendelkezik a választópolgártól ezen adatai kezelésére.
[31] A kifogásokban sérelmezett SMS üzenetek kapcsán, azok megfogalmazásából (lásd: „Ápr. 3án lépj a nyugat oldalára mint a bátor őseid 56-ban”, „kelet helyett nyugat, kormányváltást április 3-án”, „Tegy meg mindent a változásért. Légy bátor”, „A közpénzt nem az oligarháké, a te pénzed. Hozz változást.”) adódóan egyértelműen megállapítható, hogy azok közvetlen politikai kampánynak minősülnek, és mint ilyen, alkalmasak arra, hogy a 2022. április 3. napján megtartásra kerülő országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának kampányidőszakában, a választás napját megelőző napokban a választópolgárok akaratát befolyásolják, vagy legalábbis azt megkíséreljék. Erre való figyelemmel a választópolgárok részére kizárólag akkor kerülhettek volna kiküldésre a kifogásokban jelzett SMS üzenetek, ha a telefonszámaik közvetlen politikai kampány céljára való felhasználásához kifejezetten hozzájárultak volna. Ezzel szemben Beadványozó3,4,5, valamint Bedványozó6 kifogásához mellékelt nyilatkozatok egyértelműen tanúsítják, hogy közvetlen megkeresésre nem adtak hozzájárulást. Tekintettel arra, hogy ezen választópolgári nyilatkozatokkal szemben a Nemzeti Választási Bizottságnak nem áll rendelkezésére azok valóságtartalmát megdöntő bizonyíték, így a Bizottság a választópolgári nyilatkozatokban foglalt állítást, mint valósággal egyezőt fogadta el.
[32] A Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el.
[33] A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó3,4 és 5. által szolgáltatott bizonyítékok alapján alaposnak tartotta a kifogásokat, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján kifogásaiknak helyt ad, megállapítja, hogy ismeretlen személy megsértette a Ve. 149. §-át azzal, hogy Beadványozó3,4 és 5 számára úgy küldött közvetlen politikai kampánynak minősülő SMS üzenetet, hogy telefonszámuk közvetlen politikai kampány céljára való felhasználásához nem adtak kifejezett hozzájárulást.
[34] Beadványozó6 kifogásával kapcsolatban a jogsértés megállapításakor figyelemmel volt arra is, hogy a jogsértés másként értelmezhető választópolgárok és a jelölő szervezetek esetében.
[35] Beadványozó6 az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának eljárásában jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet. E minőségénél fogva, az ő esetében a Ve. 149. §-a nem értelmezhető, a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen hozzájárulás hiányára alapítottan kifogást csak választópolgár tud előterjeszteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kifogásban rögzített jogsértés hatása ne lenne kimutatható az ő esetében is.
[36] A jelölő szervezet részéről a jogsérelem abban áll, hogy a jogtalan kampányeszköz felhasználásával más jelölő szervezetekhez képest a választási versenyben rosszabb pozícióba került, amelynek jelentős súlyt ad az, hogy az úgynevezett „kéretlen SMS-ek” a szavazás napja előtt néhány nappal, a választási kampány utolsó napjaiban került kiküldésre nagy számban. [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont]
[37] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértése pedig abban áll, hogy jelen esetben kimutatható, hogy a választási kampányra vonatkozó szabályok tudatos és direkt megsértése valósult meg, amelynek nem csak az érintett választópolgárok az alanyai, hanem az okozott joghátrány okán azon jelölő szervezetek is, akik ellenében fogalmazódott meg a választási kampányüzenet.
[38] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó6 esetében a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértése tekintetében találta alaposnak, így annak a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján helyt adott és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
[39] Beadványozó6 tekintetében a Ve. 149. §-ának megsértésére hivatkozást a Bizottság nem találta alaposnak, így e jogszabálysértés tekintetében a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[40] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjain, 208. §-án, 140-141. §-ain, 149. §-án, 153. §-án, 215. § c) pontján, 217. § (1) bekezdésén, 218. § (2) bekezdés a) pontján, a 220. §-án a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 1.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke