A Nemzeti Választási Bizottság
209/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Dr. Sz. E. (a továbbiakban: Beadványozó1) és F. S. (a továbbiakban: Beadványozó2) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Békés Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 18/2018. (III. 02.) számú határozatát – a jelen határozat indokolásában foglalt eltérésekkel – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (1) és (2) bekezdései alapján az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, azaz jelen választási eljárás esetében 2018. március 5-én 16.00 óráig be kell jelenteni. A jelölt nyilvántartásba vételéről az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt. Az OEVB a Ve. 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján 18/2018. (III. 02.) számú határozatában megállapította, hogy az Összefogás párt elnevezésű jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Rácz Erika egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott ajánlóíveken 510 érvényes ajánlás szerepelt.
[2] Mivel az érvényes ajánlások száma elérte az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást, az OEVB megállapította, hogy a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel meg és határozatával a jelölt nyilvántartásba vételéről döntött az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán.
II.
[A fellebbezések tartalma]
[3] Beadványozó1 2018. március 5-én 8 óra 53 perckor személyesen eljárva fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 18/2018. (III. 02.) számú határozata ellen. Álláspontja szerint az OEVB a sérelmezett határozatot a Ve. 43. § (1) és (2) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával hozta meg úgy, hogy a (4) bekezdésre való hivatkozást alaptalannak tekintette.
[4] Véleménye szerint az OEVB határozata a törvényben támasztott feltételeknek nem felel meg. Előadása szerint Rácz Erika jelölt által leadott ajánlóívek tekintetében, a Jobbik delegáltjának vizsgálatakor kiderült, hogy az azokon szereplő nevek más pártok ajánlóívein is szerepelnek, ráadásul azonos sorrendben úgy, hogy hogy a két azonos nevű és adatú személy aláírása teljes eltérést mutat. Állítása szerint az ajánlóíven szereplő személy ugyan rendelkezik választójoggal, azonban jogát nem ő gyakorolta, így az ajánlás érvénytelen és hamisításra utal, a választási bizottság pedig ezen szemrevételezéssel ellenőrizhető tényt nem vett figyelembe.
[5] Mindezek alapján kéri a Nemzeti Választási Bizottságtól az OEVB határozatának megsemmisítését, az egyéni képviselőjelölt nyilvántartásba vételének mellőzését.
[6] Beadványozó2 2018. március 5-én 13 óra 41 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványában előadta, hogy az egyéni képviselőjelölt nyilvántartásba vétele tárgyában hozott 18/2018. (III. 02.) számú OEVB döntés törvénysértő.
[7] Jogorvoslati kérelmében megjelöli az Összefogás Párt és a Családok Pártja választókerületi jelöltjeinek egy-egy konkrét ajánlóívét, amelyeken az ajánlók személye, továbbá aláírásuk sorrendje egy az egyben megegyezik. Konkrétan megjelöli továbbá az Összefogás Párt jelöltjének egy másik ajánlóívét, amely a Szegényekért Párt választókerületi jelöltjének egyik ajánlóívével mutat pontos egyezést. Álláspontja szerint az, hogy több választópolgár ugyanabban a sorrendben adja le ajánlását két különböző pártnak, két különböző megbízott ajánlásgyűjtőnél, nem életszerű.
[8] Véleménye szerint a választási kampány során való ajánlásgyűjtés körülményeit ismerve a valóságtól teljesen idegen, hogy ugyanazon választópolgárok, ugyanazon sorrendben ajánljanak képviselőjelölteket, ráadásul mindegyikük úgy döntve, hogy élnek a többes ajánlás lehetőségével.
[9] Beadványozó2 továbbá előadja, hogy az Összefogás Párt jelöltjének ajánlásai között szerepel a saját ajánlása is, holott ő más párt képviselőjelöltjét ajánlásával nem támogatta, ezért büntetőfeljelentést is kíván tenni.
[10] Előadása szerint mindezek alapján megállapítható, hogy a Ve. 2 § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választások tisztaságának megóvása, b) pontja szerinti, önkéntes részvétel a választási eljárásban, e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveinek sérelme.
[11] A fentiekre tekintettel kéri a Ve. 123. § (4) bekezdésének értelmében az érvénytelenség jogkövetkezményét megállapítani, az OEVB 18/2018. (III.02.) számú határozatát megváltoztatni, és az Összefogás Párt képviselőjelöltjének, Rácz Erikának nyilvántartásba vételét elutasítani.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság eljárása]
[12] Arra tekintettel, hogy ugyanazon jogsértő magatartást jogalapként megjelölve, mindkét beadvány a Békés Megyei 04. sz. OEVB 18/2018. (III. 02.) határozata ellen irányul, a Bizottság a fellebbezések egy eljárásban való elbírálásáról döntött. Az ügyek egyesítésénél figyelemmel volt a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.075/2014/2. számú, az azonos tárgyú fellebbezések egyesítésének szükségességét kimondó végzésére is.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[13] A fellebbezések részben megalapozottak.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[15] Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vétele során azt vizsgálja, hogy a jelölt bejelentése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A tételes előírások szerint meg kell győződnie arról, hogy a jelöltként indulni szándékozó személy rendelkezik-e passzív választójoggal, előzetesen megtette-e a jelöltté váláshoz szükséges jognyilatkozatokat, a bejelentéséhez mellékelt-e 500 érvényes ajánlást. Ezen felül a bejelentést az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 14. melléklete szerinti (E1 jelölésű) nyomtatvány felhasználásával kell megtenni.
[16] A Ve. 125. § (1) bekezdése alapján a jelöltállítás érdekében gyűjtött ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények – többek között az ajánlások adattartalma meglétének – teljesülését, azonosítani kell a választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal. A Ve. 125. § (3) bekezdése szerint az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetéssel kell elvégezni. A Ve. 126. § szerint az ajánlás akkor érvényes, ha
„a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,
b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek,
c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek”.
[17] A Ve. 127. § (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot.
[18] Ahogyan az a fentiekben idézett törvényi rendelkezésekből is kiderül, az ajánlások ellenőrzése az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda feladata. Az ajánlások ellenőrzése során a választási iroda nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126. §-a egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek. E körben utal a Bizottság a Ve. 126. § b) pontjában foglalt szabályra, mely szerint csak azok az ajánlások fogadhatók el érvényesként, amelyeknél az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai teljeskörű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival.
[19] A Ve. 126. § b) pontja szerinti „teljeskörű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatásában (a továbbiakban: Iránymutatás) rögzítette, hogy érvényesként fogadhatók el azok az ajánlások is, amelyek esetében a választópolgárnak az ajánlóíven feltüntetett adatai csekély mértékű eltérést mutatnak a névjegyzék adataihoz képest. Az Iránymutatás 1. pont a)-h) alpontjai taxatíve rögzítik azokat az eltéréseket, amelyeket a választási irodák az ellenőrzés során figyelembe vehetnek. A jelölt nyilvántartásba vételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottságok a jelölt nyilvántartásba vétele során szintén csak a jogszabályban tételesen előírt feltételek fennállását vizsgálhatják.
[20] A fentiek alapján az ajánlások ellenőrzése a nyilvántartásba vétel során – amennyiben az ajánlásgyűjtéssel kapcsolatban nem nyújtanak be az ellenőrzés során megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott kifogást – nem terjed ki az aláírások valódiságának ellenőrzésére, vagy olyan anomáliák hátterének vizsgálatára, amikor az egyes jelölteket ajánló személyek köre a várhatónál nagyobb átfedést mutat.
[21] A fellebbezések tartalma és a megelőző eljárásról rendelkezésre álló egyéb adatok alapján így megállapítható, hogy a Békés Megyei 04. sz. OEVI, illetve az OEVB a törvényi rendelkezéseknek megfelelően határozott a jelölt nyilvántartásba vételéről. Mindez azonban nem jelenti, hogy az OEVB határozatának jogerőre emelkedéséig nem merülhetnek fel olyan, a döntés idején hivatalos eljárásban még nem hivatkozott új tények, bizonyítékok, amelyek alapján a döntés tartalmilag jogellenessé válik.
[22] {C}{C}A fellebbezések vizsgálata során a Bizottság irányadónak tekintette a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlatát a kifogások elbírálása során, amely szerint – összhangban a 1356/2014. NVB határozatban és az azt helyben hagyó Kvk.I.37.995/201/4. számú Kúriai végzésében foglaltakkal – a kifogás előterjesztése során a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a beadványozónak kell szolgáltatnia. A bizonyíték a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb.
[23] A választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan a választási szervek elsősorban a beadványozó által csatolt bizonyítékokat tudják értékelni. A Bizottság álláspontja szerint a vélelmezett jogsértés csak abban a terjedelemben vizsgálható, amelyre megjelölésre kerültek olyan bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel minden kétséget kizáróan összevethetőek. Érdemi bizonyíték hiányában a vélelmezett jogsértés és annak indokai nem ítélhetők meg, illetve értékelhetők.
[24] A benyújtott bizonyítékok alapján a Családok Pártja 03213J0088 számú és Összefogás Párt 03218D0086 számú ívek közül az utóbbin – az egyéb adatok helyessége mellett – olyan névelírás történt, amely az adatok másolására utal, illetve az aláírások képe is feltűnő, szakértői vizsgálat hiányában is egyértelmű eltérést mutat. A fellebbezés ugyanilyen alátámasztását szolgálja, hogy ezen az íven szerepel Beadványozó2 – nyilatkozatában hamisítottként megjelölt – ajánlása is. Utóbbit egyebekben már az OEVB sem vette figyelembe az érvényes ajánlások között.
[25] Megállapítható továbbá, hogy az Összefogás Párt 03218D0048 számú és Szegényekért Párt 01709J0048 számú – teljesen megegyező íveivel – a Családok Pártja 03213J0039 számú íve a nyolc aláírásból hatban tételes egyezést mutat.
[26] A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a Családok Pártja 03213J0028 számú ívén és az Összefogás Párt 03218D0028 számú ívén három ajánló személye megegyezik.
[27] A fentiek alapján a Bizottság – az eset összes körülményét figyelembe véve – egyetértett Beadványozó2 által megjelölt, tételes egyezést mutató ajánlóívek vonatkozásában azzal a megállapítással, hogy az ajánlások gyűjtése a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelmével történt. Az ajánlások jogsértő voltát a tételes egyezés, és a sorrendazonosság mellett az is alátámasztja, hogy az azonos tartalmú Családok Pártja 03213J0088 számú és Összefogás Párt 03218D0086 számú ívek közül az utóbbin – az egyéb adatok helyessége mellett – olyan névelírás történt, amely az adatok másolására utal, illetve az aláírások képe is feltűnő, szakértői vizsgálat hiányában is egyértelmű eltérést mutat.
[28] A fellebbezés ugyanilyen alátámasztását szolgálja, hogy ezen az íven szerepel Beadványozó2 – nyilatkozatában hamisítottként megjelölt – ajánlása is. Utóbbit egyebekben már az OEVB sem vette figyelembe az érvényes ajánlások között.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság mindezen tényeket összességében úgy értékelte, hogy a fellebbezésben tételes megjelölt ajánlások a Ve. 123. § (4) bekezdése alapján nem tekinthetők érvényesnek, mert az ajánlások gyűjtése során megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására, b) pontjában foglalt, a választási eljárásban való önkéntes részvételre, illetve e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket, továbbá a Ve. 122. § (2) bekezdésének azon kitételét, amely szerint az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.
[30] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB 18/2018. (III. 02.) határozatának felülvizsgálata során a fenti jogsértések megállapítása mellett az érvényesként megjelölt 510 ajánlást csökkenti az Összefogás Párt 03218D0086 számú és 03218D0048 számú íveken szereplő 9 db, az OEVB eljárásában érvényesnek elfogadott ajánlással.
[31] Az Összefogás Párt 03218D0028 számú ívén szereplő egyezések nem érték el azt a mértéket, amely a Bizottság álláspontja szerint az ív jogellenességét megalapoznák.
[32] A jelölt fennmaradt érvényes ajánlásainak száma 501, amely eléri a jelöltséghez szükséges mennyiséget, így a Bizottság érdemben az OEVB határozatának helybenhagyásáról döntött.
[33] Kiemeli a Nemzeti Választási Bizottság, hogy további, jogsértéssel összefüggésben megjelölt konkrét bizonyíték hiányában a sommás eljárás már ismertetett feltételeire figyelemmel a fennmaradó ajánlások párhuzamosságának, egyéb vélt jogellenességének vizsgálatára nincs lehetősége. Mivel az ügyben megjelölt értékelhető bizonyítékok az érvényes ajánlások számát nem csökkentették a nyilvántartásba vételhez szükséges mérték alá, a fellebbezésekben foglalt kérelemmel szemben nem kerülhetett sor az OEVB döntésének megváltoztatására.
[34] A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[35] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjain, a Ve. 122. §-án, 123. §-ának (4) bekezdésén, 125-127. §-ain, 132. §-án, 133. §-ának (2) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 7.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke