A Nemzeti Választási Bizottság
200/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Asztalos Éva (a továbbiakban: Beadványozó) független képviselőjelölt által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. március 19-én 17 óra 52 perckor elektronikus úton az Érdi Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Kft. médiatartalmával kapcsolatos kifogást nyújtott be a Pest megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), amelyet az OEVB 2022. március 21-én 18 óra 16 perckor megküldött a Nemzeti Választási Bizottság részére, mellékelve az OEVB elnökének levelét is a Nemzeti Választási Bizottsághoz történő áttételről.
[2] Beadványozó – aki független képviselőjelöltként méretteti meg magát Pest Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választókerületében (a továbbiakban: OEVK) az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán – kifogásában ismertette, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata képviselőtestületének döntése alapján az Érdi Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Kft. kezeli az Érd Most! (www.erdmost.hu) internetes portált. Elmondása szerint az Érdi Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Kft. az önkormányzat 100 %-os tulajdonában van. Hozzáfűzte, hogy Érd Megyei Jogú város polgármesterét Csőzik Lászlónak hívják, akinek felesége, Bősz Anett az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán az ellenzéki összefogás országgyűlési képviselőjelöltjeként indul az OEVK-ban.
[3] Beadványozó előadta, hogy az erdmost.hu internetes portál 2022. március 18-án „Közösen kell megoldást találnunk!” címmel egy olyan fórumról tájékoztatott, amelyen Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere, valamint Orosz Anna, Jószai Teodóra és Bősz Anett, az ellenzék közös képviselőjelöltjei, továbbá Csőzik László, Érd polgármestere vettek részt. Kifejtette, hogy a cikkhez egy fotó is tartozott, amelyen az ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltek, valamint Karácsony Gergely és Csőzik László láthatóak. A fórumnak a Szepes Gyula Művelődési központ adott helyet.
[4] E körben idézte a szóban forgó cikket is, amely az általa előadottak alapján a következő szövegrésszel zárul: „[v]égül kifejezte reményét, hogy az április 3-ai választások után olyan kormánya lesz Magyarországnak, amely nem elnyomni akarja az önkormányzatokat, hanem partnerként kezeli azokat.”
[5] Beadványozó hivatkozott és idézte a kifogással érintett internetes portálon 2022. március 19. napján közétett alábbi bejegyzést is: „[k]özösen kell megoldani az agglomeráció problémáit”. Előadta, hogy a felvezető tartalmazta, hogy Érd és Budaörs Pest Megye 1-es és 2-es számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltjeivel tartottak közös fórumot Budaörsön. Ismertette, hogy a bejegyzéshez tartozó fényképen többek között, szintén Bősz Anett látható.
[6] Beadványozó sérelmezte, hogy Pest Megye 1. számú OEVK-ban jelöltként induló többi országgyűlési képviselőjelöltnek nem volt tudomása a rendezvényről, arra meghívást nem kapott, csak a szóban forgó hivatkozás próbál utalni arra, hogy azon az OEVK valamennyi országgyűlési képviselőjelöltje részt vett volna.
[7] Előadta, hogy a cikk arról is tájékoztatott, hogy a hivatkozott fórum az ellenzék programjáról szólt. Hozzátette, hogy az általa sérelmezett sajtócikkek jelenleg is elérhetőek a hivatkozott internetes portálon. Meglátása szerint annak tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy választási gyűlésnek tekintendő, amely álláspontja alapján alkalmas a választói akarat befolyásolására.
[8] E körben hivatkozott és idézte a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140. §-át, valamint 141. §-át is. Ennek alapján Beadványozó azon ténymegállapítást tette, hogy Médiacentrum egymás utáni két napon, összességében kizárólag az egyik jelölő szervezet számára adott lehetőséget a választással kapcsolatos vélemények ismertetésére, miközben a többi jelölő szervezet számára nem biztosított fórumot a választással kapcsolatos véleményének ismertetésére. Ez álláspontja szerint súlyosan sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási eljárási alapelvét.
[9] Állításainak alátámasztására bizonyítékként csatolta a szóban forgó elektronikus sajtótermék kifogással érintett médiatartalmait is.
[10] Beadványozó továbbiakban hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatát, valamint a Kúria Kvk.I. 37.394/2014/2. számú határozatát is.
[11] A fentiekre figyelemmel kérte, hogy a Bizottság állapítsa meg, hogy az Érdi Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Kft. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, valamint vele szemben bírságot is szabjon ki.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A kifogás nem alapos.
[13] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[14] A sajtó választási kampányban való részvételének Ve. 151. §-a alapján történő vizsgálata során az NVB, a Kúria döntéseivel megerősített gyakorlata szerint akkor teljesülnek a Ve. 43. §-ában és 46. §-ában foglalt követelmények, ha az alapelvi sérelem megállapítására irányuló jogorvoslati kérelem elbírálásakor megtörténik a sérelmezett cikkek tartalmi vizsgálata és az a határozat indokolásában rögzítésre kerül, legalább a tényállás tisztázásához szükséges mértékig.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy jelen eljárásban vizsgált jogorvoslati kérelem az erdmost.hu elektronikus sajtótermék (a továbbiakban: Sajtótermék) üzemeltetője, az Érdi Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Kft. ellen került benyújtásra annak internetes felületén 2022. március 18-án, valamint 2022. március 19-én közölt médiatartalmak kapcsán.
[16] Beadványozó jogorvoslati kérelmében jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között választási eljárási alapelv megsértését jelölte meg, azzal az érveléssel alátámasztva, hogy Sajtótermék egymást követő két napon, összességében kizárólag az egyik jelölő szervezet számára biztosított megjelenési lehetőséget, míg a többi jelölő szervezet számára nem adott lehetőséget a választással kapcsolatos véleményük ismertetésére.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásban foglalt érvekre tekintettel megvizsgálta a kifogás tartalmát, ennek keretében elvégezte a kifogás tárgyát képező elektronikus formában megjelent médiatartalmak részletes elemzését, amely alapján az alábbi megállapításokat teszi.
[18] Sajtótermékben 2022. március 18-án 18 óra 11 perckor közzétett, „Közösen kell megoldást találnunk!” című cikk egy, az érdi Szepes Gyula Művelődési Központban tartott eseményről tudósított, amelynek témája az élhető agglomeráció volt, különös tekintettel a kialakult fővárosi közlekedési helyzetre. A cikkből kiderül, hogy a szóban forgó rendezvény keretében az ellenzéki összefogás által életre hívott „Egységben Magyarország Szívéért” elnevezésű kezdeményezés érkezett Érdre kerekasztal megbeszélésre. A cikk ismertette azt is, hogy a kezdeményezés Budapest és az agglomerációs települések szorosabb együttműködését szorgalmazza. Az érdi fórumon Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is részt vett, aki beszámolt a fővárost érintő agglomerációs problémákról, valamint a szükséges fejlesztésekről. Az eseményen jelen volt Csőzik László, Érd polgármestere is, aki a témához kapcsolódóan ismertette az Érdet érintő települési sajátosságokat. A fórumon továbbá az ellenzéki összefogás több közös országgyűlési képviselőjelöltje is részt vett, akik szintén bekapcsolódtak a beszélgetésbe.
[19] A Bizottság a jogorvoslattal érintett másik médiatartalmat is megtekintette, amely 2022. március 19-én 12 óra 9 perckor, „Közösen kell megoldani az agglomeráció problémáit” címmel jelent meg Sajtótermékben. A sérelmezett bejegyzés a budaörsi termelői piacon tartott fórumról tudósított, ahol – az Érden tartott kerekasztal megbeszéléshez hasonlóan – az ellenzéki összefogás agglomerációs problémák kezelését célzó programjáról volt szó Budaörs és Érd polgármesterének, továbbá az ellenzéki összefogás két országgyűlési képviselőjelöltjének részvételével.
[20] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által felhívott Sajtótermékben megjelent médiatartalom közzétételére mindkét esetben egy, a helyi közösség életében aktualitással bíró közösségi rendezvény kapcsán került sor. Ezt bizonyítja azoknak Sajtóterméken belüli pozícionálása is. Sajtótermék a március 18-án közzétett cikket ugyanis a „Választás 2022” kategória mellett a „Közélet” tematikába is besorolta, míg a március 19-én megjelent médiatartalom kizárólag a „Közélet” internetes fül alatt érhető el.
[21] A Bizottság jelen ügy elbírálása kapcsán hivatkozik az NVB 400/2019. számú határozata Indokolásának [15]-[17] bekezdéseiben tett korábbi megállapításaira, ahol már korábban is kifejtette arra vonatkozó álláspontját, hogy az esélyegyenlőség alapelvi követelménye érvényesülésének vizsgálata a különböző típusú médiatartalmak vonatkozásában eltérő módszert igényel. Míg a médiaszolgáltatások vonatkozásában az érdemben vizsgálható műsorfolyam kiterjedtségét, az abban lévő vizsgálható műsorszámok számát a bírói gyakorlat alakította ki, az időszaki kiadványok vonatkozásában 2018. szeptember 1-jétől már a Ve. határozza meg, hogy legalább két egymást követő lapszám vizsgálata alapján lehet csak a benyújtott bizonyítékok alapján megállapítani az esélyegyenlőség sérelmét [Ve. 152. § (4) bekezdés)].
[22] Az Érd Most! azonban elektronikus sajtótermék, amelynek vonatkozásában a Ve. 152. § (4) bekezdése nem értelmezhető, más rá vonatkoztatható speciális szabály pedig nem található a Ve.-ben. Az elektronikus sajtótermékek ugyanis alapvetően olyan dinamikusan változó médiatartalmak, amelyek vonatkozásában nem lehet lapszámokról beszélni. A leglátogatottabb elektronikus sajtótermékek akár napon belül több tízszer is változhatnak, új cikkek, tartalmak jelennek meg rajtuk, mások hátrébb sorolódnak vagy eltűnnek. Az Érd Most! tehát egy olyan sajtótermék, ahová napi rendszerességgel kerülnek fel az új hírek. A Beadványozó által hivatkozott médiatartalmak mellett is láthatóak további március 18-i, 19-i bejegyzésű cikkek is. Az ilyen dinamikusan változó médiatartalmak a Bizottság értékelése szerint jellegük alapján közelebb állnak a lineáris médiaszolgáltatásokhoz, semmint a nyomtatott sajtótermékekhez, ennél fogva az esélyegyenlőség vizsgálata is egy hosszabb időszakban, semmint egy rövidebb, jelen esetben 18 órát felölelő intervallumban élő – és egyébként meglehetősen körülményesen rögzíthető, bizonyítható – komplett tartalom alapján vizsgálható.
[23] A Bizottság álláspontja szerint ilyen rövid időintervallumon belül megjelent két elektronikus médiatartalom kizárólag akkor lehetne önálló vizsgálat tárgya, ha kimutatható lenne olyan egyedi körülmény, amely azt megalapozza, így pl. szavazás napja előtti összefoglaló tudósítás az adott választókerületben induló jelöltekről. Jelen esetben Beadványozó ilyen egyedi körülményre nem mutatott rá.
[24] A Bizottság továbbá azt is rögzíti, hogy Beadványozó kifogásában nem bizonyította, hogy jelen választási eljárás kampányidőszakában lett volna olyan, a jelölti minőségéhez köthető releváns esemény, amelynek kapcsán Sajtótermék azáltal okozott volna számára érdeksérelmet, hogy az ő kampánytevékenységéről, programjáról nem számolt be.
[25] A Bizottság a budaörsi termelői piacon tartott, Beadványozó álláspontja szerint választási gyűlésnek minősülő fórum kapcsán fontosnak tartja megjegyezni, hogy a választási gyűlésre vonatkozó szabályokat a Ve. 145. §-a tartalmazza. A hivatkozott jogszabályhely azonban nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy a választási gyűlést tartó képviselőjelöltnek, illetve jelölő szervezetnek a választási eljárásban résztvevő többi jelöltet, illetve jelölő szervezetet is meg kellene hívnia ezen kampányeseményre. A választási gyűlés ugyanis egy olyan gyülekezési forma, amelynek célja a választópolgárok meggyőzése, tájékoztatása, illetőleg befolyásolása. A jelölő szervezetek elsősorban tehát az ő választási programjukkal szimpatizáló választópolgárokat várják ezen eseményre, nem pedig a tőlük eltérő álláspontot képviselő választási résztvevőket kívánják megszólítani, illetve velük közös rendezvényt lebonyolítani.
[26] A Bizottság továbbá azt is megállapítja, hogy Sajtótermékben megjelent sérelmezett tartalmak megjelenésétől 17 és 16 nap, jelen határozat meghozatalától számítva pedig 10 nap van hátra a választási kampányidőszakból, így a Bizottság álláspontja alapján elegendő idő áll még Sajtótermék rendelkezésére ahhoz, hogy Beadványozó esetleges kampánytevékenységéről a Ve. alapelveinek megfelelően beszámoljon, erre tekintettel a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvi sérelem nem állapítható meg.
[27] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[28] A határozat a Ve. 151. § (1) bekezdésén, 208. §-án, a 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 23.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke