A Nemzeti Választási Bizottság
259/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság
- a Magyar Helsinki Bizottság (1074 Budapest, Dohány utca 20. II./9..; a továbbiakban: Kifogástevő1),
- a R. B. (a továbbiakban: Kifogástevő2),
- az Amnesty International Magyarország (1054 Budapest, Báthory utca 4.); a Háttér Társaság (1136 Budapest, Balzac utca 8-10. fszt.1/1.) dr. F. T. ügyvéd jogi képviselő útján (ez utóbbi két jogi személy együttesen: Kifogástevő3),
- dr. H. A. M. (a továbbiakban: Kifogástevő4) és
- dr. K. Zs. (a továbbiakban: Kifogástevő5)
által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Kifogástevő1, Kifogástevő3, Kifogástevő4, Kifogástevő5 vonatkozásában a kifogást elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság a Kifogástevő2 kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Kifogástevő1 által előadott kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő1 2022. március 29-én 15 óra 52 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az Nsztv. 79. § (4) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottsághoz népszavazási kampánytevékenységgel kapcsolatban.
[2] Kifogástevő1 kifogásában alapvetően három irányban fogalmazta meg kérelmét, így egyrészt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, valamint a Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontja szerint szerint szabjon ki bírságot.
Másrész kérte továbbá a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a jogsértőt kötelezze a jogsértő kampánytevékenységgel azonos címzetti kör részére a határozat rendelkező részének megküldésére legfeljebb három napon belül.
Harmadrészt pedig indítványozta, hogy a Bizottság kötelezze a jogsértőt a Kifogástevő1 által is támogatott, az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság által koordinált népszavazási kampány üzenetének megküldésére azonos címzetti kör részére a kifogásolt kampányeszközzel azonos terjedelemben a jelenlegi kampányidőszakban.
[3] Kifogástevő1 előadta, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. március 29. napján 6 óra 12 perckor „Tájékoztatás a vasárnapi népszavazásról” tárgyú elektronikus levelet küldött a nyilatkozattevő részére (Nyilatkozattevő egy magánszemély, aki a tárgyi e-mailt kapta, külön bizonyítékként csatolt nyilatkozata alapján 2022. március 29-én 6 óra 12 perckor).
[4] A nyilatkozattevő az elektronikus levél adatkezelési tájékoztatója szerint azért kapta a levelet, mert korábban hozzájárulását adta ahhoz, hogy adatait Magyarország Kormánya kezelje „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából”. A nyilatkozattevő valóban adott hozzájárulást a koronavírus elleni oltás regisztrációs oldalán (www.vakcinainfo.gov.hu), amikor oltásra regisztrált. A www.vakcinainfo.gov.hu oldal „Adatkezelési tájékoztatója” (szerint a nyilatkozattevő valóban adott hozzájárulást arra, hogy „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából” Magyarország Kormánya megbízásából a Miniszterelnöki Kabinetiroda kezelje az adatait.
[5] Kifogástevő1 ismerteti, hogy az elektronikus levél fejlécében a Kormány egyéb népszavazási kampányeszközein szereplő személy szerepel egy gyermekkel. Az elektronikus levél első bekezdése az ukrajnai háborúról ír, ezt követően a népszavazásról. Ezt követően pedig Kifogástevő1 rávilágít arra, hogy az elektronikus levél a Kormány népszavazási kampányának egyértelmű üzenetével zárul: „Most megállíthatjuk a gyermekekre irányuló szexuális propagandát! Ezért arra kérjük, vegyen Ön is részt a népszavazáson, és szavazzon 4 nemmel!”
[6] Kifogástevő1 hivatkozza a Ve. 140-141. §-át, amely alapján rámutat, hogy a Kormány, mint a népszavazás kezdeményezője a kifogásolt elektronikus levelében saját álláspontjának megfelelő („nem”) szavazat adására buzdítja a választópolgárokat, tehát a választói akaratot befolyásolja. A kifogásolt kampányeszközt a Kormányzati Tájékoztatási Központ kampányidőszakban használta fel, így az kampánytevékenységnek minősül, minthogy célja a választói akarat befolyásolása azzal, hogy a „nem” válasz adására szólítja fel a választópolgárokat. A Kormányzati Tájékoztatási Központ a Miniszterelnöki Kabinetiroda, ezáltal a Kormány része.
[7] Kifogástevő1 a tárgyi elektronikus levelet jogszerűtlen kampányeszközként értékeli a tekintetben, hogy a Ve. 149. § szerint közvetlen politikai kampány részeként „[v]álasztási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a 89. §-ban meghatározottak figyelembevételével juttatható el azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához - mint telefonszám, elektronikus levélcím - a kifejezett hozzájárulása szükséges.” Ezzel összefüggésben rámutat, hogy Nyilatkozattevő, és más adatkezelési hozzájárulást adó személyek sem járultak hozzá ahhoz, hogy Magyarország Kormánya kampánytevékenység folytatása céljából kezelje és felhasználja az adataikat. Mindezek okán jogszerűtlen kampánytevékenység valósult meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértésével.
[8] Álláspontja szerint fentiek szükségessé teszik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kezdeményezze a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását az adatokat érintő jogsértés kivizsgálása érdekében.
[9] Kifogástevő1 tárgyi e-mailt a választópolgárok félrevezetésére alkalmasnak tartja. Kifejti, hogy a kifogásolt elektronikus levél tárgyában „tájékoztatás” szó szerepel, ami félrevezető és megtévesztő, hiszen valójában kampánytevékenység része, és nem tájékoztatás a levél tartalma. Ezzel szintén sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve. A Kormány, mint a népszavazás kezdeményezője és érdekeltje természetesen jogosult népszavazási kampányt folytatni, azonban ezt nem jogosult elfedni félrevezetve a tevékenység természetével kapcsolatban a választókat.
[10] Kifogástevő1 úgy látja, hogy a kifogásolt elektronikus levél akkor minősülhetne tájékoztatásnak, ha adatkezelési hozzájárulást adtak volna a címzettek kampánnyal kapcsolatos tájékoztatás iránt, és ha az ellenérdekű népszavazási kampányt folytató szervezetek is azonos terjedelemben lehetőséget kaptak volna álláspontjuk ismertetésére a választópolgárokkal. Kifogástevő1 kifejti, hogy amennyiben az elektronikus levél megküldése eleve jogszerűtlen volt, a Kormány a népszavazási kampányában jogszerűtlen eszköz alkalmazásával előnyhöz jutott a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esélyegyenlőség alapelvének megsértésével. Amennyiben a kifogásolt elektronikus levél tájékoztatásnak tekinthető, és nem jogellenes adatkezelés útján lett volna megküldve, az ellenérdekű fél álláspontjának közzététele nélkül a Kormány szintén megsértette volna az esélyegyenlőség alapelvét.
[11] Kifogástevő1 hivatkozik az Alkotmánybíróság IV/665/2022. határozatának [44] bekezdésére, amely a Kormányzati Tájékoztatási Központ egy korábbi elektronikus levele esetében kimondta, hogy „[a] vitatott közlés a tartalma alapján tehát önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amely által a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget.”
[12] Fentiek alapján következtetésként pedig rámutat arra, hogy a népszavazási kampány esetében a politikai reklám közzétételének szűk kivételével azonos szabályok alkalmazandók, mint az országgyűlési választás esetében, az Alkotmánybíróság határozatából a contrario következik, hogy népszavazási kampányt folytatott a kifogásolt elektronikus levélben a Kormány. Ugyanis a kifogásolt elektronikus levél éppen a népszavazás kérdéseinek „nemmel” való megválaszolására irányult, tehát a Kormány népszavazási álláspontjának a támogatására. Tehát az Alkotmánybíróság határozata alapján sem kerülhet szóba a közérdekű cél vagy az intézményvédelmi kötelezettség körében kifejtett tájékoztatási kötelezettség. E tekintetben meglátása szerint súlyosan sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esélyegyenlőség elve, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve. Az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét Kifogástevő1 abban látja, hogy a Kormány rosszhiszeműen, jogszerűtlen kampánytevékenységgel széles körben érte el a választópolgárokat a választói akarat befolyásolásának céljából, nem adva teret az ellentétes kampány hasonló megjelenésének, és félrevezetve a választópolgárokat.
[13] Kifogástevő1 a jogsértést különösen súlyosnak minősíti a kifogásolt elektronikus levél címzettjeinek nagy számára való tekintettel, ugyanis a beoltottak száma a Kormány mai tájékoztatása szerint 6.402.100 fő.
[14] Kifogástevő1 érintettsége kapcsán arra hivatkozik, hogy a Magyar Helsinki Bizottság tíz másik civil szervezettel együtt nyilvánosan arra kéri a választópolgárokat, hogy a 2022. április 3. napján tartandó népszavazáson érvénytelenül szavazzanak. Ezzel a tevékenységével a népszavazási kampány részese, a kifogásolt elektronikus levelet megküldő Magyarország Kormányától ellenérdekű fél a népszavazás eredménye szempontjából.
[15] Hivatkozik továbbá arra, hogy a Magyar Helsinki Bizottság közérdekű célja továbbá a csatolt bírósági kivonat szerint az egyenlő bánásmód követelménye érvényesülésének és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítését látja el többek között jogi képviselet útján védett tulajdonságuk (például szexuális irányultság vagy nemi identitás) alapján bekövetkezett sérelem esetén.
[16] Kifogástevő1 álláspontja szerint a kifogásolt levél tartalma hozzájárul a transzneműekkel szembeni negatív előítéletek kialakulásához és erősödéséhez. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság érintettségét az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3.§ e) pontja 4.§ m) pontja, 8.§-a és 10.§-a és e törvény 18.§ (1) bekezdése is megalapozza.
[17] Mindezek alapján Kifogástevő1 kéri, hogy az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint szabjon ki bírságot.
[18] Kéri továbbá a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a jogsértőt kötelezze a jogsértő kampánytevékenységgel azonos címzetti kör részére a határozat rendelkező részének megküldésére legfeljebb három napon belül. Valamint kötelezze a jogsértőt a kifogástevő által is támogatott, az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság által koordinált népszavazási kampány üzenetének megküldésére azonos címzetti kör részére a kifogásolt kampányeszközzel azonos terjedelemben a kampányidőszakban.
[Kifogástevő2 által előadott kifogás tartalma]
[19] Kifogástevő2 magánszemély 2022. március 29-én 18 óra 41 perckor „Kifogás a választás esélyegyenlőségi alapelvének megsértése miatt” tárgyú elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[20] Kifogástevő2 kifogásában nevét, személyi igazolványának számát, lakcímét és e-mail címét tüntette fel.
[21] Kifogásában előadja, hogy „kifogással szeretnék élni a választási eljárás alapelveinek megsértése miatt.”
[22] Hivatkozik arra, hogy 2022. március 29-én 15:52-kor az info@kormany.hu levelezési címről a Kormányzati Tájékoztatási Központ címzettől olyan levelet kapott, amelyben a feladó a címzetteket nem csupán arra kéri, hogy vegyenek részt a népszavazáson, hanem arra is buzdít, hogy "szavazzon 4 nemmel!".
[23] Kifogástevő2 hivatkozik arra is, hogy a tárgyi levél első két bekezdésében a FIDESZ-KDNP pártszövetség választási üzeneteinek tökéletes másolata látható.
[24] Kifogástevő2 indítványozza, hogy a fentiek alapján a Bizottság vizsgálja meg a küldött levél tartalmát, továbbá jogsértés esetén állapítsa meg a „kiadó felelősségét” a választási eljárás alapelveinek megsértése miatt, valamint szólítsa fel a jogsértőt magatartás megszüntetésére.
[Kifogástevő3 által előadott kifogás tartalma]
[25] Kifogástevő3 jogi képviselő útján 2022. március 29-én 15 óra 52 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az Nsztv. 79. § (4) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottsághoz népszavazási kampánytevékenységgel kapcsolatban.
[26] Kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218.§ (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, valamint a Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontja szerint szabjon ki bírságot.
[27] Kérte továbbá, hogy kötelezze a jogsértőt a kifogástevő civil szervezetek népszavazási kampányüzenetének megküldésére azonos címzetti kör részére a kifogásolt kampányeszközzel azonos terjedelemben a kampányidőszakban.
[28] A kifogás alapján képező tényállás bemutatása – ideértve azt is, hogy Nyilatkozattevő magánszemély e-mailcíme és egyéb személyes adatai is azonosak - megegyezik Kifogástevő1 által leírtakkal, ezért annak újbóli részletes ismertetésétől a Bizottság eltekint, csupán az eltérő vagy többlet tényállási elemek ismertetésére szorítkozik.
[29] Kifogástevő3 előadja, hogy a híradások szerint széles személyi kör kapott azonos tartalmú elektronikus levelet 2022. március 28-án az esti órákban és 2022. március 29-e napja között. Ennek alátámasztásául bizonyítékul csatolja a media1.hu tárgyi cikkét.
[30] Kifogástevő3 ismerteti, hogy 2022. március 29. napján levelet küldött a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kormányzati Tájékoztatási Központ részére, amelyben kérte, hogy a kifogástevő kampányüzenetét is küldje meg a kifogásolt elektronikus levéllel azonos címzetti körnek azonos terjedelemben 2022. március 29. 24:00 óráig, amely megkeresésre a Kormányzati Tájékoztatási Központ a kifogás benyújtásának időpontjáig nem válaszolt. Állításának alátámasztásául Kifogástevő3 csatolja a megkeresést és annak mellékleteit.
[31] Kifogástevő3 érintettsége kapcsán hivatkozik arra, hogy az „érvénytelenül” kampányt Kifogástevő3 irányítja, a kampánytevékenységet ezek a szervezetek végzik.
[Kifogástevő4 által előadott kifogás tartalma]
[32] Kifogástevő4 2022. március 31-én 11 óra 26 perckor elektronikus úton kifogást terjesztett elő, majd 2022. március 31-én 11 óra 31 perckor a kifogásában szereplő 2022. március 28-ai dátumot, 2022. március 29-ére oly módon módosította, hogy kifogását ismételten - a már javított dátummal - megküldte.
[33] Kifogásában előadja, hogy Magyarország Kormánya a 2022. évi országgyűlési választások választási eljárásában 2022. 03. 29-én megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában (választás tisztaságának megóvása), c) pontjában (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között), továbbá e) pontjában foglalt (jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás) alapelvet.
[34] Kifogástevő által ismertetett tényállás lényegében megegyezik Kifogástevő1 által előadottakkal, ezért annak megismétlésétől a Bizottság eltekint, csupán Kifogástevő4 által hivatkozott eltérő vagy többlet tényállási elemek hivatkozására kerül sor.
[35] Kifogástevő4 kiemeli, hogy a Kormány megküldött tájékoztató levele nem hordozza a tájékoztató tevékenységre utaló jegyeket, hanem az a választói akarat befolyásolásának explicit formája. Tárgyi levél ugyanis nem a népszavazás tényéről, annak megtartásáról, a kérdések felsorolásáról, vagy a részvétel fontosságáról szól, hanem kifejezetten a népszavazást kezdeményező kormány álláspontját tükrözi vissza és ennek megfelelő szavazásra buzdít, így az a Ve. 140. § b) pontja alapján a Ve. 149. §-a szerint minősül.
[36] Kifogástevő4 hangsúlyozza, hogy akik a koronavírus elleni védőoltásra regisztráltak, nem a Kormány kampányüzeneteire regisztráltak, hanem a vakcinára. Ennélfogva a Kormány az „oltás-regisztráció” által megszerzett adatokat nem célhoz kötötten és nem közhatalmi minőségében használta fel.
[37] Kifogástevő4 kifejti, hogy a Kormány kommunikációja miért nem tekinthető a Ve. 142. §-a szerinti tevékenységnek, majd hivatkozik az Alkotmánybíróság IV/665/2022. 19/2016. (X. 28.) határozataira és a Kúria Kvk.I.37.888/2016/3. és Kvk.V.37.941/2016/3. számú döntéseire.
[38] Mindezek alapján Kifogástevő4 kérte, hogy a Bizottság állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, valamint szabjon ki bírságot is.
[Kifogástevő5 által előadott kifogás tartalma]
[39] Kifogástevő5 2022. március 31-én 14 óra 29 perckor elektronikus úton kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[40] Kifogástevő5 által benyújtott kifogás tartalma csaknem szó szerint egyezik Kifogástevő4 által benyújtott kifogás tartalmával, azzal, hogy Kifogástevő5 részére a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. március 28. napján küldte meg a kifogás tárgyát képező e-mailt. Leírtak okán a Bizottság a Kifogástevő5 által benyújtott kifogás részletes ismertetésétől eltekint.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[41] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét - az e törvényben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.
[42] Tekintettel arra, hogy Kifogástevő1 és Kifogástevő3 jogi személyként nyújtott be kifogást, képviseleti jogosultságukat és a Ve. 208. §-a szerinti érintettségük alátámasztására kifejtett érvelésüket a Bizottság a Kúria Kvk.IV.39.300/2022/5. számú végzésére is figyelemmel elfogadta.
[43] A Bizottság valamennyi kifogástevő vonatkozásában megállapítja, hogy a Ve. 209. § (1) bekezdése szerinti határidő megtartott.
[44] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a tárgyi kifogások elbírálása során, mindenekelőtt abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a sérelmezett emailüzenet megküldése kampánytevékenységnek minősül-e, ugyanis a kifogásokban említett Ve. rendelkezések megsértésének vizsgálatára csak igenlő válasz esetén van lehetőség.
[45] A Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[46] Mindenekelőtt a Bizottság szükségesnek tartja rögzíteni, hogy annak elbírálása, hogy valamely cselekmény a Ve. 142. §-a szerint minősül-e, egyrészt a közlés tartalma, másrészt a cselekvő személye (szervi, illetve személyi hatály) határozza meg, e két komponens együttes értelmezésével alkalmazható a Ve. 142. §-a szerinti kivételszabály.
[47] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásolt e-maileken aláíróként a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerepel. Erre való tekintettel a Bizottság szükségesnek találta a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogállását is vizsgálata tárgyává tenni.
[48] Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként működik a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
[49] A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútumrendelet) 10. §-a alapján a miniszterelnök kabinetfőnöke a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében
a) felel az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért,
b) felel a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, fenntartásáért és a tartalom kialakításáért,
c) koordinálja az egyes nemzeti identitást és patriotizmust erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket,
d) koordinálja az egyes közösségépítést erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket,
e) közreműködik az egyes kiemelt kormányzati rendezvények koncepciójának kidolgozásában.
[50] A Bizottság megállapítja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda (Székhely: 1014 Budapest, Színház utca 1.) önálló jogi személyiséggel rendelkező, olyan költségvetési szerv, amely a Miniszterelnök politikai munkaszerveként működik. A Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában szerepel, alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szervként az Országgyűlés került feltüntetésre.
[51] A Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2020. (I.31.) MK utasítása (a továbbiakban: Szmsz) alapján megállapítható, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Kormányzati Tájékoztatási Központ irányításáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egység. A Tartalom-előkészítő Főosztály, a Sajtószervezési Főosztály és a Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály összefoglaló elnevezése Kormányzati Tájékoztatási Központ. A Kormányzati Tájékoztatási Központ működését a Kormányzati Tájékoztatási Központ irányításáért felelős helyettes államtitkár felügyeli és irányítja.
[52] A Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezeti egységeként működő Kormányzati Tájékoztatási Központ, fentiekben bemutatott jogállásának részletes elemzése után a Bizottság rámutat, hogy az megfeleltethető a Ve. 142. § -a szerinti „állami szerv” fogalmának. Ezen érvelést támasztja alá a Kifogástevő által hivatkozott adatkezelési tájékoztató is, amely dokumentum rögzíti, hogy „A kezelt személyes adatok jogszerűségét és célszerűségét a Miniszterelnöki Kabinetiroda (…) mint Magyarország Kormánya nevében eljáró adatkezelő (…) biztosítja”.
[53] A Ve. 142. §-ának az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 5. §-ával elfogadott, 2018. december 28-tól hatályos szövege értelmezését végezte el a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében. A módosított rendelkezés ugyanis a választási szervek mellett az Alkotmánybíróság, a bíróságok, helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályon alapuló tevékenységét vette ki a Ve. hatálya alól. A Kúria e rendelkezéssel összefüggésben a Kormány és tagjai tevékenységét vizsgálta a döntésében. Álláspontja szerint a „[e] szervek, (…) a hatalommegosztás rendszerében természetüknél fogva az Országgyűlés és a Kormány politikáját hajtják végre, ez a funkciójuk, ekként jogszabályban meghatározott feladataik jelentős részben szükségszerűen politikai jellegűek, politikai döntéseken alapulnak, és politikai mérlegelés által meghatározottak. Az így gyakorolt tevékenységek egy része olyan kormányzati tevékenység, amely nem csak jelen Ve. szabályai szerint, de eltérő rendelkezés hiányában mögöttes szabályként alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 4. § (4) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási per tárgyai sem lehetnek épp azért, mert azok jogi kötöttsége igen csekély vagy egyáltalán nincs, tipikusan csak a feladatköri-hatásköri szabályokban jelenik meg. A kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények (mint egy miniszter kommunikációja) – fő szabály szerint – szabad belátáson alapulnak, diszkrecionális és döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a jelenlegi Ve. szabályai – a Ve. 142. §-ának módosítása óta – alapján nem lehetnek.”
[54] A Ve. 142. §-ának rendelkezése tehát csak abban az esetben teszi lehetővé a Kormány vagy a Kormány képviseletében végzett tevékenység vizsgálatát, ha az kívül esik a Kormány feladatkörén. Ezzel szemben éppen az állapítható meg, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ (Miniszterelnöki Kabinetiroda) a kifogás tárgyát képező e-mail útján megvalósuló tevékenysége során az ismertetett jogszabályokban meghatározott feladatát végezte, így Kifogástevők ezt vitató érvelése nem foghat helyt. Ugyanis összességében, fő üzenete alapján ez egy tájékoztató tartalmú közlés a Kormány álláspontjáról. Az üzenetben szó esik a jelenleg is folyó háborúról, ehhez kapcsolódóan fejeződik ki a Kormánynak az a szándéka, hogy az ország biztonságát megőrizze. Az email tartalmaz egy tájékoztatót a népszavazás időpontjáról, annak tárgyáról, ennek során hangsúlyozva azt, hogy a gyermekvédelem állami kötelezettség és a Kormány minden magyar embernek biztosítja a lehetőséget, hogy elmondja véleményét, tehát a népszavazás ezt a célt szolgálja. Tekintettel arra, hogy a Kormány a népszavazás kezdeményezője, ezért a Kormány a népszavazással kapcsolatos álláspontjáról is jogosult az állampolgárok részére tájékoztatást nyújtani. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint ez tekinthető tehát az email fő üzenetének, ezért a közlés ez alapján tájékoztatásnak minősül. {Vesd össze: Kúria Kvk.II.39.355/2022/3. végzés}
[55] A Nemzeti Választási Bizottság szükségesnek tartja megjegyezni azt is, hogy ha meg is lenne állapítható, hogy ez a Ve. 149. § szerinti kampányeszköz, akkor is formailag megtörtént a „kifejezett hozzájárulás", hiszen azt a kifogástevők maguk is elismerték, hogy ezeket a hozzájárulásokat ők az adott felületen – azzal, hogy az erre vonatkozó négyzetbe pipát helyeztek el – nem csupán a vakcinaregisztrációhoz, hanem a későbbi kapcsolattartás céljából, a Kormány feladatkörébe tartozó bármilyen tájékoztató tekintetében, elektronikus levél küldése céljából megadták. Az iratokhoz csatolt M. M. nyilatkozatában ugyanis az szerepel, hogy kipipálta a "Hozzájárulok, hogy későbbi kapcsolattartás céljából a megadott kapcsolattartási adataimat visszavonásig kezeljék az adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint" szöveg melletti négyzetet. Ez nem egyszeri hozzájárulás, hanem az oltással kapcsolatos adatkezelésen túlmenően a Kormánnyal való további kapcsolattartáshoz adott hozzájárulás. Az oltásra regisztrálásra vonatkozó adatkezelési tájékoztató I., II., és III. fejezetben az 5. életévüket betöltött magyar állampolgárok regisztrációjára vonatkozó tudnivalók olvashatók.
[56] A Bizottság megjegyzi, hogy e körben az I. pont 4. bekezdése bír jelentőséggel, amely a következőképpen szól: a személyes adatok megadásával és a "Megismertem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat az adataim továbbítása céljából" gombra kattintással Ön önkéntes hozzájárulását adja, hogy a közölt személyes adatokat (....) hozzájáruló nyilatkozata visszavonásáig Magyarország Kormánya megbízásából a Miniszterelnöki Kabinetiroda összegyűjtse és átadja a NEAK részére. Az adatok NEAK részére történő átadását követően a Miniszterelnöki Kabinetiroda a közölt személyes adatokat nem kezeli. Ezen kívül a tájékoztató 5. oldal 4. bekezdése tartalmazza, hogy mi a célja a regisztráció során az adatkezelésnek. Ezzel kapcsolatban kiemelendő szempont, hogy ez az adatkezelés az oltásra adott regisztrációra vonatkozik. Utal a Bizottság továbbá arra, hogy a 8. oldal 2. bekezdés az oltáson túlmenő, a Kormánnyal való kapcsolattartási adatok kezelésére vonatkozik: „Amennyiben az I-III. szerint regisztrált személyként Ön továbbra is kapcsolatban kíván maradni Magyarország Kormányával, az űrlap végén található "Hozzájárulok, hogy későbbi kapcsolattartás céljából a megadott kapcsolattartási adataimat visszavonásig kezeljék az adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint" gombra kattintással Ön önkéntes hozzájárulását adja, hogy további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából a közölt kapcsolattartási adatait (név, e-mail-cím, telefonszám és amennyiben meg kellett adnia: lakcím) Magyarország Kormánya megbízásából a Miniszterelnöki Kabinetiroda a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a hozzájáruló nyilatkozata visszavonásáig kezelje. (…)”
[57] Tekintettel arra, hogy a Ve. nem határozza meg a hozzájárulás fogalmát és feltételeit, így e tekintetben az Általános Adatvédelmi Rendeletben használt fogalom- és feltételrendszer alkalmazandó. Az érintett hozzájárulására vonatkozó követelményrendszert a GDPR 4. cikk 11. pontja valamint a 7. cikke szabályozza. A Bizottság megállapítja, hogy a Ve.-ben foglalt formai követelményeknek a Kormány hozzájáruláson alapuló tájékoztatása igazolható módon megfelel. A Bizottság megjegyzi, hogy a hozzájárulási nyilatkozathoz tartozó adatkezelési tájékoztatóban a Kormány a célhoz kötöttség követelményének megfelelően olyan meghatározást alkalmaz, miszerint „Ön azért kapta a hírlevelet, mert a korábbiakban önkéntes hozzájárulását adta ahhoz, hogy e-mail címét mint személyes adatát (a továbbiakban: személyes adat) Magyarország Kormánya további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje.”
[58] Az adatkezelés jogszerűségének vizsgálata azonban nem tartozik a Bizottság hatáskörébe. Az érintett az adatkezelővel, illetve az adatkezeléssel szemben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panasszal élhet. A Hatóság elérhetőségei: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9). Bíróság előtti jogérvényesítés esetén a perben az adatkezelő székhelye szerint illetékes törvényszék (Fővárosi Törvényszék, 1055 Budapest, Markó utca 27.; levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 16) jár el. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti törvényszék előtt is megindítható.
[59] A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza továbbá, hogy a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében megállapította, hogy „(…) a Ve. 142. §-ának 2018. évi CXIII törvény 5. §-ával történt, 2018. december 28. napjától hatályos módosítását követően nem tartható fenn a továbbiakban a politikai pártok küzdelmében megkövetelt állam semlegességére vonatkozó kúriai joggyakorlat (Kvk.IV.37360/2014/2, BH 2014/12/397). Helyesen utalt ekként az NVB a már módosított szabályozás hatálya alatt az európai parlamenti választásokkal összefüggésben született Kvk.V.37637/2019/6 számú kúriai ítéletre (lásd ezen ítélet 40. pontja), amely választáson már nem érvényesült az állami szervek semlegességének doktrínája.” {Indokolás [21]}
[60] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja az, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ kifogás tárgyát képező tevékenysége a Ve. 142. §-a alapján állami szerv által, feladatkörében végzett tevékenységnek minősül, ennélfogva nem a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység, ezért a Ve. alapelvei, így a kifogásban megjelölt 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontok megsértése sem állapítható meg.
[61] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
[62] A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy korábban vizsgált már hasonló, a vakcinaregisztráció óta kiküldésre került kormányzati tájékoztatóval kapcsolatos kifogásokat. Ezekben az ügyekben – a kifogásokban kifejtett érvelésekkel szemben – megállapításra került, hogy üzenetek küldése jogszerű, volt, azok alkotmányosságát az Alkotmánybíróság is megerősítette. Mindezektől függetlenül mindenkinek megvolt és megvan a lehetősége, hogy a hozzájárulását visszavonja.
[63] Mindezek után a Bizottság vizsgálódási körébe vonta Kifogástevő2 által benyújtott kifogást.
[64] E körben a Bizottság a következőket fejti ki.
[65] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[66] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[67] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[68] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás vizsgálata során megállapítja, hogy az nem tartalmazza Kifogástevő2 személyi azonosítóját. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 3. melléklete szerint a személyi azonosító tizenegy jegyű szám.
[69] Kifogástevő2 a kifogásban személyi azonosító helyett személyi igazolványának számát, azazt hat számból és két betűből álló adatot adott meg, amely azonban, figyelemmel a Törvény hivatkozott rendelkezésére, nem lehet azonos a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjában említett személyi azonosítóval. A kifogás esetén a kifogástevő azonosítása érdekében személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány típusa és száma, így például személyazonosító igazolvány és annak száma akkor adható meg, ha az adott személy nem rendelkezik magyarországi lakcímmel és személyi azonosítóval. Beadványozó azonban kifogásában megadta magyarországi lakcímét, így esetében a személyazonosító igazolvány számának a kifogásban való feltüntetése nem fogadható el.
[70] A kifogás vizsgálata alapján a Bizottság rögzíti továbbá azt is, hogy az általában hivatkozik a „választási törvény” megsértésére, azonban nélkülözi a tételes, hatályos jogszabálysértésre való hivatkozást, amely a törvény számának és a szakaszhely pontos megjelölését jelenti.
[71] A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés is, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ezen esetek egy részében a Kúria hiányosnak értékelte a kérelmet, és mivel a kérelem hiányosságai – a rövid határidőkre tekintettel – a bírósági eljárás során már nem pótolhatóak, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Annak megítélése, hogy a jogszabálysértés kellően konkrét-e, kellően indokolt-e teret ad a bírói mérlegelésnek. (Kvk.III.38.072/2014/2. szam, Kvk.II.37.326/2014/3. szam, Kvk.II.37.325/2014/3. szam).
[72] A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[73] A Bizottság megállapítja, hogy Kifogástevő2 kifogása nem tartalmazza Kifogástevő2 személyi azonosítóját és a tételes jogszabálysértésre való hivatkozást, amely miatt azt a Bizottság a Ve. 215. § c) pontja alapján, érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[74] Megjegyzi a Bizottság, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és a fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok 2021 januárja óta elérhetők. Ezek alkalmazása nagyban elősegítheti a formai feltételeknek megfelelő kérelem benyújtását.
[75] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[76] A határozat a 2018. évi V. törvény 2. § (1) bekezdésén; az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a Ve. 2 § (1) bekezdés c) és e) pontjain, a 141-142. §-ain, a 149. §-án, a 208. §-án, a 215. § d) pontján, a 220. §-án; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 1.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke