Az Országos Választási Bizottság
237/2009. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 7-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 99/K. § (5) bekezdésének h) pontjában megállapított hatáskörében eljárva a dr. V. Gy. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság a fellebbezést elutasítja, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 4/2009. (VI. 4.) TVB határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2009. június 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
Indokolás
I.
A beadványozó 2009. június 3-án nyújtotta be kifogását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a Magyar Szocialista Pártnak az Európai Parlament tagjai 2009. évi választásának kampányában alkalmazott szórólapjával kapcsolatban. Beadványához csatolta az MSZP és a FIDESZ-MPSZ szórólapjának egy-egy példányát. Kifogásában előadta, hogy az MSZP kifogásolt szórólapja a FIDESZ-MPSZ által jóval korábban alkalmazott szórólap szerkesztési stílusát, motívumelemeit és szófordulatait használja. Továbbá a szórólap személy szerint sértegeti a FIDESZ-MPSZ több prominens személyiségét – név szerint Orbán Viktort, Szijjártó Pétert és Kósa Lajost – illetve magát a pártot is. A kifogástevő álláspontja szerint mindez „az ott szereplő személyek és a FIDESZ-MPSZ személyhez fűződő jogát sérti.” Az idézett személyek jó hírnevének megsértése azzal valósul meg, hogy a szórólap „valótlan tényállítása szerint csak a nagyobb értékű ingatlan vagy ingó vagyontárgyuk után elkerülendő az adófizetést, nem akarnak 10 millió emberrel sem fizettetni adót.” A fentiekhez hasonlóan jogsértőnek látta a FIDESZ-MPSZ-re vonatkozó „ártana az országnak”kijelentést is.
A beadványozó a leírtakon túl kifogásában előadta, hogy a Ve. 42. § (1) bekezdése a plakátokra a sajtóra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni és a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: sajtótv.) 20. § b) pontja szerint sajtótermék a röplap és az egyéb szöveges kiadvány. Ennél fogva az ilyen választási röpiratokra is vonatkozik a sajtótv. 3. § (1) bekezdése, mely kimondja, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A leírtak alapján véleménye szerint ebben az esetben sérülnek a Ve. 3. §-ában meghatározott alapelvek közül az a) és d) pontokban foglaltak. Minderre tekintettel kérte, hogy a TVB állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és kötelezze a Magyar Szocialista Pártot a jogszabályba ütköző állapot megszüntetésére, valamint tiltsa el a további jogsértéstől.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei TVB 4/2009. (VI. 4.) TVB határozatával a kifogást elutasította. A csatolt MSZP szórólap vizsgálatát követően azt a megállapítást tette, hogy az nem téveszthető össze a FIDESZ-MPSZ által jóval korábban használt szórólapokkal, ugyanis minden oldalán jól láthatóan fel van tüntetve a készítő, a terjesztő és látható rajta az MSZP megnevezése. A kifogásban támadott szórólap negyedik oldala a TVB értékelése szerint a szórólap valóban mutat hasonlóságot a FIDESZ-MPSZ által jóval korábban alkalmazottal, azonban – bár apró betűvel – de itt is fel van tüntetve az MSZP, mint felelős kiadó. A TVB megítélése szerint a „FIDESZ ártana az országnak” kijelentés önmagában nem alkalmas a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértésére, így az nem jogszabálysértő. A személyiségi jogok megsértésének kérdésével hatáskörének hiányában a TVB határozata meghozatalakor nem foglalkozott. A döntés kimondja, hogy e tekintetben a kifogást előterjesztő, illetve a szórólapon személy szerint megemlített közszereplők igényüket a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknál érvényesíthetik.
II.
A beadványozó 2009. június 6-án nyújtott be fellebbezést a TVB határozata ellen, arra hivatkozva, hogy a TVB nem helytálló tényállást állapított meg és ebből következően helytelen érdemi döntésre jutott. Az előterjesztett jogorvoslati kérelemben kérte, hogy az Országos Választási Bizottság változtassa meg a TVB határozatát és adjon helyt kifogásának. A beadványozó megítélése szerint a TVB döntése ellentmondásos. Egyrészt megállapítja az MSZP kifogásolt szórólapjáról, hogy annak minden oldalán meg van nevezve a készítő és a terjesztő. Másrészt azt, hogy a szórólap „mutat hasonlóságot” a FIDESZ kiadványával hozzátéve, hogy negyedik oldalán apró betűvel van feltüntetve az MSZP neve. A fellebbező álláspontja szerint a kiadvány így is alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, mivel a kérdéses negyedik oldal teljes egészében azonos szerkesztésű a FIDESZ-MPSZ kiadványával. Megítélése szerint a TVB nem foglalkozott azzal, hogy az MSZP kiadványa, mint sajtótermék kifejezetten a jó hírnevet sértő tartalmú, ennél fogva pedig jogsértő kampányeszköz. Mindezt megítélése szerint az is alátámasztja, hogy a határozatban erről a kérdésről nem döntött a bizottság. Elmondása szerint különbség van egy személyiségi jogi védelmi eszköz (pl. polgári per) érvényesítésnek kérdése és a Ve. szabályainak alkalmazása között. Míg a TVB meglátása szerint a jó hírnév megsértése nem választási kérdés, a beadványozó álláspontja az, hogy a sajtótermék személyiségi jogot sért, és ez megalapozza a Ve. alapelveinek sérelmét. A választási eljárásban történő elbírálást indokolja szerinte az is, hogy amennyiben polgári peres úton kell személyiségi jogi sértést – és „ezáltal a sajtótermék erre alkalmas mivoltát” – megállapítani a Ve. három napos beadási határidőre vonatkozó szabálya miatt a választás során a jogsértés következmény nélkül maradna.
III.
A fellebbezés nem alapos.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a TVB helyesen állapította meg a tényállást, és abból megfelelő jogi következtetéseket vont le. A kifogásban megjelölt szórólapnak a célja egyértelműen az volt, hogy egy rivális jelölő szervezetet és annak ismert személyiségeit kritizálja, ami Ve. által önmagában nem tiltott. A választópolgárokat a két kampányanyag szerkesztésének hasonlósága ellenére sem megtéveszteni kívánta, hiszen impresszumát a Ve.-ben meghatározottaknak megfelelően feltüntette. Ilyen módon a hasonló szerkesztés és színvilág nem a megtévesztés eszköze, hanem a kampányanyaggal kritizálni kívánt jelölő szervezet azonosítását segíti.
A szórólap tartalmával kapcsolatosan az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a jelölő szervezetek a választási kampányban gyakran alkalmazzák az ún. negatív kampány módszerét, ami az egyes pártok vezetőinek személyét, vagyoni viszonyait is érintheti. A közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást illetően azonban más mércét enged meg a jogi szabályozás. Amint az Alkotmánybíróság a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatában megállapította: „a véleménynyilvánítás köre azonban a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyeknél.”
Az Országos Választási Bizottság ezt is figyelembe véve – egyetértve a Szabolcs- Szatmár- Bereg megyei TVB határozatában foglaltakkal egyetértve – nem állapította meg a jóhírnév sérelmére alapozva a Ve. 3.§ a) és d) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését.
IV.
A határozat a Ve. 3. §-án, 42. §-ának (1) bekezdésén, 81. § (4) bekezdésének a) pontján, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 82. §-ának (1) bekezdésén, 83. §-ának (1), (2) és (7) bekezdésein, valamint 84. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke