A Nemzeti Választási Bizottság
205/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Varga Zoltán Péter (a továbbiakban: Beadványozó1) képviselőjelölt és a dr. Dorosz Dávid (a továbbiakban: Beadványozó2) egyéni képviselőjelölt által benyújtott fellebbezések tárgyában – 9 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 23/2022. (III. 21.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezéseket érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó1 2022. március 21-én kifogást nyújtott be Pest megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), annak tevékenységével kapcsolatban.
[2] Kifogásában hivatkozott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. §-ára, 139. § (1) bekezdésére, a 252. § (1) bekezdésére, valamint a 2022. április 3. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás és országos népszavazási eljárások határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 1/2022. (I. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 26. § (2) bekezdésére, amely szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni jelölt ajánlásához igényelt és határidőben vissza nem szolgáltatott ajánlóívek miatti bírság kiszabásáról legkésőbb 2022. március 5-én dönt.
[3] A Ve. 43. § (4) bekezdésére alapítottan rögzítette, hogy az OEVB által hivatalosan ismert tényként hivatkozik arra, hogy az OEVB az IM rendelet 26. § (2) bekezdésében előírt határidőig nem tett eleget a bírság kiszabására vonatkozó kötelezettségének, az OEVB ugyanis elmulasztotta meghozni ezeket a döntéseket.
[4] A Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján kérte, hogy az OEVB magával szemben állapítsa meg, hogy megsértette a Ve. 124. § (2) és (4) bekezdését, valamint az IM rendelet 26. § (2) bekezdését, amikor a bírság kiszabására irányuló kötelezettségének határidőben nem tett eleget. Kérte továbbá, hogy az OEVB tilts el magát a további jogsértéstől.
[5] Beadványozó1 kifogásában rögíztette, hogy azt elektronikus úton nyújtotta be, csatolva ahhoz a kifogás bizonyítékaként a kifogásban megjelölt bizonyítási eszközöket, illetve hivatkozott arra, hogy a Kúriának a Kvk.I.37.191/2015/3. határozat óta töretlen gyakorlata szerint a kifogáshoz a bizonyítékok internetes link megadásával is csatolható.
[6] Beadványozó1 kifogásához bizonyítékot nem csatolt, illetve kifogása nem tartalmazott linket sem.
[7] Az OEVB a kifogást a benyújtás napján meghozott 23/2022. (III. 21.) számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül utasította el, arra tekintettel, hogy annak elbírálására egyik választási bizottságnak sincs hatásköre, mivel az OEVB időközben a bírságolási határozatokat meghozta, így a Ve. 242. § (1) bekezdése alapján a felettes választási szerv eljárásának sincs helye.
II.
[A fellebbezések tartalma]
[8] Beadványozó1 2022. március 22-én 19:45-kor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 23/2022. (III. 21.) számú határozatával szemben.
[9] Fellebbezésében érintettségének alátámasztásaként egyészt hivatkozott arra, hogy a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az LMP – Magyarország Zöld Pártja, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom és a Pártbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezeteknek (a továbbiakban: közös lista) a Nemzeti Választási Bizottság által 99/2022. számú határozattal nyilvántartásba vett közös pártlistáján szereplő képviselőjelölt. A közös pártlistára Pest megye 5. számú választókerületében szavazni lehet. Fentiek alapján álláspontja szerint közvetlenül is érdekelt a választókerületben a választásra vonatkozó szabályok betartásában.
[10] Másrészt az érintettség körében azzal érvelt, hogy kifogása és fellebbezése is az OEVB jogsértésének megállapítására irányul. Idézte a Ve. 14. § (1) bekezdését, majd hivatkozott a Kúria számos határozatára, amely szerint az érintettség kizárólag akkor állapítható meg, ha a hivatkozott jogsérelem a kérelmező saját jogaira, illetve kötelezettségeire közvetlenül kihat. Utalt a Kúria a Kvk.V.37.489/2014/2. számú végzésére, amely szerint önmagában a helyi választópolgári minőség megjelölése – további adatok, tények közlése, bizonyítékok csatolása nélkül – nem elegendő a személyes érintettség alátámasztására. Álláspontja szerint azonban, jelen helyzetben a Ve. 14. § (1) bekezdése alapján egy a választópolgárokat képviselő választási szerv, a választókerület szintjén a választások tisztaságáért teljeskörűen felelős választási bizottság jogsértéséről van szó, így ebben a kivételes helyzetben pusztán választópolgári minőségéből eredően is közvetlen érdeksérelem állapítható meg, amennyiben egy a törvényben a „választópolgárok szerveként” megjelölt választási bizottság jogsértésének vizsgálata a fellebbezés tárgya.
[11] A fellebbezése indokaként előadta, hogy az OEVB tévesen állapította meg, hogy a kifogás elbírálására egyetlen választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel, hiszen az nyilvánvalóan egy választási jogsértés, mellyel összefüggésben a Ve 208. § rendelkezései szerint kifogás benyújtásának van helye. Az OEVB érvelésének elfogadása azt eredményezné, hogy létezne olyan választási jogsértés, amely miatt nem lehetne sikeres kifogást benyújtani, azaz a választási bizottságok gyakorlatilag szabadon sérthetnék meg a választási eljárási törvényt.
[12] Amennyiben megállapítható, hogy a sérelmezett cselekmény miatt helye van kifogás benyújtásának, akkor annak elbírálására a Ve. 297. § (1) bekezdése alapján az OEVB-nek van hatásköre.
[13] Mindezek alapján megítélése szerint az OEVB támadott határozatában jogellenesen állapította meg, hogy a kifogás elbírálására egyetlen választási bizottságnak sincs hatásköre, mely miatt a támadott határozat sérti a Ve. 215. § d) pontját és a 297. § (1) bekezdését is.
[14] Beadványozó1 vitatta az OEVB határozat egyetlen mondatos érdemi indokolásának azon megállapítását is, hogy a kifogás elbírálására azért nincs egyetlen választási bizottságnak sem hatásköre, mivel az OEVB az elmulasztott döntéseket meghozta, így a Ve. 242. § (1) bekezdés alapján a felettes szerv eljárásnak nincs helye. Beadványozó1 szerint bár kétségtelen, hogy a kifogás a bírságolási határozatok meghozatalának elmulasztása miatt került benyújtásra, ugyanakkor az a Ve. 218. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés megállapítására és a jogsértő további jogsértéstől való eltiltására irányult, nem pedig a Ve. 242. § szerinti, a választási szerv hallgatása miatti jogorvoslat volt.
[15] Mindezek alapján álláspontja szerint az OEVB határozata nem csak a Ve. 215. § d) pontját és a 297. § (1) bekezdését sérti, hanem az OEVB hibásan is mérlegelt, amikor olyan okból utasította el a kifogást, amelyre Beadványozó1 nem is hivatkozott, valamint tévesen állapította meg, hogy annak elbírálására egyetlen választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel.
[16] Beadványozó1 érvelése szerint az OEVB támadott határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket, mert a gyakorlatban azt mondja ki, hogy létezik olyan választási jogsértés, amely miatt nem lehet sikeres kifogást benyújtani is, hiszen arra álláspontja szerint egyetlen választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel.
[17] Nem felel meg továbbá az OEVB határozata az egyértelműség alapvető követelményeinek sem, mivel bár megállapítja, hogy az OEVB a kifogásban leírtakat érdemben megvizsgálta, majd érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert az álláspontja szerint nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem, majd mégis leírja, hogy mely jogszabályhely alapozta meg a hatáskörét.
[18] Összegzésképpen Beadványozó1 rögzítette, hogy az OEVB támadott határozata meghozatalakor hibásan mérlegelte a körülményeket, továbbá a határozat sérti a Ve. 215. § d) pontját és a 297. § (1) bekezdését is. Az OEVB tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a kifogás elbírálására egyetlen választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel, azt érdemben el kellett volna bírálnia. A határozat sérti továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, valamint az egyértelműség joggal elvártható alapvető követelményét is.
[19] Beadványozó2 2022. március 23-án nyújtotta be fellebbezését az OEVB 23/2022. (III. 21.) számú határozatával szemben. Az érintettség körében előadta, hogy a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az LMP – Magyarország Zöld Pártja, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom és a Pártbeszéd jelölő szervezeteknek, Pest megye 05. választókerületében nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltje, ekként pedig közvetlenül is érdekelt a választókerületben a választásra vonatkozó szabályok betartásában.
[20] Beadványozó2 fellebbezése, az érintettség körében való hivatkozásan kívül, tartalmában teljes mértékben megegyezik Beadványozó1 fellebbezésében írtakkal.
[21] Az OEVB Beadványozó1 és Beadványozó2 fellebbezését és az ügy előzményiratait 2022. március 23-án terjesztette fel a Nemzeti választási Bizottsághoz. A felterjesztett dokumentumok között szerepelt az OEVB 2022. március 21-i ülésének jegyzőkönyve, amely szerint az OEVB a 2-6. napirendi pontok alatt döntött Burányi Csaba Tamás független jelöltként indulni szándékozó, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Mi Hazánk Mozgalom, a Magyar Munkáspárt és az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, a Megoldás Mozgalom és a Valódi Demokrata Párt jelölő szervezettel szemben az ajánlóívek átadására vonatkozó törvényi kötelezettség megszegése miatt kiszabandó bírság tárgyában [16/2022. (III. 21.) – 21/2022. (III. 21.) OEVB határozatok]
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[22] A Ve. 230/A. §-ában rögzített szabályra tekintettel, mivel a fellebbezések az OEVB ugyanazon határozatával szemben kerültek benyújtásra, a Nemzeti Választási Bizottság azokat egy eljárásban bírálja el.
[23] A fellebbezések érdemi vizsgálatra nem alkalmasak.
[24] Beadványozó1 az érintettsége körében egyrészt arra hivatkozott, hogy a közös listán szereplő jelölt, amelyre a választókerületben szavazni lehet, másrészt arra, hogy mivel a választási bizottság jogsértése a kifogásának és a fellebbezésének is a tárgya, ezért kivételesen választópolgári minősége is megalapozza a közvetlen érdeksérelmét.
[25] Beadványozó2 érintettségét arra alapozta, hogy Pest megye 05. országgyűlési egyéni választókerületben nyilvántartásba vett jelölt.
[26] Tárgyi ügyben a fellebbezések az OEVB azon határozatának a felülvizsgálatát kérik, amely alapjául szolgáló kifogás tárgya az volt, hogy az OEVB nem hozta meg az IM rendelet 26. § (2) bekezdésében előírt határidőben az ajánlóívek átadására vonatkozó törvényi kötelezettség megszegés miatt kiszabandó bírság tárgyában a határozatait.
[27] A Ve. 124. § (2) bekezdése szerint a független jelöltként indulni szándékozó választópolgárt és a választókerületben jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezetet terhelte annak kötelezettsége, hogy a Ve. 124. § (2) és (3) bekezdésében előírt határidőig, azaz jelen választási eljárásban 2022. február 25-én 16.00 óráig és február 26-án 16.00 óráig a választási iroda által rendelkezésükre bocsátott ajánlóíveket visszaszolgáltassák. E kötelezettség elmulasztása esetén a kiszabandó bírság az ajánlóívet igénylő független jelölt/jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelölő szervezet jogát érinti közvetlenül, ugyanis kizárólag ők a bírság megfizetésének kötelezettjei. Ebből kifolyólag az OEVB mulasztása, illetve döntésének nem a Ve. 124. § (4) bekezdésében előírt határidőn belül való meghozatala is kizárólag az előbb említett alanyi kör tekintetében jelent közvetlen érintettséget. Az ajánlóívek késedelmes visszaszolgáltatása tárgyában a Ve. konkrétan meghatározza a kötelezettek körét, így az e tárgyában hozandó bizottsági döntések, illetve azok meghozatalának elmulasztása is kizárólag az ő jogi helyzetükre, jelen esetben kötelezettségükre van közvetlen hatással. Más tekintetében ilyen közvetlen érintettség nem mutatható ki.
[28] Mindezek alapján a Bizottság sem Beadványozó1, sem Beadványozó2 tekintetében nem fogadja el a jelölti minőségre alapozott érintettséget. Az ugyanis tényszerűen megállapítható, hogy sem velük, sem jelölő szervezeteikkel szemben, az OEVB nem mulasztotta el az ajánlóívek átadására vonatkozó törvényi kötelezettség megszegése miatt a bírság kiszabását. Ennél fogva az ő jelölti jogaikra az OEVB mulasztása még közvetetten sem hatott ki és a fellebbezéseik sem tartalmaznak e körben olyan érdemi érvelést, amely ennek cáfolatát támasztaná alá.
[29] Beadványozó1 az érintettség körében azzal is érvelt, hogy választópolgárként azért érintett, mert jelen esetben a jogvita tárgya az OEVB jogsértése volt, kifogása és fellebbezése is az OEVB jogsértésének megállapítását kérte. E körben a Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezés jogalapja a Ve. 223. § (3) bekezdése alapján a választási bizottság jogszabálysértése, vagy az elsőfokú határozat meghozatalánál irányadó szempontok nem megfelelő mérlegelése.
[30] Önmagában az, hogy a fellebbezés az első fokon eljáró választási bizottság jogsértésének megállapítását kéri, semmilyen módon nem igazolja Beadványozó1 érintettségét, tekintettel arra, hogy a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára alapított jogorvoslat esetében minden esetben arra irányul a fellebbezés, hogy az első fokon eljáró választási bizottság jogsértést követett el. Lényegében így Beadványozó1 fellebbezésében közvetlen érintettsége alátámasztásaként a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában rögzített szabályra hivatkozik, amely miatt érvelése az általános érdeksérelem bemutatásának szintjén marad és nélkülözi az arra vonatkozó érvelést, hogy mi az a közvetlen jogsérelem, ami megalapozza az érintettségét a Kúria és az NVB irányadó joggyakorlata szerint elvárt szinten.
[31] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint, a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[32] A Bizottság utal a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes joggyakorlatára, amely szerint „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[33] Fentiek alapján a Bizottság sem Beadványozó1, sem Beadványozó2 érvelése alapján nem találta megállapíthatónak, hogy tárgyi ügyben az OEVB határozata milyen módon gyakorol közvetlen hatást jogaikra és kötelezettségeikre, ennél fogva a fellebbezéseket a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján, érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[34] A Bizottság indokoltnak tartja kitérni arra is, hogy Beadványozó1 és Beadványozó2 is, a jogalap megjelölése kapcsán részben az OEVB mérlegelési jogkörében hozott határozatával szemben terjesztette elő fellebbezését.
[35] A nem megfelelő mérlegelésre alapított fellebbezés kapcsán a Bizottság mindenekelőtt hivatkozik a Kúria Kvk.V.38.003/2019/4. számú határozatában írtakra, amelyben „a Kúria 2/2015.(XI.23.) KMK véleményében rögzítette, hogy a hatóság bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó tevékenysége nem azonos a mérlegelési jogkörével. Az a határozat nem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, amelyben a hatóság a határozathozatalhoz szükséges bizonyítékok értékelése alapján döntési lehetőségeket nem biztosító jogszabály alkalmazásával dönt. Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatnak az a határozat minősül, amelyben a hatóság döntését olyan jogszabályra alapozza, amely kizárólag a döntés kereteit jelöli ki, és az is, ahol a döntési lehetőségeket meghatározó jogszabályi rendelkezés a döntés meghozatalának feltételeit és szempontjait nem jelöli meg”.
[36] Jelen ügy kapcsán megállapítható, hogy az OEVB támadott határozata még részben sem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, ezért erre alapozva fellebbezés sem terjeszthető el. E körben indokolt azt is megjegyezni, hogy a bírság kiszabásáról való határozathozatali kötelezettség sem mérlegelésen, hanem az OEVB által hivatalból ismert tényeken alapul.
[37] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[38] A határozat a Ve. 124. §-án, 221. § (1) bekezdésén, 230/A. §-án, 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 25.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke