252/2022. NVB határozat - a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

252/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvai utca 28., a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Baranya Megye 4 számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 25/2022. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

[1] Kifogástevő magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 24. napján 13 óra 25 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be Baranya Megye 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve.  2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt.

[2] Kifogásában előadta, hogy Szarkándi Lajosné Budapest 9. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, amely minőségében vonatkozik rá az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabály, amely a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan 5 millió forint értékű felső határt állapít meg.

[3] Előadta továbbá, hogy Szarkándi Lajosné képviselőjelölt rendelkezik közszereplői Facebook oldallal, amelyen a megjelent tartalmakat a kampányidőszakban is folyamatosan fizetett hirdetések népszerűsítik. Meglátása szerint az általa mellékletben csatolt képernyőfotók alapján csak 2022. február 17-e óta több, mint 944.000,- forint értékben jelent meg hirdetés Szarkándi Lajosné közszereplői Facebook oldalán, amelynek a finanszírozója a Facebook oldal hirdetéstárának adatai szerint a kormanyvaltas2022.eu internetes honlap (a továbbiakban: Honlap). Ennek alapján véleménye szerint Szarkándi Lajosné olyan tevékenységet folytat, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőle látszólag független finanszírozót von be a kiadások fedezésére. Meglátása szerint ezzel a képviselőjelölt olyan előnyhöz jutott, amely a többi képviselőjelölt számára nem elérhető.

[4] Véleménye szerint a választás tisztaságának megóvása alapelv sérül azáltal, hogy Szarkándi Lajosné egy tőle látszólag független honlapot használ kampánya finanszírozására, hiszen így csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága, és a választópolgárok számára az a megtévesztő kép alakul ki, hogy betartja a pénzügyekre vonatkozó korlátozást. Kifogástevő szerint ezen megtévesztő magatartás következtében a választópolgárok nincsenek abban a helyzetben, hogy elválasszák egymástól a jogszerű és a jogellenes kampányeszközöket, ami a választás tisztaságának sérelmét vonja maga után.

[5] Az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv megsértése kapcsán Kifogástevő előadta, hogy Szarkándi Lajosné a honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. Véleménye szerint az esélyegyenlőség követelménye ellen hat, ha a választáson induló jelölt következmények nélkül megszegheti a kampánytevékenység egyik legfontosabb aspektusát, a pénzügyi fedezet szabályait. Ennek megsértéséhez Kifogástevő szerint nem szükséges a költséghatár tényleges átlépése, az erre vonatkozó lehetőség következmények nélküli megteremtése önmagában elegendő alapot képez a jogsértés megállapításához.

[6] Meglátása szerint továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sem felel meg az a magatartás, amikor egy képviselőjelölt megpróbál kibújni a rá vonatkozó, törvény által megszabott keretek közül. Véleménye alapján a Kftv. személyi hatályából egyértelműen következik, hogy a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek, így például egy honlap ebben nem vehetnek részt. Álláspontja szerint a Honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását valósítja meg, ezáltal alapelvi sérelmet okoz mind a képviselőjelölt, mind a Honlap részéről.

[7] A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatosan Kifogástevő hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 98/2022. és 129/2022. számú határozataira, amelyekben a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Kifogástevő hivatkozott továbbá a 129/2022. számú határozatot helyben hagyó Kvk.llI.39.264/2022/4. számú kúriai végzésre.

[8] Álláspontja szerint azonban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria ezen gyakorlata nem fenntartható. Ennek alátámasztására hivatkozott a Kúria Knk.Vl1.37.918/2018/2. számú határozatára, amely alapján a Kftv. önmagában nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, csak ha a választásra irányadó jogszabályok közvetlenül érintett, amely Kifogástevő szerint jelen ügyben megvalósul, ugyanis közvetlenül kimutatható a Kftv. megsértésének hatása a jelöltek közötti versenyre. Előadta, hogy erre analóg példa is van a választási joggyakorlatban, amely a nevelési intézményekben folytatott választási kampányra vonatkozik. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára, amelyben a Kúria megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására.

[9] Meglátása szerint a Kftv, jelen ügyben látható sérelme – ahogyan az általa hivatkozott Kúriai döntésben az Nkt. választási eljárásban való alkalmazása során – egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására. Kifejtette, hogy jelen ügyben véleménye szerint a jogsértést megalapozó egyik legfontosabb körülmény, hogy a Honlap finanszírozza a képviselőjelölti hirdetéseket, nem pedig maga a képviselőjelölt.

[10] Előadta, hogy a kifogásához bizonyítékként csatolt képernyőfelvételekből látható, hogy Szarkándi Lajosné kampányeszközeit (bejegyzéseit) a kampányidőszakban 944.116,- forint értékben jelentették meg hirdetésként a Facebook közösségi oldalon, amelyek mindegyikét a Honlap finanszírozta. Meglátása szerint ezen általa szolgáltatott bizonyíték egyértelművé teszi, hogy Szarkándi Lajosné képviselőjelölt oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladásával kerültek közzétételre kampánytevékenységnek minősüli bejegyzések. Előadta, hogy az általa mellékelt felvételekből látható, hogy a hirdetett tartalmak mindegyike Szarkándi Lajosné képviselőjelölt programja, politikai céljai támogatására hív fel. Meglátása szerint az általa mellékelt bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy a hirdetések finanszírozása hosszú ideje, folyamatosan zajlik, azaz a jogsértés folyamatosnak tekinthető.

[11] Véleménye szerint a kormanyvaltas2022.eu honlap semmilyen más tevékenységet nem végez, csupán a Demokratikus Koalíció jelölő szervezet és a hozzá köthető képviselőjelöltek, köztük Szarkándi Lajosné közösségi oldalának bejegyzéseit hirdeti. Ennek alapján álláspontja szerint a Honlap kizárólag a Kftv. szabályainak megkerülésére jött létre és ezen cél érdekében folyat tevékenységet.

[12] Kifogástevő szerint ezen tevékenység lehetséges következménye, hogy Szarkándi Lajosné képviselőjelölt üzenetei, állápontja sokkal szélesebb körben terjed, mint amit a jogszabályi keretek betartásával folytatott kampánytevékenység lehetővé tenné, így nevezett képviselőjelölt és a Honlap tevékenysége közvetlen kihatással van a választási versenyre.

[13] Kifogásához mellékelt hat, a Meta Hirdetéstár-jelentés oldaláról készült képernyőfotót, illetve egy, a kormanyvaltas2022.eu honlap oldaláról készített képernyőfotót.

[14] Mindezek alapján arra kérte az OEVB-t, hogy a kifogásának adjon helyt, a Ve. 218. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva, figyelemmel a Ve. 43. § (1) bekezdésére, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől.

[15] Az OEVB a 25/2022. (III. 25.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a Kftv. 8. §-a alapján a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése vonatkozásában a Magyar Államkincstár rendelkezik feladat- és hatáskörrel. Rögzítette továbbá, hogy Kftv-nek sem ezen szakasza, sem egyéb szakasza nem biztosít hatáskört az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak arra, hogy a választási kampány finanszírozásával összefüggésben benyújtott kifogásokat érdemben vizsgálja, ahogyan a területi választási bizottságok számára sem biztosít a Kftv. hatáskört, a Nemzeti Választási Bizottság részére pedig kizárólag szűk körben, a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán rögzít feladat- és hatáskört.

[16] Ennek alapján az OEVB megállapította, hogy a kifogás elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem, ezért a Ve. 215.§. d.) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kifogást.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[17] Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. március 28. napján 15 óra 36 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján, amely fellebbezést a Baranya megye 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda elnöke ugyanezen napon 19 óra 56 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

[18] Érintettsége alátámasztására előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a Nemzeti Választási Bizottság a 40/2022. számú határozatával a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetséget mint jelölő szervezetet nyilvántartásba vette, amely határozat 2022. január 30-án jogerőre emelkedett. Előadta továbbá, hogy az érintett választókerületben a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség is állított jelöltet, így az ellenérdekű jelölt feltételezhetően jogszabálysértő magatartása megalapozza érintettségét.

[19] Fellebbezésében előadta, hogy sérült a választás tisztaságának alapelve, mert Szarkándi Lajosné nem maga finanszírozta, illetve finanszírozza hirdetéseit, amellyel megtéveszti a választópolgárokat, és követhetetlenné teszi számukra a kiadások áttekintését, illetve a jogszerű és a jogellenes kampányeszközök egymástól való elválasztását. A választói akarat szabad kifejezését korlátozza Beadványozó szerint Szarkándi Lajosné azzal, hogy megtéveszti a választópolgárokat.

[20] Előadta továbbá, hogy Szarkándi Lajosné bejegyzéseinek finanszírozási mértéke a kifogás benyújtása óta tovább nőtt: Szarkándi Lajosné további 230.000,- Ft elköltéséről intézkedett március 19. és március 25. között, így a Ve. 225. §-a értelmében új bizonyítékként mellékelte az e tényt igazoló képernyőmentést. Meglátása szerint ezen összeg a Kftv. 1.§ (1) bekezdése által biztosított költségvetési támogatáshoz, és a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja által meghatározott költési plafonhoz képest is számottevő.

[21] Álláspontja szerint az esélyegyenlőség sérelmét okozta, hogy Szarkándi Lajosné e tevékenysége révén olyan előnyökhöz jutott, amelyek a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem adottak, amely körben hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára.

[22] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét pedig Beadványozó szerint az okozza, hogy Szarkándi Lajosné olyan forrásokat vont be kampánya finanszírozásába, amelyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, ekként nem megengedettek, ez a tevékenység a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul.

[23] Beadványozó álláspontja szerint az OEVB határozata nem oldotta fel azt az ellentmondást, amely a választásra nem irányadó jogszabályok és a Ve. alapelveinek sérelme közti összefüggés kapcsán kialakult.

[24] Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság a 98/2022. és 129/2022. számú határozataira, amelyekben a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre, illetve hivatkozott a 129/2022. NVB számú határozatot helyben hagyó Kvk.III.39.264/2022/4. számú kúriai végzésre. Álláspontja szerint ez a gyakorlat akkor tartható fenn, ha az minden elemében koherens, és következetes is. Meglátása alapján a Kúria újabb gyakorlatában egyetlen határozat állítja, hogy a Kftv. nem tartozik a választásra irányadó jogszabály kategóriájába, ekként az a választási jogvitában nem hivatkozható, ugyanakkor véleménye szerint következetlen annak megítélése, hogy a választásra nem irányadó jogszabályok sérelme okoz-e választási eljárási alapelvi sérelmet.

[25] Kifogástevőhöz hasonlóan, Beadványozó hivatkozott a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára a körben, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására. Beadványozó álláspontja szerint analóg helyzetet teremt, hogy – szemben a Kftv. alkalmazhatóságával – az Nkt. rendelkezésének vizsgálatakor egyik jogalkalmazó szerv sem hivatkozott hatásköre hiányára. Meglátása szerint helytelen az az érvelés, amely a Kftv. rendelkezéseit veszi figyelembe a hatáskör vizsgálata során, ugyanis az Nkt. sem telepít hatáskört a választási bizottságokra, így ezen érvelés alapján a köznevelési intézményekben folytatott kampánytevékenység kapcsán sem lett volna megállapítható a jogsértés. Álláspontja szerint az Nkt. és a Kftv. jelöltek általi megsértése között sem olyan ténybeli, sem olyan jogi eltérés nem lelhető fel, amely alapot adna az eltérő megítélésre.

[26] Kifejtette, hogy a hatáskör hiányára vonatkozó érvelés véleménye szerint megalapozatlan, ugyanis az elbírálandó jogsértés a Kftv. sérelmén keresztül a Ve. alapelveinek sérelme, nem pedig önmagában a Kftv. sérelme. Ebből következően Beadványozó szerint a kifogás elbírálásának is ezen kellett volna alapulnia, nem pedig a Kftv. rendelkezései által meghatározott hatásköri szabályokon, így az OEVB kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító döntése jogszabálysértő.

[27] Fellebbezéséhez mellékelt egy, a Meta Hirdetéstár-jelentés oldaláról készült képernyőfotót.

[28] Mindezek alapján arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB határozatát változtassa meg és a kifogásnak helyt adva állapítsa meg, hogy Szarkándi Lajosné képviselőjelölt és a hirdetéseit finanszírozó kormanyvaltas2022.eu honlap megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket, illetve kérte, hogy a jogsértőket tiltsa el a további jogsértéstől.

III.

[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[29] A fellebbezés nem alapos.

[30] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.

[31] A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.

[32] A Nemzeti Választási Bizottság utalni kíván arra, hogy Beadványozó által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, hiszen a Bizottság 98/2022., a 129/2022., a 204/2022. és a 217/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott döntéseket.

[33] Ugyanígy szintén rávilágít a Bizottság, hogy a Kúria sem csupán egyetlen végzésben rendelkezett arról, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Ennélfogva a kúriai joggyakorlat is kiforrottnak tekinthető.

[34] A Nemzeti Választási Bizottság a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú és Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatát jelen ügy elbírálása során is irányadó, követendő joggyakorlatnak tekinti.

[35] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Kifogástevő és a Beadványozó által hivatkozott Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről.

[36] A Kftv. 8. § (1) bekezdése alapján a jelöltnek – ha a 2. § szerint a kincstárral megállapodást köt – az országgyűlési képviselők egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról.

[37] Kftv. 8.§-ának (2) bekezdése továbbá akként rendelkezik, hogy a kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy

- a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,

- a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,

- a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.

[38] A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni.

[39] A Nemzeti Választási Bizottság a Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán megállapítja, hogy a szóban forgó jogszabály az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.

[40] A Bizottság továbbá rögzíti, hogy a Kftv. a választási szervek részéről kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört. E két központi választási szerven kívül a Kftv. azonban más választási szerv részére – így például az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg.

[41] A Kftv. a Nemzeti Választási Iroda részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ennek keretében az NVI a központi költségvetésből juttatott támogatás folyósításához szükséges, a pártlistát állító párt által állított jelöltek számáról, a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon, a párt összes egyéni választókerületi jelöltjeinek a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogerőre emelkedését követő napon értesíti a MÁK-ot.

[42] A Nemzeti Választási Bizottság részére pedig kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg a Kftv. feladat- és hatáskört.

[43] A fent kifejtettekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel.

[44] A Kúria a már hivatkozott Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában szintén arra a következtetésre jutott, hogy a Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és azon tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. {Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzés, Indokolás [44]}

[45] Mindezeken túlmenően a Bizottság álláspontjának alátámasztásaként hivatkozik a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzésére is, amely – megerősítve Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzését – kimondta hogy „(…) a Kftv. – figyelembe véve a Ve. rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi és eljárásjogi szabályokat, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében ilyen rendelkezéseket meg sem jelölt. Önmagában az a tény, hogy a finanszírozáshoz kapcsolódóan a Ve. egyes alapelveinek megsértésére hivatkozik a kérelmező, nem alapozza meg azt, hogy kifogása e részének elbírálására az NVB hatáskörrel rendelkezne. Helytállóan döntött akként az NVB, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. Hatáskör, jogszabályi felhatalmazás hiányában a kérelmező által hivatkozott bizonyítékok értékelését így nem kellett elvégeznie.” {Indokolás [31]-[32]}

[46] Kifogástevő és Beadványozó is a Kúria és az NVB joggyakorlatával szemben arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az nem fenntartható és következetlen. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy maga és a Kúria is Kifogástevő által analógiaként felhívott – az Nkt. említett rendelkezésének a sérelmét az alapelvi rendelkezések sérelmével együttesen megállapító – Kvk.II.37.395.2014/2. számú végzés ismeretében hozta meg a fenti döntéseit. A Kúria jelen ügyben alkalmazott Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntése kapcsán a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható és az abban kifejtett jogértelmezéshez az NVB is kötve van.

[47] A Kvk.37.395.2014/2. számú végzéssel összefüggésben az NVB megállapítja, hogy az abban az esetben alkalmazott jogszabály (Nkt.) jelentős eltérést mutat tárgyi ügyhöz képest. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, mely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok. Ezt a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok írják elő. Ezzel szemben Kifogástevő által felhívott Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárt. Ennél fogva a Bizottság Kifogástevőnek az Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre vonatkozó érvelését nem tartotta alaposnak.

[48] A Nemzeti Választási Bizottság – egyezően a fentiekben ismertetett joggyakorlattal – megállapítja, hogy nem fog helyt Beadványozó azon érvelése, amely – az Nktv. kapcsán érvényesülő joggyakorlatra hivatkozva – megállapíthatónak tekinti Ve. alapelveinek a sérelmét a Kftv. szabályainak megsértése okán.

[49] Szintén eltérést lát a Bizottság az Nkt. és a Kftv. között a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetben. Az Nkt. 24. § (3) bekezdésében egy konkrét tiltó szabály, tilalom jelenik meg, a jogkövetkezmény pedig a fenti okfejtés okán a választási bizottság határozatában jelenhet meg, míg a Kftv. esetén a 7. § (1) bekezdésének sérelme esetén felmerülő jogkövetkezmények pedig nem választási bizottsági döntés formájában jelennek meg, hanem azok alkalmazására is Kincstár rendelkezik hatáskörrel.

[50] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB 25/2022. (III. 25.) számú határozatát helyben hagyja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[51] A határozat a Ve. 221. §-án, a 223-225. § -án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a Kftv.-n, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 30.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke