A Nemzeti Választási Bizottság
236/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Párbeszéd Magyarországért Párt (1015 Budapest, Batthyány utca 62., a továbbiakban: Beadványozó) jelölőszervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 18/2022. (III.25.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Magánszemély kifogástevő (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 22. napján 15 óra 35 perckor személyesen eljárva kifogást nyújtott be a Pest Megye 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz arra hivatkozással, hogy Szabó Rebeka képviselőjelölt és a vele együttműködő külső finanszírozó (kormanyvaltok.hu, a továbbiakban: Honlap) megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, azáltal, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételérő szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében a külső finanszírozó igénybevételével folytatták a képviselőjelölt internetes kampányát.
[2] Kifogástevő rögzíti, hogy Szabó Rebeka a Pest megyei 10. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, amely minőségénél fogva vonatkozik rá a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített, azon szabály, amely a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan 5 millió forintos felső határt állapít meg.
[3] Kifogástevő megállapítja azt is, hogy Szabó Rebeka (a továbbiakban: Jelölt) rendelkezik közszereplői Facebook-oldallal. Kifogástevő mellékletként csatol egy olyan képernyőfotót, amelyen az látszik, hogy a Jelölt közszereplői oldalán megjelenő hirdetések tekintetében finanszírozóként a kormanytvaltok.hu nevű internetes holnap került megjelölésre.
[4] Mindezek alapján Kifogástevő álláspontja szerint Jelölt és a Honlap olyan tevékenységet folytatnak, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőlük látszólag független finanszírozót vonnak be a kiadások fedezésébe, e tevékenységükkel pedig oly mértékben tudják megnövelni hirdetéseik elérését, amely törvényes keretek között nem volna lehetséges.
[5] Kifogástevő álláspontja szerint a Ve. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a tárgyi jellegű tevékenységekre vonatkoznának, ugyanakkor a választási eljárás alapelveinek sérelme álláspontja szerint alátámasztható, hiszen a Kftv. megsértésével Jelölt olyan előnyhöz jutott, amelyek a többi képviselőjelölt számára nem elérhetőek.
[6] Véleménye szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása mint alapelv azáltal sérül, hogy a Jelölt egy tőle látszólag független honlapot használ a kampánya finanszírozására, hiszen így csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága, és a választópolgárok számára az a megtévesztő kép alakul ki, hogy betartják a pénzügyekre vonatkozó korlátozást. Kifogástevő szerint ezen megtévesztő magatartás következtében a választópolgárok nincsenek abban a helyzetben, hogy elválasszák egymástól a jogszerű és a jogellenes kampányeszközöket, ami a választás tisztaságának sérelmét vonja maga után.
[7] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv megsértése kapcsán Kifogástevő előadta, hogy mind a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségnek érvényesülnie kell. Meglátása szerint jelen esetben a Jelölt a honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. Az esélyegyenlőség azt jelenti Kifogástevő meglátása szerint, hogy a jelöltek számára ugyanazon objektív, külső korlátoknak kell érvényesülniük.
[8] Véleménye szerint az esélyegyenlőség követelménye ellen hat, ha a választáson induló Jelölt következmények nélkül megszeghetik a kampánytevékenység egyik legfontosabb aspektusát, a pénzügyi fedezet szabályait.
[9] Meglátása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sem felel meg az a magatartás, amikor egy képviselőjelölt megpróbál kibújni a rá vonatkozó, törvény által megszabott keretek közül. Véleménye alapján a Kftv. személyi hatályából egyértelműen következik, hogy a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek, így például egy Honlap ebben nem vehetnek részt. Álláspontja szerint a Honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását valósítja meg, ezáltal alapelvi sérelmet okoz mind a Jelölő szervezetek, mind a képviselőjelöltek, mind a honlapok részéről.
[10] A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatosan Kifogástevő hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 98/2022. és 129/2022. számú határozataira, amelyekben a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Kifogástevő hivatkozott továbbá a 129/2022. számú határozatot helyben hagyó Kvk.llI.39.264/2022/4. számú kúriai végzésére.
[11] Álláspontja szerint azonban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria hivatkozott gyakorlata nem fenntartható. Ennek alátámasztására hivatkozott a Kúria Knk.VlI.37.918/2018/2. számú határozatára, amely alapján a Kftv. önmagában nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, csak ha a választásra irányadó jogszabályok közvetlenül érintettek, amely Kifogástevő szerint jelen ügyben megvalósul, ugyanis közvetlenül kimutatható a Kftv. megsértésének hatása a jelöltek közötti versenyre. Előadta, hogy erre analóg példa is van a választási joggyakorlatban, amely a nevelési intézményekben folytatott választási kampányra vonatkozik. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára, amelyben a Kúria megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására.
[12] Meglátása szerint a Kftv, jelen ügyben látható sérelme – ahogyan az általa hivatkozott Kúriai döntésben az Nkt. választási eljárásban való alkalmazása során – egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására.
[13] Kifogástevő hangsúlyozza, hogy jelen ügyben meghatározó körülmény az, hogy formálisan nem maga a Jelölt, hanem a Honlap finanszírozza a hirdetéseket.
[14] Ismerteti azt is, hogy álláspontja szerint a természetes személynek nem minősülő entitásoknak, amely körbe a Honlap is tartozik, joguk van politikai véleményt kifejteni, sőt akár a céljaikkal összefüggésben szimpatikus jelölt mellett kampányolni is. Álláspontja szerint azonban jelen ügyben nem önálló véleménynyilvánításról van szó, hanem arról, hogy egy honlap a Jelölt kampányeszközeit kommentár, értékelés, egyetértés kifejezése nélkül terjeszti. ellenérték fejében.
[15] Előadta, hogy a kifogásához bizonyítékként csatolt képernyőfelvételekből látható, hogy Jelölt kampányeszközeit (bejegyzéseit) a kampányidőszakban 88.413 forint értékben jelentették meg hirdetésként a Facebook közösségi oldalon, amelyek mindegyikét a Honlap finanszírozta. E hirdetések közül több a felvételek készítésekor is aktív volt, illetve a jelzett időszak előtt és után is indultak hirdetések a korábbiakhoz hasonló körülmények között. E bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy Jelölt oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladására irányuló tevékenység történik.
[16] Meglátása szerint ezen általa szolgáltatott bizonyíték egyértelművé teszi, hogy a Jelölt oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladására irányuló tevékenység történik.
[17] Az általa mellékelt felvételekből látható, hogy a hirdetett tartalmak mindegyike a jelölt és programja, politikai céljai, valamint szövetségesei támogatására hív fel, nem látható egyeetlen olyan sem, amely ettől eltérne. Meglátása szerint az általa mellékelt bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy a hirdetések finanszírozása hosszú ideje, folyamatosan zajlik, azaz a jogsértés folyamatosnak tekinthető.
[18] Véleménye szerint a bemutatott tevékenység teljes mértékben megegyezik Jelölt kampányával, attól semmilyen módon nem elválasztható és nem megkülönböztethető. Mindebből következően Honlap tevékenységét Jelölt kampánytevékenységeként kell azonosítani, így az általa fizetett hirdetéseket is Jelölt kiadásaként kell elszámolni.
[19] Álláspontjának alátámasztásául hivatkozik arra, hogy a kormanytvaltok.hu honlap semmilyen más tevékenységet nem végez, csupán bizonyos képviselőjelöltek, köztük Jelölt közösségi oldalának bejegyzéseit hirdeti, azonban a Honlapnak érdemi tartalma nincs, azon szemmel láthatóan gyorsan kialakított grafika mellett néhány kormányváltás melletti érv olvasható, további tartalom és hasznos funkció nem jelenik meg. Ezek alapján Kifogástevő úgy ítéli meg, hogy a Honlap kizárólag a Kftv. szabályainak megkerülésére, kijátszására jött létre és ezen cél érdekében folytat tevékenységet. Ez a magatartás pedig arra irányul, hogy eltakarja a Jelölt esetlegesen jogszabálysértő mértékű kiadásait, egyben kivonja a tevékenységet a Kftv. személyi hatálya alól.
[20] Kifogástevő hivatkozik arra is, hogy a Jelölt üzenetei, álláspontja sokkal szélesebb körben terjed, mint amit a jogszabályi keretek betartásával folytatott kampánytevékenység lehetővé tenne, így a Honlap tevékenysége közvetlen kihatással van a választási versenyre, hiszen a választói akarat befolyásolásának mértékét a törvény rendelkezéseinek megkerülésével kívánja növelni.
[21] A jogsértés és annak következményei ráadásul utóbb nem reparálhatók, hiszen a választópolgárok irányában megnyilvánuló hatás a kampányidőszakban, illetve legkésőbb a szavazás napján érvényesül, így a Kftv. szabályai szerint eljáró Állami Számvevőszék, illetve a Magyar Államkincstár utólag hiába állapítaná meg a jogsértést, annak hatásait elhárítani már nem lehet.
[22] Kifogástevő hivatkozik arra, hogy mivel a Ve. semmilyen módon nem utal sem az Nkt., sem pedig a Kftv. szabályaira, e két törvény választási eljárásban betöltött szerepe hasonló. A két jogszabály között olyan szempontból is párhuzamot von Kifogástevő, hogy mindkét esetben arról van szó, hogy egy, a választásra nem irányadó törvény felveti a választási eljárás alapelveinek sérelmét. Aggályait fejezi ki Kifogástevő a téren, hogy a Kúria és az NVB nem azonos módon ítéli meg a két ügytípust, és az eltérő megítélésre nem adnak magyarázatot.
[23] Mindezek alapján arra kérte a OEVB-t, hogy a Ve. 218. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva, figyelemmel a Ve. 43. § (1) bekezdésére, figyelemmel állapítsa meg, hogy a Jelölt és a vele együttműködő külső finanszírozó (a kormanytvaltok.hu honlap) megsértették a Ve. 2. § (1) a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, és a jogsértőket tiltsa el a további jogszabálysértéstől.
[24] Pest Megye 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 18/2022. (III.25.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott, és megállapította, hogy Szabó Rebeka a Pest Megye 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület képviselő jelöltje megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, ezért Szabó Rebekát és a kormanyvaltok.hu oldalt, mint külső finanszírozót a további jogsértéstől eltiltotta.
[25] Az OEVB megállapította, hogy a kifogáshoz csatolt a hirdetésről készült képernyőfotók alapján Szabó Rebeka képviselő-jelölt Facebook hirdetésein finanszírozóként nem a jelölt vagy jelölőszervezete van feltüntetve, hanem a kormanyvaltok.hu honlap.
[26] Hivatkozik az OEVB a Kftv. 7. § (1) bekezdésére, amelynek sérelmét az alapján állapította meg, hogy a kampánykiadásokat ellenőrizhető módon kizárólag a jelölt, vagy a jelölőszervezet finanszírozhatja, különben nem állapítható meg a Kftv. hivatkozott rendelkezéseinek megtartása.
[27] Az OEVB megítélése szerint azáltal, hogy sérül a Kftv. 7. § (1) bekezdése, sérülnek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában megfogalmazott választási alapelvek is.
[28] Az OEVB utalást tesz arra, hogy megítélése szerint a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértése alapján kell elbírálni, és nem kétséges, hogy a Kftv. is választásra irányadó jogszabály, tehát ennek megsértése jogellenes.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[29] A Pest Megye 10. számú Országgyűlési Egyéni Választási Bizottság által 18/2022. (III. 25.) számon hozott határozattal szemben a Párbeszéd Magyarországért Párt nyújtott be elektronikus úton fellebbezést 2022. március 26-án 21 óra 03 perckor.
[30] Beadványozó érintettsége alátámasztásaként hivatkozik arra, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezet, amely a Pest 010. országgyűlési egyéni választókerületben a támadott határozatban elmarasztalt egyéni jelöltet állította.
[31] Beadványozó fellebbezésében hivatkozik a Kúria következetes gyakorlata (Kvk.III.39.264/2022/4., Kvk.VI.39.270/2022/2.) és az NVB által követett gyakorlat (pl. 204/2022. NVB határozat), amely szerint "[a] Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre."
[32] Beadványozó ismerteti, hogy a támadott határozat a Ve. alapelvi rendelkezéseinek megsértését a Kftv. állítólagos megsértéséből vezette le, holott az előzőekben hivatkozottak szerint nincs az OEVB-nek hatásköre arra, hogy akár a választási alapelveken keresztül a Kftv. megsértésén alapuló kifogást bíráljon el. A támadott határozat ezért Beadványozó meglátása szerint a jogsértés megállapításával és a jogkövetkezmények alkalmazásával sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait.
[33] Ettől függetlenül hivatkozik a Beadványozó arra, hogy a jelölt a Kftv. rendelkezéseit nem sértette meg, nem szolgáltatott a Kifogástevő olyan bizonyítékot, amely alapján a Kftv. 7. § (1) bekezdése szerinti limitet a jelölt túllépte volna. A támadott határozat erre figyelemmel akkor is jogsértő lenne, ha egyébként a Kftv. rendelkezései megsértésének vizsgálatára az OEVB-nek lenne hatásköre.
[34] A fellebbező mindezekre figyelemmel azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a támadott határozatot úgy változtassa meg, hogy azt a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasítsa el.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[35] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a 98/2022., a 129/2022., a 204/2022. és a 217/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott döntést.
[36] A 129/2022. számú NVB döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján pedig a Kúria a Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta, ezért a Bizottság az említett határozataiban foglaltakat a jelen ügy elbírálása során is irányadónak, követendő gyakorlatnak tekinti.
[37] Erre való tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[38] A Ve. 208. §-ának alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[39] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[40] A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) az elkésett
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[41] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Kifogástevő által hivatkozott Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről.
[42] A Kftv. 8. § (1) bekezdése alapján a jelöltnek – ha a 2. § szerint a kincstárral megállapodást köt – az országgyűlési képviselők egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról.
[43] Kftv. 8.§-ának (2) bekezdése továbbá akként rendelkezik, hogy a kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy
- a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,
- a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,
- a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.
[44] A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni.
[45] A Nemzeti Választási Bizottság a Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán megállapítja, hogy a szóban forgó jogszabály az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.
[46] A Bizottság továbbá rögzíti, hogy a Kftv. a választási szervek részéről kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört. E két központi választási szerven kívül a Kftv. azonban más választási szerv részére – így például az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg.
[47] A Kftv. a Nemzeti Választási Iroda részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ennek keretében az NVI a központi költségvetésből juttatott támogatás folyósításához szükséges, a pártlistát állító párt által állított jelöltek számáról, a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon, a párt összes egyéni választókerületi jelöltjeinek a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogerőre emelkedését követő napon értesíti a MÁK-ot.
[48] A Nemzeti Választási Bizottság részére pedig kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg a Kftv. feladat- és hatáskört.
[49] A fent kifejtettekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel.
[50] A Kúria a már hivatkozott Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában szintén arra a következtetésre jutott, hogy a Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és azon tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. {Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzés, Indokolás [44]}
[51] Mindezeken túlmenően a Bizottság álláspontjának alátámasztásaként hivatkozik a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzésére is, amely – megerősítve Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzését – kimondta hogy „(…) a Kftv. – figyelembe véve a Ve. rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi és eljárásjogi szabályokat, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében ilyen rendelkezéseket meg sem jelölt. Önmagában az a tény, hogy a finanszírozáshoz kapcsolódóan a Ve. egyes alapelveinek megsértésére hivatkozik a kérelmező, nem alapozza meg azt, hogy kifogása e részének elbírálására az NVB hatáskörrel rendelkezne. Helytállóan döntött akként az NVB, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. Hatáskör, jogszabályi felhatalmazás hiányában a kérelmező által hivatkozott bizonyítékok értékelését így nem kellett elvégeznie.” {Indokolás [31]-[32]}
[52] Kifogástevő a Kúria és az NVB joggyakorlatával szemben arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az „nem fenntartható”. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy maga és a Kúria is Kifogástevő által analógiaként felhívott – az Nkt. említett rendelkezésének a sérelmét az alapelvi rendelkezések sérelmével együttesen megállapító – Kvk.37.395.2014/2. számú végzés ismeretében hozta meg a fenti döntéseit. A Kúria jelen ügyben alkalmazott Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntése kapcsán a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható és annak az NVB általi felülvizsgálatára nincs mód.
[53] A Kvk.37.395.2014/2. számú végzéssel összefüggésben az NVB megállapítja, hogy az abban az esetben alkalmazott jogszabály (Nkt.) jelentős eltérést mutat tárgyi ügyhöz képest. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, amely vélt vagy valós megsértésére alapított jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező szervek a választási bizottságok. Ezt a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok írják elő.
[54] Ezzel szemben Kifogástevő által felhívott Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárt. Ennél fogva a Bizottság Kifogástevőnek az Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre vonatkozó érvelését nem tartotta alaposnak.
[55] A Nemzeti Választási Bizottság – egyezően a fentiekben ismertetett joggyakorlattal – megállapítja, hogy nem fog helyt Kifogástevő azon érvelése, amely – az Nktv. kapcsán érvényesülő joggyakorlatra hivatkozva – megállapíthatónak tekinti Ve. alapelveinek a sérelmét a Kftv. szabályainak megsértése okán.
[56] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogást hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[57] A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. § d) pontján, a Kftv.-n, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 30.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke