A Nemzeti Választási Bizottság
253/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvai utca 28. képviseli: Kubatov Gábor, a továbbiakban: Beadványozó1), Sz. Zs. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó2), P. E. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó3) által benyújtott fellebbezések tárgyában – 11 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 20/2022. (III. 24.) számú határozatát helybenhagyja.
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó2 és Beadványozó3 fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó3 2022. március 22. napján 23 óra 33 perckor kifogást, majd 2022. március 23. napján 15 óra 40 perckor kifogás kiegészítését nyújtott be elektronikus úton, a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy Tordai Bence Budapest 04. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, amely minőségében vonatkozik rá az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabály, amely a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan 5 millió forint értékű felső határt állapít meg.
[3] Előadta továbbá, hogy Tordai Bence képviselőjelölt rendelkezik közszereplői Facebook oldallal, amelyen a megjelent tartalmakat a kampányidőszakban is folyamatosan fizetett hirdetések népszerűsítik. Meglátása szerint az általa mellékletben csatolt képernyőfotók alapján csak 2022. február 17-e óta több, mint 131.000,- forint értékben jelent meg hirdetés Tordai Bence közszereplői Facebook oldalán, amelynek a finanszírozója a Facebook oldal hirdetéstárának adatai szerint a kormanytvaltok.hu elnevezésű internetes honlap (a továbbiakban: Honlap). Ennek alapján véleménye szerint Tordai Bence olyan tevékenységet folytat, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőle látszólag független finanszírozót von be a kiadások fedezésére. Meglátása szerint ezzel a képviselőjelölt olyan előnyhöz jutott, amely a többi képviselőjelölt számára nem elérhető.
[4] Véleménye szerint a választás tisztaságának megóvása alapelv sérül azáltal, hogy Tordai Bence egy tőle látszólag független honlapot használ kampánya finanszírozására, hiszen így csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága, és a választópolgárok számára az a megtévesztő kép alakul ki, hogy betartja a pénzügyekre vonatkozó korlátozást. Beadványozó3 szerint ezen megtévesztő magatartás következtében a választópolgárok nincsenek abban a helyzetben, hogy elválasszák egymástól a jogszerű és a jogellenes kampányeszközöket, ami a választás tisztaságának sérelmét vonja maga után.
[5] Az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv megsértése kapcsán Beadványozó3 előadta, hogy Tordai Bence a honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. Véleménye szerint az esélyegyenlőség követelménye ellen hat, ha a választáson induló jelölt következmények nélkül megszegheti a kampánytevékenység egyik legfontosabb aspektusát, a pénzügyi fedezet szabályait. Ennek megsértéséhez Beadványozó3 szerint nem szükséges a költséghatár tényleges átlépése, az erre vonatkozó lehetőség következmények nélküli megteremtése önmagában elegendő alapot képez a jogsértés megállapításához.
[6] Meglátása szerint továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sem felel meg az a magatartás, amikor egy képviselőjelölt megpróbál kibújni a rá vonatkozó, törvény által megszabott keretek közül. Véleménye alapján a Kftv. személyi hatályából egyértelműen következik, hogy a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek, így például egy honlap ebben nem vehetnek részt. Álláspontja szerint a Honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását valósítja meg, ezáltal alapelvi sérelmet okoz mind a képviselőjelölt, mind a Honlap részéről.
[7] A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatosan Beadványozó3 hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 98/2022. és 129/2022. számú határozataira, amelyekben a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Beadványozó3 hivatkozott továbbá a 129/2022. számú határozatot helyben hagyó Kvk.llI.39.264/2022/4. számú kúriai végzésére.
[8] Álláspontja szerint azonban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria hivatkozott gyakorlata nem fenntartható. Ennek alátámasztására hivatkozott a Kúria Knk.Vl1.37.918/2018/2. számú határozatára, amely alapján a Kftv. önmagában nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, csak ha a választásra irányadó jogszabályok közvetlenül érintett, amely Beadványozó3 szerint jelen ügyben megvalósul, ugyanis közvetlenül kimutatható a Kftv. megsértésének hatása a jelöltek közötti versenyre. Előadta, hogy erre analóg példa is van a választási joggyakorlatban, amely a nevelési intézményekben folytatott választási kampányra vonatkozik. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára, amelyben a Kúria megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására.
[9] Meglátása szerint a Kftv. jelen ügyben látható sérelme – ahogyan az általa hivatkozott Kúriai döntésben az Nkt. választási eljárásban való alkalmazása során – egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására.
[10] Előadta, hogy a kifogásához bizonyítékként csatolt képernyőfelvételekből látható, hogy Tordai Bence kampányeszközeit (bejegyzéseit) a kampányidőszakban 131.099,- forint értékben jelentették meg hirdetésként a Facebook közösségi oldalon, amelyek mindegyikét a Honlap finanszírozta. Meglátása szerint ezen általa szolgáltatott bizonyíték egyértelművé teszi, hogy Tordai Bence képviselőjelölt oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladására irányuló tevékenység történik. Előadta, hogy az általa mellékelt felvételekből látható, hogy a hirdetett tartalmak mindegyike Tordai Bence képviselőjelölt programja, politikai céljai támogatására hív fel. Meglátása szerint az általa mellékelt bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy a hirdetések finanszírozása hosszú ideje, folyamatosan zajlik, azaz a jogsértés folyamatosnak tekinthető.
[11] Véleménye szerint a kormánytváltok.hu honlap semmilyen más tevékenységet nem végez, csupán bizonyos képviselőjelöltek, köztük Tordai Bence közösségi oldalának bejegyzéseit hirdeti. Ennek alapján álláspontja szerint a Honlap kizárólag a Kftv. szabályainak megkerülésére jött létre és ezen cél érdekében folyat tevékenységet.
[12] Beadványozó3 szerint ezen tevékenység lehetséges következménye, hogy Tordai Bence képviselőjelölt üzenetei, állápontja sokkal szélesebb körben terjed, mint amit a jogszabályi keretek betartásával folytatott kampánytevékenység lehetővé tenne, így nevezett képviselőjelölt és a Honlap tevékenysége közvetlen kihatással van a választási versenyre.
[13] Kifogásához mellékelt hat a Meta Hirdetéstár-jelentés oldaláról készült képernyőfotót, illetve egy, a kormanytvaltok.hu honlap oldaláról készített képernyőfotót.
[14] Mindezek alapján arra kérte az OEVB-t, hogy a kifogásának adjon helyt, a Ve. 218. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva, figyelemmel a Ve. 43. § (1) bekezdésére, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől.
[15] Az OEVB a 20/2022. (III. 24.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Ennek megfelelően nincsenek eszközei a kampány finanszírozásának ellenőrzésére, a finanszírozók körének és a finanszírozás mértékének a megállapítására.
[16] Mindezekre figyelemmel az OEVB a Ve. 215.§. d.) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kifogást
II.
[A fellebbezés tartalma]
[17] Beadványozó1 az OEVB határozata ellen 2022. március 27. napján 15 óra 55 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján, amely fellebbezést a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda elnöke ugyanezen napon felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[18] Érintettsége alátámasztására előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a Nemzeti Választási Bizottság a 40/2022. számú határozatával a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetséget mint jelölő szervezetet nyilvántartásba vette, amely határozat 2022. január 30-án jogerőre emelkedett. Előadta továbbá, hogy az érintett választókerületben a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség is állított jelöltet, így az ellenérdekű jelölt feltételezhetően jogszabálysértő magatartása megalapozza érintettségét.
[19] Fellebbezésében előadta, hogy sérült a választás tisztaságának alapelve mert Tordai Bence nem maga finanszírozza hirdetéseit, amellyel megtéveszti a választópolgárokat, és követhetetlenné teszi számukra a kiadások áttekintését, illetve a jogszerű és a jogellenes kampányeszközök egymástól való elválasztását. A választói akarat szabad kifejezését korlátozza Beadványozó1 szerint Tordai Bence, hogy megtéveszti a választópolgárokat.
[20] Előadta továbbá, hogy Tordai Bence bejegyzéseinek finanszírozási mértéke a kifogás benyújtása óta tovább nőtt: jelenleg Tordai Bence 492.259,- Ft elköltéséről intézkedett március 18. és március 24. között, így a Ve. 225. §-a értelmében új bizonyítékként mellékelte az e tényt igazoló képernyőmentést. Meglátása szerint ezen összeg a Kftv. 1.§ (1) bekezdése által biztosított költségvetési támogatáshoz, és a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja által meghatározott költési plafonhoz képest is számottevő.
[21] Álláspontja szerint az esélyegyenlőség sérelmét okozta, hogy Tordai Bence kifogásban ismertetett tevékenysége révén olyan előnyökhöz jutott, amelyek a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem adottak, amely körben hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára.
[22] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét pedig Beadványozó1 szerint az okozza, hogy Tordai Bence olyan forrásokat vont be kampányába, amelyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, ekként nem megengedettek, ez a tevékenység a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul.
[23] Beadványozó1 álláspontja szerint az OEVB határozata nem oldotta fel azt az ellentmondást, amely a választásra nem irányadó jogszabályok és a Ve. alapelveinek sérelme közti összefüggés kapcsán kialakult.
[24] Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság a 98/2022. és 129/2022. számú határozataira, amelyekben a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre, illetve hivatkozott a 129/2022. NVB számú határozatot helyben hagyó Kvk.III.39.264/2022/4. számú kúriai végzésre. Álláspontja szerint ez a gyakorlat akkor tartható fenn, ha az minden elemében koherens, és következetes is. Meglátása alapján a Kúria újabb gyakorlatában egyetlen határozat állítja, hogy a Kftv. nem tartozik a választásra irányadó jogszabály kategóriájába, ekként az választási jogvitában nem hivatkozható, ugyanakkor véleménye szerint következetlen annak megítélése, hogy a választásra nem irányadó jogszabályok sérelme okoz-e választási eljárási alapelvi sérelmet.
[25] Beadványozó1 is hivatkozott a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára a körben, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására. Beadványozó1 álláspontja szerint analóg helyzetet teremt, hogy – szemben a Kftv. alkalmazhatóságával – az Nkt. rendelkezésének vizsgálatakor egyik jogalkalmazó szerv sem hivatkozott hatásköre hiányára. Meglátása szerint helytelen az az érvelés, amely a Kftv. rendelkezéseit veszi figyelembe a hatáskör vizsgálata során, ugyanis az Nkt. sem telepít hatáskört a választási bizottságokra, így ezen érvelés alapján a köznevelési intézményekben folytatott kampánytevékenység kapcsán sem lett volna megállapítható a jogsértés. Álláspontja szerint az Nkt. és a Kftv. jelöltek általi megsértése között sem olyan ténybeli, sem olyan jogi eltérés nem lelhető fel, amely alapot adna az eltérő megítélésre.
[26] Kifejtette, hogy a hatáskör hiányára vonatkozó érvelés véleménye szerint megalapozatlan, ugyanis az elbírálandó jogsértés a Kftv. sérelmén keresztül a Ve. alapelveinek sérelme, nem pedig önmagában a Kftv. sérelme. Ebből következően Beadványozó1 szerint a kifogás elbírálásának is ezen kellett volna alapulnia, nem pedig a Kftv. rendelkezései által meghatározott hatásköri szabályokon, így az OEVB kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító döntése jogszabálysértő.
[27] Mindezek alapján arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB határozatát változtassa meg és a kifogásnak helyt adva állapítsa meg, hogy Tordai Bence képviselőjelölt és a hirdetéseit finanszírozó kormanytvaltok.hu honlap megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket, illetve kérte, hogy a jogsértőket tiltsa el a további jogsértéstől.
[28] Beadványozó2 az OEVB határozata ellen 2022. március 26-án 14 óra 44 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § rendelkezései alapján, amely fellebbezést a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda elnöke ugyanezen napon felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[29] Érintettsége tekintetében előadta, hogy a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben névjegyzékben szereplő választópolgár.
[30] Beadványában előadta, hogy az OEVB-nek a kifogást érdemben kellett volna elbírálnia, tekintettel arra, hogy a Ve. 208. § (1) bekezdése értelmében a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére alapítva lehet előterjeszteni, a kifogás elbírálására pedig a választási bizottság jogosult és köteles. Kifejtette, hogy a Ve. nem ad normatív meghatározást arra vonatkozóan, hogy melyek a választásra irányadó jogszabályok, így ennek kialakítása jogalkalmazói feladat.
[31] Kiemelte, hogy álláspontja szerint a kampány a választási eljárás részét képezi, a kampányra és a kampánytevékenységre egyebek mellett a Ve. szabályai is kiterjednek. Véleménye szerint a Kftv. olyan választásra irányadó jogszabálynak minősül, amelynek a sérelme esetén a Ve. 208. §-a alapján kifogást lehet benyújtani és azt az OEVB-nek mint a kifogás elbírálására jogosult szervnek vizsgálnia kell.
[32] Beadványozó2 álláspontja szerint az OEVB hatáskörének hiányára nem hivatkozhat, ugyanis, ha elfogadjuk, hogy a kampányfinanszírozás módját rendező jogi normák a választási eljárás alapelveinek érvényre juttatását célozzák, akkor ezek sérelme kifogás előterjesztését teszi lehetővé, amelyet az OEVB-nek érdemben vizsgálnia kell.
[33] A választás tisztaságának megóvása alapelv sérelme tekintetében előadta, hogy Tordai Bence egy tőle látszólag független honlapot használ kampánya finanszírozására és így csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága, és a választópolgárok számára az a megtévesztő kép alakul ki, hogy betartja a pénzügyekre vonatkozó korlátozást. Véleménye szerint ezen megtévesztő magatartás következtében a választópolgárok nincsenek abban a helyzetben, hogy elválasszák egymástól a jogszerű és a jogellenes kampányeszközöket, ami a választás tisztaságának sérelmét vonja maga után.
[34] Az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv megsértése kapcsán Beadványozó2 előadta, hogy Tordai Bence a honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. Véleménye szerint az esélyegyenlőség követelménye ellen hat, ha a választáson induló jelölt következmények nélkül megszegheti a kampánytevékenység egyik legfontosabb aspektusát, a pénzügyi fedezet szabályait. Ennek megsértéséhez álláspontja szerint nem szükséges a költséghatár tényleges átlépése, az erre vonatkozó lehetőség következmények nélküli megteremtése önmagában elegendő alapot képez a jogsértés megállapításához.
[35] Meglátása szerint továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sem felel meg az a magatartás, amikor egy képviselőjelölt megpróbál kibújni a rá vonatkozó, törvény által megszabott keretek közül. Véleménye alapján a Kftv. személyi hatályából egyértelműen következik, hogy a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek, így például egy honlap ebben nem vehetnek részt. Álláspontja szerint a Honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását valósítja meg, ezáltal alapelvi sérelmet okoz mind a képviselőjelölt, mind a Honlap részéről.
[36] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy adjon helyt a fellebbezésnek, változtassa meg a sérelmezett határozatot, akként, hogy megállapítja a jogszabálysértés tényét és a jogsértőket tiltsa el a további jogszabálysertéstől.
[37] Beadványozó3 az OEVB határozata ellen 2022. március 26. napján 18 óra 23 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § rendelkezései alapján, amely fellebbezést a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda elnöke ugyanezen napon felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[38] Érintettsége körében előadta, hogy a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben névjegyzékben szereplő választópolgár.
[39] Beadványozó3 előadta, hogy az OEVB-nek a kifogást érdemben kellett volna elbírálnia, tekintettel arra, hogy a Ve. 208. § (1) bekezdése értelmében a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére alapítva lehet előterjeszteni, a kifogás elbírálására pedig a választási bizottság jogosult és köteles. Kifejtette, hogy a Ve. nem ad normatív meghatározást arra vonatkozóan, hogy melyek a választásra irányadó jogszabályok, így ennek kialakítása jogalkalmazói feladat.
[40] Álláspontja szerint a kampány a választási eljárás részét képezi, a kampányra és a kampánytevékenységre egyebek mellett a Ve. szabályai is kiterjednek. Véleménye szerint a Kftv. olyan választásra irányadó jogszabálynak minősül, amelynek a sérelme esetén a Ve. 208. §-a alapján kifogást lehet benyújtani és azt az OEVB-nek mint a kifogás elbírálására jogosult szervnek vizsgálnia kell.
[41] Beadványozó3 álláspontja szerint az OEVB hatáskörének hiányára nem hivatkozhat, ugyanis, ha elfogadjuk azt, hogy a kampányfinanszírozás módját rendező jogi normák a választási eljárás alapelveinek érvényre juttatását célozzák, akkor ezek sérelme kifogás előterjesztését teszi lehetővé, amelyet az OEVB-nek érdemben vizsgálnia kell.
[42] A választás tisztaságának megóvása alapelv sérelme, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv megsértése és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás megsértése tekintetében Beadványozó3 a kifogásában foglaltakkal azonos álláspontot adott elő fellebbezésében is.
[43] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy adjon helyt a fellebbezésnek, változtassa meg a sérelmezett határozatot, akként, hogy megállapítja a jogszabálysértés tényét és a jogsértőket tiltsa el a további jogszabálysertéstől.
III.
[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[44] Beadványozó1 fellebbezése nem alapos.
[45] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[46] A Bizottság elfogadta Beadványozó1 érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
[47] A Nemzeti Választási Bizottság utalni kíván arra, hogy Beadványozó1 által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, hiszen a Bizottság 98/2022., a 129/2022., a 204/2022. és a 217/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott döntéseket.
[48] Ugyanígy szintén rávilágít a Bizottság, hogy a Kúria sem csupán egyetlen végzésben rendelkezett arról, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Ennélfogva a kúriai joggyakorlat is kiforrottnak tekinthető.
[49] A Nemzeti Választási Bizottság a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú és Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatát jelen ügy elbírálása során is irányadó, követendő joggyakorlatnak tekinti.
[50] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Beadványozó3 és a Beadványozó1 által hivatkozott Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről.
[51] A Kftv. 8. § (1) bekezdése alapján a jelöltnek – ha a 2. § szerint a kincstárral megállapodást köt – az országgyűlési képviselők egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról.
[52] Kftv. 8.§-ának (2) bekezdése továbbá akként rendelkezik, hogy a kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy
- a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,
- a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,
- a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.
[53] A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni.
[54] A Nemzeti Választási Bizottság a Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán megállapítja, hogy a szóban forgó jogszabály az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.
[55] A Bizottság továbbá rögzíti, hogy a Kftv. a választási szervek részéről kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört. E két központi választási szerven kívül a Kftv. azonban más választási szerv részére – így például az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg.
[56] A Kftv. a Nemzeti Választási Iroda részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ennek keretében az NVI a központi költségvetésből juttatott támogatás folyósításához szükséges, a pártlistát állító párt által állított jelöltek számáról, a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon, a párt összes egyéni választókerületi jelöltjeinek a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogerőre emelkedését követő napon értesíti a MÁK-ot.
[57] A Nemzeti Választási Bizottság részére pedig kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg a Kftv. feladat- és hatáskört.
[58] A fent kifejtettekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Bedványozó3 kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel.
[59] A Kúria a már hivatkozott Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában szintén arra a következtetésre jutott, hogy a Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és azon tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. {Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzés, Indokolás [44]}
[60] Mindezeken túlmenően a Bizottság álláspontjának alátámasztásaként hivatkozik a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzésére is, amely – megerősítve Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzését – kimondta hogy „(…) a Kftv. – figyelembe véve a Ve. rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi és eljárásjogi szabályokat, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében ilyen rendelkezéseket meg sem jelölt. Önmagában az a tény, hogy a finanszírozáshoz kapcsolódóan a Ve. egyes alapelveinek megsértésére hivatkozik a kérelmező, nem alapozza meg azt, hogy kifogása e részének elbírálására az NVB hatáskörrel rendelkezne. Helytállóan döntött akként az NVB, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. Hatáskör, jogszabályi felhatalmazás hiányában a kérelmező által hivatkozott bizonyítékok értékelését így nem kellett elvégeznie.” {Indokolás [31]-[32]}
[61] Beadványozó3 és Beadványozó1 is a Kúria és az NVB joggyakorlatával szemben arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az nem fenntartható és következetlen. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy maga és a Kúria is Beadványozó3 által analógiaként felhívott – az Nkt. említett rendelkezésének a sérelmét az alapelvi rendelkezések sérelmével együttesen megállapító – Kvk.II.37.395.2014/2. számú végzés ismeretében hozta meg a fenti döntéseit. A Kúria jelen ügyben alkalmazott Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntése kapcsán a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható és az abban kifejtett jogértelmezéshez az NVB is kötve van.
[62] A Kvk.37.395.2014/2. számú végzéssel összefüggésben az NVB megállapítja, hogy az abban az esetben alkalmazott jogszabály (Nkt.) jelentős eltérést mutat tárgyi ügyhöz képest. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, mely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok. Ezt a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok írják elő. Ezzel szemben Beadványozó3 által felhívott Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárt. Ennél fogva a Bizottság Beadványozó3-nak az Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre vonatkozó érvelését nem tartotta alaposnak.
[63] A Nemzeti Választási Bizottság – egyezően a fentiekben ismertetett joggyakorlattal – megállapítja, hogy nem fog helyt Beadványozó1 azon érvelése, amely – az Nktv. kapcsán érvényesülő joggyakorlatra hivatkozva – megállapíthatónak tekinti Ve. alapelveinek a sérelmét a Kftv. szabályainak megsértése okán.
[64] Szintén eltérést lát a Bizottság az Nkt. és a Kftv. között a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetben. Az Nkt. 24. § (3) bekezdésében egy konkrét tiltó szabály, tilalom jelenik meg, a jogkövetkezmény pedig a fenti okfejtés okán a választási bizottság határozatában jelenhet meg, míg a Kftv. esetén a 7. § (1) bekezdésének sérelme esetén felmerülő jogkövetkezmények pedig nem választási bizottsági döntés formájában jelennek meg, hanem azok alkalmazására is Kincstár rendelkezik hatáskörrel.
[65] A fentiekben részletesen kifejtettekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB 20/2022. (III. 24.) számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helyben hagyja.
[66] Beadványozó2 és Beadványozó3 tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezések érdemi vizsgálatra nem alkalmasak.
[67] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[68] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[69] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[70] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[71] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
[72] A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítása önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
[73] A Bizottság a kifejtettek értelmében megállapítja, hogy Beadványozó2 és Beadványozó3 érintettségét, – hivatkozással arra, hogy érintettségük körében mindösszesen arra hivatkoztak, hogy abban a választókerületben választópolgárok, amelyben a sérelmezett tevékenységet folytató személy képviselőjelöltként indul – nem tudta elfogadni.
[74] Mindezek alapján a Bizottság Beadványozó2 és Beadványozó3 fellebbezéseit érintettség hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[75] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdésének a) pontján, (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a Kftv.-n, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 30.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke