217/2022. NVB határozat - a N. S. Z. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

217/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a N. S. Z. (a továbbiakban: Kifogástevő) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 31-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1] Kifogástevő 2022. március 25. napján postai úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 2. § a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt.

[2] Kifogástevő előadta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Demokratikus Koalíciót a 12/2022. számú, a Párbeszéd Magyarországért Pártot pedig a 13/2022. számú határozatával az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, amely döntések jogerősek. Rögzítette, hogy e két jelölő szervezet további négy jelölő szervezettel 106 országgyűlési egyéni választókerületben közös egyéni jelöltet állított, továbbá közös pártlistát jelentett be, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság a 99/2022. számú határozatával nyilvántartásba vett.

[3] Kifogástevő előadta, hogy a jelölő szervezetekre vonatkozik az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdés b) pontjában előírt szabály, amely a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan – jelöltenként – 5 millió forint értékű felső határt állapít meg és amely összeg Kifogástevő meglátása szerint a Kftv. 7. § (2) bekezdése alapján összesen 5.914.477,- forint. Hivatkozott továbbá a Kftv. 7. § (4) bekezdésére, amelynek alapján Kifogástevő szerint a jelöltet és listát állító jelölő szervezet a kampányra összesen 1.176.900.000,- forintot fordíthat, és amely szabályok vonatkoznak a közös jelöltet és listát állító jelölő szervezetekre is, így a kifogással érintett jelölő szervezetekre is.

[4] Rögzítette, hogy kifogásának 3. mellékletében szerepelnek azon jelöltek, akik a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért Párt (a továbbiakban együtt: Jelölő szervezetek) képviseletében politizálnak és pártjukat képviselik a hat jelölő szervezet által állított közös országos listán. Előadta, hogy a Jelölő szervezetek – kifogással érintett – 30 jelöltje rendelkezik nyilvános Facebook oldallal, amelyeken a megjelenő tartalmakat a kampányidőszakban is folyamatosan fizetett hirdetések népszerűsítik. Az általa mellékelt képernyőfotók alapján Kifogástevő meglátása szerint az elmúlt 30 napban a Demokratikus Koalíció Facebook oldalát 399.998 ,-forint, azon belül az elmúlt 7 napban 132.453,- forint értékben hirdette a Kormányváltás 2022. Meglátása szerint az érintett 30 képviselőjelölt külső finanszírozók által fizetett hirdetéseinek értéke az elmúlt 30 napban 15.305.259,- forint, az elmúlt hét napban pedig 6.797.241,- forint.

[5] Mindezek alapján Kifogástevő álláspontja szerint Jelölő szervezetek és az érintett 30 képviselőjelölt olyan tevékenységet folytatnak, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőlük látszólag független finanszírozót vonnak be a kiadások fedezésébe, e tevékenységükkel pedig oly mértékben tudják megnövelni hirdetéseik elérését, amely törvényes keretek között nem volna lehetséges. Meglátása szerint ezzel a képviselőjelöltek olyan előnyhöz jutottak, amely a többi képviselőjelölt számára nem elérhető.

[6] Véleménye szerint a választás tisztaságának megóvása alapelv sérül azáltal, hogy a Jelölő szervezetek és a képviselőjelöltek egy tőlük látszólag független honlapot használnak kampányuk finanszírozására, hiszen így csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága, és a választópolgárok számára az a megtévesztő kép alakul ki, hogy betartják a pénzügyekre vonatkozó korlátozást. Kifogástevő szerint ezen megtévesztő magatartás következtében a választópolgárok nincsenek abban a helyzetben, hogy elválasszák egymástól a jogszerű és a jogellenes kampányeszközöket, ami a választás tisztaságának sérelmét vonja maga után.

[7] Az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv megsértése kapcsán Kifogástevő előadta, hogy mind a Jelölő szervezetek, mind a képviselőjelöltek a honlap igénybevételével olyan lehetőséget kaptak a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. Véleménye szerint az esélyegyenlőség követelménye ellen hat, ha a választáson induló Jelölő szervezetek és egyes jelöltek következmények nélkül megszeghetik a kampánytevékenység egyik legfontosabb aspektusát, a pénzügyi fedezet szabályait.

[8] Meglátása szerint továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sem felel meg az a magatartás, amikor egy jelölő szervezet vagy képviselőjelölt megpróbál kibújni a rá vonatkozó, törvény által megszabott keretek közül. Véleménye alapján a Kftv. személyi hatályából egyértelműen következik, hogy a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek, így például egy honlap ebben nem vehetnek részt. Álláspontja szerint a honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását valósítja meg, ezáltal alapelvi sérelmet okoz mind a Jelölő szervezetek, mind a képviselőjelöltek, mind a honlapok részéről.

[9] A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatosan Kifogástevő hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 98/2022. és 129/2022. számú határozataira, amelyekben a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Kifogástevő hivatkozott továbbá a 129/2022. számú határozatot helyben hagyó Kvk.llI.39.264/2022/4. számú kúriai végzésére.

[10] Álláspontja szerint azonban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria hivatkozott gyakorlata nem fenntartható. Ennek alátámasztására hivatkozott a Kúria Knk.Vl1.37.918/2018/2. számú határozatára, amely alapján a Kftv. önmagában nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, csak ha a választásra irányadó jogszabályok közvetlenül érintett, amely Kifogástevő szerint jelen ügyben megvalósul, ugyanis közvetlenül kimutatható a Kftv. megsértésének hatása a jelöltek közötti versenyre. Előadta, hogy erre analóg példa is van a választási joggyakorlatban, amely a nevelési intézményekben folytatott választási kampányra vonatkozik. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára, amelyben a Kúria megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására.

[11] Meglátása szerint a Kftv, jelen ügyben látható sérelme – ahogyan az általa hivatkozott Kúriai döntésben az Nkt. választási eljárásban való alkalmazása során – egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására.

[12] Előadta, hogy a kifogásához bizonyítékként csatolt képernyőfelvételekből látható, hogy Jelölő szervezetek és a képviselőjelöltek kampányeszközeit (bejegyzéseit) az elmúlt 30 napban 399.998,- forint, illetve 15.305.259,- forint értékben jelentették meg hirdetésként a Facebook közösségi oldalon, amelyek mindegyikét a kormanyvaltas2022.eu és a kormanyvaltok.hu honlapok finanszírozták. Meglátása szerint ezen általa szolgáltatott bizonyíték egyértelművé teszi, hogy a Jelölő szervezetek, valamint a képviselőjelöltek oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladásával kerültek közzétételre kampánytevékenységnek minősüli bejegyzések. Előadta, hogy az általa mellékelt felvételekből látható, hogy a hirdetett tartalmak a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös képviselőjelöltjei elleni szavazásra buzdítanak, míg a Jelölő szervezetek képviselőjelöltjeinek oldalain a képviselőjelöltek programja, politikai céljai támogatására hív fel. Meglátása szerint az általa mellékelt bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy a hirdetések finanszírozása hosszú ideje, folyamatosan zajlik, azaz a jogsértés folyamatosnak tekinthető.

[13] Véleménye szerint a kormanyvaltas2022.eu és a kormanyvaltok.hu honlapok semmilyen más tevékenységet nem végeznek, csupán a Jelölő szervezeteket és az érintett képviselőjelöltek közösségi oldalának bejegyzéseit hirdeti. Ennek alapján álláspontja szerint e két honlap kizárólag a Kftv. szabályainak megkerülésére jött létre és ezen cél érdekében folyatnak tevékenységet.

[14] Kifogásához mellékelt 109, a Meta Hirdetéstár-jelentés oldaláról készült képernyőfotót, illetve egy, a kormanyvaltas2022.eu honlap oldaláról készített képernyőfotót, valamint egy táblázatot, amely a kifogásával érintett 30 jelölt nevét és azon országgyűlési egyéni választókerület megjelölését tartalmazza, amelyben az adott képviselőjelölt indult.

[15] Mindezek alapján arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva, figyelemmel a Ve. 43. § (1) bekezdésére, állapítsa meg, hogy a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek, a velük együttműködő külső finanszírozók (így a kormanyvaltas2022.eu és a kormanyvaltok.hu honlapok) megsértették a Ve. 2. § a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, a jogsértőket tiltsa el a további jogszabálysértéstől, és szabjon ki bírságot.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[16] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a 98/2022., a 129/2022. és a 204/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott érdemi döntést. A 129/2022. számú döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján pedig a Kúria a Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta, ezért a Bizottság az említett határozataiban foglaltakat a jelen ügy elbírálása során is irányadónak, követendő gyakorlatnak tekinti. Kifogástevő érvelésével szemben, amely az előzőekben bemutatott joggyakorlat ellen szól, rögzíti, hogy a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is az általa analógiaként felhívott Kvk.37.395.2014/2. számú végzés ismeretében hozta meg a fenti döntéseit. A Kúria jelen ügyben alkalmazott Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntése kapcsán a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható és annak az NVB általi felülvizsgálatára nincs mód.

[17] A Kvk.37.395.2014/2. számú végzéssel összefüggésben az NVB megállapítja, hogy az abban az esetben alkalmazott jogszabály (Nkt.) jelentős eltérést mutat tárgyi ügyhöz képest. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, mely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok. Ezt a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok írják elő. Ezzel szemben Kifogástevő által felhívott Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárt. Ennél fogva a Bizottság Kifogástevőnek az Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre vonatkozó érvelését nem tartotta alaposnak.

[18] Erre való tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[19] A Ve. 208. §-ának alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[20] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

[21] A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) az elkésett

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

[22] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Kifogástevő által hivatkozott Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről.

[23] A Kftv. 8. § (1) bekezdése alapján a jelöltnek – ha a 2. § szerint a kincstárral megállapodást köt – az országgyűlési képviselők egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról.

[24] Kftv. 8.§-ának (2) bekezdése továbbá akként rendelkezik, hogy a kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy

- a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,

- a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,

- a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.

[25] A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni.

[26] A Nemzeti Választási Bizottság a Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán megállapítja, hogy a szóban forgó jogszabály az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.

[27] A Bizottság továbbá rögzíti, hogy a Kftv. a választási szervek részéről kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört. E két központi választási szerven kívül a Kftv. azonban más választási szerv részére – így például az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg.

[28] A Kftv. a Nemzeti Választási Iroda részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ennek keretében az NVI a központi költségvetésből juttatott támogatás folyósításához szükséges, a pártlistát állító párt által állított jelöltek számáról, a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon, a párt összes egyéni választókerületi jelöltjeinek a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogerőre emelkedését követő napon értesíti a MÁK-ot.

[29] A Nemzeti Választási Bizottság részére pedig kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg a Kftv. feladat- és hatáskört.

[30] A fent kifejtettekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel.

[31] A Kúria a már hivatkozott Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában szintén arra a következtetésre jutott, hogy a Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és azon tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. {Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzés, Indokolás [44]}

[32] A Nemzeti Választási Bizottság – egyezően a 204/2022. számú határozatában foglaltakkal – megállapítja, hogy Kifogástevő azon érvelése, amely alapján meglátása szerint, ha az Nkt. szabályainak megsértése és ezáltal a Ve. alapelveinek megsértése megállapítható, akkor a Kftv. szabályainak megsértése is a Ve. alapelveinek megsértésére vezet, az előzőekben részletesen kifejtett, valamint az NVB és kúriai joggyakorlat alapján okszerűtlen.

[33] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogást hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[34] A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. § d) pontján, a Kftv.-n, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 28.

 

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke