A Nemzeti Választási Bizottság
265/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Vajda Zoltán Tamás (a továbbiakban: Beadványozó) egyéni jelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 24/2022. (III. 28.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2022. március 25-én 15 óra 39 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat hivatalos lapja (a továbbiakban: Sajtótermék) XXXI. évfolyam 6. száma tekintetében a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt.
[2] Előadta, hogy 2022. március 3. napján a bizonyítékként is csatolt elektronikus levelet kapta, amelynek értelmében a sajtótermék bemutatkozási lehetőséget biztosít az Országgyűlési Egyéni Választókerületben induló képviselőjelöltek számára. A Sajtótermékben való bemutatkozáshoz 2022. március 17-ig a felhívásnak megfelelően önéletrajzot kellett eljuttatni az abban megadott e-mail címre. Beadványozó ennek eleget téve 2022. március 17-én 17 óra 00 perckor a kifogáshoz csatolt kép és rövid bemutatkozás formájában határidőben, a megjelölt e-mail címre megküldte a bemutatkozását.
[3] Beadványozó előadta, hogy nevezett Sajtótermék XXXI. évfolyam 6. számának 4. és 5. oldalán kerültek bemutatásra a képviselőjelöltek, azonban annak ellenére, hogy a felhívásnak ő is eleget tett a neve mellett az az információ olvasható, hogy: „csak fotót küldött, önéletrajzot nem, tevékenységét a vajdazoltan.hu oldalon és a Facebookon követhetik.” Álláspontja szerint a Sajtótermékbe a bemutatkozása önkényesen nem került nyomtatásba, tekintettel arra, hogy az általa küldött önéletrajz és a Sajtótermékben megjelentek között tartalmi különbség nem mutatható ki.
[4] A választás tisztaságának megóvása alapelv sérelme tekintetében hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjához fűzött kommentárra, valamint a Kúria Kvk.III.37.502/2018/2. számú végzésére és kifejtette, hogy a választás tisztaságának megóvása alapelv megsértését azok is el tudják követni, akik egyébként nem alanyai a választási eljárásnak, de arra hatással vannak. Álláspontja szerint jelen ügy tekintetében az alapelv megsértése azok oldaláról valósult meg, akik arról döntöttek, hogy az általa beküldött bemutatkozó szöveg ne jelenjen meg a Sajtótermékben. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy tekintettel arra, hogy a Sajtótermék két hetente jelenik meg (a következő lapszám 2022. április 6-án), így a következő lapszámban történő bemutatkozásra már nincsen lehetősége. Előadta, hogy a lapszám széleskörű terjesztése miatt annak ténye, hogy bemutatkozása nem jelent meg a lapszámban kihatással van a választási eredményeinek kimenetelére.
[5] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelmével kapcsolatban előadta, hogy a Sajtótermék cselekménye tekintetében nem azonosítható a bemutatkozó szöveg közzétételét megakadályozó legitim cél, a korlátozás alkalmas a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására, mert álláspontja szerint a visszaélésszerű joggyakorlás azt a látszatot keltik a választópolgárokban, hogy nem kívánta a sajtótermék olvasói számára a politikai programját bemutatni. Mindezek alátámasztására hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., a Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzéseire, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 1:5 §-ára, az Alkotmánybíróság 3279/2019. (XI. 5.) AB határozatára, valamint a 2014.12.376 számú BH-ra.
[6] Mindezekre tekintettel kérte, hogy az OEVB adjon helyt jelen kifogásának, és állapítsa meg jogszabálysértés tényét, és tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy legközelebbi számában a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé határozatának rendelkező részét, továbbá maximális összegű bírságon szabjon ki a jogsértő részére, tekintettel arra, hogy a jogsértésről a választópolgárok csak a választások után megjelenő lapszámban fognak tudomást szerezni.
[7] Az OEVB a kifogást a 24/2022. (III. 28.) számú határozatával elutasította.
[8] Az OEVB határozata indokolásában megállapította, hogy Sajtótermék főszerkesztője helyesen járt el akkor, amikor a választási kampányban az általa megadott szerkesztési elvek szerint valamennyi jelölt számára objektív szempontok alapján, azonos módon és tartalommal bemutatkozási lehetőséget biztosított.
[9] Az OEVB – hivatkozva Vajda Zoltán telex.hu internetes portálnak tett nyilatkozatára, amelyben azt állítja, hogy „nem tudja mi a pontos definíciója az önéletrajznak” – deklarálja, hogy az önéletrajz fogalma a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „Olyan életrajz, amelyet a tudomány, művészet, közélet terén tevékenykedő személy saját életéről ír, rendsz. kitérve az életével kapcs. társadalmi, történeti eseményekre is.”
[10] Az OEVB megállapította, hogy a Vajda Zoltán által a szerkesztőségnek megküldött anyagot a kifogás elbírálása szempontjából egyrészt önmagában kellett értékelnie. Az értékelés során pedig megállapította, hogy az nem felelt meg a megkeresésben foglalt feltételeknek, mivel nem tartalmazott önéletrajzi jellegű információt, illetve konkrétumot eddigi képviselői tevékenységéről, ugyanakkor képviselőkénti elképzeléseiről sem írt.
[11] Másrészt az OEVB azt is rögzítette, hogy a Vajda Zoltán által a szerkesztőségnek megküldött anyagot a Választási Bizottságnak a kifogás elbírálása szempontjából a többi megküldött képviselőjelölti bemutatkozó anyaghoz képest is értékelnie kellett: ez alapján a Bizottság álláspontja, hogy a kifogással érintetten kívüli további négy bemutatkozó anyag közül valamennyi tartalmaz önéletrajzi elemeket és – összhangban a főszerkesztői megkeresésben foglaltakkal – konkrét korábbi képviselői minőségben tett intézkedések leírását, valamint a jelöltek megválasztása esetén megvalósítani tervezett konkrét elképzeléseket is. Mindezek tehát a Vajda Zoltán képviselőjelölt által megküldött anyagból hiányoztak.
[12] Indokolásában az OEVB azt is kifejtette, hogy Vajda Zoltán képviselőjelölt életrajzi adatainak és képviselői elképzeléseinek, valamint eddigi szakmai munkájának ismertetését célzó információk hivatkozások útján bemutatásra kerültek a sajtótermék XXXI. évfolyam 6. számában, hiszen Vajda Zoltán fényképe mellett mind a saját honlapjának a címe (vajdazoltan.hu), mind a Facebook oldalára történő figyelemfelhívás elhelyezésre került.
[13] A kifejtettek értelmében megállapította az OEVB, hogy Vajda Zoltán képviselőjelölti bemutatása a Sajtótermékben a személyes honlapjának és Facebook oldalának hivatkozásával megvalósult, az általa a főszerkesztőnek megküldött anyag publikálásának hiánya pedig azért nem okozhatott érdeksérelmet a bemutatkozása szempontjából, mert az sem önéletrajzi elemeket, sem az esetleges megválasztása után megvalósítandó elképzeléseit nem tartalmazott, vagyis érdemben nem segítette volna a képviselő-jelöltként történő megismertetését.
[14] Mindezekre tekintettel az OEVB a kifogásnak a Ve. 220. §-a alapján nem adott helyt, így azt elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[15] Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. március 30. napján 13 óra 40 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján, amely fellebbezést a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda elnöke ugyanezen napon felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[16] Érintettsége alátámasztására előadta, hogy az OEVB az általa benyújtott kifogást utasította el véleménye szerint törvénysértő módon.
[17] Fellebbezésében előadta, hogy az OEVB a határozatában helytelenül állapította meg, hogy a bemutatkozó szövege nem felelt meg a szerkesztőség által támasztott feltételeknek, mert az nem tartalmazott önéletrajzi jellegű információt, konkrétumot az eddigi képviselői tevékenységéről és a jövőbeli céljairól. E tekintetben hivatkozott a megküldött bemutatkozásra, amelyben álláspontja szerint konkrét példákként hivatkozott eddigi képviselői munkájára, amelyet az OEVB nem vett figyelembe és határozatában nem is számolt be ezen szempont mellőzésének indokáról.
[18] Álláspontja szerint az általa megküldött bemutatkozásban egy ideális világot mutat be, amelyben nem maradhatna következmények nélkül, ha egy önkormányzati lap jogsértő módon jár el. Véleménye szerint így egy általa a jövőben megvalósítandó konkrétumról (célról) is beszámolt a bemutatkozásában.
[19] Továbbá előadta azt is, hogy a Sajtótermék főszerkesztője által meghatározott kritériumoknak eleget téve a bemutatkozó szövege nem tartalmaz a választókerületben induló más jelöltekről semmilyen információt, így politikai ellenfelei becsmérlése sem merülhet fel, valamint az nem tartalmaz vádaskodó állításokat sem, és abban konkrét példákon keresztül mutatta be eddigi képviselői tevékenységét és egy a jövőben elérendő célt is konkrétan megjelölt.
[20] Sérelmezte az OEVB azon megállapítását, hogy bemutatkozása nem tartalmaz önéletrajzi adatot, amelynek hiányában annak közlése megtagadható. E körben előadta, hogy ilyen feltételt maga a szerkesztőség sem szabott, külön rögzítette, hogy a jelöltek választhatják meg, hogy mit kívánnak elmondani magukról.
[21] Beadványozó – az OEVB határozatban deklarált az önéletrajz Magyar Értelmező Kéziszótár szerinti fogalmára – előadta, hogy az OEVB-nek nem feladata a műfaji kérdésekben állást foglalni és az OEVB álláspontjának elfogadásával a bemutatkozó szövegek publikálását a főszerkesztő kizárólagos értelmezésétől tenné függővé, amely nem biztosít azonos külső objektív feltételeket, ami pedig jogegyenlőség garanciája. E körben hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.236/2018/4. számú végzésére. A felhívott kúriai döntés értelmében kifejtette, hogy az önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják. Mindezekre tekintettel álláspontja szerint a Sajtótermék szerkesztősége önéletrajzi adatok hiánya miatt nem utasíthatja el egy jelölt választási bemutatkozását.
[22] Véleménye alapján a Sajtótermék visszaélésszerű joggyakorlásával megtévesztette a választókat, hiszen nem arról számolt be, hogy tartalmi okok miatt nem tudja közzétenni a megküldött bemutatkozást, hanem azt az információt adta, hogy „csak fotót küldött, önéletrajzot nem”. Kifejtette, hogy ez alkalmas arra, hogy őt a sajtótermék negatív színben, hanyagnak és a sajtótermék olvasóival szemben közömbösnek tüntesse fel.
[23] Fellebbezésében hivatkozott más jelöltek bemutatkozására is, és megállapította, hogy a jelöltek, akiknek bemutatkozása megjelent a Sajtótermékben a személyük bemutatása mellett politikai programjukat is bemutatták és politikai véleményüknek is hangot adtak.
[24] Álláspontja szerint az OEVB helytelenül jutott arra a következtetésre is, hogy a saját honlap elérhetőségének közlésével megtörtént a bemutatkozás továbbá, hogy a megküldött bemutatkozó szöveg nem segítette volna a képviselőjelölti megválasztása esélyét. E körben kihangsúlyozta, hogy a Sajtóterméke széles körben ingyenesen jut el a választópolgárokhoz, amelynek jelentős hatása lehet a választás eredményének kimenetlére.
[25] A kifejtettek értelmében kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát változtassa meg és a kifogásban foglaltaknak helyt adva állapítsa meg, a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, valamint a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy legközelebbi számában a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé határozatának rendelkező részét, továbbá maximális összegű bírságon szabjon ki a jogsértő részére, tekintettel arra, hogy a jogsértésről a választópolgárok csak a választások után megjelenő lapszámban fognak tudomást szerezni.
III.
[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[26] A fellebbezés nem alapos.
[27] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[28] A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
[29] A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 60. pontja alapján a sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.
[30] A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 6. pontja alapján sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.
[31] A Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy a XVI. Kerületi Újság XXXI. évfolyam 6. száma sajtóterméknek minősül.
[32] A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a sajtótermék kiadóját sem a Ve., sem az Mttv., a Smtv. nem kötelezi arra, hogy választási programot bemutató hirdetéseket, bemutatkozó anyagokat tegyen közzé, azt saját elhatározásából vállalta. Ennek megfelelően a sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatót szerkesztési szabadság illeti meg, így jogosult megválasztani a szerkesztés elveit.
[33] A jelöltek számára biztosított jelen ügy tárgyát képező megjelenési lehetőséget több minden más mellett az különbözteti meg a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetés fogalmától, hogy míg a politikai hirdetéshez szerkesztői felelősség nem kapcsolódik, addig a jelen ügy tárgya szerinti bemutatkozó lehetőséggel kapcsolatban a jelöltet a politikai hirdetés szerinti fundamentális irányítói jog nem illeti meg, ez esetben nem követelheti, hogy a sajtótermék az általa kívánt tartalmat jelenítse meg, ugyanis ez esetben a szerkesztői szabadság a kiadóhoz tapad.
[34] Amennyiben valamely sajtótermék megjelenési lehetőséget kíván biztosítani a jelöltek, vagy jelölő szervezetek részére, arra kell figyelemmel lennie, hogy ezt a jogintézmény céljához és a tartalomhoz kötötten az esélyegyenlőség alapelvére való figyelemmel, úgy biztosítsa, hogy a jelöltek és jelölőszervezetek számára azonos, objektív, külső feltételeket támasztanak.
[35] Tekintettel arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv sérelme érvényesülését sem a kifogás, sem a fellebbezés nem vitatta a Bizottság ezen alapelvnek való megfelelést megtartottnak tekinti a Sajtótermék részéről.
[36] A Bizottság első lépésként, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása alapelv vélt vagy valós sérelmét vonta vizsgálódási körébe.
[37] A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelme Beadványozó szerint abban merül ki, hogy azáltal, hogy bemutatkozó szövege a Sajtótermékben nem jelenhetett elveszett a lehetősége, hogy politikai programját a választópolgárok előtt bemutathassa.
[38] E körben a Bizottság rámutat a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésére, amely a következőképpen értelmezte ezen alapelv érvényesülését: „A választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlat ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.).”
[39] A Bizottság megállapítja, hogy a Sajtótermék célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása volt, nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem.
[40] Beadványozó által felhívott Kvk.III.37.502/2018/2 számú határozat jelen ügy eldöntése szempontjából irreleváns, mi több épp a Bizottság álláspontját támasztja alá a tekintetben, hogy a felhívott jogeset is épp a szavazással, annak titkosságával volt kapcsolatos.
[41] A jogsérelem Beadványozó szerint jelen esetben azáltal következett be, hogy a Sajtótermék nem jelentette meg Beadványozó bemutatkozását, amelynek a szavazás mikéntjére, módjára, lefolytatására hatása nincs. A Bizottság e körben a Ve. 2. § (1) bekezdése a) pontja szerinti jogsérelmet érdemben értelmezni nem tudja, és Beadványozó sem fejtett ki alapos, releváns és okszerű érvelést, amely alapján a Bizottság e pont sérelmét alaposnak ítélné meg.
[42] Következő lépésként a Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmével kapcsolatban a következőket rögzíti.
[43] Bár a megjelenési lehetőség nem a Ve. 146. § b) pont szerinti politikai hirdetés, azonban mindenképpen kampányeszköznek tekinthető, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére.
[44] Ezen alapelvsérelem megállapíthatósága körében a Bizottság szükségesnek vélte a Beadványozó által megküldött bemutatkozó dokumentum elemzését.
[45] Az elemzés alapján a Bizottság megállapítja, hogy annak nem alapvető célja, hogy a Ve. szerinti kampányeszközként funkcionáljon, az nem alapvetően a választópolgári akarat befolyásolására törekszik, sokkal inkább kritikus hangnemű, a múltat idéző, a Sajtótermékkel kapcsolatos kritikai hangvételű írás, amelynek elolvasása után az újság olvasója, azaz a választópolgár nem megszólítva érzi magát, hanem harmadik, kívülálló személynek a Sajtótermék és a Beadványozó közötti vélt vagy valós konfliktusban. Erre utaló elemek a következők: rögtön az e-mail tárgyában „szóközökkel együtt 1396 karakter és nyomdai minőségű arckép”, amely élces megjegyzés a Sajtótermék által megkíván 1400 karakteres bemutatkozási lehetőségre. Beadványozó az írása első bekezdésében bírálatot fogalmaz, hogy mi minden nem jelent meg a Sajtótermékben. A második bekezdésben Beadványozó azt fejti ki, hogy mi lenne a Sajtótermék feladata, majd szintén a múltba tekint és közpénzügyi kérdéseket vet fel. A harmadik bekezdésben szintén az újság szerkesztési gyakorlatát teszi kritika tárgyává, és azt kéri, hogy kövessék honlapját.
[46] Az elemzés során a Bizottság a tárgyi választásra utaló, szavazásra, támogatásra ösztönző részelemet Beadványozó írásában nem talált, úgyszintén nélkülözi az írás a kritikai hangvétel nélküli azon tényezőket, amelyek klasszikusan a bemutatkozáshoz tartoznak, ilyen például a jelölt és az egyéni választókerület közötti kötődés bemutatása.
[47] A Bizottság a fentieket akként ítéli meg, hogy a Sajtótermék részéről felismerhetően nem nyilvánult meg olyan szándék, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányult volna. (lásd Kúria Kvk.II.37.419/2018/2. számú végzés)
[48] A korábban hivatkozott szerkesztői szabadság és a Bizottság által lefolytatott elemzés alapján a Bizottság azt állapítja meg, hogy Sajtótermék részéről az általa „birtokolt” jogok céljától eltérő felhasználás és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme nem volt felfedezhető (pl. látható az, hogy a Sajtótermék a tördelési szempontokra figyelemmel megközelítőleg azonos oldalterjedelemben jelentette meg a jelölteket, Beadványozó részére is biztosította a helyet a megjelenés lehetőségére).
[49] A Bizottság az önéletrajz fogalmi elemeinek tudományos elemzése kérdésében nem kíván állást foglalni, meglátása szerint az nem is szükségszerű, hiszen a szavak köznapi jelentése és a Sajtótermék által megküldött felkérés megszövegezéséből az a szándék olvasható ki, hogy a megjelenés célja a képviselőjelöltek egyéni választókerületi programjának, jövőképének, céljainak bemutatása. Másrészt fontos arra is rámutatni, hogy az „önéletrajz” kifejezés magának az e-mailnek a törzsszövegében kerül említésre. A szövegkörnyezetből az is megállapítható, hogy a Sajtótermék felhívása mellékletben található, amely azonban sem a kifogáshoz, sem a fellebbezéshez nem került csatolásra. Arra tehát, hogy pontosan mi szerepelhetett a Sajtótermék felhívásában, a Bizottság is csak az elé tárt bizonyítékok alapján tud következtetni.
[50] A Bizottság e körben utalni kíván a Kúria Kvk.II.39.355/2022/3. számú végzésére, amely ugyan politikai hirdetés megjelenésével kapcsolatos tényállású ügyben született, de a kúriai döntés megállapításai jelen ügyben azért relevánsak, mert – ahogy korábban említésre került – a politikai hirdetés esetén a szerkesztői szabadság korlátozott, míg politikai hirdetésnek nem minősülő bemutatkozó lehetőség esetén a szerkesztői szabadság központi tényező.
[51] A Kúria fenti ügyben úgy foglalt állást, hogy „A médiaszolgáltató kérelmező tehát vizsgálhatta a politikai hirdetés Ve. 148. § (2) bekezdésének való megfelelést, és amennyiben úgy ítélte meg, hogy a politikai hirdetés a Ve. 148. § (2) bekezdése szerinti tartalomnak nem felel meg, megtagadhatta a politikai hirdetés közzétételét.”
[52] Leírtakból az a következtetés vonható le, hogy politikai hirdetés esetén a médiaszolgáltató vizsgálhatja a Ve-nek való megfelelést, nem politikai hirdetés esetén, kiteljesedett szerkesztői szabadság mellett a Sajtótermék jelen esetben is vizsgálhatta azt, hogy a részére megküldött Beadványozói bemutatkozás megfelel-e az általa, objektíven, minden jelölttel szemben támasztott követelményeknek.
[53] A fentiekben írtakból az következik, hogy a jelölt a választási kampány folytatásához való joga címén nem jogosult meghatározni, illetve felülírni a Sajtótermék által érvényesíteni kívánt szerkesztési elveket és nem kötelezheti arra a Sajtóterméket, hogy az általa kívánt tartalmat jelenítse meg, korlátozva ezzel a tartalom szerkesztésére való jogosultságát. Ezzel ellentétes álláspont azt jelentené, hogy a Sajtótermék önkéntes vállalás esetén is köteles lenne a jelölt által közölni kívánt bármilyen tartalmú kampányüzenet közvetítésére és annak tartalmába annak ellenére nem szólhatna bele, hogy azért felelősséggel tartozik. Beadványozó által képviselt álláspont, mely szerint a Sajtótermék felelősségi körébe tartozó szerkesztett tartalom esetében helye van a Sajtótermék arra való kötelezésére, hogy szerkesztési elveit figyelmen kívül hagyva közvetítse a jelölt kampányüzenetét, olyan, a szerkesztői szabadságot érintő beavatkozásnak minősül, mely nem vezethető le a Ve. egyetlen alapelvéből sem.
[54] A fent részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 24/2022. (III. 28.) számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[55] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, 139. §-án, 146. §-án, 148. §-án, 231. § (4) bekezdésén, az (5) bekezdés a) pontján, az Smtv. 1. § 6. pontján, az Mttv. 203. § 60. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 1.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke