229/2018. NVB határozat - a Dr. Sz. E. által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
229/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Dr. Sz. E. (a továbbiakban: Beadványozó)  benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Békés Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 32/2018. (III. 05.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]          A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (1)-(2) bekezdései alapján az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, azaz jelen választási eljárás esetében 2018. március 5-én 16.00 óráig be kell jelenteni. A jelölt nyilvántartásba vételéről az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt. Az OEVB a Ve. 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján 32/2018. (III. 05.) számú határozatában megállapította, hogy az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Nagy Alíz egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott ajánlóíveken 542 érvényes ajánlás szerepelt.

[2]          Mivel az érvényes ajánlások száma elérte az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást, az OEVB megállapította, hogy a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel és a jelöltet nyilvántartásba vette az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán.

[A fellebbezés tartalma]

[3]          Beadványozó 2018. március 7-én személyesen eljárva 11 óra 24 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Álláspontja szerint az OEVB a sérelmezett határozatot a Ve. 43. § (1) és (2) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával hozta meg úgy, hogy a (4) bekezdésre való hivatkozást alaptalannak tekintette.

[4]          Véleménye szerint az OEVB határozata a törvényben támasztott feltételeknek nem felel meg. Előadása szerint az érintett jelölt által leadott ajánlóívek tekintetében, a Jobbik delegáltjának vizsgálatakor kiderült, hogy az azokon szereplő nevek más pártok ajánlóívein is szerepelnek, ráadásul azonos sorrendben úgy, hogy a két azonos nevű és adatú személy aláírása teljes eltérést mutat. Állítása szerint az ajánlóíven szereplő személy ugyan rendelkezik választójoggal, azonban jogát nem ő gyakorolta, így az ajánlás érvénytelen és hamisításra utal, a választási bizottság pedig ezen szemrevételezéssel ellenőrizhető tényt nem vett figyelembe.

[5]          Mindezek alapján kéri az OEVB határozatának megsemmisítését, Nagy Alíz nyilvántartásba vételének mellőzését.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[6]           A fellebbezés nem alapos.

[7]          A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.

[8]          Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vétele során azt vizsgálja, hogy a jelölt bejelentése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A tételes előírások szerint meg kell győződnie arról, hogy a jelöltként indulni szándékozó személy rendelkezik-e passzív választójoggal, előzetesen megtette-e a jelöltté váláshoz szükséges jognyilatkozatokat, a bejelentéséhez mellékelt-e 500 érvényes ajánlást. Ezen felül a bejelentést az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 14. melléklete szerinti (E1 jelölésű) nyomtatvány felhasználásával kell megtenni.

[9]          A Ve. 125. § (1) bekezdése alapján a jelöltállítás érdekében gyűjtött ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények – többek között az ajánlások adattartalma meglétének – teljesülését, azonosítani kell a választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal. A Ve. 125. § (3) bekezdése szerint az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetéssel kell elvégezni. A Ve. 126. § szerint az ajánlás akkor érvényes, ha

„a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,

b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek,

c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek”.

[10]       A Ve. 127. § (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot.

[11]       Ahogyan az a fentiekben idézett törvényi rendelkezésekből is kiderül, az ajánlások ellenőrzése az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda feladata. Az ajánlások ellenőrzése során a választási iroda nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126. §-a egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek. E körben utal a Bizottság a Ve. 126. § b) pontjában foglalt szabályra, mely szerint csak azok az ajánlások fogadhatók el érvényesként, amelyeknél az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai teljeskörű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival.

[12]       A Ve. 126. § b) pontja szerinti „teljeskörű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatásában (a továbbiakban: Iránymutatás) rögzítette, hogy érvényesként fogadhatók el azok az ajánlások is, amelyek esetében a választópolgárnak az ajánlóíven feltüntetett adatai csekély mértékű eltérést mutatnak a névjegyzék adataihoz képest. Az Iránymutatás 1. pont a)-h) alpontjai taxatíve rögzítik azokat az eltéréseket, amelyeket a választási irodák az ellenőrzés során figyelembe vehetnek. A jelölt nyilvántartásba vételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottságok a jelölt nyilvántartásba vétele során szintén csak a jogszabályban tételesen előírt feltételek fennállását vizsgálhatják.

[13]       A fentiek alapján az ajánlások ellenőrzése a nyilvántartásba vétel során – amennyiben az ajánlásgyűjtéssel kapcsolatban nem nyújtanak be az ellenőrzés során megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott kifogást – nem terjed ki az aláírások valódiságának ellenőrzésére, vagy olyan anomáliák hátterének vizsgálatára, amikor az egyes jelölteket ajánló személyek köre a várhatónál nagyobb átfedést mutat.

[14]       A fellebbezés tartalma és a megelőző eljárásról rendelkezésre álló egyéb adatok alapján így megállapítható, hogy a Békés Megyei 04. sz. OEVI, illetve az OEVB a törvényi rendelkezéseknek megfelelően határozott a jelölt nyilvántartásba vételéről.

[15]       Beadványozó jogorvoslati kérelmében nem jelölte meg (az ajánlóív sorszáma és ezen belül az ajánlás sorszámának a feltüntetésével), hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve, hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha a Kúria által is megerősített Iránymutatásban foglaltak szerint az egyéni jelöltként induló választópolgárnak, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak is lehetősége lett volna tájékoztatást kérni a választási irodától az ajánlások érvénytelenségének okairól.

[16]       A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB 32/2018. (III. 05.) határozatának felülvizsgálata során a fellebbezés elutasítása mellett az OEVB határozatának helybenhagyásáról döntött.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[17]       A határozat a Ve. 122. §-án, 123. §-ának (4) bekezdésén, 125-127. §-ain, 132. §-án, 133. §-ának (2) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén, (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 9.

 

                                                                                                  Prof. Dr. Patyi András

                                                                                          a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                                elnöke