230/2022. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

230/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1114 Budapest, Villányi út 11-13., a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Győr-Moson-Sopron megyei 3. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 19/2022. (III. 24.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1] Kovácsné Varga Ildikó egyéni jelölt (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 23-án e-mail útján kifogást nyújtott be Győr-Moson-Sopron megyei 3. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), Horváth Sándor, Markotabödöge polgármesterével szemben, arra hivatkozva, hogy nevezett megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása, a c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és az e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[2] A kifogás benyújtása határidejének megtartottsága kapcsán hivatkozott a Ve. 209. § (1) bekezdésére, és rögzítette, hogy markotabödögei választópolgárok 2022. március 21-én tájékoztatták arról, hogy polgármesteri "tájékoztató leveleket" kézbesítettek a település lakói részére, ezért a kifogás határidőben benyújtottnak tekintendő.

[3] Kifogástevő előadta, hogy Horváth Sándor, Markotabödöge polgármestere a kifogásához bizonyítékként csatolt levelet juttatta el a község választópolgárai számára, melyben arról "tájékoztat", hogy a választókerület országgyűlési egyéni választókerületi jelöltje, Gyopáros Alpár - aki egyben az OEVK jelenlegi képviselője is - által irányított Magyar Falu Programnak köszönhetően „száz millió forint értékben érkezett kormányzati támogatás” a településre.

[4] A Ve. 141. §-ára hivatkozva előadta továbbá, hogy a kifogásolt tevékenység (a polgármester által küldött Gyopáros Alpárt népszerűsítő levél) a Ve. 139. §-a alapján megkezdődött kampányidőszakban kampánytevékenységnek minősül, mert alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére. A polgármester a választópolgároknak küldött üzenetében ugyanis azt vázolta, hogy tapasztalatai szerint mit nyert az elmúlt négy évben az önkormányzat a képviselő által, ezáltal egyoldalúan pozitív színben tüntette fel a képviselőjelöltet és közvetetten utalt rá, hogy Gyopáros Alpár sikertelen újraválasztása esetén, milyen összegektől eshet el az önkormányzat. Ez alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére.

[5] Hivatkozott az Alaptörvény 33. cikk (2) bekezdésére, amely szerint a polgármester a helyi képviselő-testület vezetője, akit a 35. cikk (1) bekezdése alapján a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással öt évre választanak. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint a polgármester a helyi önkormányzat „szervének” tekinthető, akinek a feladatait a Mötv. 67. §-a részletesen meghatározza. Az önkormányzatot tehát a polgármester reprezentálja.

[6] Az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) számú AB határozatára alapozottan rögzítette, hogy a polgármesteri tisztséget betöltő személyt is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága pártpolitikai kérdésekben is, de csak abban az esetben, ha magánemberként vagy pártpolitikai szereplőként jár el. Polgármesteri minőségében véleménynyilvánítási szabadsága a kampányidőszakot is figyelembe véve korlátozható.

[7] Megítélése szerint jelen esetben Horváth Sándor polgármester megnyilvánulásában csak polgármesteri minőségére utalt. Tekintettel arra, hogy levelében kétszer is polgármesterként hivatkozik magára, ezért a választópolgárok számára a polgármesteri szerep és a magánemberi szerep egyáltalán nem válik el egymástól, amelyre Kifogástevő álláspontja szerint a feladó kísérletet sem tesz. Jelen esetben a szerepek elválasztásának teljes hiánya és a polgármesteri tisztség használata miatt a kifogásolt levél alappal kelthette a címzettekben azt a látszatot, hogy a polgármester közhatalmát gyakorolva, polgármesteri minőségében jár el és a helyi önkormányzat hivatalos álláspontját ismerteti.

[8] Előadta, hogy jelen esetben a Ve. 142. §-a nem alkalmazható, mert a polgármester levele, melyben bár formailag a településre érkezett kormányzati forrásokról számol be, tartalmilag az ehhez szükséges szintet messze túllépve Gyopáros Alpár melletti kampánytevékenységet valósított meg, feladva ezzel az önkormányzati szerveknek a kampányidőszakra előírt semlegességi követelményét.

[9] Az állami és önkormányzati szervek semlegességének követelményét bemutató joggyakorlat tekintetében hivatkozik az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) AB határozatára, valamint a Kúria a Kvk.IV.37.360/2014/2., Kvk.III.37.359/2014/2. és a Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzéseire.

[10] Összefoglalóan Beadványozó megállapította, Horváth Sándor polgármesteri minőségében eljárva szólította meg a címzetteket, a levél megfogalmazása szerint is, nemcsak a faluját szerető emberként, hanem polgármesterként írja sorait, így a helyi közhatalom megtestesítőjeként tünteti fel magát. A polgármesteri levél a pártok szabad versengésébe beavatkozva Gyopáros Alpár képviselőjelölt érdemeit hangsúlyozza, és azt a látszatot kelti, hogy ez a polgármesteri hivatal, illetve a helyi közhatalom letéteményesének, magának az önkormányzatnak az álláspontja. Hivatkozik a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzésének a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjával kapcsolatban kifejtett jogértelmezésére, majd a hivatkozott AB és kúriai joggyakorlat alapján rögzíti, hogy a polgármester levele felerősítő módon hatott Gyopáros Alpár, a FIDESZ-KDNP országgyűlési egyéni képviselőjelöltjének esélyeire, szemben más jelöltekkel, akiket az önkormányzat nem népszerűsített. Ez a cselekmény Beadványozó szerint alkalmas a választókerültben induló egyéni jelöltek a választási versengésbeli esélyegyenlőség megbontására.

[11] A bizonyítékként csatolt levélen Horváth Sándor aláírása szerepel, ami Kifogástevő szerint arra utal, hogy a levél előállításának és kézbesítésének finanszírozása az önkormányzati infrastruktúra és közpénz felhasználásával ment végbe. A közpénz felhasználása az önkormányzat által az egyik jelölt népszerűsítése érdekében pedig alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás tilalmának megsértésére. Kifogástevő szerint a Polgármesternek tudnia kellett vagy tudnia kellett volna, hogy a népszerűsítő levél feladásával tiltott kampánytevékenységet végez, mely szintén kimeríti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja sérelmét. Közhatalmi hivatali szervezet és közpénz felhasználásával az egyik jelölt mellett való egyértelmű elköteleződés nyilvánvalóan sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvét is, hiszen más jelölteknek ilyen jellegű lehetőség nem áll rendelkezésre. Kifogástevő rögzíti, hogy képviselőjelöltként neki sem volt lehetősége bemutatni azt, hogy mit kíván tenni megválasztott képviselőként azért, hogy Markotabödöge számára fejlesztési forrásokat harcoljon ki az Országgyűlésben.

[12] Érvelésének alátámasztásaként hivatkozott a Kúria Kvk.VI.37.699/2019/2. számú végzése indokolásának [25]-[26] bekezdéseire, amely ügyben Érd Megyei Jogú Városának polgármestere a város logójával ellátott borítékban és fejléces levélpapíron a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek támogatására buzdító kampánylevelet küldött az első választók számára.

[13] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja sérelme alátámasztásaként hivatkozott e jogszabályi rendelkezés kommentárjára is, melyet idézve felhív néhány OVB és megyei bírósági döntést.

[14] Mindezek alapján Kifogástevő kérte, hogy az OEVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértések tényét állapítsa meg, a b) pont alapján Horváth Sándort, Markotabödöge polgármesterét a további jogszabálysértéstől tiltsa el.

[15] Az OEVB a kifogást a 19/2022. (III. 24.) számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[16] Az OEVB a tényállás feltárása során a bizonyítékként becsatolt levelet és borítékot megvizsgálva - más bizonyíték hiányában - megállapította, hogy bizonyíték hiányában nem dönthető el egyértelműen a levél aláírójának és küldőjének személye, mivel a levél aláírást és bélyegzőt, önkormányzati fejlécet nem tartalmaz, ezért azt a kifogás által jogszabálysértéssel érintett Horváth Sándor polgármester esetében bizonyítottság hiányában érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[17] Beadványozó 2022. március 27-én 15:41-kor fellebbezéssel élt az OEVB határozatával szemben, arra hivatkozással, hogy az a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása alapelvét, valamint a Ve. 14. § (1) bekezdésében, a 43. § (1) bekezdésében, valamint a 46. § d) pontjában foglalt rendelkezéseket megsértve utasította el a kifogást.

[18] Érintettsége alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, ami a Győr-Moson-Sopron megye 3. számú országgyűlési egyéni választókerületben más jelölő szervezetekkel közös jelöltet állított. A választókerület területén elkövetett jogsértés, mind a jelölő szervezet, mind az általa indított képviselőjelölt választási esélyeire és jogaira is kihat.

[19] Fellebbezésében előadta, hogy az OEVB a kifogásban tett tényállításokat és a csatolt bizonyítékokat nem értékelte megfelelően, és ezzel megsértette a Ve. 43. § (1) bekezdésben foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségét.

[20] Előadta továbbá, hogy a kifogáshoz bizonyítékként csatolt levelet juttatták el Markotabödöge község választópolgárainak, és a polgármester nevében ugyanilyen tartalmú és formájú levelet juttattak el Bodonhely, Fehértó és Rábacsanak választópolgárainak. Erről az OEVB-nek hivatalos tudomása van, hiszen Kifogástevő e települések polgármestereinek levele miatt is kifogással fordult az OEVB-hez. Az OEVB a többi polgármesteri levél esetében is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a levél aláírójának és küldőjének személye nem azonosítható.

[21] Beadványozó szerint az OEVB-nek a támadott határozat meghozatalakor hivatalos tudomása volt arról, hogy Győr-Moson-Sopron megye 3. számú országgyűlési egyéni választókerületben láthatóan szervezett akció keretében küldenek a polgármesterek Gyopáros Alpár, FIDESZ-KDNP képviselőjelöltje mellett kampányoló levelet. Az érintett polgármesterek a levél tartalmától nyilvánosan nem határolódtak el, ilyen tartalmú tájékoztatást a választópolgároknak nem juttattak el, és sem a sajtóban, sem az önkormányzat hivatalos honlapján nem tették közzé erre vonatkozó nyilatkozatot. Nyilvánvaló, hogy választási kampány közepette a polgármesterek nevében ilyen erős politikai állásfoglalást tartalmazó leveleket akaratuk ellenére nem adhattak ki. „Ellenkező esetben az egész választókerületben óriási, és az OEVB tagjai által is érzékelhető botrány lenne abból, hogy visszaéltek polgármesterek nevével”. Erre azonban nincs utalás a támadott határozat indokolásában.

[22] Beadványozó idézte a Ve. 43. § (5) bekezdését, és rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása alapelvből, valamint a Ve. 14. § (1) bekezdésből következően az OEVB kötelessége a választások tisztaságának megóvásához szükséges döntés meghozatala, ha ennek indokoltsága az elé tárt bizonyítékékok és az előtte ismert tények alapján megállapítható. Beadványozó álláspontja szerint a bizonyítottság mértékének megítélése során figyelemmel kell lenni az eljárás sommás jellegére és a határidők ehhez igazodó rövidségére.

[23] Beadványozó szerint a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának egyetlen Ve. 215. §-ban meghatározott esetköre sem állt fenn, ezért a Ve. 214. §-a és 297. § (1) bekezdés b) pontja alapján az OEVB-nek a kifogást érdemben el kellett volna bírálnia és az abban megfogalmazott kérelem szerint a Ve. 218. § (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kellett volna alkalmaznia. Az OEVB e törvényi kötelezettségének elmulasztásával a választás tisztaságának alapelvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját is megsértette, és nem tett eleget a Ve. 14. §-ában foglalt kötelességének.

[24] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, a kifogást érdemben bírálja el, és a kifogásban foglaltaknak helyt adva a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, és b) pontja alapján Horváth Sándort, Markotabödöge polgármesterét a további jogszabálysértéstől tiltsa el.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[25] A fellebbezés az eljárásjogi kérdésben alapos, az ügy érdemében alaptalan.

[26] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával.

[27] A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségét alátámasztó érvelését.

[28] A Ve. 212. § (2) bekezdése határozza meg a kifogás kötelező tartalmi elemeit, amelynek a választási bizottság elé tárása az érdemi elbírálás feltétele.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint

„A kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”

[29] Az OEVB arra hivatkozással utasította el érdemi vizsgálat nélkül Kifogástevő kifogását, hogy a csatolt bizonyíték, azaz a polgármesteri levél és annak borítékja alapján nem dönthető el egyértelműen a levél aláírójának és küldőjének személye.

[30] A Bizottság megállapítja, hogy tévedett az OEVB amikor a kifogást bizonyítottság hiányában érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Különbség van ugyanis a között, hogy a kifogáshoz egyáltalán nem kerül bizonyíték csatolásra, vagy a kifogástevő szolgáltatott bizonyítékot, de az nem alkalmas az általa állított jogsértés alátámasztására. Az első eset alapján van helye a kifogás Ve. 215. § c) pontjára alapítottan, az érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak, míg az utóbbi esetben a Ve. 220. §-a alapján, érdemi vizsgálatot követően kell elutasítani a jogorvoslati kérelmet. Jelen ügyben az OEVB határozata alapján ezen utóbbi eset állt fenn, így tévedett, amikor határozata rendelkező részében az érdemi vizsgálat nélküli elutasításként jelölte meg döntését. Az OEVB eljárásának következetlenségét az is alátámasztja, hogy határozata indokolásának utolsó mondata szerint „a rendelkezésére álló bizonyítékokat mérlegelte”, azaz maga is rögzíti, hogy Kifogástevő csatolt bizonyítékot.

[31] A Nemzeti Választási Bizottság az ügy érdemi vizsgálata során mindenekelőtt az Alkotmánybíróság – Kifogástevő által is hivatkozott – 3154/2018. (V. 11.) AB határozatát és az annak alapján született, a Kúria Kvk.V.37.565/2018/2. számú végzésében foglaltakat veszi alapul.

[32] E hivatkozott döntések dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármesterének, az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának napját megelőző napokban a székesfehérvári választópolgároknak küldött levele jogszerűségével foglalkoztak.

[33] Abban az ügyben a kifogás tárgyává tett levél – jelen ügy szempontjából – releváns formai és tartalmi elemei a következők voltak: a levél fejlécében Törő Gábor, a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltje mellett szerepelt a Polgármester, aki a választópolgároknak írt levelében vázolta, hogy tapasztalatai szerint mit nyerhet, illetve mit veszíthet a város a közelgő országgyűlési választások tekintetében. Ismertette a 2010 és 2018 között a kormányzattól kapott támogatások mértékét, az abból megvalósított fejlesztéseket és egyben leszögezte, hogy azt, hogy a jelenlegi kormányól mit kaphat Fehérvár, az eddigi tapasztalatokból világos. Arra vonatkozóan viszont aggodalmát fejezte ki, hogy a kampány két hónapja alatt semmit nem tudhattak meg a választók arról, a többi párttól mire számíthatnak, ha ők kapnak megbízást az ország vezetésére, mi lesz a folyamatban lévő fejlesztésekkel, beruházásokkal. Levelét végül úgy zárta, hogy „[t]ovábbra is támogatom, hogy a Fidesz jelöltje, Törő Gábor folytassa a munkát az Országgyűlésben, aki megfelelően tud képviselni minket”. Majd arra buzdította a választópolgárokat, hogy a levelében foglaltakhoz hasonlóan végezzenek számvetést a település múltját és jövőjét illetően és menjenek el szavazni. Levelét a „Támogassuk Törő Gábort!” mondattal zárta, és azt Székesfehérvár polgármestereként aláírta. A levél borítékján feladóként az alábbi szerepelt: „Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere”.

[34] A Nemzeti Választási Bizottság a 714/2018. számú határozatában és a Kúria azt helybenhagyó Kvk.V.37.466/2018/2. számú végzésében úgy ítélte meg, hogy a kifogás tárgyává tett levelet dr. Cser-Palkovics András, mint Székesfehérvár polgármestere és nem mint magánszemély juttatta el a székesfehérvári polgárokhoz, és annak tartalma alkalmas volt a jelöltek közötti esélyegyenlőség megbontására, így a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértésére.

[35] Az Alkotmánybíróság azonban 3154/2018. (V. 11.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) megállapította, hogy a Kúria KvK.V.37.466/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Abh. jelen ügy szempontjából releváns megállapításai a következők:

[36] „Egy polgármester tevékenysége vagy megnyilvánulása kizárólag abban az esetben tudható be a helyi önkormányzat tevékenységének vagy megnyilvánulásának, ha a polgármester ilyen minőségében járt el. Egy pártpolitikus polgármester esetében előfordulhatnak ugyanakkor olyan élethelyzetek, amikor nem mint polgármester, hanem mint pártpolitikus jelenik meg. Így például, ha a polgármester egyben a pártjának országos vagy helyi szóvivőjeként is tevékenykedik, akkor ilyen minőségében való szereplése értelemszerűen nem lesz betudható az általa vezetett képviselő-testület, vagy épp az önkormányzat véleményének. Ehhez hasonlóan a pártpolitikától független polgármester sem jár el minden élethelyzetben polgármesterként, és így az ő véleménynyilvánítása sem lesz mindenkor az önkormányzat véleményének nyilvánítható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a polgármesternek minden olyan szerepvállalása vagy véleménynyilvánítása során, amely nem polgármesteri tisztségéhez, hanem pártpolitikai vagy épp magánéleti oldalához tartozik, tartózkodnia kell annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása polgármesteri tisztségéhez kötődik. A többes szerepvállalás esetében a határok meghúzása természetesen csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehetséges (ilyen szempontnak tekintette a Kúria jelen ügyben például a levél címzését, a polgármester fényképének megjelenését, vagy épp az aláírásnál a »Székesfehérvár polgármestere« megjelölést is), amely azonban az alkotmányos szempontok figyelembevételével a jogalkalmazó feladata. E tekintetben az Alkotmánybíróságnak pusztán abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy ezeket a határokat a jogalkalmazó megfelelő módon állapította-e meg. Ennek kapcsán pedig figyelemmel kell lenni az alábbi szempontra is: a polgármester kampányidőszakban való véleménynyilvánításának korlátozhatósága tekintetében más megítélés alá esik azon helyzet, amikor a polgármester az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati választáson maga is jelöltként indul (azaz passzív választójogával él), és az amikor csak passzív szereplőként támogatja valamelyik jelöltet. Magától értetődő módon ugyanis, ha a polgármester újra meg kívánja mérettetni magát a helyi önkormányzati választásokon mint polgármester-jelölt, akkor az ő kampányidőszakban való véleménynyilvánítási szabadsága nem lesz korlátozható a fenti szempontok szerint meghúzható határok alapján. Hasonló ehhez a helyzethez az is, ha a regnáló polgármester az országgyűlési képviselők választásán indul mint képviselő-jelölt. A polgármester véleménynyilvánítási szabadságának korlátja tehát csak arra az esetre vonatkozhat, ha a polgármester nem aktív szereplője a választási eljárásnak.” {Abh. Indokolás [30]}

[37] Az Alkotmánybíróság azt is szükségesnek tartotta megjegyezni a fentiek alapján, „(…) hogy a Ve. szabályai között nem található olyan előírás, amely ténylegesen arról rendelkezne, vagy arra engedne következtetni, hogy egy polgármester az Alaptörvény szerinti választott tisztségénél fogva nem nyilvánulhatna meg (konkrét esetben nem kampányolhatna valamelyik képviselőjelölt mellett) pártpolitikai vagy egyéb, a tisztségével összefüggésben nem álló kérdésekben. A Kúria erre a következtetésre pusztán a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelvekből, konkréten a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvéből jutott. Ebből következően ezen tilalom pusztán a jogalkalmazó mérlegelése, és a fentiekben említett határok meghúzása során került kimondásra. Abban az esetben azonban, ha egy tilalmi rendelkezés egy alapjog (jelen esetben a véleménynyilvánítás szabadsága) korlátozásához vezet, és ennek alapja nem egy konkrét jogszabály tiltó rendelkezése, akkor ezen alapjogot korlátozó szabály alapelvekből történő levezetése során a jogalkalmazónak arra kell törekednie – ha az eldöntendő helyzet több lehetséges megoldást is kínál –, hogy az érintett alapjog gyakorlását (megfelelő indok nélkül) a lehető legkisebb mértékben korlátozza.” {Abh. Indokolás [31]}

[38] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, „(…) hogy a Kúria támadott végzése, az indítványozó által a választópolgároknak küldött levelet formai és egyes tartalmi elemei alapján alaptörvény-sértően ítélte meg, mivel figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény IX. cikkében deklarált szabad véleménynyilvánításhoz való jog minél szélesebb körű érvényesülését, és az elé tárt ügyet pusztán a Ve. alapelveiből levezetve döntötte el. Ezáltal az is megállapítható, hogy a Kúria a fentiekben rögzített szempontokat, a határok kijelölése során nem megfelelően értékelte. Ilyen ügyek esetében ugyanis a jogalkalmazónak alapos mérlegelés alapján arról kell döntenie, hogy a választópolgárok szemében, a pártpolitikusként (vagy bizonyos esetekben magánszemélyként) is megjelenő polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, vagy csupán politikai vagy magán véleményét fejtette ki. Ezt pedig nem lehet pusztán az alapján megítélni, hogy feltüntette-e a polgármester (vagy épp más hasonló esetekben az önkormányzati vagy országgyűlési képviselő) ezen tisztségét vagy sem. Az olyan kampányidőszakokban ugyanis, ahol a megnyilvánuló tisztségviselő (jelen esetben a polgármester) nem saját újraválasztásáért kardoskodik, hanem valamely, az adott választáson induló jelölt mellett foglal állást, csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehet arra a következtetésre jutni, hogy a tisztségviselő megnyilvánulása sérti a Ve. alapelveit, és így korlátozható az ő véleménynyilvánítási szabadsága. Ezen szempontok pedig esetről–esetre változhatnak. Ennek ellenére mégsem lenne elvárható a polgármestertől, hogy tisztségét és saját tapasztalatait eltitkolja a választópolgárok elől, hiszen ők e nélkül is tisztában lennének az ő polgármesteri tisztségével (ahogyan ez valamennyi helyi választott tisztségviselő esetében megállapítható lenne). Így a jogalkalmazónak mindenkor az eset összes körülménye alapján kell megítélnie (jelen esetben) a polgármester kijelentéseit, és nem dönthet csupán az alapján, hogy ő magát polgármesterként tüntette-e fel a választópolgárok előtt.” {Abh. Indokolás [32]}.

[39] A Kúria, figyelemmel az Abh.-ban írtakra, a Kvk.V.37.565/2018/2. számú határozatában az NVB határozatát a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megállapításának tárgyában megváltoztatta és az OEVB kifogást elutasító döntését annak indokolásával együtt helyben hagyta.

[40] A Nemzeti Választási Bizottság a felhívott döntések alapján, a jelen ügy tárgyát képező polgármesteri levél elemzése kapcsán az alábbi megállapításokat teszi:

[41] A levél tartalma alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Polgármester jelen levélben nem az általa vezetett képviselő-testület nevében, illetve nem feladat- vagy hatásköre gyakorlásával összefüggésben nyilvánult meg. Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy a levélben a Polgármester egyes szám első személyben szól a választópolgárokhoz: ”Fontosnak tartom megosztani Önökkel gondolataimat”; „Túlzás nélkül állíthatom”, „Nem csak polgármesterként, hanem az Önök között élő, faluját igazán szerető emberként is úgy vélem”; „falunk további szépülésért, fejlődését segítő elképzelést szeretném megvalósítani”.

[42] A levél idézett szövegei azt támasztják alá, hogy a Polgármester a választókkal az elmúlt évek tapasztalatai alapján megfogalmazott gondolatait és a jövőre vonatkozó politikai terveit vázolta a választópolgároknak. A levélben sem közvetlenül, sem közvetetten nem utal arra, hogy például a Magyar Falu program keretében a település által kapott források értékelése kapcsán a képviselő-testület véleményét közli, ebből adódóan a kifogás tárgyává tett levél nem tekinthető, nem tudható be a Polgármester által vezetett képviselő-testület véleményének. Márpedig az Abh. indokolása szerint kizárólag ezen esetkör fennállás esetén juthatna az NVB olyan megállapításra, hogy a Polgármester levele alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértésére.

[43] Ahogyan azt az Abh. is rögzíti, önmagában az, hogy a levélen a Polgármester feltüntette ebbéli tisztségét, mivel az a településen élők számára ennek hiányában is teljesen nyilvánvaló és tudott, nem alapozza meg azt az állítást, hogy a Polgármester az önkormányzat nevében járt el. A levelén nem használja az önkormányzathoz köthető szimbólumokat, így például a település címerét, esetleg jelmondatát, leveléhez nem az önkormányzat fejléces papírját használja, amely okán a választópolgárok számára kevésbé lenne elhatárolható a magánszemélyként való megnyilvánulás az önkormányzat szerve nevében tettől.

[44] Ezzel szemben az állapítható meg, hogy a Polgármester jelen esetben is, olyan, közvetlenül a település választópolgárai által választott tisztségviselő, aki e választott tisztségből adódóan politikai szereplőnek, politikusnak is tekinthető. Mivel jelen ügyben a Bizottság nem találta bizonyítottnak azt, hogy a Polgármester az önkormányzat nevében, annak szerveként járt volna el, ebből az következik, hogy a levelet, mint magánszemély írta. Magánszemélyként pedig megilleti az Alaptörvény IX. cikkében rögzített véleménynyilvánítás szabadsága, kampányidőszakban és azon kívül is, és politikai kérdésekben is. Magánszemélyek esetében pedig a (pártpolitikai) véleménynyilvánításának a határai rendkívül szűk körben, csak az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt szükségesség-arányosság tesztje alapján korlátozható.

[45] Sem a kifogás, sem a fellebbezés nem mutat rá arra, hogy mi az a másik alapvető jog vagy valamely alkotmányos érték, amely előtt a Polgármestert, mint magánszemélyt megillető véleménynyilvánításhoz való jogának meg kellene hajolnia. Ennek hiányában azonban a Nemzeti Választási Bizottság csak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt alapjog megsértésével juthatna arra a következtetésre, hogy a Polgármester hivatkozott levelével, melyben politikai véleményét fejtette ki, megsértette a kifogásban felhívott alapelveket, mert ennek kimondása az alapjog korlátozását jelentené.

[46] A kifogás a Ve. alapelveinek sérelmét arra tekintettel is állítja, hogy a Polgármester levele kiküldéséhez az önkormányzati infrastruktúrát és közpénzt használt. Ezen állításának bizonyítékaként magát a levelet jelöli meg, melyen a „Horváth Sándor polgármester” aláírás szerepel. A Bizottság rögzíti, hogy a kifogás állítása és az ennek bizonyítására megjelölt elemek között olyan oksági kapcsolat, melyre Kifogástevő hivatkozik nem áll fenn. Ahogyan az már kifejtésre került, nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, amely azt írná elő, hogy amennyiben a Polgármester nem az önkormányzat nevében jár el, és a lakosokkal meg kívánja osztani pártpolitikai véleményét, valamely az országgyűlési választáson induló jelölt melletti állásfoglalását, ennek során el kellene titkolnia azt a nyilvánvaló tényt, hogy ő a település polgármestere. Ennél fogva pedig az, hogy a levélen aláíróként szerepel a neve is, semmilyen módon nem bizonyítja, hogy a levélhez és annak kiküldéséhez az önkormányzat költségvetéséből vásárolt papírt, borítékot és nyomtatót használta volna, illetve annak költségén juttatta volna azt el a választópolgárokhoz.

[47] A kifogás hivatkozik a Kvk.VI.37.699/2019/2. számú végzésére is, mely alapján megállapítható lenne jelen esetben is a Ve. alapelveinek sérelme. A Bizottság álláspontja szerint azonban, jelen esetet éppen az választja el élesen a 2019-es esettől, hogy itt nem bizonyított az, hogy a Polgármester ne határolta volna el egyértelműen közjogi tisztségét a magánemberként tett megnyilvánulásától. Azon ügyben olyan papíron íródott a levél, amelyen az „ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE” felirat szerepelt a város címere mellett, a polgármester neve mellett „Érd a mi városunk” felirat és szimbólum volt látható, amely így megjelenítve a Kúria álláspontja szerint az önkormányzathoz kapcsolódott még akkor is, ha az nem az önkormányzat hivatalos logója. Ezen elemeknek a túlzott és hangsúlyos szerepeltetése okán találta úgy a Kúria, hogy abban az ügyben nem volt elválasztható T. Mészáros András közjogi és a pártpolitikusi tisztsége, azonban, ahogyan az már kifejtésre került, jelen esetben az önkormányzathoz kapcsolódó szimbólumoknak (így pl. fejléces papír, címer, szlogen) még a használata sem mutathatók ki. Ennél fogva a Bizottság álláspontja szerint a Kvk.VI.37.699/2019/2. számú végzése tárgyi ügyben nem alkalmazható.

[48] Mindezek alapján a Bizottság, a kifogás által is hivatkozott Abh.-ban megfogalmazott szempontok alapján lefolytatott érdemi vizsgálat eredményeképp azt állapította meg, hogy a kifogás nem volt alapos a tekintetben, hogy a Polgármester a kifogás tárgyává tett levelével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket.

[49] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogást érdemi vizsgálat alapján, a Ve. 220. §-a szerint, elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[50] A határozat az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésén, a IX. cikk (1) bekezdésén, a Ve. 212. § (2) bekezdésén, a 220. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 30.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke