234/2018. NVB határozat - a Momentum Mozgalom benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

234/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (képviseli: Fekete-Győr András, 1077 Budapest, Rózsa utca 22. továbbiakban: Beadványozó) benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Fejér megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 8/2018. (III. 03.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. A Beadványozó 2018. február 28. napján 15 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be az OEVB-hez a Ve. 122. §-ának és 145. §-ának megsértése miatt. Beadványozó kifogásában előadta, hogy jelölő szervezetként a kampánytevékenységre valamint az ajánlásgyűjtésre nyitva álló időszakon belül, 2018. február 25. napján reggel 10 órától választási gyűlést, valamint annak keretében aláírásgyűjtés folytatott a Székesfehérváron található Interspar áruház (8000 Székesfehérvár, Budai út 41.) parkolójában. A helyszínen körülbelül hatvan fő fordult meg óránként, az érdeklődők folyamatosan csatlakoztak és távoztak. A gyűlésen jelen volt Pintér András Gábor, a Momentum Mozgalom Fejér 01. számú egyéni választó kerületi jelöltje. A helyszínen a képviselőjelölt és Beadványozó aktivistái ismertették Beadványozó programját, tájékoztatták az érdeklődőket a helyi ügyekről szóló véleményükről. A gyűlésen a képviselőjelöltön kívül 1 fő aktivista vett részt, akik a választópolgárokkal való beszélgetéssel, szórólapozással léptek kapcsolatba az emberekkel. A jelzett napon, 11 óra körül az áruház biztonsági őrei jelentek meg, akik jelezték, hogy a gyűlés magánterületen folyik, a jelenlétünkre nem adott engedélyt a terület tulajdonosa, ezért onnan el kell menniük. Beadványozó jelen lévő aktivistája – akinek nyilatkozatát kifogásához csatolta – kifejtette a biztonsági őröknek, hogy a terület közforgalom számára megnyitott magánterület, ezért ott szabályosan gyűjtenek, illetve azt, hogy választási gyűlést tartottak, amelyet a közforgalom számára megnyitott magánterületen is bejelentés vagy engedély nélkül szabad tartani. Ezt követően a biztonsági őr rendőrt hívott, aki hasonló tartalmú párbeszédet követően 12:30 óra körül felszólította őket a távozásra. A felszólítás után a választási gyűlést néhány percen belül befejezték és távoztak a helyszínről.
  2. Beadványozó álláspontja szerint az áruház munkatársainak valamint a kiérkező rendőröknek az eljárása sértette a Ve. ajánlások gyűjtését lehetővé tevő 122. §-át, a választási gyűlés tartását lehetővé tevő 145. §-át, ezeken keresztül pedig a képviselőjelölt, valamint aktivistáinak, illetve a gyűlésen résztvevőknek az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében foglalt gyülekezési, illetve IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánításhoz való jogát, sértette a képviselőjelöltnek az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójogát.
  3.  Kifejtette továbbá, hogy abból a tényből, hogy a jelölt és az aktivisták az ajánlásgyűjtés mellett ismertették a párt programját és tájékoztatták az ott egybegyűlteket, egyértelműen következik, hogy választási gyűlést valósítottak meg. Álláspontja szerint a Ve. 145. § (2) bekezdése kimerítően tartalmazza azokat a helyeket, ahol nem lehet választási gyűlést tartani, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvéből következhetnek még kivételek, ilyen lehet például a tisztán magánhasználatban álló magánterületek (például egy magántulajdonban lévő családi ház udvara). Az áruház parkolója azonban nem tartozik a Ve. 145. § (2) bekezdésben foglalt kivételek közé, és nem magánhasználatú magánterület, mivel közforgalom céljára nyitva álló magánterület.
  4. Beadványozó analógiaként jelölte meg a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 15. § a) pontját, amely alapján a mindenki által korlátozás nélkül igénybe vehető terület közterületnek minősül. Mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy az áruház parkolójában mint korlátozás nélkül igénybe vehető területen, a Ve. 145. § (2) bekezdésből és Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjából kiindulva választási gyűlés tartható. Ez, a törvényi szabályozáson keresztül, az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésben foglalt gyülekezési, valamint IX. cikk (1) bekezdésben foglalt véleménynyilvánítási szabadság kifejeződését szolgálja.
  5. Beadványozó szerint figyelemmel kell még lenni emellett a kampánytevékenység és a kampányeszközök demokratikus funkciójára is. A kampányidőszak egy behatárolható, négyévente előforduló, relatíve rövid, de közéletileg igen intenzív időszak. A kampányidőszak funkciója, hogy a pártok és egyéb szervezetek teljesíthessék az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdésében foglalt funkciójukat is, segíthessék a választópolgárokat véleményük kialakításában. Ennek kiemelt eszközei a Ve.-ben is nevesített kampányeszközök, ezek között is pedig a választási gyűlés tartása. A kampányeszköz relatíve rövid és intenzív jellegéből és alkotmányos funkciójából kiindulva szűken kell értelmezni a kampányeszközök korlátait. Meglátásunk szerint egy áruházi parkolóban tartott gyűlés, amellett, hogy a fent említett alapvető demokratikus funkciót hivatott elősegíteni, nem jár olyan sérelemmel az áruházra nézve, amely arányban állna a kampányeszköz alkalmazásának korlátozásával.
  6. Beadványozó hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.184/2014/3. számú határozatára, mely megállapította, hogy „a jelen ügy tényállása, azaz kampányidőszakban, közterületen, kitelepülő-pultnál történő ajánlásgyűjtés az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének védelmi körébe tartozó politikai kommunikációnak tekintendő. A véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében pedig utalt az Alkotmánybíróság 60/2003. (XI. 26.), 39/2002. (IX. 25.), továbbá 6/2007. (II. 27.) számú határozataira.
  7. Beadványozó kérte, hogy az OEVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, valamint tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől. A kifogáshoz a helyszínen jelen lévő aktivista írásbeli nyilatkozatát csatolta bizonyítékként.
  8. Az OEVB 8/2018. (III. 03.) számú határozatával a Ve. 122. §-ának megsértésének megállapítására irányuló indítványt érdemi vizsgálat nélkül utasította el, a Ve. 145. §-ának megsértésének megállapítására irányuló indítványt – érdemi vizsgálat alapján – utasította el.
  9. A Ve. 122. §-a kapcsán az OEVB megállapította, hogy az az ajánlásra jogosultság, az ajánlás és az ajánlóív egyes szabályait, az ajánlás tartalmi és egyéb követelményeit határozza meg. Álláspontja szerint Beadványozó által hivatkozott jogszabályhely az ajánlás gyűjtésének szabályaira nem terjed ki, és mivel a Ve. 122. §-a megsértésére vonatkozó bizonyítékot nem terjesztett elő, ezért az OEVB a kifogásban szereplő ezen indítványt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  10. A Ve. 145. §-ának megsértése kapcsán az OEVB álláspontja az volt, hogy Ve. 145. § (2) bekezdésében meghatározott korlátot nem értelmezhető olyan kiterjesztő módon értelmezni, hogy választási gyűlés az állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen kívül bármely magántulajdonban lévő épületben, magánterületen a tulajdonos hozzájárulása nélkül szervezhető lenne. Az OEVB szerint a tulajdonos rendelkezési joga nem szűnik meg attól, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a magántulajdonában lévő ingatlanát, változatlanul szabadon, korlátozás mentesen dönthet bármely tevékenységnek a megengedéséről, vagy megtagadásáról. E döntését indokolnia sem kell.
  11.  Az OEVB határozatában utal arra is, hogy a közforgalom számára megnyitott magánterület esetében a területhasználat céljának meghatározására a tulajdonos jogosult. A vizsgált ügyben egy nagyáruház „parkolójáról” van szó, amelyet a tulajdonos meghatározott céllal tett elérhetővé a közforgalom számára, mégpedig azért, hogy vásárlóinak közlekedési és parkolási helyet biztosítson. Aki a területet igénybe veszi, arra a célhoz kötött használhatóság betartása mellett jogosult. Az OEVB hangsúlyozta, hogy Fejér Megye 01. országgyűlési választókerületében a közterületek összessége – akár a kifogásban érintett magánterület közvetlen környezetében – elégséges területet biztosít a választási kampánytevékenység végzésére. A magánterületnek a tulajdonos rendelkezésétől eltérő bevonása nem feltétele a választási kampány időszakában a véleménynyilvánítás szabadsága érvényesülésének, ezért álláspontja szerint nem volt megállapítható a kifogásban megjelölt alapjogok, illetve a Ve. szabályainak megsértése a beadványban szereplő tényállás mellett.
  12. Az OEVB döntése meghozatalakor irányadónak tekintette a Nemzeti Választási Bizottságnak a nagymértékben hasonló tényállás alapján meghozott és a Kúria Kvk.I.38.089/2017/3. számú határozatával helybenhagyott 137/2017. számú határozatának érvelését, mivel a népszavazási eljárás és a választási eljárás ajánlásgyűjtési szabályai tartalmukban lényegében egyezők.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. március 6-án 15 óra 33 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Fellebbezésében megismételte a kifogásában írtakat. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az OEVB tévesen értelmezte a Ve. 145. §-a által biztosított, a választási gyűlés megtartásának jogszabályi feltételeit, valamint nem alkalmazta a Ve. 2. § (1) e) pontja szerinti alapelvet, ezért tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az áruház biztonsági őrei és a kiérkező rendőrök a jogszabályokkal összhangban küldték el a területről Beadványozó jelöltjét és aktivistáit. Rögzítette, hogy a kampányeszközök tekintetében a Ve. zárt szabályrendszert alkot, a Ve. 145. § (2) bekezdése a választási gyűlés helyszíne tekintetében szűk körben határoz meg kizáró feltételeket, így álláspontja szerint a Ve. speciális szabályain kívül csak az általános alapelvek zárhatnak ki helyszíneket. Előadta, hogy az, hogy egy a közforgalom számára meg nem nyitott, magántulajdonban és magánhasználatban lévő épületben, illetve területen nem lehet választási gyűlést tartani, következik a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjából is, ugyanakkor a közforgalom számára megnyitott magánterületre való belépés jogszerű.
  2. Beadványozó előadta továbbá, hogy a kifogásban is levezetett, a magántulajdon korlátozásával kapcsolatos tesztet az OEVB határozatában nem folytatta le. Nem vette figyelembe a kampányidőszak speciális jellegét, valamint az áruház parkolójának funkcióját, amit a modern társadalomban betölt. Álláspontja szerint az OEVB tévesen hivatkozott arra, hogy a választókerület egyéb területei elégséges méretű területet nyújtanak, mivel nem a terület nagysága, hanem a parkoló funkciója számít. Hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága Sáska kontra Magyarország ügyében hozott ítéletére, melyben a Bíróság rögzítette, hogy a gyülekezés szabadságához való jog magában foglalja a gyülekezés időpontja, helyszíne és jellege megváltoztatásának jogát, valamint utalt az EBESZ/ODIHR-nek a gyülekezéshez való jog tárgyában született állásfoglalására is.
  3. Beadványozó előadta továbbá, hogy az OEVB határozat tévesen utal az NVB 137/2017. számú határozatára és az azt helybenhagyó kúriai végzésre, mivel azokban kizárólag aláírásgyűjtésről volt szó népszavazási ügyben. Mindezek alapján kérte az OEVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés megállapítását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1.  A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
  2. A Bizottság elsőként az OEVB-nek a Ve. 122. § megsértésére vonatkozó indítvány érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vonatkozó döntését vizsgálta. A hivatkozott jogszabályhely, ahogyan azt az OEVB határozata is helytállóan rögzíti nem az ajánlásgyűjtésre, hanem az ajánlásra vonatkozó jogosultságra, az ajánlás adattartalmára, azaz az ajánlással kapcsolatos tartalmi és formai követelményekre vonatkozik. Ezek megsértése kapcsán a kifogás nem tartalmaz érdemi indokolást. A kifogás tartalmát tekintve az ajánlásgyűjtés, illetve a választási gyűlés helyszínére vonatkozóan fogalmaz érdemi okfejtést, előbbivel kapcsolatosan azonban nem a 122. §, hanem a Ve. 123. § (1)-(2) bekezdése tartalmaz szabályozást.
  3. A Bizottság álláspontja az, hogy az OEVB jogszerűen utasította el az indítványnak a Ve. 122. § megsértésére vonatkozó részét érdemi vizsgálat nélkül, melyet nem csak a bizonyíték hiánya alapozott meg, hanem az is, hogy, a Beadványozó ehhez a jogszabályi hivatkozáshoz nem társított a jogszabálysértéshez kapcsolódó érdemi indokolást, így nem volt megállapítható, hogy miben áll az ezekhez kapcsolódó jogsértés mibenléte.
  4. A Ve. 145. §-ban foglalt, a választási gyűlés helyszínére vonatkozó szabály megsértésére irányuló indítvány elutasításával kapcsolatban a Bizottság az alábbi megállapításokat teszi.
  5. A Ve. választási gyűlést lehetővé tevő szabálya alapvetően a véleménynyilvánítás szabadságának és a békés gyülekezéshez való jognak a biztosítását jelenti. A választási gyűlés tartásának egyik – időbeli - korlátja, hogy azt a választás napján nem lehet tartani. A választási gyűlések nyilvánosak, azon bárki részt vehet, a rend fenntartásáról pedig a szervezőnek kell gondoskodnia. A választási gyűlés helyszínével kapcsolatban megállapítható, hogy annak tipikus, gyakori helyszíne a közterület. Az itt tartott választási gyűlést nem kell bejelenteni a rendőrségnek és nem köthető közterület-használati engedélyhez vagy díj megfizetéséhez.
  6. A Bizottság rögzíti, hogy jelen ügy vizsgálata során figyelemmel van arra a tényre, hogy 2018. március 8-án a Kúria Kvk.IV.37.240/2018/2. számú végzésében az ajánlásgyűjtés, mint politikai alapjog gyakorlása és a tulajdonhoz való jog kollíziója tekintetében állást foglalt, azonban jelen ügy tárgya nem a közforgalom számára megnyitott magánterületen való ajánlásgyűjtés, hanem elsődlegesen a közforgalom számára megnyitott magánterületen választási gyűlés folytatása. Az eltérő jogi tényállásra tekintettel nem tartja alkalmazhatónak a hivatkozott döntést.
  7. A választási gyűlés az ajánlásgyűjtéstől általában jóval több személy részvételével zajló politikai esemény, ahogyan az a kifogásban és fellebbezésben is rögzítésre került, a helyszínen körülbelül 60 fő fordult meg óránként. A Bizottság álláspontja szerint, amikor a magántulajdonban álló területen még ha a közforgalom számára megnyitásra került is, a tulajdonos kifejezett tiltakozása ellenére nagy számú választópolgár jelenlétével zajló politikai eseményt szerveznek, a tulajdonhoz való jog és a választási gyűlést szervező politikai alapjoga közötti ütközésen túl értékelni kell a tulajdonosnak adott esetben a szervezőétől eltérő tartalmú véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozását is.
  8. Tárgyi ügy kapcsán a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tulajdonos engedélye nélkül magánterületen tartott választási gyűlés a tulajdonos tulajdonhoz való jogának korlátozásán túl a politikai véleménynyilvánításhoz való jogának sérelmét is felveti, ha kifejezett hozzájárulása nélkül szerveznek a tulajdonában álló területen a választópolgárok széles körét vonzó politikai eseményt. Amennyiben a jelölt, jelölő szervezetek politikai alapjogainak érvényesítése más alapjog gyakorlásával kerül szembe, figyelemmel kell lenni az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumra, vagyis, hogy más alapjogának korlátozására ebben az esetben is csak a feltétlenül szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan kerülhet sor.
  9. A Bizottság álláspontja szerint, ha a magánterület tulajdonosa egyértelműen kifejezi azt az álláspontját a választási gyűlést szervező számára, hogy nem kíván hozzájárulni a tulajdonában álló területen politikai esemény, így választási gyűlés tartásához, úgy az a tulajdonhoz való jogból fakadó részjogosítványok érvényesítésén túl egyben az ő politikai véleményhez való jogának a kifejezését is jelenti. Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerint „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.”
  10. . A véleménynyilvánításhoz való jog érvényesülésének alkotmányos feltételeivel az Alkotmánybíróság határozatában foglalkozott. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában jelenlévő azon általános tételt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága meghatározott esetekben szélesebb körben érvényesül, és a véleménnyel érintettekre magasabb tűrési kötelezettséget telepít. A véleménynyilvánítás köre akkor szélesebb, ha a véleményt tartalmazó közlés a közügyek vitatására vonatkozik. Eszerint a közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen a megszólaló valamely társadalmi, politikai kérdésben kifejtett nézete áll.
  11. A Bizottság álláspontja szerint kampányidőszakban a választási gyűléstől, mint politikai eseménytől és a politikai alapjog gyakorlása megnyilvánulási formájától való elhatárolódás szintén a közügyekkel összefüggő véleménynyilvánításnak tekinthető, mely az Alaptörvény alapján védendő.
  12. A Bizottság álláspontja szerint jelen ügyben annak eldöntése szükséges, hogy a közforgalom számára megnyitott magánterület tulajdonosa véleménynyilvánításhoz való joga korlátozható-e kampányidőszakban a jelöltek, jelölő szervezetek politikai alapjoga gyakorlása érdekében. A tulajdonosnak tűrnie kell-e ha a saját politikai véleményével eltérő, vagy ellentétes véleményt megfogalmazó jelölő szervezet, annak okán, hogy a tulajdonában álló területet meghatározott gazdasági tevékenység folytatása érdekében megnyitotta a közforgalom számára, területén választási gyűlést tart. Vizsgálandó az is, hogy a tulajdonos véleménynyilvánításhoz való joga korlátozhatóságának melyek a határai.
  13. Az alapjogok között fennálló mérlegelési helyzetben a tulajdonos oldaláról vizsgálni szükséges azt a személyhez fűződő jogot is, hogy kíván-e összefüggésbe kerülni, illetve a közvélemény előtt megjelenni az adott politikai eseménnyel összefüggésben, vagy ez sértené személyes politikai vagy világnézeti meggyőződését, esetleg – főként gazdasági szervezet esetében – jogos gazdasági érdekét, jó hírnévhez való jogát.
  14. Abban az esetben, ha a magánterület tulajdonosa egyértelműen kifejezi azt az szándékát, hogy nem kíván a politikai diskurzus passzív szereplőjévé sem válni és semmilyen módon részt venni a választási eljárásban, ez ugyanolyan politikai véleménynyilvánításnak tekinthető, mint a jelölő szervezet által tartott választási gyűlés, ugyanakkor a nyilvánosság előtt a tulajdonában álló területen megtartott rendezvényről szóló híradások alapján a közvélemény számára egyetértőnek vagy közreműködőnek tűnhet.
  15. A tulajdonosnak a jelölő szervezet politikai véleményétől eltérő álláspontját csak jelentős erőfeszítés árán pl. több sajtóközlemény útján lenne lehetősége tudatni a közvéleménnyel, amely azonban nem elvárható, arra tekintettel, hogy a választási kampánynak nem kíván részese lenni. A tulajdonos helyzete nem összevethető a kampányban a választópolgárok támogatásáért küzdő jelöltek, illetve jelölő szervezetekével, akik számára az egymással szembeni eltérő álláspontok kifejtésére, ütköztetésére a választási kampány számos eszközt és jogi garanciát biztosít. A választási eljárásban részt nem vevő természetes, jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében az akaratukon kívül álló politikai véleménnyel való azonosítással szembeni védekezésre a Ve. nem nyújt a jelöltek, jelölő szervezetekkel egyező keretet, ezért esetükben a választási eljárás önkéntes résztvevőinek jóhiszemű magatartása nyújthat védelmet.
  16. Éppen ezért a Bizottság álláspontja szerint nem tekinthető szükségesnek és arányosnak a jelöltek, jelölő szervezetek politikai alapjoga érvényesítése érdekében a választási eljárásban részt nem vevő magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet véleménynyilvánításhoz való joga olyan mértékű korlátozása, mely kifejezett akarat ellenére véleményét teljes mértékben, egyoldalúan figyelmen kívül hagyja. Az ezzel ellentétes magatartás az alapjog sérelmén túl felveti a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, az önkéntes részvétel a választási eljárásban alapelv sérelmét is.
  17. Fentiekben kifejtett jogi érvelés alapján a Bizottság, bár részben eltérő indokok és jogi szempontok alapján úgy ítélte meg, hogy az OEVB helytálló döntést hozott a kifogásnak a Ve. 145. §-a megsértésének megállapítására vonatkozó indítvány elutasításával. Mindezek alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB határozatát helybenhagyta.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésén és a IX. cikk (1) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontján, a 122. §-án és 145. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 9.

                                                                                                            

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke