A Nemzeti Választási Bizottság
21/2020. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Medveczki Zoltán (a továbbiakban: Beadványozó) országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 5 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fejér megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 14/2020. (II. 16.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. február 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2020. február 14-én 15 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fejér megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának megsértésére hivatkozással. Kifogásában előadta, hogy 2020. február 11-én a jogorvoslati kérelmében linkkel megjelölt videó került közzétételre az interneten, amelyben a Molnár Tibor országgyűlési képviselőjelölt úgy nyilatkozik, hogy őt a FIDESZ-KDNP támogatja. Ezzel szemben a kifogáshoz csatolt fotókon szereplő, Molnár Tibor jelöltet népszerűsítő plakátokon az áll, hogy „Az Ön független jelöltje a FIDESZ-KDNP Kormány támogatásával”. Beadványozó kifogásában kifejti, hogy ellentmondás van a videó és a plakát tartalma között, tekintettel arra, hogy a Kormány nem azonos a pártokkal.
[2] Álláspontja szerint Molnár Tibor képviselőjelölt kifogásban megjelölt plakátjának tartalma sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, mert valótlan állítást tartalmaz, mivel a kormány nem avatkozhat be az időközi választásba valamelyik jelölt javára. Rögzítette, hogy a kormányzati döntések publikálva vannak és nincs tudomása olyan döntésről, amelyet a plakát állít. Megítélése szerint az esélyegyenlőségi alapelv is sérült azáltal, hogy a jelölt valótlan információt közölt.
[3] Jogsértőként Molnár Tibor képviselőjelöltet nevezte meg, és előadta, hogy a „[j]ogsértés fellelhető a 6-os út melletti óriásplakátokon és valamennyi választással érintett településen – különösen Dunaújvárosban”.
[4] Kifejtette, hogy megítélése szerint a jogsértés „folyamatos, mert a plakátok a kihelyezése óta a választókörzet több pontján is megtalálhatók”. Véleménye szerint a „jogsértés időpontja, a plakátok kihelyezésének ideje: 2020.02.02. – melyet a facebookos közzététel is igazol!” (…) a „Dunaújvárosi politika” című face csoportban!”. Beadványozó bizonyítékként a „Dunaújvárosi politika” című internetes oldal elérhetőségét (linkjét) is megjelölte.
[5] Kifogásában idézte a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat IV. A Kormány döntései című fejezetének 79-82. pontjait. Előadta, hogy Molnár Tibor Kormány általi támogatását alátámasztó kormánydöntés a Magyar Közlöny 2020. február 6-án megjelent 2020. évi 19. számában nem került közzétételre, ezt pedig „egy szándéknyilatkozat nem pótolja”, kormánydöntés hiányában, pedig a támogatás sem volt köztudott.
[6] Kérte a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértő plakátok leszedetésére kötelezését a kihelyezést megrendelőnek, valamint helyreigazító plakát és médiahirdetés megjelentetésére kötelezését az elkövetőnek és az elkövető kizárását a választási küzdelemből.
[7] Az OEVB 14/2020. (II. 16.) számú határozatában megállapította, hogy Beadványozó kifogása érdemben nem tér el a 2020. február 4-én azonos tárgyban benyújtott kifogásától a tényállás, a jogsértő személy és az állított jogsértés tekintetében, ahhoz mindössze új bizonyítékként 2 db választási plakát fotója és a videó került csatolásra. Rögzítette, hogy a benyújtott új bizonyítékok fényében sem tér el álláspontja a 2020. február 4-i kifogást érdemi vizsgálat után elutasító 12/2020. (II. 07.) számú határozatában foglaltaktól, az abban foglalt elvi tartalmat fenntartja. Ennek eredményeképp határozatában megismételte a 12/2020. (II. 07.) számú határozatban kifejtett indokokat, amely az alábbiak szerint foglalható össze.
[8] Az OEVB a jogorvoslati kérelemben felhívott alapelvekkel kapcsolatban kialakított kúriai és alkotmánybírósági joggyakorlat ismertetését követően rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja nem elsősorban a jelöltekkel, hanem a választási eljárás azon szereplőivel szemben számon kérhető követelmény, akik pl. megjelenési felületet biztosítanak a jelöltek számára. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja kapcsán kifejtette, hogy amennyiben a sérelmezett közlés a választók szempontjából a jelölt alkalmasságára vonatkozó politikai véleményként értelmezhető, akkor az a véleménynyilvánítás szabadsága által védett. Hivatkozva a Kúria és az Alkotmánybíróság határozataira, rögzítette, hogy a közügyek vitatása körében értékelhető megnyilvánulással kapcsolatban az értékítélet és a tényállítás közötti teszt nem végezhető el. Az OEVB közismert tényként értékelte, hogy „a 2020. év első hivatalos Kormányinfóján a kormányfő Molnár Tibor független jelölt (aki Iváncsa település polgármestere) támogatását jelentette be”. Utalt továbbá a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú határozatában kifejtett álláspontra, amely szerint „Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban”.
[9] Mindezek alapján az OEVB a kifogás a hozzá csatolt dokumentumok teljes körű vizsgálatát követően a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[10] Beadványozó 2020. február 19-én 14 óra 15 perckor és 14 óra 25 perckor azonos tartalommal elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 14/2020. (II. 16.) számú határozatával szemben.
[11] Kifejtette, hogy „az OEVB határozata azt a sugalmazást adja, hogy egy országgyűlési képviselőjelölt bármekkorát hazudhat a kampánya során és ez az OEVB szerint nem ritka, vagyis gyakori eset.” Megítélése szerint az OEVB ezen álláspontja nem jogszerű, mivel „a választási bizottságnak eljárási kötelezettsége van minden benyújtott kifogással szemben”. Hozzátette, hogy „a csalás bűncselekménye (BTK. 373.§) is a megtévesztésen alapszik.”
[12] Vitatta az OEVB azon megállapítását, hogy a 2020. február 14-én benyújtott kifogása érdemben nem tér el a 2020. február 4-i kifogásától. Előadta, hogy a két jogorvoslati kérelme között lényegi különbség van, amely abban áll, hogy a február 14-i „tartalmazza azt a körülményt, hogy a csatolt videón a kifogásban nevezett személy egyszerre két kampány eszközzel kampányolt TV felvételének alkalmával. Egyrészt szóban, másrészt plakátjával. Mely kétszeres kampányelem egymásnak ellentmondó tartalommal rendelkezett a kifogásban részeltessen előadottak szerint”.
[13] Ezt követően vitatta az OEVB indokolásának azt a részét is, amely szerint „a fentieken kívül nem felel meg a valóságnak a kifogástevő azon állítása, hogy a FIDESZ-KDNP KORMÁNYA nem támogatja Molnár Tibor jelöltet”, mivel „közismert tény, hogy a 2020 évi első kormányinfóján a kormányfő Molnár Tibor független jelölt (Aki Iváncsa polgármestere) támogatását jelentette be”. Beadványozó álláspontja szerint az OEVB által jelzett kormánynyilatkozat nem hivatalos forrás, mivel az nem jelent meg a Magyar Közlönyben határozat formájában, ennél fogva a Ve. 43. § (4) bekezdésére jogszerűtlenül hivatkozott.
[14] Álláspontja szerint az OEVB azon közlése, hogy az "Alaptörvény nem írja elő az egyébként sem semleges természetű állami szervek semlegességét a választási kampányban" itt nem értelmezhető, mivel a kifogás ezt a témakört nem is érintette! Mind ebből következik, hogy az OEVB nem vette figyelembe a kifogásban szereplő jogsértés természetét, lényegét”. A kifogásban megjelölt alapelvi jogsértéseket fellebbezésében kiegészítette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása alapelvvel is. Ennek indokaként előadta, hogy a kampányeszközök nem létező támogatottságot hirdetnek. Fentiekre tekintettel kérte a fellebbezésének való helyt adást és a jogsértés tényének megállapítását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy helytálló volt-e az OEVB azon megállapítása, hogy Beadványozó 2020. február 4-i és február 14-i kifogása között nincs releváns eltérés és ebből kifolyólag a 14/2020. (II. 16.) OEVB határozat tárgyát képező kifogás formai és tartalmai szempontból is teljesen azonos megítélés alá esik a 12/2020. (II. 07.) számú határozatban elbírálttal.
[17] A Bizottság álláspontja szerint abban a tekintetben helytálló az OEVB megállapítása, hogy mindkét kifogás Molnár Tibor jelölt kampányeszköze tartalmának jogsértését állította. Abban is azonos a két kifogás, hogy Beadványozó a jogsértés vélelmezett időpontjának mindkét kifogásban azonos módon 2020. február 2-t jelöli meg. A jelen eljárásban tárgyalt kifogás azonban abban különbözik a korábbitól, hogy a jogsértés bizonyítékaként, a sérelmezett plakátokról készült 2 fotó is csatolásra került, továbbá egy 2020. február 11-én közétett videó, amelyet Beadványozó a 2020. február 2-án kihelyezett plakátok jogsértő jellegének alátámasztásaként csatolt.
[18] A választási eljárásban a határidők számításával kapcsolatban a Ve. 10. §-a tartalmaz rendelkezést. A hivatkozott jogszabályhely az alábbiak szerint szól:
„10. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.
(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.
(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.
(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt - a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével - a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.”
[19] A kifogás benyújtásának határidejére vonatkozó szabályokat a Ve. 209. § (1)-(2) bekezdései rögzítik. Ezek szerint „a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll”.
[20] A Ve. 10. § (3) bekezdésében és a 209. § (1) bekezdésében foglalt szabály együttes alkalmazásából a következik, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezzen az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a sérelmezett állapot a kifogás benyújtásakor még fennállt. Ennek megállapítása pedig csak akkor lehetséges, ha a kifogás a jogsértés észlelésétől számított harmadik napon 16.00 óráig benyújtásra kerül az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság részére.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság ezzel összefüggésben hivatkozik a Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzésében foglaltakra, amelyben a legfőbb bírói fórum a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti folyamatosan fennálló tevékenységre vonatkozó szabály kapcsán kifejtette, hogy ebben az esetben a kifogás akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha az a sérelmezett állapot észlelésétől számított három napon belül megérkezik a választási bizottsághoz. A Kúria hivatkozott határozatában rögzítette, hogy „a beadványozó a sérelmezett állapotnak a kifogás benyújtáskor fennállását igazolta, így megállapítható volt, hogy kifogását az észleléstől számított három napon belül nyújtotta be, az elkésettnek nem minősíthető (..)”.
[22] Ahogyan az a Nemzeti Választási Bizottsághoz felterjesztett iratokból egyértelműen megállapítható, a sérelmezett állapot, az alapelvi sérelmeket felvető plakátok kihelyezése, illetve észlelése Beadványozó nyilatkozata szerint 2020. február 2-án történt. A bizonyítékként becsatolt, 2020. február 11-én közzétett videóban szintén megjelenik a sérelmezett tartalmú plakát, ahogyan arra Beadványozó is helytállóan hivatkozik. Abban azonban az is elhangzik, hogy a felvétel Molnár Tibor jelöltnek a 2020. február 8-i bemutatkozását rögzíti. Ez alapján pedig a videó, mint a jogsértés alátámasztásaként használt bizonyíték annak alátámasztására alkalmas, hogy 2020. február 8-án még bizonyosan fennállt Beadványozó által vélelmezett jogsértés.
[23] A Ve. 10. § (3)-(4) bekezdéseiben és a Ve. 209. § (2) bekezdésében foglalt szabályok, valamint a Kúria hivatkozott döntése értelmében, a 2020. február 8-án még fennálló jogsértés miatt a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. február 11-én 16.00 óráig megérkezzen az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Ahogyan azonban az az iratokból is kétséget kizáróan megállapítható, Beadványozó kifogását a fentiekben írt törvényes határidőn túl, 2020. február 14-én 15 óra 55 perckor nyújtotta be az OEVB-hez.
[24] A Ve. 215. § b) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az elkésett.
[25] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy tévedett az OEVB, amikor figyelmen kívül hagyta és nem vizsgálta a csatolt bizonyítékok alapján azt, hogy a kifogás előterjesztésére a sérelmezett állapot bizonyított fennállásának utolsó időpontjától számított 3 napon belül került-e sor. Ebből kifolyólag a Ve. 209. § (2) bekezdésében foglalt szabályt nem megfelelően alkalmazta és a formai feltételeknek meg nem felelő kifogást korábbi határozatában foglaltakkal azonos érveléssel, érdemben utasította el.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság a leírt okfejtés okán a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogást annak elkésettsége okán a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[27] A határozat a Ve. 10. §-án, 209. §-án, a 215. § b) pontján, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2020. február 20.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke