A Nemzeti Választási Bizottság
206/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. D. B. L. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Tolna megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 14/2022. (III. 22.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2022. március 19-én 7 óra 31 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Tolna Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB).
[2] Kifogásában előadta, hogy megrendezésre került a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban az Országos Lotz János szövegértési és helyesírási verseny, amelyre az ország minden részéről érkeztek tanulók, akik jellemzően 13-17 évesek.
[3] Beadványozó előadta továbbá, hogy a verseny szervezői meghívták egy beszéd megtartására Potápi Árpád János képviselőjelöltet, aki „péntek délután” egy hosszúra nyúlt választási beszédben főleg az orosz-ukrán háborúról számolt be, amely során véleménye szerint kritikával illette az ellenzéket, amelynek politikusai szerinte katonákat, fiatalokat küldenének harcolni.
[4] A kifogásában rögzítette, hogy csak az egyik párt kampányszövege hangozhatott el, ezért nem valósult meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás elve.
[5] Végezetül a kifogásában előadta, hogy 13-14 év körüli gyermekeknek egy választási kampányszöveget kellett hallgatniuk 30 percen keresztül, amely miatt a tervezett program is csúszott.
[6] Beadványozó kifogásában kérte, hogy az OEVB vizsgálja ki a választási csalást.
[7] Az OEVB a 14/2022. (III. 22.) számú határozatával a Beadványozó kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[8] Az OEVB határozatában rögzítette, hogy Beadványozó kifogásában csak a nevét és elektronikus levélcímét tüntette fel. Az OEVB határozatában hivatkozik a Ve. 208. §, 209. § (1) bekezdésében, 212. § (2) bekezdésében és 215. §-ban foglaltakra.
[10] Az OEVB a Ve. rendelkezéséinek figyelembevételével megállapította, hogy Beadványozó kifogása nem tartalmazza - a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a kifogás benyújtójának lakcímét, valamint a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját.
[11] Az OEVB tekintettel arra, hogy Beadványozó kifogása nem tartalmazza az érdemi elbíráláshoz szükséges adatokat és információkat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[12] Beadványozó 2022. március 22-én 16 óra 59 perckor fellebbezést nyújtott be az OEVB 14/2022. (III. 22.) számú határozatával szemben.
[13] A fellebbezésében megismételte a kifogásába írtakat, azaz, hogy március 18-án került megrendezésre a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban az Országos Lotz János szövegértési és helyesírási verseny, amelyre az ország minden részéről érkeztek tanulók, akik jellemzően 13-17 évesek. A rendezvényen Potápi Árpád János képviselőjelölt egy hosszúra nyúlt választási beszédet tartott, amelyben főleg az orosz-ukrán háborúról beszélt, hosszasan kritizálva az ellenzéket.
[14] Beadványozó véleménye szerint egy helyesírási versenyre érkező száznál több tanulót nem a politikai pártok kampánybeszédei és nem a kormányzópárt félrevezetése érdeklik. A fellebbezésében hangsúlyozta, hogy amennyiben mégis választási beszédet tartanak középiskolásoknak, akkor meg kell valósulnia a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvének és a másik félnek is lehetőséget kell biztosítani.
[16] A fellebbezését olyan kérdésekkel zárta, hogy a képviselő a többi jelölttel miért nem áll ki vitázni, miért csak védett helyen, középiskolások előtt szónokol, ahol nem kérdezhetnek vissza.
[17] Végezetül a fellebbezésében elismerte, hogy adatait a kifogásban nem adta meg, ugyanakkor a fellebbezésében ezt pótolta.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[18] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[19] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[20] A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja,
- a kérelem benyújtójának nevét, lakcíme (székhelye) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címe,
- a kérelem benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.
[21] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[22] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[23] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[24] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[25] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
[26] A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítása önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
[27] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}
[28] Mindezekből következően az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Beadványozó érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
[29] A Bizottság továbbá rámutat arra, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésben meg kell jelölni a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
[30] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[31] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó a fellebbezésében nem adta elő, hogy milyen okból jogszabálysértő az OEVB által meghozott határozat, továbbá nem jelölte meg a konkrét jogszabálysértést és annak konkrét jogszabályi helyét. Beadványozó a fellebbezésében csupán megismétli a kifogásban előadott tényállást, amelyet a Bizottsághoz intézett kérdésekkel egészített ki.
[33] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó a fellebbezésében nem jelölte meg a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját.
[34] A Bizottság megállapítja továbbá, hogy Beadványozó a kifogásában nem adta meg a lakcímére, valamint személyi azonosítójára vonatkozó adatokat, ugyanakkor fellebbezésében ezen adatok megadását pótolta.
[35] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a kifogás hiányosságai a fellebbezésben nem pótolhatók.
[36] A Bizottság hivatkozik a 39/2015. határozatában foglaltakra, amelyben a Bizottság kimondta, hogy amennyiben az első fokú eljárás során Beadványozó a beadványában elmulasztotta feltüntetni a kifogás valamely kötelező tartalmi elemét, úgy ennek pótlására a másodfokú eljárás során már nincs lehetősége. A Bizottság ezen álláspontjával összhangban a Kúria Kvk.II.37.271/2014/2. számú végzésében szintén megállapította, hogy egy adott kérelem hiányosságai az adott ügyben hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati eljárásban nem pótolhatók.
[37] A Bizottság mindezek alapján a fellebbezést érintettség hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában, a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemek hiánya miatt pedig a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[37] A határozat a Ve. 221. §-án, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén és a 231. § (1) bekezdés a) és d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 25.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke