221/2022. NVB határozat - a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

221/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (2100 Gödöllő, Szabadság tér 6.; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 22/2022. (III. 22.) számú határozatát részben megváltoztatja és Sz. Cs. magánszemély kifogását a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértése tekintetében elutasítja.

A Nemzeti Választási Bizottság Pest Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 22/2022. (III. 22.) számú határozatát a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 145. § (3) bekezdése megsértésének megállapítása tárgyában, jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 31-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1] Sz. Cs. (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 18-án 20 óra 46 perckor elektronikus úton a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § alapján kifogást nyújtott be a Ve. 2. §-ának a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvi sérelem és a Ve. 145. § (3) bekezdésének megsértése miatt.

[2] Kifogástevő előadta, hogy 2022. március 16-án Vácon a Váci Polgármesteri Hivatal épületében tartott rendezvényen Márki-Zay Péter, a DK- JOBBIK- MOMENTUM- MSZP- LMP- PÁRBESZÉD pártok országos listavezetője és miniszterelnök-jelöltje, valamint Karácsony Gergely, a DK- JOBBIK- MOMENTUM- MSZP- LMP- PÁRBESZÉD pártok képviselő-jelöltje kampánytevékenységet folytatott.

[3] Kifogástevő álláspontja szerint kampánytevékenységnek minősül a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb a kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy annak megkísérlése céljából, beleértve a választópolgárokkal való kapcsolatfelvételt is.

[4] Kifogástevő ismertette, hogy a leírt rendezvény nyilvános volt, bármely választópolgár számára elérhető, a közösségi média felületén élőben közvetítették, arról több sajtóorgánum is beszámolt, így alkalmas volt arra, hogy a választói akaratot befolyásolja, s a választókkal való kapcsolatfelvétel is megvalósult. A rendezvény helyszíne 2600 Vác, Március 15. tér 11 szám alatti Váci Polgármesteri Hivatal épületének Tanácsterme volt, mely épület önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgál.

[5] Kifogástevő előadta, hogy a rendezvényen Matkovich Ilona váci polgármester és a rendezvény több más résztvevője is miniszterelnök-jelöltként mutatta be Márki-Zay Pétert. A rendezvény egyik résztvevője „programismertető sajtótájékoztatóként” hivatkozott az eseményre. A rendezvényen felszólaló, Karácsony Gergely, a DK-JOBBIK-MOMENTUM-MSZP-LMP-PÁRBESZÉD országos listájának 3. helyen szereplő képviselő-jelöltje úgy fogalmazott, hogy az általa ismertetett „politikai elképzelést” szeretnék „kormányra juttatni, s erre egy olyan kiváló polgármestertársunk a vezetőnk”, mely kijelentés elhangzása közben Márki-Zay Péterre mutatott, aki bólintással jelezte egyetértését. A Jelölt beszédében az országgyűlési választások dátumára, április 3-ára is hivatkozott, mint időpontra, amikor elképzelését „kellene megerősíteniük”.

[6] Márki-Zay Péter a rendezvényen választási ígéretet is tett, amelyet „megerősítem, amit korábban már kijelentettünk, hogy kormányváltás esetén” szavakkal vezetett fel. Kifogástevő a rendezvény nyilvános közvetítésének linkjét, és a beadvány szempontjából releváns szövegrészek szó szerinti leiratát a kifogás 1. számú mellékletként csatolta. A rendezvényen elhangzott és az aláírt megállapodásban is szerepeltetett „Egységben Magyarországért” szlogent, mint kampányelemet, Márki-Zay Péter jelölt saját választási honlapján szereplő fotóval igazolta (a kifogás 2. számú melléklete). A rendezvény háttereként a szervezők egy olyan hátteret is kifüggesztettek, melynek grafikai elemei és topográfiája, valamint színei megegyeznek a DK-JOBBIK-MOMENTUM-MSZP-LMP-PÁRBESZÉD jelöltjei, köztük Márki-Zay Péter által használt színekkel és grafikai, arculati elemekkel. (a kifogás 3. számú melléklete) A rendezvényen a sajtó képviselőin és a polgármestereken kívül a helyszínen jelen volt többek között Inotay Gergely is, Pest megye 4. OEVK képviselő-jelöltje is, aki a kifogás 3. számú mellékleteként csatolt közös fényképen szintén szerepel. Kifogástevő szerint beadványának bizonyítékai is azt a tény támasztják alá, hogy a rendezvény a választók számára szervezett kampányesemény volt. A rendezvényről beszámoló televíziós tudósításban egyértelműen látszott, hogy az aláírt dokumentumot Márki-Zay Péter az „Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje”-ként írta alá. Kifogástevő bizonyítékként megjelölte a tudósítás online elérési útvonalát és a tudósítás releváns részleteiről képernyőképet is készített, amelyet a kifogás 4. számú mellékleteként csatolt.

[7] Karácsony Gergely képviselőjelölt a rendezvényről március 16-án közzétett közösségi médiás beszámolójában kormányváltásról és a kormányváltás utáni intézkedések szükségességét illusztrálta a rendezvény helyszínén, a váci önkormányzat épületében készült fényképfelvételekkel (Kifogástevő 5. számú mellékletként csatolta.). A fényképfelvételek készítésére kifejezetten Matkovich Ilona, váci polgármester szólította fel a rendezvényen résztvevőket, külön is kiemelve, hogy a rendezvény helyszínén, „ebben a helyiségben” készüljenek el a fényképek.

[8] Kifogástevő hivatkozik a Ve. 145. § (3) bekezdésének második fordulatára, amely szerint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. Kifogástevő ismerteti, hogy a KSH 2021. január 1-jén közzétett adatai alapján Vác város lakossága 32.927 fő.

[9] Kifogástevő meglátása szerint a fent részletesen kifejtettek megsértik a jóhiszemű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy tiltott helyszínen kampánytevékenységet folytattak, valamint sértik a jelöltek közötti esélyegyenlőség elvét is azzal, hogy a tiltott helyen megvalósított rendezvényen kizárólag egy pártszövetség országgyűlési képviselő-jelöltjei kampányoltak.

[10] Kifogástevő előadja továbbá, hogy a Pest megyei Választási Bizottság illetékességét megalapozza, hogy a rendezvényre a választókerület településén került sor, az arról beszámoló híradások is elérhetőek a választókerület valamennyi polgára számára, továbbá a rendezvényen készült közös fényképen a választókerületben induló egyéni választókerületi jelölt is szerepel.

[11] Összegezve Kifogástevő azt kéri a Bizottságtól, hogy a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a jogsértőt, illetve jogsértőket a további jogszabálysértéstől tiltsa el.

[12] Az OEVB 22/2022. (III.22.) számú határozatában (a továbbiakban: OEVB határozat) a kifogásnak helyt adott, és megállapította, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Márki- Zay Péter és Karácsony Gergely a Ve. 145. § (3) bekezdés szerinti jogszabálysértést elkövette, ezért őket a további jogsértéstől eltiltotta.

[13] Az OEVB határozat indokolásában szerepel, hogy a Bizottság egyetértett abban, hogy megvalósult a jogsértés.

[14] A Bizottság megállapította továbbá, hogy a Váci Polgármesteri Hivatalban tartott esemény megsértette a Ve. 145. § (3) bekezdését tekintettel arra, hogy a rendezvény kampánytevékenység volt. Ennélfogva a Bizottság a jogsértést megvalósító Magyar Önkormányzatok Szövetségét, mint a rendezvény szervezőjét, valamint a rendezvényen kampánytevékenységet folytató Márki-Zay Pétert és Karácsony Gergelyt eltiltotta a további jogsértéstől.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[15] Beadványozó 2022. március 25-én 15 óra 49 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 22/2022. (III. 22.) számú határozatával szemben.

[16] Beadványozó előadta, hogy álláspontja szerint Pest megye 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (továbbiakban: OEVB) a Ve. 142. §, valamint a Ve. 145. § (3) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megsértve döntött a kifogásnak helyt adó és a jogszabálysértés elkövetésének tényét megállapító határozatban.

[17] Érintettsége kapcsán Beadványozó előadta, hogy a OEVB határozatában eltiltotta a Magyar Önkormányzatok Szövetségét a további jogsértések elkövetésétől.

[18]  Ismertette, hogy meglátása szerint tévesen jutott arra a következtetésre az OEVB, hogy a Váci Polgármesteri Hivatal épületében a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (továbbiakban: ”MÖSZ”), dr. Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely a Ve. 145. § (3) bekezdése szerinti jogszabálysértést követett el, tekintettel arra, hogy a MÖSZ által szervezett rendezvény kifejezetten a polgármestereknek rendezett összejövetel volt, ahol az országgyűlési választásoktól függetlenül tudtak a városok polgármesterei eszmét cserélni a magyar önkormányzatiság helyreállításáról.

[19] Kifejtette, hogy az eseményen sem pártlogó, sem más nem utalt arra, hogy az összejövetel egy jelölő szervezet kampányeseménye lenne, a váci önkormányzat épületének dísztermében sem választási gyűlésre nem került sor, sem más kampánytevekényeség nem történt.

[20] Beadványozó hangsúlyozza, hogy a rendezvényen kizárólag polgármesterek vehettek részt, választópolgárok nem, ami egyértelművé tette azt, hogy a rendezvény nem minősülhetett a Ve. 145. § (3) szerinti választási gyűlésnek, mert nem irányult a választói akarat befolyásolására.

[21] Beadványozó meglátása szerint hibásan jutott az OEVB arra a következtetésre, hogy a MÖSZ által szervezett esemény kampánytevékenység volt, hiszen az egyes polgármesterek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott feladatainak tettek eleget, mint polgármesterek, és nem, mint választópolgárok.

[22] Beadványozó felhívja a Ve. 142. §-át, amely kimondja, hogy „Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.” Ezen érve kapcsán Beadványozó kifejti, hogy dr. Márki-Zay Péter nemcsak miniszterelnökjelöltként, hanem Hódmezővásárhely polgármestereként, míg Karácsony Gergely, mint Budapest főpolgármestereként vett részt a polgármestereknek szervezett megbeszélésen.

[23] Előadja, hogy az OEVB határozata precedenst teremt arra, hogy az összes kormányzati eseményt és tájékoztatást, ahol a miniszterelnök, vagy a választásokon induló bármely kormánypárti jelölt jelen, van jogszabálysértőnek minősít.

[24] Beadványozó aláhúzza, hogy a rendezvény ugyan sajtónyilvános volt, mert a megállapodás tényéről, és annak a tartalmáról tájékoztatni kívánta a nyilvánosságot, de semmi esetre sem volt célja a válaszók meggyőzése, azok befolyásolása, tehát nem tekinthető az választási gyűlésnek. A meghívó szerint a rendezvény célja a következő volt: „A MÖSZ eljuttatja javaslatait a hazai önkormányzati érdekszövetségeknek és az országgyűlési választásokon induló miniszterelnökjelölteknek is azzal a céllal, hogy párbeszédet folytassunk a választásokat követően elengedhetetlenül szükséges azonnali intézkedésekről, majd pedig a helyi önkormányzatiság megerősítésének jogalkotási-szabályozási lépéseiről.”

[25] Beadványozó cáfolja Kifogástevő azon állítását, hogy dr. Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely mint az összefogott hat párt képviselőjelötjei vettek részt a rendezvényen, ami csak részben igaz. Álláspontja szerint ugyanis könnyen belátható, hogy tekintettel arra, hogy az összes résztvevő (kb. 30) polgármester volt, így dr. Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely részben polgármesteri és főpolgármesteri minőségükben vettek részt a rendezvényen. Munkájukat látták el, amely során megbeszélést folytattak a további 30 polgármesterrel. Ennek a megbeszélésnek pedig nem volt célja a választói akart befolyásolása.

[26] Előadja továbbá, hogy Kifogástevő a beadványában olyan cselekményt tett kifogás tárgyává, amely alapján nemcsak a miniszterelnököt, de a választásokon induló bármely kormánypárti jelöltet minden közszerepléstől el kellene tiltani, amikor éppen tájékoztató tevékenységet folytat.

[27] Beadványozó előadja, hogy a rendezvényen a Magyar Önkormányzatok Szövetségének érdi elnökségi ülésén elfogadott „A magyar önkormányzatiság helyreállításának lépéseiről a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által kidolgozott 10 pont alapján„ dokumentum bemutatására és aláírására került sor, amelyet a szövetség Magyarország minden önkormányzatának elküldött, valamint Orbán Viktor miniszterelnök, a FIDESZ országos listájának a vezetője is megkapott. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége lakosságszámarányosan Magyarország legnagyobb önkormányzati szakmai érdekvédelmi szövetsége, melynek elnöke dr. Gémesi György, Gödöllő Város Polgármestere, társelnöke Karácsony Gergely Budapest Főváros Főpolgármestere, elnökségi tagja – többek között – dr. Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármestere.

[28] A MÖSZ alapszabálya szerint: „[a] Szövetség az önkormányzatok önkéntes szerveződése alapján jön létre, melyben az önkormányzat típusától függetlenül minden önkormányzat egyenjogú és szuverén. A Szövetség tevékenységének mozgatója nem közvetlenül a politikai érdek, hanem az önkormányzati jogosultság megtestesítése az önkormányzatok érdekeinek kifejeződésével, az önkormányzatok működésének elősegítése. A Szövetség alapcélja: az önkormányzatok érdekeinek képviselete, az önkormányzati jogok védelme, a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogának fejlesztése. A Szövetség elkötelezett az európai és magyar önkormányzati hagyományok iránt.” A fentiekből Beadványozó meglátása szerint megállapítható, hogy a rendezvényen az önkormányzati érdekvédelmi szövetség az alapszabályában elfogadott tevékenységét végezte.

[29] Felhívja továbbá a figyelmet Beadványozó arra is, hogy Kifogástevő kifogása álláspontja szerint egyértelműén hiányos és nem megalapozott. A Ve. 212. §.(2) bekezdése szerint ugyanis: „[a] kifogásnak tartalmaznia kell […] b) a jogszabálysértés bizonyítékait, […]”.

[30] Összességében Beadványozó azt kéri a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy az OEVB jelen fellebbezéssel támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, és a kifogást utasítsa el.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[31] A Nemzeti Választási Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségére való hivatkozást.

[32] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.

[33] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt felhívja az OEVB figyelmét, hogy indokolási kötelezettségének teljesítésére a jövőben különös hangsúlyt fektessen, mert a Ve. 46. § d) pontja, amely szerint a választási bizottság határozatának tartalmaznia kell az indokolást nem opcionális lehetőség, hanem törvényi kötelezettség. Nem elfogadható ugyanis az, hogy míg a kifogás benyújtójával szemben a megsérteni vélt jogszabályhely pontos megjelölése, a sérelmezett cselekmény bemutatása és e kettő közötti oksági kapcsolat kifejtése az elvárás –, mivel ennek hiányában érdemi vizsgálat nélkül kerül elutasításra jogorvoslati kérelme –, addig a Ve. 14. § (1) bekezdése alapján jogvédő szerepet betöltő, a kifogás jogi megítélésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv csupán annyit rögzít határozatában, hogy a kifogásnak helyt ad vagy elutasítja. Annak azonban, hogy a kifogás alapján mégis milyen módon jutott erre a következtetésre, semmilyen indokát nem adja. Ez a magatartás különösen sérelmes annak fényében is, hogy fellebbezéshez való jog gyakorlása során a fellebbezőnek azt kellene bemutatnia, hogy milyen oknál fogva jogsértő az elsőfokú határozat. Ha azonban az nem tartalmaz semmilyen indokolást, akkor nincs mivel fellebbezőnek ütköztetni az érveit, ennél fogva pedig a jogorvoslathoz való joga is csorbát szenved. Emellett az OEVB azon eljárása, hogy indokolás nélkül hoz határozatot, illetve bizonyos kérelmeket el sem bírál, a felettes választási szervvel, jelen esetben az NVB-vel szemben sem elfogadható, mivel a másodfokú eljárás keretében arra kényszeríti, hogy helyette végezze el az elmulasztott okfejtés bemutatását.

[34] Az Alkotmánybíróság a IV/647/2022. számú határozatában a tisztességes eljáráshoz való jog kapcsán fejtette ki, elsősorban a bíróságok tekintetében az indokolási kötelezettség tartalmával és terjedelmével kapcsolatos álláspontját, azonban a Bizottság álláspontja szerint az AB határozatnak elvi megállapítása a választási eljárásban jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságok számára is kötelezően alkalmazandó megállapításokat tartalmaz.

[35] Az Alkotmánybíróság az idézett határozatában az indokolási kötelezettség kapcsán rögzítette, hogy „[a]z eljárási törvény rendelkezéseire is figyelemmel, a tisztességes bírósági eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Ennek megítéléséhez az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogvita természetét, az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseit, a felek által az adott ügyben előterjesztett kérelmeket és észrevételeket, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdéseket {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]–[34]}. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {3107/2016. (V. 24.) AB határozat, Indokolás [38]; 30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}. Az indokolási kötelezettség mindössze azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kell kiterjednie és nem minden egyes részletre {összefoglalóan lásd például: 18/2019. (VI. 12.) AB határozat, Indokolás [26]-[28]}”

[36] Mivel az OEVB bár a határozat rendelkező része szerint érdemben vizsgálta a kifogást, a határozat indokolása alapján az érdemi vizsgálat egyes elemei, tényezői és az azokhoz kapcsolódó jogi indokolás nem tűnik ki, az érvelést nélkülözi, ezért a másodfokú eljárás keretében a Nemzeti Választási Bizottságnak kellett kifejtenie a kifogás alapján az elutasítás indokait.

[37] A Nemzeti Választási Bizottság a jelen ügy elbírálása során tényként kezeli azt, hogy a kifogás tárgyává tett rendezvény megtartására Vác város Városházáján került sor, egyrészt azért, mert a helyszín tekintetében a Beadványozó sem fejt ki ellenérveket a fellebbezésében, másrészt a Kifogástevő által 1. számú mellékletben megjelölt, a Rendezvényről készült videó 34 perc 22 másodpercében Matkovich Ilona maga is megjelöli a pontos helyszínt, nevezetesen a váci Városházát.

[38] Beadványozó fellebbezésében az OEVB határozatát alapvetően két szempontból támadja. Egyrészt álláspontja szerint a Váci Polgármesteri Hivatal épületében, 2022. március 16. napján tartott, általa szervezett rendezvény (a továbbiakban: Rendezvény) nem minősül kampánytevékenységének, másrészt fellebbezésének 9. pontjában hivatkozik a Ve. 212. § (2) bekezdésének b) pontjára, a tekintetben, hogy a kifogás nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékait, így az nem megalapozott.

[39] A Bizottság Beadványozó bizonyítékok mellőzésére vonatkozó érvelését érdemben figyelembe venni nem tudja, tekintettel arra, hogy fellebbezésében nem mutatja be, hogy álláspontja szerint a kifogás annak mely eleme kapcsán nem tartalmazott bizonyítékot.

[40] Tekintettel arra, hogy Beadványozó maga is felhívja a Ve. 142. §-t, a Bizottság –mielőtt kifejtené álláspontját a körben, hogy a Rendezvény kampánytevékenységnek minősül-e – szükségesnek tartja megvizsgálni, hogy a Rendezvény tartozhat-e a Ve. 142. §-a szerinti kivételi körbe.

[41] A Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

[42] A Ve. 142. §-ának az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 5. §-ával elfogadott, 2018. december 28-tól hatályos szövege értelmezését végezte el a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében. A módosított rendelkezés ugyanis a választási szervek mellett az Alkotmánybíróság, a bíróságok, helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályon alapuló tevékenységét vette ki a Ve. hatálya alól. A Kúria e rendelkezéssel összefüggésben a Kormány és tagjai tevékenységét vizsgálta a döntésében. Álláspontja szerint a „[e] szervek, (…) a hatalommegosztás rendszerében természetüknél fogva az Országgyűlés és a Kormány politikáját hajtják végre, ez a funkciójuk, ekként jogszabályban meghatározott feladataik jelentős részben szükségszerűen politikai jellegűek, politikai döntéseken alapulnak, és politikai mérlegelés által meghatározottak. Az így gyakorolt tevékenységek egy része olyan kormányzati tevékenység, amely nem csak jelen Ve. szabályai szerint, de eltérő rendelkezés hiányában mögöttes szabályként alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 4. § (4) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási per tárgyai sem lehetnek épp azért, mert azok jogi kötöttsége igen csekély vagy egyáltalán nincs, tipikusan csak a feladatköri-hatásköri szabályokban jelenik meg. A kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények (mint egy miniszter kommunikációja) – fő szabály szerint – szabad belátáson alapulnak, diszkrecionális és döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a jelenlegi Ve. szabályai – a Ve. 142. §-ának módosítása óta – alapján nem lehetnek.”

[43] A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza továbbá, hogy a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében megállapította, hogy „(…) a Ve.142.§-ának 2018. évi CXIII törvény 5. §-ával történt, 2018. december 28. napjától hatályos módosítását követően nem tartható fenn a továbbiakban a politikai pártok küzdelmében megkövetelt állam semlegességére vonatkozó kúriai joggyakorlat (Kvk.IV.37360/2014/2, BH 2014/12/397). Helyesen utalt ekként az NVB a már módosított szabályozás hatálya alatt az európai parlamenti választásokkal összefüggésben született Kvk.V.37637/2019/6 számú kúriai ítéletre (lásd ezen ítélet 40. pontja), amely választáson már nem érvényesült az állami szervek semlegességének doktrínája.” {Indokolás [21]}

[44] A Nemzeti Választási Bizottság megtekintette a Magyar Önkormányzatok Szövetségének adatait a civil szervezetek bírósági közhiteles nyilvántartásában, amely alapján megállapította, hogy a MÖSZ egy olyan egyesület, amely célja szerint érdekképviseleti tevékenységet végez.

[45] A Bizottság a Kifogástevő által becsatolt 1. számú melléklet alapján rámutat, hogy dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke köszöntőjében a Rendezvény kapcsán úgy fogalmaz, hogy az a Magyar Önkormányzatok Szövetségének egy rendhagyó programismertető sajtótájékoztatója.

[46] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:63. §-a alapján az egyesület jogi személy, így a MÖSZ is szükségképpen a helyi önkormányzatoktól elkülönült, önálló jogalanyisággal rendelkező jogi személy. Az önálló jogállására való tekintettel pedig az általa folytatott cselekmény nem feleltethető meg a Ve. 142. §-ában szereplő helyi önkormányzatok jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenységnek sem. Mindezeken túlmenően a Rendezvény egy sajtótájékoztató volt, ahol a sajtó képviselői kérdéseket intézhettek a felszólalókhoz, s mint ilyen az önkormányzatiságot érintő szakmai munka, így érdekeiknek képviselete, az önkormányzati jogok védelme és a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogának fejlesztése szükségképpen nem tartozik szorosan jelen sajtótájékoztató keretei közé.

[47] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja az, hogy a MÖSZ kifogás tárgyává tett tevékenysége nem minősül a Ve. 142. §-a szerint.

[48] Következő lépésként a Bizottságnak a tekintetben kellett állást foglalnia, hogy a Rendezvény megtartása, illetve az ott elhangzottak kampánytevékenységnek minősülnek-e. A kérdésre adandó igen válasz esetén állapítható meg ugyanis a Ve. 145. § (3) bekezdés első fordulatának sérelme.

[49] Tárgyi kérdéskör kapcsán a Bizottság elemezte a Kifogástevő által 4. és 5. számú melléklet alatt elérhető, a MÖSZ elnökségi ülésén elfogadott „Megállapodás a magyar önkormányzatiság helyreállításának lépéseiről – a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által kidolgozott 10 pont alapján” – elnevezésű dokumentumot.

[50] Az elemzés alapján a Bizottság szerint a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősülést a következő elemek támasztják alá: a megállapodás preambulumában „az elmúlt évtizedben mind az önkormányzatiságot, mind a jogállami garanciákat tételesen számolta fel a kormányzat”, a „kormányzati túlhatalmat megakadályozó garanciák kiépítése” fordulatok szerepelnek, ezeken túl a megállapodásban szerződő, kvázi kötelezettségvállaló félként „Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarország miniszterelnökjelöltje” kerül feltüntetésre, továbbá „Márki-Zay Péter kinyilvánítja, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által kidolgozott, a 2022. április 3-i választásokat követően szükséges legfontosabb lépésekkel, intézkedési javaslatokkal egyetért, azokat elfogadja, megvalósulásukért kötelezettséget vállal.” A megállapodáson aláíróként dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, polgármester; Karácsony Gergely, MÖSZ társelnöke, főpolgármester; Eszes Béla, MÖSZ elnökségi tagja, polgármester mellett dr. Márki-Zay Péter, miniszterelnök jelölt – polgármesterségére való utalás nélkül – szerepel.

[51] A Bizottság nem osztja Beadványozó azon álláspontját, hogy „a MÖSZ által szervezett rendezvény kifejezetten a polgármestereknek rendezett összejövetel volt…”, hiszen a tárgyi megállapodást sem az önkormányzatok maguk között, hanem az önkormányzatiságon túllépve a folyó választási eljárásban a DK-JOBBIK-MOMENTUM-MSZP-LMP-PÁRBESZÉD országos listájának első helyén szereplő Márki-Zay Péter mint miniszterelnök-jelölt írta alá, és nem mint regnáló polgármester vállalt kötelezettséget.

[52] Fentiekből az a következtetés vonható le, hogy a MÖSZ mint érdekképviseleti fórum a Rendezvényen felszólaló személyek kiválasztása és a megállapodás megkötése által valamely politikai párt, politikai oldal mellett kötelezte el magát, hiszen a megállapodás megkötésével azt a célt szándékozik elérni, hogy 2022. április 3-a után, amennyiben dr. Márki-Zay Péter betölti a megállapodás szerinti tisztséget, teljesíti a MÖSZ 10 pontban megfogalmazott „követelesét”.

[53] Miután a Bizottság a MÖSZ tevékenységét górcső alá vette, azt vonta vizsgálódási körébe, hogy az OEVB határozatban marasztalt dr. Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely kampánytevékenységet folytat-e és amennyiben igen, úgy az miben merül ki.

[54] A Bizottság megtekintette a Kifogástevő kifogásának 1. számú mellékletében felhívott videófelvételt, amely alapján nem szó szerinti idézéssel, hanem összefoglaló jelleggel a következőket emeli ki a felszólalásokból.

[55] Karácsony Gergely felszólalásában, a videóban 13:19 másodpercénél elmondja, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége egy hidat képezett a különböző települések között, ezt a hidat kellene április 3-án megerősítenünk az egész nemzet újraegyesítése érdekében.

[56] Dr. Márki-Zay Péter a videóban 26:02 másodperckor szintén utalást tesz az április 3-ai választásokra, amikor hangsúlyozza, hogy az Európai Uniós források visszaszerzésének egyetlen garanciája a kormányváltás. A videóban 28:24 másodperckor elmondja, hogy amikor aláírja ezt a megállapodást egy Orbán Viktor utáni magyar kormány nevében cselekszik. Beszéde során többször tesz említést arra, hogy kormányváltás esetén az önkormányzatok között politikai alapon nem tesznek különbséget, továbbá szolidaritásáról biztosítja a sztrájkoló pedagógusokat.

[57] A Bizottság álláspontja szerint Karácsony Gergely és dr. Márki-Zay Péter tevékenysége nem az okból minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, hogy a jelenlegi kormányt vélt vagy valós kritikával illeti, velük szemben bírálatot fogalmaz meg, hanem azáltal, hogy mindezt a folyó választási kampány idején, az április 3-ai választások kontextusába helyezve teszik meg. Jogszabálysértéssé pedig azáltal válik, hogy olyan helyszínen teszik mindezt, amit a Ve. úgy szabályoz, hogy ott kampánytevékenységet folytatni tilos.

[58] A Ve. 141. §-a alapján kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

[59] A Bizottság nem osztja Beadványozó azon érvelését, hogy a Rendezvény „nem irányult a választói akarat befolyásolására”, ugyanis a Ve. 141. §-a úgy fogalmaz, hogy választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A Ve. tehát nemcsak a választói akarat befolyásolását, hanem már ennek megkísérlését is kampánytevékenységnek minősíti. Beadványozó érvelése azért sem foghat helyt, mert a fellebbezés 4. pontjában maga is úgy fogalmaz, hogy „Dr. Márki-Zay Péter nemcsak miniszterelnökjelöltként” vett részt a Rendezvényen. Vagyis a Rendezvény szervezése szempontjából tudatos döntés volt, hogy Dr. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti minőségében is jelen legyen, megnyilvánuljon, a megállapodást is ebbéli minőségében jegyezte. Ebből kifolyólag azonban megállapítható, hogy a Rendezvény célja az önkormányzati szakmai érdekegyeztetésen túl a választópolgár akarat befolyásolása is volt.

[60] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a MÖSZ által 2022. március 18-án, a Vác város Városházán megtartott rendezvénye a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül.

[61] A Ve. 145. § (3) bekezdése szerint a választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

[62] Tekintettel arra, hogy a Bizottság a [37] pontban a Rendezvény helyszínét ténykérdésként kezelte, a Bizottság – az OEVB határozatát – a Ve. 145. § (3) bekezdés második fordulata szerinti tételes jogsérelem megállapítása tekintetében, jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.

[63] A Bizottság rögzíti, hogy az OEVB határozata semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a kifogás azon elemére vonatkozóan, hogy Kifogástevő kérte a Ve. 2. § (1)  (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelvi jogsértések megállapítását is.  A Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria által is követett azon következetes joggyakorlatára, mely szerint a választási eljárás alapelvei kiemelt jelentőséggel bírnak, iránymutató és hézagpótló szerepük van, megsértésük – normatív tartalmuk miatt – jogszabálysértésnek minősül. Amennyiben azonban egy adott jogviszonyt tételes jogi rendelkezések szabályoznak, akkor nem lehet a jogvitát alapelvi rendelkezések alapján eldönteni. Mivel a tételes előírás sérelme magában foglalja az alapelvi sérelmet is, a Ve. tételes rendelkezése megsértésének megállapítása mellett a választási eljárási alapelv sérelmét nem kell megállapítani. [Kvk.VI.39.309/2022/5., Kvk.III.37.799/2020/3. és Kvk.IV.37.468/2009/2. számú végzések, 67/2016. NVB határozat, 79/2016. NVB határozat, 91/2016. NVB határozat, 119/2016. NVB határozat, 166/2022. NVB határozat, 169/2022. NVB határozat, 198/2022. NVB határozat].

[64] Tekintettel arra, hogy jelen ügyben a kifogás tárgyává tett tevékenység tételes jogszabályi rendelkezés alapján szabályozott, ezért e tekintetben az alapelvi jogsértés megállapítása nem lehetséges. E tekintetben a Bizottság az OEVB határozatát megváltoztatja, és a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

[65] Fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak alapján döntött.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[66] A határozat a Ve. 141. §-án, a 145. § (3) bekezdésén, a 208. §-án, a 209. §-án, a 215. §-án, a 218. § (2) bekezdésén, a 220. §-án, a 231. § (4) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 28.

 

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke