233/2022. NVB határozat - Kovácsné Varga Ildikó által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

233/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Kovácsné Varga Ildikó (a továbbiakban: Beadványozó) egyéni választókerületi jelölt által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy ismeretlen személy megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (2) bekezdését azzal, hogy a Győr-Moson-Sopron megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerület területén terjesztett, „Ugye nem! Soha többé baloldal” és a „Kovácsné Varga Ildikó, Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter együtt újra tönkretennék az országot” választási plakátokon nem tüntette fel a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pont szerinti, a választás tisztaságának megóvása, valamint az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértése tárgyában elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1] Beadványozó 2022. március 26-án 17:08-kor kifogást nyújtott be a Győr-Moson-Sopron megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) ismeretlen elkövetőkkel szemben, arra hivatkozással, hogy megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pont szerinti választás tisztaságának megóvása és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, továbbá a Ve. 144. § (2) bekezdését.

[2] A Ve. 209. § (1) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a kifogásában sérelmezett szórólapokat 2022. március 25-én kezdték ismeretlenek a Győr-Moson-Sopron megyei 03. számú választókerület területén élő választópolgárok postaládájába juttatni, ezért a kifogás határidőben benyújtottnak tekintendő.

[3] E szórólapokkal kapcsolatban Beadványozó hozzáfűzte, hogy azok valótlanságot állítanak róla és a DK-JOBBIK-LMP-MOMENTUM-MSZP-PÁRBESZÉD jelölő szervezetek által állított országos listán szereplő egyes jelöltekről. A szórólap olyan állításokat hangoztat, miszerint "háborúba sodornák hazánkat", "eltörölnék a rezsicsökkentést", "elvennék a 13. havi nyugdíjat", "fizetőssé tennék az egészségügyet", "elvennék a családi adókedvezményeket", továbbá "lebontanák a határkerítést".

[4] Beadványozó szerint a szórólap, az azon található állításokat tényként mutatja be, azokat viszont nem támasztja alá.

[5] A Ve. 140. §-a és a Ve. 144. § (1)-(2) bekezdése alapján előadta továbbá, hogy a kifogásolt szórólapok kampányeszköznek, azon belül is plakátnak minősülnek, amelyeknek meg kell felelnie a Ve. által támasztott tartalmi követelményeknek. Viszont a szórólapon nem olvasható sem annak kiadója, sem a kiadó székhelye, illetve kiadásért felelős személy neve sem.

[6] Álláspontja szerint azonban nem tekinthető véletlennek az a körülmény, hogy a szórólap állításai, sőt a stílus és még a betűtípus is megegyezést mutat a Fidesz-KDNP által sulykolt üzenetekkel, azonban megítélése szerint úgy próbálják mentesíteni magukat a Ve. alól, hogy nem tüntetik fel a szórólapért felelős személy adatait.

[7] Az alapelvi sérelmet arra alapozza, hogy sérti a választás tisztaságának, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az elvét az, hogy egy szórólap úgy próbálja csökkenti egy egyéni képviselőjelölt választási esélyeit, hogy a szórólap szerkesztője tudja: amit állít, az nem igaz, nem is tudja azt bizonyítékokkal alátámasztani.

[8] E körben idézte dr. Horváth Attila alkotmánybírónak az Alkotmánybíróság IV/4120/2021. számú határozatához fűzött különvéleményét.

[9] Mindezek alapján kérte az OEVB-t, hogy a kifogásának adjon helyt és a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértések tényét állapítsa meg, a b) pontja alapján pedig az ismeretlen elkövetőket a további jogszabálysértéstől tiltsa el.

[10] Az OEVB a 2022. március 28-án meghozott jegyzőkönyvi döntésében a kifogást, arra hivatkozással, hogy annak elbírálása tárgyában nem áll fenn hatásköre, a Nemzeti Választási Bizottsághoz áttette.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[11] A kifogás részben alapos.

[12] A kampányidőszakban, a kampányidőszakot megelőző időszak szabályaihoz képest kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek. Ennek okát egyebek között az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozata és 7/2014. (III. 7.) AB határozata fogalmazta meg: „[a] választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni.”

[13] A Ve. 144. § (1) bekezdése nemcsak a klasszikus papír alapú ragasztásokat tekinti plakátnak, hanem rögzíti, hogy a választási kampány tekintetében plakátnak minősül a falragasz, bármilyen felirat, a szórólap, a vetített kép, az embléma, függetlenül attól, hogy milyen formában, milyen méretben, milyen hordozóanyagon jelenik meg. Kampányidőszakban, amely jelen választási eljárásban 2022. február 12-től április 3-án 19.00 óráig tart, a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek választási plakátot [Ve. 144. § (2) bekezdés].

[14] A Ve. 144. § (2) bekezdésének 2018. szeptember 1-jétől hatályos előírása szerint a választási plakátokon formális „impresszum” feltüntetése szükséges. A plakátnak kötelező adattartalma a kiadó neve, székhelye és a kiadásért felelős személy neve.

[15] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a kifogás tárgyává tett plakátokat és egyezően Beadványozóval, megállapította, hogy azok a Ve. 140. § a) pontja szerinti kampányeszköznek minősülnek, szöveges és vizuális tartalmukban is a választópolgári akarat befolyásolását célozzák.

[16] A kifogáshoz csatolt bizonyítékokokból megállapítható, hogy a kifogás tárgyává tett plakátokon a Ve. 144. § (2) bekezdés második mondatában előírt három kötelező adat – a kiadó neve, székhelye és a kiadásért felelős személy neve – egyike sem szerepel.

[17] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy alapos a kifogás a tekintetben, hogy ismeretlen személy megsértette a Ve. 144. § (2) bekezdését azzal, hogy a Győr-Moson-Sopron megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerület területén terjesztett, „Ugye nem! Soha többé baloldal” és a „Kovácsné Varga Ildikó, Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter együtt újra tönkretennék az országot” választási plakátokon nem tüntette fel a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. Mindezek alapján a kifogást a Bizottság e tekintetben a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint alaposnak találta és megállapította a jogsértést. Tekintettel arra, hogy a jogsértő személye nem bizonyított, ezért az eltiltásról való rendelkezés nem értelmezhető.

[18] Beadványozó a plakátokon szereplő valótlan tényállítások okán kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelvek megsértésének megállapítását is.

[19] E tekintetben a Bizottság utal az Alkotmánybíróság 5/2015. (II.25.) AB határozatban és a 9/2015. (IV.23.) AB határozatban kifejtett álláspontra, amelyet a Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság is követ [pl. Kvk.VI.37.327/2018/2., Kvk.VI.37.387/2018/2. számú végzések, 61/2020. NVB határozat, 129/2019. NVB határozat, 729/2018. NVB határozat] a választási kampány keretében kifejtett közlésekkel kapcsolatban. A hivatkozott döntések szerint a véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. A Kúria egységes gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásán belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el a Beadványozó által hivatkozott bizonyíthatósági teszt, vagyis az, amely alapján akkor tekinthető egy közlés ténynek, ha annak valósága vagy valótlansága bizonyítható és akkor véleménynek, ha ez nem lehetséges.

[20] A hivatkozott plakáttal összefüggésben megállapítható, hogy annak tartalma a folyó választási eljárással, azon belül is Beadványozó mint választókerületi egyéni jelölt, valamint a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt közös pártlistáján szereplő jelöltekkel kapcsolatos értékítélet közöl, vagyis teljes egyészében a közügyek vitatásán belül marad, így a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának sérelme a szöveges tartalom tekintetében nem állapítható meg.

[21] Mindezek alapján Bizottság a kifogást a Ve. alapelveinek megsértése tárgyában, a 220. § alapján elutasítja.

[22] A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tart kitérni arra, hogy az OEVB jelen ügyben hatáskörének hiányát állapította meg és ezért a Ve. 213. § (1) bekezdésére hivatkozással az ügyet áttette az NVB-hez.

[23] A Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontja szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik.

[24] A kifogás alapján az állapítható meg, hogy a kifogásolt szórólapokat kizárólag Győr-Moson-Sopron megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerület területén terjesztették és Beadványozóval, a választókerületben jelöltként nyilvántartásba vett személlyel kapcsolatban folytat elsődlegesen negatív kampányt.

[25] Mindezek alapján minden jogi alapot nélkülöz az OEVB azon eljárása, hogy egy tényszerűen, kizárólag az egyéni választókerületi választást befolyásolni kívánó plakát ügyében benyújtott kifogás tárgyában hatáskörének hiányát állapítja meg. A Nemzeti Választási Bizottság nyomatékosan felhívja az OEVB figyelmét, hogy a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontja szerint hatásköri szabály nem opcionális lehetőséget fogalmaz meg az OEVB-nek a kifogások elbírálására, hanem elbírálási kötelezettséget ír elő.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[26] A határozat a Ve. 140. §-án, a 144. § (2) bekezdésén, a 218. § (2) bekezdés a) pontján és a 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 30.

 

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke