A Nemzeti Választási Bizottság
262/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság G. Z. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. március 30-án elektronikus úton kifogást nyújtott be, melyben idézte az EBESZ 2022. március 21-én kiadott időközi jelentésének alábbi részletét: „A fogyatékkal élő személyek jogairól szóló 2006-os ENSZ egyezmény (CRPD) 29. cikke értelmében a részes államok „biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon, ténylegesen és teljes körűen vehessenek részt a politikai életben és a közéletben, közvetlenül vagy szabadon választott képviselőkön keresztül, beleértve a fogyatékossággal élő személyek jogát és lehetőségét a szavazásra és a választhatóságra”.“ […] „A 2022 március 15-i adatok szerint“ […] „ 47.043 személytől vonta meg a bíróság a szavazati jogot a korlátozott belátási képességére tekintettel.“
[2] Hivatkozott az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 3. cikkére, amely szerint a Magas Szerződő Felek kötelezik [kötelezték] magukat arra, hogy ésszerű időközönként, titkos szavazással szabad választásokat tartanak olyan körülmények között, melyek a törvényhozó testület megválasztását illetően biztosítja a nép véleményének [szabad] kifejezését.
[3] Idézte az Alaptörvény I. cikk (2) bekezdését, amely szerint „Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait”, és a Q) cikk) (2) és (3) bekezdéseit, amely szerint „Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.“
[4] Álláspontja szerint az, hogy „a korlátozott belátási képesség miatt kizárt állampolgárok hiányzása a névjegyzék(ek)ben nem felel meg a Szabad választásokhoz való jognak az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyve 3. cikk értelmében, sem ami a saját jogukat illeti, sem arra nézve hogy szabad választásokat kell tartani. Állítom, hogy a Szabad választásokhoz jog az (is) hogy ilyen választásokat tart(s)anak. Ha a leírt hiányzás/kizárás egyes mandátumról dönthet, nem bízhatok a nép véleményének [szabad] kifejezésében. mandátum függ, szabad, de még választás sem valósul meg teljes egészében.”
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[6] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[7] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[8] Az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése szerint nem rendelkezik választójoggal az, akit belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 2. § (2) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben szereplő választópolgárok gyakorolhatják választójogukat.
[9] A Ve. 13/A. § (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik a választójog kizárásából
„(1) A bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésről rendelkező, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.
(2) A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében
a) tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
b) tartósan, teljeskörűen hiányzik.”
[10] A Ve. 82. §-a alapján a központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda által vezetett elektronikus nyilvántartás. A választójogát az a választópolgár gyakorolhatja, aki a központi névjegyzékben szerepel. Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy nem szerepel a névjegyzékben, így választójogát sem gyakorolhatja az országgyűlési képviselők választásán az a személy, akit a bíróság ítéletében belátási képességének korlátozottsága miatt a választójog gyakorlásából kizárt.
[11] A kifogás vizsgálata alapján a Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó jogszabálysértésként lényegében azt jelöli meg, hogy az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdésének, és az ezzel összhangban megalkotott, a Vjt. és Ve. szabályai az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) első kiegészítő jegyzőkönyve 3. cikkében foglalt szabad választásokhoz való joggal ellentétes.
[12] Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult vizsgálni a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatával kapcsolatos részletszabályokat az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 32. §-a tartalmazza.
[13] Az Alaptörvény nemzetközi szerződésbe ütközését, tekintettel arra, hogy az a T) cikk alapján nem minősül jogszabálynak, még az Alkotmánybíróság sem jogosult vizsgálni.
[14] A Ve. 215. § d) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem
[15] A Bizottság megállapítja, hogy annak megítélésére, hogy az Alaptörvény, a Vjt. és a Ve. megfelel-e az Egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikkében foglaltaknak, sem az NVB, sem más választási bizottság nem jogosult, így a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[16] A határozat az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésén, a Ve. 13/A. §-án, 82. §-án, 212. §-án és a 215. § d) pontján, az Abtv. 32. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 1.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke