257/2022. NVB határozat - a Tihanyi Csaba egyéni jelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

257/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Tihanyi Csaba (a továbbiakban: Beadványozó) egyéni jelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest megyei 3. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 2022. március 25-én meghozott „26/2022. (III. 25.) OEVB határozat”-ként elnevezett, jegyzőkönyvbe foglalt döntése ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[1] [Az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

[2] A Pest Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 2022. március 2. napján tartott ülésén 2. napirendi pontjában döntött Pfisztner Erhard László OEVB tag ajánlóívellenőrzés tárgyában megfogalmazott kéréséről, amelyben előadta, hogy szeretné Pálmai Ferenc, Polocsányi Béla, Kövesdi Miklós, Tihanyi Csaba, valamint Pál Béla jelöltek ajánlóíveit ismételten megtekinteni. Az OEVB irányadónak tekintve a Nemzeti Választási Bizottság 1/2014. NVB iránymutatását és a „21/2022. (III. 2.) számú határozatával” úgy döntött, hogy Pfisztner Erhard László megtekintheti a kért ajánlóíveket.

[3] Nevezett OEVB tag vizsgálati eredményként megállapította, hogy az öt jelölt közül Tihanyi Csaba ellenőrzött ajánlásai közül kimagaslóan magas a hibásak aránya, annak ellenére, hogy a legjobb eredménye van az egy ajánlóívre jutó érvényes ajánlásokból.

[4] Az OEVB 2022. március 7-én tartott ülésén megvitatta nevezett OEVB tag ajánlásellenőrzés során tett megállapításait és egyhangúlag megszavazta a „23/2022. (III. 7.) számú határozattal”, hogy a Bizottság forduljon a Nemzeti Választási Bizottsághoz, annak megfontolása céljából, hogy a jogalkotó irányába tegyen javaslatot a választási anomáliák előfordulásának csökkentése érdekében.

[5] A 2022. március 25. napján tartott OEVB ülésen nevezett OEVB tag javasolta, hogy az ajánlóívek ellenőrzése során tett megállapításaira hivatkozással az OEVB fontolja meg, hogy a választás rendjének megsértése bűncselekmény gyanúja miatt rendőrségi feljelentést tegyen. Erre a javaslatra tekintettel a Bizottság a „26/2022. (III. 25.) számú OEVB határozat” szerint úgy döntött, hogy Tihanyi Csaba ajánlóívein található hibás ajánlások okán büntetőfeljelentést tesz a választás rendjének megsértése és esetleg más bűncselekmények gyanúja miatt.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[6] Beadványozó a „26/2022. (III. 25.) OEVB határozat” ellen 2022. március 28-án 15 óra 26 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be.

[7] Beadványozó érintettsége körében előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, akit a sérelmezett határozat közvetlenül érint. Előadta, hogy az OEVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvet, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 268. §-át.

[8] Előadta, hogy a 2022. március 25-i OEVB ülésről készült jegyzőkönyvet, 2022. március 28. napján 11 óra 20 perckor kapta meg, amelyben – a Normális Élet Pártja által delegált Balázs János bizottsági tag elmondása alapján – az ülésen elhangzottak töredéke olvasható.

[9] Álláspontja szerint az OEVB által csatolt jegyzőkönyvben semmilyen bűncselekményre, törvénysértésre vagy szabályszegésre utaló vád nem hangzik el, így véleménye az, hogy az így kezdeményezett feljelentés alaptalan és azt el kell utasítani. Kifejtette, hogy a jegyzőkönyvben szerepelnie kellene a vád megnevezésének és többek között vitatta az ajánlásellenőrzés során tett megállapításokat.

[10] A hozott döntés tekintetében előadta, hogy az erősen diszkriminatív, és nélkülöz minden alapot, tekintettel arra, hogy a Pfisztner Erhard László tag által közölt adatokat bizonyítékokkal nem támasztotta alá, és állításainak valóságát a többi tag nem ellenőrizte. Beadványában kiemelte Pfisztner Erhard László bizottsági tag azon kijelentését amely az alábbiak szerint hangzik: „Ma nem lehet egyértelműen megmondani, hogy a címhibás ajánlások alanyai valóban nincsenek tisztában azzal, hogy mi az a hivatalos cím, melyet az ajánlóívre olvashatóan és pontosan leírnak” és rögzítette, hogy ez a mondat pontosan az ártatlanságát támasztja alá, hiszen előfordulhat, hogy az ajánló nincs tisztában a hivatalos cím fogalmával, az ajánlást gyűjtő pedig nem hivatalos személy, hogy hivatalos iratokat tekintsen meg.

[11] Mindezeken kívül sérelmezte, hogy a Normális Élet Pártja által delegált Balázs János bizottsági tag ülésen való részvétele előtt semmilyen oktatásban nem részesült és a szóban forgó sérelmezett határozat meghozatala előtt jogairól, az ügy jogi következményeiről semmilyen tájékoztatást nem kapott.

[12] A kifejtettekre tekintettel kérte a Pest Megyei Területi Választási Bizottságot, hogy a Pest Megye 03. számú OEVB 26/2022. (III. 25.) számú határozatát vizsgálja felül és helyette hatályon kívül.

[13] Beadványozó 2022. március 29-én 8 óra 49 perckor az OEVB tevékenysége ellen „panasz”-nak nevezett beadványt nyújtott be elektronikus úton a Választási Információs Szolgálathoz, amelyben ismételten előadta, hogy az OEVB 2022. március 25-én tartott ülésén a „26/2022. (III. 25.) OEVB határozat”-tal ellene rendőrségi büntetőfeljelentést szavazott meg, amely feljelentés mellett az OEVB bemondásra, érdemleges bizonyítékok nélkül koholt vádakkal és számszaki hibákat vétve döntött. Álláspontja szerint a Pfisztner Erhard László és Réthey-Prikkel Tibor a feljelentési javaslatot megtették és hatalmukkal visszaélve szavaztatták meg bármilyen bizonyíték nélkül.

[14] Ezzel összefüggésben előadta, hogy az OEVB hivatalos oldalára csak egy jegyzőkönyvi kivonat került fel, amely fellebbezésre is alkalmatlan, ennek elérhetőségét panaszában megjelölte kattintható link formájában.

[15] Előadta, hogy az oldalt áttekintve azt tapasztalta, hogy nem egyszeri eset, hogy az OEVB megtartott üléseinek jegyzőkönyveit nem lehet teljes terjedelemben megtekinteni, csak kivonatolt formában és a meghozott konkrét határozatok is hiányoznak.

[16] Mindezekre tekintettel a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértése miatt panasszal él a Pest Megye 03. számú OEVB elfogultsága, valamint a többi pártdelegált konstruktív összejátszása miatt és kérte, hogy amennyiben ellene büntetőfeljelentést eszközölnek, úgy a választókerületben induló összes jelölt ajánlóíveit szintén vonják vizsgálat alá.

[17] Panasszal élt továbbá, amiért három napos fellebbezési jogát úgy akadályozta az OEVB, hogy az ülés hivatalos jegyzőkönyvét nem hozta nyilvánosságra, így kéri az a tekintetben való intézkedést is, hogy az anomáliákat és a törvénysértő gyakorlatot szüntessék meg és az OEVB pártatlansága és függetlensége kerüljön visszaállításra.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[18] A Ve. 44. §-a a választási bizottsági döntés két formáját ismeri, a határozatot és a jegyzőkönyvbe foglalt döntést. A hivatkozott törvényszakasz az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1)A választási bizottság - a szavazatszámláló bizottság kivételével - az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.

(2) A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.”

[19] Mindezek alapján megállapítható, hogy határozati formába az ügy érdemében hozott döntést kell foglalni. A határozat jogorvoslattal megtámadható. A határozat kötelező tartalmi elemeit a Ve. 46. §-a tartalmazza. E szerint

„A választási bizottság határozata tartalmazza

a) a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,

b) a kérelmező nevét és lakcímét vagy székhelyét,

c) a rendelkező részben

ca) a választási bizottság döntését,

cb) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást,

d) az indokolásban

da) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,

db) a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

dc) a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,

dd) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta,

e) a döntéshozatal idejét,

f) a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát.”

[20] Minden egyéb, az eljárás sortán felmerült kérdésben, ami nem minősül az ügy érdemének, jegyzőkönyvbe foglalt döntést kell hozni. A Ve. 221. § (2) bekezdése szerint jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak.

[21] A Ve. 44. § (2) bekezdése szerint, ha a választási bizottság a hatásköre gyakorlása közben törvénysértést észlel, köteles a törvénysértés ügyében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni. Az eljárás kezdeményezéséről a választási bizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.

[22] Jelen esetben az OEVB úgy ítélte meg, hogy bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tesz Beadványozó ajánlásgyűjtő ívein talált hibák okán. Erre vonatkozó döntését a 2022. március 25-i ülés jegyzőkönyve tartalmazza.

[23] A jegyzőkönyv tanúsága szerint azonban e döntést az OEVB tévesen „OEVB határozat” névvel illette, noha az egyértelműen a Ve. 44. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyvi döntés. Azt, hogy a sérelmezett döntés nem minősül formális határozatnak, az is alátámasztja, hogy semmilyen, a Ve. 46. §-ában előírt adattartalommal nem rendelkezik.

[24] Önmagában az, hogy az OEVB jegyzőkönyvbe foglalt döntését nem a jogszabálynak megfelelő elnevezéssel illette, nem teszi határozattá azt. Mindezek alapján tehát az OEVB sérelmezett 26. sorszámú, 2022. március 25-én meghozott döntése a Ve. 44. § (2) bekezdésébe foglalt jegyzőkönyvi döntésnek minősül, amellyel szemben a Ve. fentiekben hivatkozott rendelkezése kizárja a jogorvoslat benyújtásának lehetőségét.

[25] A Nemzeti Választási Bizottság nyomatékosan felhívja az OEVB figyelmét, hogy döntései meghozatalakor legyen figyelemmel a Ve.-ben előírt formai és tartalmi követelményekre, mert jelen esetben az OEVB magatartása vezetett oda, hogy Beadványozó úgy ítélte meg, hogy a jegyzőkönyvi döntéssel szemben jogosult fellebbezés előterjesztésére.

[26] Beadványozó, közvetlenül a visz@nvi.hu címre küldött, „panasz”-nak nevezett beadványával kapcsolatban a Bizottság rögzíti, hogy a választási eljárásban kizárólag kétféle jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult, ez pedig a kifogás és a fellebbezés. Azt, hogy e tekintetben melyek elbírálására rendelkezik hatáskörrel az országgyűlési képviselők választásán, a Ve. 297. § (3) bekezdése tartalmazza. Beadványozó panasznak nevezett beadványa tartalmában azonos a fellebbezésével, így azt a Bizottság nem tekinti önálló kérelemnek.

[27] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó fellebbezését a Ve. 221. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[28] A határozat a Ve. 44. §-án, a 46. §-án, a 221. § (2) bekezdésén, a 297. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 1.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke