237/2022. NVB határozat - a S. Á. magánszemély és a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség által benyújtott fellebbezések tárgyában 

A Nemzeti Választási Bizottság

237/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a S. Á. (a továbbiakban: Beadványozó1) magánszemély és a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvai utca 28., képviseli: Kubatov Gábor, a továbbiakban: Beadványozó2) által benyújtott fellebbezések tárgyában – 11 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 17/2022. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 17/2022. (III. 25.) számú határozata ellen a Beadványozó1 által benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 02-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

1. Beadványozó1 2022. március 23-án a Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) kifogást nyújtott be dr. Bősz Anett képviselőjelölt (a továbbiakban: Jelölt) ellen.
2. A kifogását arra alapította, hogy Jelölt és a vele együttműködő külső finanszírozó (kormanyvaltas2022.eu) megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban meghatározott alapelveket azáltal, hogy Jelölt internetes kampányát az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében a külső finanszírozó igénybevételével folytatták. Továbbá kérte, hogy az OEVB Jelöltet és a külső finanszírozót tiltsa el a további jogsértéstől.
3. Kifogásában előadta, hogy Jelölt a Pest megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, akire ebben a minőségében vonatkozik a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabály, amely a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan 5 millió forintos felső határt állapít meg.
4. Beadványozó1 rögzítette, hogy Jelölt rendelkezik közszereplői Facebook-oldallal, amelyen a megjelenő tartalmakat a kampányidőszakban is folyamatosan fizetett hirdetések népszerűsítik. A kifogásában kifejtette továbbá, hogy a mellékletben csatolt képernyőfotók tanúsága szerint csak 2022. február 17. óta több mint 488 ezer forint értékben jelent meg hirdetés Jelölt közszereplői oldalán, amelynek finanszírozója a közösségi oldal hirdetéstárának adatai szerint a kormanyvaltas2022.eu nevű internetes honlap (a továbbiakban: Honlap). Véleménye szerint Jelölt tehát olyan tevékenységet folytat, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőle látszólag független finanszírozót von be a kiadások fedezésére.
5. Beadványozó1 hivatkozott a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjára, amellyel összefüggésben kiemelte, hogy Ve. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az ilyen jellegű tevékenységekre vonatkozik, ugyanakkor a választási eljárás alapelveinek sérelme álláspontja szerint alátámasztható, hiszen a Kftv. megsértésével Jelölt olyan előnyökhöz jutott, amelyek a többi képviselőjelölt számára nem elérhetők.
6. Beadványozó1 a kifogásában kiemelte, hogy az alapelvek a választási eljárásban általánosan érvényesülő szabályok, amelyeket minden eljárási cselekmény során be kell tartani, egyben hézagpótló jelleggel is bírnak, azaz a Ve. tételes rendelkezése megsértésének hiányában is hivatkozhatók. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Ve. nem határoz meg szabályokat a kampányra vonatkozó kiadások kapcsán, ugyanakkor a Kftv. egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz erre vonatkozóan.
7. A kifogásában előadta, hogy véleménye szerint sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja, azáltal, hogy Jelölt egy tőle látszólag független honlapot használ kampánya finanszírozására, amivel véleménye szerint csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága, és a választópolgárok számára az a megtévesztő kép alakul ki, hogy Jelölt betartja a pénzügyekre vonatkozó korlátozást, amely véleménye szerint alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, amely a választás tisztaságának sérelmét vonja maga után.
8. Beadványozó1 továbbá hivatkozott a kifogásában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra, illetve a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú döntésére. Véleménye szerint Jelölt a honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. Álláspontja szerint az esélyegyenlőség megsértését eredményezi, ha az egyik jelölt következmények nélkül megszegheti a pénzügyi fedezet szabályait.
9. Beadványozó1 a kifogásában kifejti továbbá, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmét abban látja megvalósulni, hogy kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek, így például Honlap ebben nem vehetnek részt. Véleménye szerint a Honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását valósítja meg.
10.  Beadványozó1 hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 98/2022. (II. 25.), valamint a 129/2022. (Ill. 3.) számú határozataiban, valamint a Kúria Kvk.lll.39.264/2022/4. számú végzésében foglaltakra, amelyben megállapítást nyert, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Beadványozó1 ugyanakkor ezzel a gyakorlattal nem ért egyet. Hivatkozott továbbá a Kúria Knk.Vll.37.918/2018/2. számú végzésére, amelyből kiemelte, hogy a Kftv. önmagában nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, csak ha a választási jogszabályok (anyagi jogszabály vagy a Ve.) közvetlenül érintve vannak. Álláspontja szerint ez a jelen ügyben megvalósul, mivel véleménye szerint a Kftv. megsértésének a hatása közvetlenül kimutatható a jelöltek közötti versenyre. Analóg példaként hozza fel a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú végzését, amelyben kimondta, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására. Ezzel összefüggésben rámutatott Beadványozó1 a kifogásában arra, hogy egy nem választási bizottsági hatáskörben alkalmazott jogszabály megsértése a választási eljárásban vezet jogsértő eredményre.
11. Beadványozó1 véleménye szerint Kftv. sérelme közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására. Álláspontja szerint a jogsértést megalapozó egyik legfontosabb körülmény, hogy formálisan nem maga Jelölt, hanem Honlap finanszírozza a hirdetéseket. Kifejtette továbbá, hogy a véleménynyilvánítási szabadságba ugyan belefér, hogy egy honlapon politikai vélemény jelenjen meg, ugyanakkor álláspontja szerint jelen esetben nem önálló véleménynyilvánításról van szó, hanem arról, hogy egy honlap Jelölt kampányeszközeként szolgál ellenérték fejében.
12.  A mellékletként csatolt képernyőfotók alapján arra mutatott rá Beadványozó1, hogy Jelölt Facebook profilján közzétett bejegyzéseit 488.601 forint értékben jelentették meg hirdetésként, melyeket Honlap finanszírozott, véleménye szerint ezzel a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladására irányuló tevékenység valósul meg, amely hosszú ideje folyamatosan zajlik, így véleménye szerint a jogsértés folyamatos és ismétlődő.
13. Álláspontja szerint Honlap tevékenysége Jelölt kampánytevékenységének minősül, ezért az általa finanszírozott hirdetéseket is Jelölt kiadásaként kell elszámolni. Véleménye szerint Honlap csak a Demokratikus Koalíció jelölő szervezet bejegyzéseit hirdeti. Mindezeket a bizonyítékként csatolt link és képernyőfelvétellel támasztotta alá.
14.  Véleménye szerint Honlap kizárólag a Kftv. rendelkezéseinek megkerülésére jött létre, amely arra hivatott, hogy eltakarja Jelölt esetlegesen jogszabálysértő mértékű kiadásait.
15. Beadványozó1 rámutatott továbbá arra is, hogy ezzel a tevékenységgel Jelölt üzenetei és álláspontja szélesebb körben terjednek, amely közvetlen kihatással van a választási versenyre.
16. Beadványozó1 szerint a jogsértés és annak következményei nem reparálhatók, hiszen a választópolgárokra gyakorolt hatás a kampányidőszakban, illetve legkésőbb a szavazás napján érvényesül, így a Kftv. szabályai szerint eljáró Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), illetve Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) utólag hiába állapítaná meg a jogsértést, annak hatásait elhárítani már nem lehet.
17. Beadványozó1 kifogásában arra a megállapításra jutott – a kifogásában felhozott példák alapján –, hogy egy, a választásra nem irányadó törvény megsértése felveti a választási eljárás alapelveinek sérelmét. Véleménye szerint egyértelmű, hogy a hivatkozott határozatokban a Kftv. és a Ve. alapelvei közötti összefüggésre vonatkozó megállapítások nem tarthatók. Ebből következően álláspontja szerint a Ve. alapelveit érintő jogsértésről van szó, ennek megfelelően az OEVB hatáskörrel rendelkezik a kifogás elbírálására.
18. Beadványozó1 a kifogásban foglaltak alátámasztására képernyőfotókat csatolt a kormanyvalatas2022.eu weboldalról, a jelölt közszereplői oldalának hirdetéstáráról, a Facebook-ot üzemeltető Meta összefoglaló adatait arról, hogy a kormanyvalatas2022.eu weboldal mekkora összegben finanszírozta a jelölt kampánytevékenységének költségeit.
19. Beadványozó1 kérte az OEVB-t, hogy a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva – figyelemmel a Ve. 43. § (1) bekezdésére is – a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
20. Az OEVB a 17/2022. (III. 25.) számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
21. Az OEVB határozatában hivatkozott a Ve. 208. §-ban, 212. § (2) bekezdésében, valamint a 215. §-ban, továbbá a Kftv. 8. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra.
22. Az OEVB megállapította, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a MÁK jogosult eljárni.
23. Az OEVB a Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán leszögezte, hogy a szóban forgó jogszabály az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző ÁSZ és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört. Továbbá rögzítette, hogy a Kftv. a választási szervek részéről kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört. E két központi választási szerven kívül a Kftv. azonban más választási szerv részére – így például az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg.
24. Rögzítette továbbá a határozatában, hogy a Kftv. a Nemzeti Választási Iroda részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A Nemzeti Választási Bizottság részére pedig kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg a Kftv. feladat- és hatáskört.
25. Az OEVB kifejtette továbbá, hogy a kifogásban leírt tevékenység alkalmas ugyan arra, hogy a Ve. 2 § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esélyegyenlőség alapelvét sértse, illetőleg az ilyen tevékenység felveti azt a lehetőséget, hogy a Kftv.-ben rögzített kampánykeret-korlátozást valamely jelölt vagy jelölő szervezet ily módon játssza ki, azonban a fent kifejtettekre tekintettel az OEVB azt állapította meg, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett kiemelte még azt is, hogy önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Beadványozó1 kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja.
26. Az OEVB megjegyezte továbbá, hogy a Beadványozó1 által megjelölt, a jogszabályok megkerülésére irányuló tevékenység megakadályozása jogalkotói beavatkozást igényelne.
27. Az OEVB kiemelte a határozatában, hogy a tárgyi ügy elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem, ezért a kifogást hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Beadványozó1 2022. március 28. 9 óra 16 perckor fellebbezést nyújtott be az OEVB 17/2022. (III. 25.) számú határozata ellen.
2. Beadványozó1 kérte, hogy a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja alapján az OEVB 17/2022. (III.25.) számú határozatát változtassa meg, az általa benyújtott kifogást érdemben bírálja el és az abban foglaltaknak adjon helyt, amely során állapítsa meg, hogy Jelölt és Honlap megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket, tovább tiltsa el Jelöltet és Honlapot a további jogsértéstől. Fellebbezésében kérte a Bizottságot, hogy amennyiben a fentiekben leírtaknak nem adna helyt, úgy helyezze hatályon az OEVB által meghozott határozatot és kötelezze az OEVB-t új eljárás lefolytatására.
3. Fellebbezésében összefoglalta röviden a kifogásában előadottakat, illetve az OEVB döntésének lényegi tartalmát.
4. Véleménye szerint az OEVB jogszabálysértően járt el, amikor a hatásköre hiányát állapította meg és érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kifogását. A fellebbezésében megjelölte a megsértett jogszabályhelyeket [Ve. 208. §, 214. § (1) bekezdése, 215. § (1) bekezdés d) pontja, 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja].
5. A fellebbezésében hangsúlyozta, hogy az OEVB a kifogását szűkítően – tévesen – értelmezte, ugyanis véleménye szerint az OEVB mind a határozata elején, mind az indokolás részében kampánykiadások megkerülésével szembeni kifogásként tekintett rá. Előadta, hogy a kifogása alapvetően a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjában meghatározott alapelvek megsértésének megállapítására és a további jogszabálysértésektől való eltiltásra kötelezésre irányult. Véleménye szerint az OEVB nem megfelelően értelmezte a kifogást, illetve az eljárás lefolytatását pedig mellőzte. Hangsúlyozta, hogy kifogása nem a kampánypénzek helytelen felhasználásának megállapítására irányult, hanem a Ve. alapelvek megsértésére, amelyek a kampánypénzek helytelen felhasználásából ered. Érvelésében továbbá hivatkozta az OEVB indokolását és rámutatott arra, hogy az OEVB túlnyomó részt a kampányköltség elszámolása és ellenőrzése tekintetében fejtette ki az álláspontját.
6. A fellebbezésében hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzésére, amely alapján Beadványozó1 rámutatott arra, hogy a választási eljárás alapelvének megsértése miatt benyújtott kifogás tárgyában az OEVB hatáskörrel rendelkezik, ezért köteles eljárni. Hangsúlyozta, hogy azáltal, hogy a kifogását érdemben nem bírálták el, az OEVB megsértette az eljárási kötelezettségét, illetve a Ve. 214. § (1) bekezdésében foglalt döntési kötelezettségét. Véleménye szerint az OEVB döntési kötelezettsége az elutasító határozat meghozatalakor is fennállt.
7. Beadványozó1 álláspontja szerint az OEVB felismerte, hogy a kifogásában leírt cselekmények a jogszabályok megkerülésére alkalmasak, ezért alkalmasak a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértésére. Továbbá előadta, hogy az OEVB az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét is megállapította, ugyanakkor mégsem hozott érdemi döntést, ezért hibásan járt el. Beadványozó1 álláspontja szerint ezért az OEVB indokolásában önellentmondás figyelhető meg.
8. Beadványozó1 véleménye szerint az OEVB-nek a választási alapelvek tényleges sérelmének lehetőségét érdemben vizsgálnia kellett volna. Ugyan a kifogás állítása szerint feltár más jogszabálysértést, ugyanakkor a kifogása az alapelvek megsértése miatt került benyújtásra, ezért álláspontja szerint az OEVB tévesen állapította meg azt, hogy a kifogása teljes egészében érdemi vizsgálatra alkalmatlan. Továbbá előadta, hogy az OEVB a hatásköre hiányának megállapításakor jogszabálysértően járt el, mivel az alapelvek sérelme esetén a Ve. egyértelműen megállapítja az OEVB hatáskörét.
9. Beadványozó1 hivatkozott a Bizottság 719/2018. számú határozatára, amely során rámutatott arra, hogy a Bizottság a döntésében szintén egy másik jogszabályt tekintett eszközül, amelyen keresztül állapította meg a választási alapelvek sérelmét. Továbbá hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.469/2018/2. számú határozatára is, amelyben a Bizottság ezen határozatát helybenhagyta.
10. Előadta továbbá, hogy Jelölt Facebook profilján közzétett bejegyzések politikai hirdetésnek minősülnek, ugyanis ellenérték fejében Jelölt népszerűsítését és a választói akarat befolyásolását célozzák, megjegyezte még, hogy a hirdetéseket a facebook (META) szabályzata is politikai hirdetésként kezeli.
11. Végezetül hivatkozott a Kúria Kvk.V.37.849/2016/3. számú végzésére, amellyel összefüggésben előadta, hogy véleménye szerint jelen ügyben nem csak a tényleges megrendelő megállapításának a hiánya vezet a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak sérelméhez, hanem az is, hogy a politikai hirdetés finanszírozója az átlagos választópolgár számára nem állapítható meg egyértelműen.
12. Véleménye szerint az OEVB annak ellenére, hogy a kifogásban írtakat megvalósultnak látta, jogszabálysértően utasította el teljes egészében kifogását érdemi vizsgálat nélkül.
13. Fellebbezésében kérte a Bizottságot, hogy Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB 17/2022. (III.25.) számú határozatát változtassa meg, kifogását érdemben bírálja el és annak adjon helyt és állapítsa meg, hogy Jelölt és Honlap megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglaltakat, továbbá tiltsa el őket a további jogsértéstől. Amennyiben a Bizottság a fentiekben foglaltaknak nem adna helyt, kérte a Bizottságot, hogy az OEVB határozatát helyezze hatályon kívül és utasítsa új, érdemi eljárás lefolytatására.
14. Beadványozó2 2022. március 28-án 15 óra 38 perckor elektronikus úton ugyancsak fellebbezést nyújtott be az OEVB 17/2022. (III.25.) számú határozatával szemben.
15. Beadványozó2 véleménye szerint az OEVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, valamint a 215. § d) pontját.
16. Az érintettség alátámasztásának indokaként előadta, hogy a Bizottság a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetséget mint jelölő szervezetet a 40/2022. (I. 27.) NVB számú határozatával nyilvántartásba vette, amely 2022. január 30-án jogerőre emelkedett. Továbbá hivatkozott az Alkotmánybíróság 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésére, amely kimondta, hogy a Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg. Rámutatott a Kúria ítélkezési gyakorlatára is (Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések), amely alapján a Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Beadványozó2 előadta, hogy az érintett választókerületben a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség is állított jelöltet, így az ellenérdekű jelölt feltételezhetően jogszabálysértő magatartása kétségkívül megalapozza a jelen fellebbezés benyújtójának érintettségét.
17. Beadványozó2 fellebbezése tartalmában szinte teljes mértékben megegyezik Beadványozó1 kifogásában leírtakkal. Beadványozó2 ezeken túl azonban még azt is előadta az Nkt. és a Kftv. közötti kapcsolat vonatkozásában, hogy a két jogszabály jelöltek általi megsértése között sem olyan ténybeli, sem olyan jogi eltérés nem lelhető fel, amely alapot adna az eltérő megítélésre, az ezen okból széttartó, önellentmondást tartalmazó gyakorlat vonatkozásában tehát legfőbb ideje, hogy a Bizottság érdemi döntést hozzon.
18. Beadványozó2 rögíztette a fellebbezésében, hogy tudomással bír olyan – jelen ügyben az OEVB határozatában megjelenítésre nem került – megközelítésről, érvről, amely szerint az Nkt. felhívása arra tekintettel lehetséges, hogy az politikai tevékenységet tilt, és – feltehetően a Kúria Kvk.VII.39.244/2022/4. számú határozatban kifejtett gyakorlatára is figyelemmel – a kampánytevékenység politikai tevékenység is, így a kapcsolat okszerű.
19. Rámutatott továbbá arra is, hogy a Ve. 208. § szerinti kritérium egyértelmű, nem politikai kérdésekkel kapcsolatos jogszabályok felhívása, hanem a választásra irányadó jogszabályok felhívása lehetséges, állítása szerint azt sem az OEVB vagy korábban a Bizottság és a Kúria sem vitatta, hogy a Kftv. léte éppen a választásban gyökerezik.
20.  Beadványozó2 előadta továbbá, hogy nem hozható fel indok amellett, hogy a következetlen, egyben a választás alapelveit súlyosan sértő gyakorlatát a jogalkalmazó szervek fenntartsák. Kifejtette, hogy egyetért a Beadványozó1 azon érvelésével, hogy Jelölt indokolatlan és jogtalan előnyhöz jutott a jogsértő magatartásával, amely kihatással van a választási versenyre, ezért álláspontja szerint a hatáskör hiányára vonatkozó érvelés megalapozatlan, ugyanis érvelése szerint az elbírálandó jogsértés a Kftv. sérelmén keresztül a Ve. alapelveinek sérelme, nem pedig önmagában a Kftv. sérelme.
21. Véleménye szerint az OEVB eltolta magától az ügyet azáltal, hogy hatáskör hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül utasította el Beadványozó1 kifogását, döntésével pedig lényegében jóváhagyott egy jogellenes gyakorlatot, miközben rendelkezésére állt az alkalmazható analógia a hatásköre alátámasztására.
22. Beadványozó2 rögzítette, hogy az OEVB nem vizsgálta kellő alapossággal a kifogást, helytelenül állapította meg a tényállást, ebből adódóan következtetései iratellenesek, indokolása pedig hiányos.
23. Beadványozó2 álláspontja szerint az OEVB határozata a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alá tartozó jogszabálysértést valósít meg azáltal, hogy sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, továbbá a Ve. 215. § d) pontját.
24. Beadványozó2 a fellebbezésében kifejtettek alátámasztására bizonyítékként előadta, hogy Jelölt által bevont finanszírozási többlet mértéke a kifogás benyújtása óta tovább nőtt, jelenleg a nyilvánosan elérhető források szerint a Jelölt további 387 ezer forint elköltéséről intézkedett március 19. és március 25. között, így véleménye szerint a Ve. 225. §-a értelmében új bizonyítékként csatolható be az e tényt igazoló képernyőmentés is. Állítása szerint ez az összeg (összeadva a kifogásban megjelölt összeggel) a Kftv. 1.§ (1) bekezdése által biztosított költségvetési támogatáshoz és a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja által meghatározott költési plafonhoz képest is számottevőnek minősíthető.
25. A fellebbezésében kifejtettekre tekintettel kérte a Bizottságot, hogy az OEVB határozatát változtassa meg, és a kifogásnak helyt adva állapítsa meg, hogy Jelölt és Honlap megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket azáltal, hogy Jelölt internetes kampányát a Kftv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében a külső finanszírozó igénybevételével folytatták. Kérte továbbá, hogy Jelöltet és Honlapot a további jogsértéstől tiltsa el.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai a fellebbezésekkel kapcsolatban]

1. Beadványozó1 fellebbezése érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
2. A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
3. Az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
4. A Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
5. Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
6. A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
7. Tekintettel a Bizottság és a Kúria által is megerősített joggyakorlatra, a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó1 tekintetében nem valósul meg a Ve. 221. § (1) bekezdésben foglalt követelmény. Önmagában az a tény, hogy Beadványozó1 kifogását az OEVB érdemi vizsgálat nélkül elutasított, nem alapozza meg az érintettséget a másodfokú jogorvoslati kérelem előterjesztésére.
8. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja értelmében érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha azt nem a Ve. 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
9. Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy Beadványozónak1 nem áll fenn az érintettsége a tárgyi ügyben, ezért a Bizottság a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
10.  Beadványozó2. fellebbezése nem alapos.
11.  A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
12.  A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
13.  A Nemzeti Választási Bizottság utalni kíván arra, hogy Beadványozó által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, hiszen a Bizottság 98/2022., a 129/2022., a 204/2022. és a 217/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott döntéseket.
14.  Ugyanígy szintén rávilágít a Bizottság, hogy a Kúria sem csupán egyetlen végzésben rendelkezett arról, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Ennélfogva a kúriai joggyakorlat is kiforrottnak tekinthető.
15.  A Nemzeti Választási Bizottság a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú és Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatát jelen ügy elbírálása során is irányadó, követendő joggyakorlatnak tekinti.
16.  A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Kifogástevő és a Beadványozó által hivatkozott Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről.
17.  A Kftv. 8. § (1) bekezdése alapján a jelöltnek – ha a 2. § szerint a kincstárral megállapodást köt – az országgyűlési képviselők egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról.
18.  Kftv. 8.§-ának (2) bekezdése továbbá akként rendelkezik, hogy a kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy

- a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,

- a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,

- a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.

1.  A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni.
2.  A Nemzeti Választási Bizottság a Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán megállapítja, hogy a szóban forgó jogszabály az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.
3.  A Bizottság továbbá rögzíti, hogy a Kftv. a választási szervek részéről kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört. E két központi választási szerven kívül a Kftv. azonban más választási szerv részére – így például az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg.
4.  A Kftv. a Nemzeti Választási Iroda részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ennek keretében az NVI a központi költségvetésből juttatott támogatás folyósításához szükséges, a pártlistát állító párt által állított jelöltek számáról, a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon, a párt összes egyéni választókerületi jelöltjeinek a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogerőre emelkedését követő napon értesíti a MÁK-ot.
5.  A Nemzeti Választási Bizottság részére pedig kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg a Kftv. feladat- és hatáskört.
6.  A fent kifejtettekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel.
7.  A Kúria a már hivatkozott Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában szintén arra a következtetésre jutott, hogy a Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és azon tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. {Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzés, Indokolás [44]}
8.  Mindezeken túlmenően a Bizottság álláspontjának alátámasztásaként hivatkozik a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzésére is, amely – megerősítve Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzését – kimondta hogy „(…) a Kftv. – figyelembe véve a Ve. rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi és eljárásjogi szabályokat, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében ilyen rendelkezéseket meg sem jelölt. Önmagában az a tény, hogy a finanszírozáshoz kapcsolódóan a Ve. egyes alapelveinek megsértésére hivatkozik a kérelmező, nem alapozza meg azt, hogy kifogása e részének elbírálására az NVB hatáskörrel rendelkezne. Helytállóan döntött akként az NVB, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. Hatáskör, jogszabályi felhatalmazás hiányában a kérelmező által hivatkozott bizonyítékok értékelését így nem kellett elvégeznie.” {Indokolás [31]-[32]}
9.  Beadványozó1 és Beadványozó2 is a Kúria és az NVB joggyakorlatával szemben arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az nem fenntartható és következetlen. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy maga és a Kúria is Kifogástevő által analógiaként felhívott – az Nkt. említett rendelkezésének a sérelmét az alapelvi rendelkezések sérelmével együttesen megállapító – Kvk.II.37.395.2014/2. számú végzés ismeretében hozta meg a fenti döntéseit. A Kúria jelen ügyben alkalmazott Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntése kapcsán a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható és az abban kifejtett jogértelmezéshez az NVB is kötve van.
10.  A Kvk.37.395.2014/2. számú végzéssel összefüggésben az NVB megállapítja, hogy az abban az esetben alkalmazott jogszabály (Nkt.) jelentős eltérést mutat tárgyi ügyhöz képest. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, mely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok. Ezt a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok írják elő. Ezzel szemben Kifogástevő által felhívott Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárt. Ennél fogva a Bizottság Kifogástevőnek az Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre vonatkozó érvelését nem tartotta alaposnak.
11.  A Nemzeti Választási Bizottság – egyezően a fentiekben ismertetett joggyakorlattal – megállapítja, hogy nem fog helyt Beadványozó azon érvelése, amely – az Nktv. kapcsán érvényesülő joggyakorlatra hivatkozva – megállapíthatónak tekinti Ve. alapelveinek a sérelmét a Kftv. szabályainak megsértése okán.
12.  Szintén eltérést lát a Bizottság az Nkt. és a Kftv. között a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében is. Az Nkt. 24. § (3) bekezdésében egy konkrét tiltó szabály, tilalom jelenik meg, a jogkövetkezmény pedig a fenti okfejtés okán a választási bizottság határozatában jelenhet meg, míg a Kftv. esetén a 7. § (1) bekezdésének sérelme esetén felmerülő jogkövetkezmények pedig nem választási bizottsági döntés formájában jelennek meg, hanem azok alkalmazására is MÁK rendelkezik hatáskörrel.
13.  Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB 19/2022. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 221. §-án, a 223-225. § -án, a 231. § (1) bekezdés a) és (5) bekezdés a) pontján, a Kftv.-n, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 30.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke