204/2022. NVB határozat - a T. M. M. M. által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

204/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a T. M. M. M. (a továbbiakban: Kifogástevő) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1] Kifogástevő 2022. március 22. napján 20 óra 3 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Budapest 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt. A kifogást az OEVB elnöke – tekintettel arra, hogy az országos terjesztésű médium működésével kapcsolatos – ugyanezen napon 13 óra 34 perckor áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

[2] Kifogástevő előadta, hogy Varju László, Budapest 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett jelölt az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán. Meglátása szerint ennek megfelelően vonatkozik rá az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabály, amely a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan 5 millió forintos felső határt állapít meg.

[3] Előadta továbbá, hogy Varju László képviselőjelölt rendelkezik közszereplői Facebook oldallal, amelyen a megjelenő tartalmakat a kampányidőszakban is folyamatosan fizetett hirdetések népszerűsítik. Előadta, hogy a kifogásához bizonyítékként csatolt képernyőfotók tanúsága szerint 2022. február 17-e óta több, mint 156.000,- forint értékben jelent meg hirdetés Varju László képviselőjelölt közszereplői oldalán, amelynek finanszírozója a közösségi oldal hirdetéstárának adatai szerint a kormanyvaltas2022.eu nevű internetes honlap. Álláspontja szerint ezzel Varju László olyan tevékenységet folytat, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőle látszólag független finanszírozót von be a kiadások fedezésére.

[4] Kifogástevő véleménye szerint Varju László képviselőjelölt ezen tevékenységével olyan előnyökhöz jutott, amelyek a többi képviselőjelölt számára nem elérhetők.

[5] Meglátása szerint a választás tisztaságának megóvása alapelv sérül azáltal, hogy hogy Varju László képviselőjelölt egy tőle látszólag független honlapot használ kampánya finanszírozására, hiszen így csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága, és a választópolgárok számára az a megtévesztő kép alakul ki, hogy Varju László betartja a pénzügyekre vonatkozó korlátozást. Kifogástevő szerint ezen megtévesztő magatartás következtében a választópolgárok nincsenek abban a helyzetben, hogy elválasszák egymástól a jogszerű és a jogellenes kampányeszközöket, ami a választás tisztaságának sérelmét vonja maga után.

[6] Az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv megsértése kapcsán Kifogástevő előadta, hogy Varju László a honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. Véleménye szerint az esélyegyenlőség követelménye ellen hat, ha egy jelölt következmények nélkül megszegheti a kampánytevékenység egyik legfontosabb aspektusát, a pénzügyi fedezet szabályait.

[7] Meglátása szerint továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sem felel meg az a magatartás, amikor egy képviselőjelölt megpróbál kibújni a rá vonatkozó, törvény által megszabott keretek közül. Véleménye alapján a Kftv. személyi hatályából egyértelműen következik, hogy a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek, így például egy honlap ebben nem vehetnek részt. Álláspontja szerint a honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását valósítja meg, ezáltal alapelvi sérelmet okoz mind képviselőjelölt, mind a honlap részéről.

[8] A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatosan Kifogástevő hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 98/2022. és 129/2022. számú határozataira, amelyekben a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Kifogástevő hivatkozott továbbá a 129/2022. számú határozatot helyben hagyó Kvk.llI.39.264/2022/4. számú kúriai végzésére.

[9] Álláspontja szerint azonban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria hivatkozott gyakorlata nem fenntartható. Ennek alátámasztására hivatkozott a Kúria Knk.Vl1.37.918/2018/2. számú határozatára, amely alapján a Kftv. önmagában nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, csak ha a választásra irányadó jogszabályok közvetlenül érintett, amely Kifogástevő szerint jelen ügyben megvalósul, ugyanis közvetlenül kimutatható a Kftv. megsértésének hatása a jelöltek közötti versenyre. Előadta, hogy erre analóg példa is van a választási joggyakorlatban, amely a nevelési intézményekben folytatott választási kampányra vonatkozik. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára, amelyben a Kúria megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására.

[10] Meglátása szerint a Kftv, jelen ügyben látható sérelme – ahogyan az általa hivatkozott Kúriai döntésben az Nkt. választási eljárásban való alkalmazása során – egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására.

[11] Előadta, hogy a kifogásához bizonyítékként csatolt képernyőfelvételekből látható, hogy Varju László kampányeszközeit (bejegyzéseit) a kampányidőszakban 156.822,- forint értékben jelentették meg hirdetésként a Facebook közösségi oldalon, amelyek mindegyikét a kormanyvaltas2022.eu honlap finanszírozta. Meglátása szerint ezen általa szolgáltatott bizonyíték egyértelművé teszi, hogy Varju László Facebook oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladásával kerültek közzétételre kampánytevékenységnek minősülő bejegyzések.

[12] Véleménye szerint ezen álláspontját erősíti azon tény is, hogy a kormanyvaltas2022.eu honlap semmilyen más tevékenységet nem végez, csupán a Demokratikus Koalíció jelölő szervezet és a hozzá köthető képviselőjelöltek, köztük Varju László közösségi oldalának bejegyzéseit hirdeti.

[13] Kifogásához mellékelt három, a Meta Hirdetéstár-jelentés oldaláról készült képernyőfotót, illetve egy, a kormanyvaltas2022.eu honlap oldaláról készített képernyőfotót.

[14] Mindezek alapján arra kérte az OEVB-t, hogy a Ve. 218. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva, figyelemmel a Ve. 43. § (1) bekezdésére, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[15] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a 98/2022. és a 129/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott érdemi döntést. Az utóbb említett döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján pedig a Kúria a Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában a Nemzeti Választási Bizottság 129/2022. számú határozatát helybenhagyta, ezért a Bizottság az említett határozataiban foglaltakat a jelen ügy elbírálása során is irányadónak, követendő gyakorlatnak tekinti.

[16] Erre való tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[17] A Ve. 208. §-ának alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[18] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

[19] A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) az elkésett

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

[20] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Kifogástevő által hivatkozott Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről.

[21] A szóban forgó jogszabály 8. §-ának (1) bekezdése alapján a jelöltnek – ha a 2. § szerint a kincstárral megállapodást köt – az országgyűlési képviselők egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról.

[22] Kftv. 8.§-ának (2) bekezdése továbbá akként rendelkezik, hogy a kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy

- a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,

- a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,

- a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.

[23] A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni.

[24] A Nemzeti Választási Bizottság a Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán megállapítja, hogy a szóban forgó jogszabály az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.

[25] A Bizottság továbbá rögzíti, hogy a Kftv. a választási szervek részéről kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört. E két központi választási szerven kívül a Kftv. azonban más választási szerv részére – így például az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg.

[26] A Kftv. a Nemzeti Választási Iroda részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ennek keretében az NVI a központi költségvetésből juttatott támogatás folyósításához szükséges, a pártlistát állító párt által állított jelöltek számáról, a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon, a párt összes egyéni választókerületi jelöltjeinek a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogerőre emelkedését követő napon értesíti a MÁK-ot.

[27] A Nemzeti Választási Bizottság részére pedig kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg a Kftv. feladat- és hatáskört.

[28] A fent kifejtettekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel.

[29] A Kúria a már hivatkozott Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában szintén arra a következtetésre jutott, hogy a Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és azon tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. {Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzés, Indokolás [44]}

[30] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Kifogástevő azon érvelése, amely alapján meglátása szerint, ha az Nkt. szabályainak megsértése és ezáltal a Ve. alapelveinek megsértése megállapítható, akkor a Kftv. szabályainak megsértése is a Ve. alapelveinek megsértésére vezet, a fentiekben kifejtett NVB és kúriai gyakorlat alapján okszerűtlen.

[31] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogást hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[32] A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. § d) pontján, a Kftv.-n, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 25.

 

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke