263/2022. NVB határozat -  G. Z. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

263/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság G. Z. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1] Beadványozó 2022. március 30-án elektronikus úton kifogást nyújtott be, amelyben idézte a március 28-án hatályos, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 291. §-ának (2) bekezdését, amely szerint „A választási iroda az érvényes szavazási iratokban lévő belső borítékokat – azok felnyitása nélkül – a megszámlálásukig külön tárolja.“

[2] Rögzítette, hogy arra, hogy a Ve. 245. § szerinti megfigyelő jelen lehetne a levélszavazatok tárolása során, vagy azt megfigyelhetné, a leírt törvényszövegben rendelkezést nem talált. A tárolás körülményeiről az országgyűlési képviselők általános választásán és az azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 3/2022. (I. 11.) IM rendeletben (a továbbiakban: IM rendelet) sem talált rendelkezést.

[3] Hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelvekre, majd megállapította, hogy „Életszerüen viszont ez nem tünik elégségesnek. Amennyiben más releváns garancia a belső borítékok örzésére nincs, kérem az NVB állapítsa meg a jogszabálysértés tényét.”

[4] Álláspontja szerint „az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 3. cikke (is) sérül ha, mandátumról döntö számban, a levélszavazás eredménye nem megbízható, és, hogy a Szabad választásokhoz jog az (is) hogy ilyen választásokat tart(s)anak.”

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[5] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[6] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”

[7] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]

[8] A kifogás vizsgálata alapján a Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó jogszabálysértésként lényegében azt jelöli meg, hogy a Ve. és az IM rendelet nem tartalmaz kellő garanciális szabályokat a levélszavazatok őrzésére vonatkozóan.

[9] Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 46. § (1) bekezdése alapján, kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult annak megállapítására, hogy a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalmának hiányos volta miatt a jogalkotó mulasztásával alaptörvény-ellenesség fennállását idézte elő. Az Alkotmánybíróság a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.

[10] A Ve. 215. § d) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem

[11] A Bizottság megállapítja, hogy annak megítélésére, hogy a jogalkotó a Ve. és az IM rendelet megalkotása során megfelelő garanciális elemeket építette-e be a szabályozásába a levélszavazatok biztonságos tárolása érdekében, sem az NVB, sem más választási bizottság nem jogosult, így a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[12] A határozat a Ve. 212. §-án és a 215. § d) pontján, az Abtv. 46. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 1.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke