A Nemzeti Választási Bizottság
258/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvai utca 28., a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Jász-Nagykun-Szolnok Megye 01. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 17/2022. (III. 26.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Magánszemély kifogástevő (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 23. napján 15 óra 19 perckor személyesen eljárva kifogást nyújtott be a Jász-Nagykun-Szolnok Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy Sziráki Pál Jász-Nagykun-Szolnok Megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, amely minőségében vonatkozik rá az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabály, amely a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan 5 millió forint értékű felső határt állapít meg.
[3] Előadta továbbá, hogy Sziráki Pál képviselőjelölt rendelkezik közszereplői Facebook oldallal, amelyen a megjelent tartalmakat a kampányidőszakban is folyamatosan fizetett hirdetések népszerűsítik. Meglátása szerint az általa mellékletben csatolt képernyőfotók alapján csak 2022. február 17-e óta több, mint 858.000,- forint értékben jelent meg hirdetés Sziráki Pál közszereplői Facebook oldalán, amelynek a finanszírozója a Facebook oldal hirdetéstárának adatai szerint a kormanyvaltas2022.eu internetes honlap (a továbbiakban: Honlap). Ennek alapján véleménye szerint Sziráki Pál olyan tevékenységet folytat, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőle látszólag független finanszírozót von be a kiadások fedezésére. Meglátása szerint ezzel a képviselőjelölt olyan előnyhöz jutott, amely a többi képviselőjelölt számára nem elérhető.
[4] Véleménye szerint a választás tisztaságának megóvása alapelv sérül azáltal, hogy Sziráki Pál egy tőle látszólag független honlapot használ kampánya finanszírozására, hiszen így csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága, és a választópolgárok számára az a megtévesztő kép alakul ki, hogy betartja a pénzügyekre vonatkozó korlátozást. Kifogástevő szerint ezen megtévesztő magatartás következtében a választópolgárok nincsenek abban a helyzetben, hogy elválasszák egymástól a jogszerű és a jogellenes kampányeszközöket, ami a választás tisztaságának sérelmét vonja maga után.
[5] Az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv megsértése kapcsán Kifogástevő előadta, hogy Sziráki Pál a honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. Véleménye szerint az esélyegyenlőség követelménye ellen hat, ha a választáson induló jelölt következmények nélkül megszegheti a kampánytevékenység egyik legfontosabb aspektusát, a pénzügyi fedezet szabályait. Ennek megsértéséhez Kifogástevő szerint nem szükséges a költséghatár tényleges átlépése, az erre vonatkozó lehetőség következmények nélküli megteremtése önmagában elegendő alapot képez a jogsértés megállapításához.
[6] Meglátása szerint továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sem felel meg az a magatartás, amikor egy képviselőjelölt megpróbál kibújni a rá vonatkozó, törvény által megszabott keretek közül. Véleménye alapján a Kftv. személyi hatályából egyértelműen következik, hogy a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek, így például egy honlap ebben nem vehetnek részt. Álláspontja szerint a Honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását valósítja meg, ezáltal alapelvi sérelmet okoz mind a képviselőjelölt, mind a Honlap részéről.
[7] A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatosan Kifogástevő hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 98/2022. és 129/2022. számú határozataira, amelyekben a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Kifogástevő hivatkozott továbbá a 129/2022. számú határozatot helyben hagyó Kvk.llI.39.264/2022/4. számú kúriai végzésére.
[8] Álláspontja szerint azonban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria hivatkozott gyakorlata nem fenntartható. Ennek alátámasztására hivatkozott a Kúria Knk.Vl1.37.918/2018/2. számú határozatára, amely alapján a Kftv. önmagában nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, csak ha a választásra irányadó jogszabályok közvetlenül érintettek, amely Kifogástevő szerint jelen ügyben megvalósul, ugyanis közvetlenül kimutatható a Kftv. megsértésének hatása a jelöltek közötti versenyre. Előadta, hogy erre analóg példa is van a választási joggyakorlatban, amely a nevelési intézményekben folytatott választási kampányra vonatkozik. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára, amelyben a Kúria megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására.
[9] Meglátása szerint a Kftv, jelen ügyben látható sérelme – ahogyan az általa hivatkozott Kúriai döntésben az Nkt. választási eljárásban való alkalmazása során – egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására.
[10] Előadta, hogy a kifogásához bizonyítékként csatolt képernyőfelvételekből látható, hogy Sziráki Pál kampányeszközeit (bejegyzéseit) a kampányidőszakban 858.143,- forint értékben jelentették meg hirdetésként a Facebook közösségi oldalon, amelyek mindegyikét a Honlap finanszírozta. Meglátása szerint ezen általa szolgáltatott bizonyíték egyértelművé teszi, hogy Sziráki Pál képviselőjelölt oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladására irányuló tevékenység történik. Előadta, hogy az általa mellékelt felvételekből látható, hogy a hirdetett tartalmak mindegyike Sziráki Pál képviselőjelölt programja, politikai céljai támogatására hív fel. Meglátása szerint az általa mellékelt bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy a hirdetések finanszírozása hosszú ideje, folyamatosan zajlik, azaz a jogsértés folyamatosnak tekinthető.
[11] Véleménye szerint a kormanyvaltas2022.eu honlap semmilyen más tevékenységet nem végez, csupán a Demokratikus Koalíció jelölő szervezet és a hozzá köthető képviselőjelöltek, köztük Sziráki Pál közösségi oldalának bejegyzéseit hirdeti. Ennek alapján álláspontja szerint a Honlap kizárólag a Kftv. szabályainak megkerülésére jött létre és ezen cél érdekében folyat tevékenységet.
[12] Kifogástevő szerint ezen tevékenység lehetséges következménye, hogy Sziráki Pál képviselőjelölt üzenetei, állápontja sokkal szélesebb körben terjed, mint amit a jogszabályi keretek betartásával folytatott kampánytevékenység lehetővé tenné, így nevezett képviselőjelölt és a Honlap tevékenysége közvetlen kihatással van a választási versenyre.
[13] Kifogásához mellékelt hat, a Meta Hirdetéstár-jelentés oldaláról készült képernyőfotót, illetve egy, a kormanyvaltas2022.eu honlap oldaláról készített képernyőfotót.
[14] Mindezek alapján arra kérte az OEVB-t, hogy a kifogásának adjon helyt, a Ve. 218. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva, figyelemmel a Ve. 43. § (1) bekezdésére, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől.
[15] Az OEVB a 17/2022. (III. 26.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a következetes kúriai gyakorlat (KvK.III.39.264/2022/4.) értelmében a Kftv. 8. § és 9. §-a rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről, amely körben az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) és a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) telepít hatásköröket, így azok tekintetében egyik választási bizottságnak sincsen hatásköre.
[16] Hivatkozott a Kúria azon megállapítására, hogy a Kftv. – figyelembe véve a Ve. zárt rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi- és eljárásjogi szabályokat.
[17] Erre való tekintettel az OEVB megállapította, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja.
[18] Mindezekre figyelemmel az OEVB a Ve. 215.§. d.) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kifogást
II.
[A fellebbezés tartalma]
[19] Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. március 28. napján 22 óra 21 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján, amely fellebbezést a Jász-Nagykun-Szolnok Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda elnöke 2022. március 29. napján felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[20] Érintettsége alátámasztására előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetséget mint jelölő szervezetet nyilvántartásba vette. Előadta továbbá, hogy az érintett választókerületben a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség is állított jelöltet, így az ellenérdekű jelölt feltételezhetően jogszabálysértő magatartása megalapozza érintettségét.
[21] Fellebbezésében előadta, hogy sérült a választás tisztaságának alapelve mert Sziráki Pál nem maga finanszírozza hirdetéseit, amellyel megtéveszti a választópolgárokat, és követhetetlenné teszi számukra a kiadások áttekintését, illetve a jogszerű és a jogellenes kampányeszközök egymástól való elválasztását. A választói akarat szabad kifejezését korlátozza Beadványozó szerint Sziráki Pál, hogy megtéveszti a választópolgárokat.
[22] Előadta továbbá, hogy Sziráki Pál bejegyzéseinek finanszírozási mértéke a kifogás benyújtása óta tovább nőtt: jelenleg Sziráki Pál 415.000,- forint elköltéséről intézkedett március 20. és március 26. között, így a Ve. 225. §-a értelmében új bizonyítékként mellékelte az e tényt igazoló képernyőmentést. Meglátása szerint ezen összeg a Kftv. 1.§ (1) bekezdése által biztosított költségvetési támogatáshoz, és a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja által meghatározott költési plafonhoz képest is számottevő.
[23] Álláspontja szerint az esélyegyenlőség sérelmét okozta, hogy Sziráki Pál e tevékenysége révén olyan előnyökhöz jutott, amelyek a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem adottak, amely körben hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára.
[24] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét pedig Beadványozó szerint az okozza, hogy Sziráki Pál olyan forrásokat vont be kampánya finanszírozásába, amelyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, ekként nem megengedettek, ez a tevékenység a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul.
[25] Beadványozó álláspontja szerint az OEVB határozata nem oldotta fel azt az ellentmondást, amely a választásra nem irányadó jogszabályok és a Ve. alapelveinek sérelme közti összefüggés kapcsán kialakult.
[26] Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság a 98/2022. és 129/2022. számú határozataira, amelyekben a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre, illetve hivatkozott a 129/2022. NVB számú határozatot helyben hagyó Kvk.III.39.264/2022/4. számú kúriai végzésre. Álláspontja szerint ez a gyakorlat akkor tartható fenn, ha az minden elemében koherens, és következetes is. Meglátása alapján a Kúria újabb gyakorlatában egyetlen határozat állítja, hogy a Kftv. nem tartozik a választásra irányadó jogszabály kategóriájába, ekként az választási jogvitában nem hivatkozható, ugyanakkor véleménye szerint következetlen annak megítélése, hogy a választásra nem irányadó jogszabályok sérelme okoz-e választási eljárási alapelvi sérelmet.
[27] Kifogástevőhöz hasonlóan, Beadványozó hivatkozott a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára a körben, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására. Beadványozó álláspontja szerint analóg helyzetet teremt, hogy – szemben a Kftv. alkalmazhatóságával – az Nkt. rendelkezésének vizsgálatakor egyik jogalkalmazó szerv sem hivatkozott hatásköre hiányára. Meglátása szerint helytelen az az érvelés, amely a Kftv. rendelkezéseit veszi figyelembe a hatáskör vizsgálata során, ugyanis az Nkt. sem telepít hatáskört a választási bizottságokra, így ezen érvelés alapján a köznevelési intézményekben folytatott kampánytevékenység kapcsán sem lett volna megállapítható a jogsértés. Álláspontja szerint az Nkt. és a Kftv. jelöltek általi megsértése között sem olyan ténybeli, sem olyan jogi eltérés nem lelhető fel, amely alapot adna az eltérő megítélésre.
[28] Kifejtette, hogy a hatáskör hiányára vonatkozó érvelés véleménye szerint megalapozatlan, ugyanis az elbírálandó jogsértés a Kftv. sérelmén keresztül a Ve. alapelveinek sérelme, nem pedig önmagában a Kftv. sérelme. Ebből következően Beadványozó szerint a kifogás elbírálásának is ezen kellett volna alapulnia, nem pedig a Kftv. rendelkezései által meghatározott hatásköri szabályokon, így az OEVB kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító döntése jogszabálysértő.
[29] Mindezek alapján arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB határozatát változtassa meg és a kifogásnak helyt adva állapítsa meg, hogy Sziráki Pál képviselőjelölt és a hirdetéseit finanszírozó kormanyvaltas2022.eu honlap megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket, illetve kérte, hogy a jogsértőket tiltsa el a további jogsértéstől.
III.
[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[30] A fellebbezés nem alapos.
[31] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[32] A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
[33] A Nemzeti Választási Bizottság utalni kíván arra, hogy Beadványozó által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, hiszen a Bizottság 98/2022., a 129/2022., a 204/2022. és a 217/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott döntéseket.
[34] Ugyanígy szintén rávilágít a Bizottság, hogy a Kúria sem csupán egyetlen végzésben rendelkezett arról, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Ennélfogva a kúriai joggyakorlat is kiforrottnak tekinthető.
[35] A Nemzeti Választási Bizottság a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú, Kvk.III.39.264/2022/4. számú, továbbá a Kvk.III.39.363/2022/3. számú határozatát jelen ügy elbírálása során irányadó, követendő joggyakorlatnak tekinti.
[36] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Kifogástevő és a Beadványozó által hivatkozott Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről.
[37] A Kftv. 8. § (1) bekezdése alapján a jelöltnek – ha a 2. § szerint a kincstárral megállapodást köt – az országgyűlési képviselők egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról.
[38] Kftv. 8.§-ának (2) bekezdése továbbá akként rendelkezik, hogy a kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy
- a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,
- a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,
- a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.
[39] A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni.
[40] A Nemzeti Választási Bizottság a Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán megállapítja, hogy a szóban forgó jogszabály az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.
[41] A Bizottság továbbá rögzíti, hogy a Kftv. a választási szervek részéről kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört. E két központi választási szerven kívül a Kftv. azonban más választási szerv részére – így például az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg.
[42] A Kftv. a Nemzeti Választási Iroda részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ennek keretében az NVI a központi költségvetésből juttatott támogatás folyósításához szükséges, a pártlistát állító párt által állított jelöltek számáról, a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon, a párt összes egyéni választókerületi jelöltjeinek a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogerőre emelkedését követő napon értesíti a MÁK-ot.
[43] A Nemzeti Választási Bizottság részére pedig kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg a Kftv. feladat- és hatáskört.
[44] A fent kifejtettekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel.
[45] A Kúria a már hivatkozott Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában szintén arra a következtetésre jutott, hogy a Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és azon tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. {Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzés, Indokolás [44]}
[46] Mindezeken túlmenően a Bizottság álláspontjának alátámasztásaként hivatkozik a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzésére is, amely – megerősítve Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzését – kimondta hogy „(…) a Kftv. – figyelembe véve a Ve. rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi és eljárásjogi szabályokat, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében ilyen rendelkezéseket meg sem jelölt. Önmagában az a tény, hogy a finanszírozáshoz kapcsolódóan a Ve. egyes alapelveinek megsértésére hivatkozik a kérelmező, nem alapozza meg azt, hogy kifogása e részének elbírálására az NVB hatáskörrel rendelkezne. Helytállóan döntött akként az NVB, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. Hatáskör, jogszabályi felhatalmazás hiányában a kérelmező által hivatkozott bizonyítékok értékelését így nem kellett elvégeznie.” {Indokolás [31]-[32]}
[47] Kifogástevő és Beadványozó is a Kúria és az NVB joggyakorlatával szemben arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az nem fenntartható és következetlen. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy maga és a Kúria is Kifogástevő által analógiaként felhívott – az Nkt. említett rendelkezésének a sérelmét az alapelvi rendelkezések sérelmével együttesen megállapító – Kvk.II.37.395.2014/2. számú végzés ismeretében hozta meg a fenti döntéseit. A Kúria jelen ügyben alkalmazott Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntése kapcsán a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható és az abban kifejtett jogértelmezéshez az NVB is kötve van.
[48] A Kvk.37.395.2014/2. számú végzéssel összefüggésben az NVB megállapítja, hogy az abban az esetben alkalmazott jogszabály (Nkt.) jelentős eltérést mutat tárgyi ügyhöz képest. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, mely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok. Ezt a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok írják elő. Ezzel szemben Kifogástevő által felhívott Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárt. Ennél fogva a Bizottság Kifogástevőnek az Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre vonatkozó érvelését nem tartotta alaposnak.
[49] A Nemzeti Választási Bizottság – egyezően a fentiekben ismertetett joggyakorlattal – megállapítja, hogy nem fog helyt Beadványozó azon érvelése, amely – az Nktv. kapcsán érvényesülő joggyakorlatra hivatkozva – megállapíthatónak tekinti Ve. alapelveinek a sérelmét a Kftv. szabályainak megsértése okán.
[50] Szintén eltérést lát a Bizottság az Nkt. és a Kftv. között a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetben. Az Nkt. 24. § (3) bekezdésében egy konkrét tiltó szabály, tilalom jelenik meg, a jogkövetkezmény pedig a fenti okfejtés okán a választási bizottság határozatában jelenhet meg, míg a Kftv. esetén a 7. § (1) bekezdésének sérelme esetén felmerülő jogkövetkezmények pedig nem választási bizottsági döntés formájában jelennek meg, hanem azok alkalmazására is Kincstár rendelkezik hatáskörrel.
[51] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB 17/2022. (III. 26.) számú határozatát helybenhagyja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[52] A határozat a Ve. 221. §-án, a 223-225. § -án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a Kftv.-n, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 1.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke