A Nemzeti Választási Bizottság
267/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Hajósi Német Nemzetiségi Ifjúsági Fúvószenekari Egyesület (6344 Hajós, Kossuth Lajos utca 2., képviseli: Szalczerné Varsányi Hajnalka, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 10/2019. (VIII. 12.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. augusztus 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]
[1] Beadványozó 2019. augusztus 9-én kezdeményezte nemzetiségi jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 8. melléklete szerinti P4-es formanyomtatvány átadásával, a német nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán.
[2] A TVB titkársági feladatait ellátó TVI a benyújtás napján megkereste a Kecskeméti Törvényszéket annak érdekében, hogy a TVB megvizsgálhassa, Beadványozó szerepelt-e a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen bejegyzett szervezetként a nemzetiségi választás kitűzésekor, illetve bekérte a bírósági nyilvántartásban szereplő adatok kivonatát, továbbá a szervezet 2016. január 1-jét követő alapszabály módosításait, ide értve a hatályos alapszabályt.
[3] A Kecskeméti Törvényszék a megkeresésre ugyanazon a napon válaszolt, és a nyilvántartási adatok kivonata mellett megküldte Beadványozó 2016. június 17-én kelt alapszabályát.
[4] A TVB az adatok alapján 10/2019. (VIII. 12.) határozatával a nyilvántartásba vételt visszautasította.
[5] Indokolása szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontja szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint a 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. A Nektv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja a Nektv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete. Kitér arra, hogy a Ve. 308. § (2) bekezdése alapján a követelménynek való megfelelésről a szervezetnek nyilatkoznia kell.
[6] Ismertette továbbá, hogy a Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
[7] Megállapította, hogy Beadványozó a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, illetve a P4 nyomtatványon megadott adatok egyezést mutattak a civil szervezetek nyilvántartásának adataival, valamint a szervezetet a törvényes képviselő jelentette be.
[8] Nem találta viszont megfelelőnek Beadványozó alapszabályában megjelölt célokat, feladatokat, amelyek álláspontja szerint nem teljesítik a Nektv. 2. § 14. pontjában foglalt követelményt, azaz az adott nemzetiség képviseletét. Az alapszabály egyéb részeit átvizsgálva sem találta igazolhatónak a nyilvántartásba vételhez szükséges feltétel teljesülését. Mivel a német nemzetiség képviselete álláspontja szerint az alapszabályban nem szerepel, a nyilvántartásba vételt megtagadta.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[9] Beadványozó a TVB határozata ellen 2019. augusztus 15-én 8 óra 29 perckor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését, amelynek jogalapjaként Ve. 223. § (3) bekezdésének a) pontját jelölte meg.
[10] Előadta, a TVB álláspontja szerint célkitűzésük egyike sem értelmezhető a német nemzetiség képviseleteként, azonban a Nektv. „nem tartalmaz leírást, tételes felsorolást arról, hogy milyen cselekedet, tevékenység, magatartás minősül egy adott nemzetiség képviseletének”. Beadványozó már nevében is vállalja a német nemzetiséghez való tartozást, céljai, tevékenységei, a német nemzetiség és ezen belül is konkrétan a hajósi német nemzetiség zenei, hagyományőrző kultúráját mutatják be, ápolják.
[11] Megítélése szerint a TVB szó szerinti kifejezésre szűkítette le a „nemzetiség képviselete” kitételt, amely ellentétes a Nektv. preambulumával, amely szerint „Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát, kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti kulturális autonómiájuk megvalósulását, garantálja a valós közösségeik önigazgatáshoz, önkormányzatisághoz való jogát,…”.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
[13] - a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja;
- a fellebbezés benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címe;
- a fellebbezés benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezés vizsgálata alapján rögzíti, hogy az nem tartalmazza a fellebbezés a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját, a tételes jogszabálysértésre való hivatkozást. A határozattal szemben csak a Nektv. preambulumával való összhang hiányára hivatkozik, azonban nem jelöli meg, mely, a Nektv. által biztosított nemzetiségi jogokat sérti a támadott határozat.
[15] A Bizottság a fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatban megállapítja, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3., Kvk.I.37.221/2014/2. és Kvk.II.37.271/2014/2. számú végzések]
[16] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem tartalmazza annak a Ve. 223. § (3) bekezdés szerinti jogalapját, mely miatt azt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Ve. 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. augusztus 16.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke