2/2017. NVB határozat - Kósa Sándor, a Demokrata Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

2/2017. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Kósa Sándor, a Demokrata Párt elnöke (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Akar-e Ön előrehozott országgyűlési választást Magyarországon?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

A népszavazásra javasolt kérdést a Szervező – a Demokrata Párt törvényes képviselőjeként –  2017. február 22-én személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A Szervező a népszavazásra javasolt kérdéshez 33 választópolgár támogató aláírását mellékelte, melyek közül összesen 30 támogató aláírás felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak.

A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására mellékelte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-113847/2017. számú, 2017. február 20-án kelt határozatát, melyben a Hatóság a Demokrata Pártot az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

                           II.                      

Az Nsztv. 11. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az a Magyarország Alaptörvényében (a továbbiakban: Alaptörvény), valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.

Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdéséből következően az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható, ezek egyike, hogy a választópolgárok csak olyan kérdésben ragadhatják magukhoz a döntést, amely az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik [Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdés].

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy előrehozott országgyűlésiképviselő-választás legyen Magyarországon.

Az Alaptörvény 3. cikk (2) bekezdése értelmében „Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását”. Az Alaptörvény 3. cikk (3) bekezdése így rendelkezik: „A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést”. Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés e) pontja szerint „A köztársasági elnök (…) kitűzi (…) az országgyűlési képviselők általános választását”.

 

Az Alaptörvény 3. cikk (2) és (3) bekezdése alapján tehát az Országgyűlés megbízatásának idő előtti megszűnése és így az előrehozott országgyűlésiképviselő-választás két módon: az Országgyűlés feloszlatásával vagy feloszlásával valósulhat meg. Az Országgyűlés feloszlatása a köztársasági elnök kizárólagos jogkörét képezi. Szintén a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzése, mely az előrehozott országgyűlésiképviselő-választás előfeltétele mind az Országgyűlés feloszlása mind annak feloszlatása esetében.

Mindezek alapján egy előrehozott országgyűlésiképviselő-választást előirányzó népszavazási kezdeményezés szükségképpen a köztársasági elnök hatáskörét érintő tartalommal bír. Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint ugyanakkor „Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”.

Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – fenntartva a 41/2015. számú és a 128/2015. számú NVB határozatban foglalt álláspontját – megállapítja, hogy a jelen eljárás tárgyát képező népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése szerint országos népszavazás tárgya nem lehet, mivel a kérdés által érintett tárgykör a köztársasági elnök hatáskörét is érinti.

A Nemzeti Választási Bizottság fentiekben kifejtett álláspontját támasztja alá az Alkotmánybíróság 27/2009. (III. 12.) AB határozatának indokolása is, melyben a jelen népszavazási kérdéssel tartalmilag részben azonos kezdeményezés vonatkozásában hozott döntést. Az Alkotmánybíróság e határozatában az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésével tartalmilag egyező rendelkezés, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/B. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta a kérdés hitelesítését megtagadó választási bizottsági döntést.

Az Alkotmánybíróság fenti határozatában kimondta, hogy „…előrehozott választás tartására csak az Országgyűlés feloszlásával/feloszlatásával, illetve választás kiírásával kerülhetne sor. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés e) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés feloszlásáról. Az Alkotmány 28. § (2) bekezdése értelmében az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is; illetve az Országgyűlést - választások egyidejű kitűzése mellett - a köztársasági elnök oszlathatja fel [Alkotmány 28. § (3) bekezdés]. A választások kiírásának jogköre szintén a köztársasági elnököt illeti meg az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés d) pontja (országgyűlési képviselők általános választása), valamint az Alkotmány 28. § (3) bekezdés a)-b) pontok (országgyűlési képviselők rendkívüli választása) alapján. A kifogás benyújtója által feltett kérdés tehát a köztársasági elnök hatáskörét is érinti, így országos népszavazás tárgya nem lehet.” (ABH 2009, 215, 217-218.)

III.

A népszavazáshoz való jog további korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem tartható népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.

Az Alaptörvény 3. cikk (2) bekezdése értelmében „Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását”. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés f) pontja szerint „Nem lehet népszavazást tartani (…) az Országgyűlés feloszlásáról”.

Az Országgyűlés feloszlása – szemben a II. pontban taglalt feloszlatás jogintézményével – az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés f) pontja szerint ugyanakkor az Országgyűlés feloszlásáról nem lehet népszavazást tartani.

Fenti jogi érvelés alapján jelen eljárás tárgyát képező országos népszavazási kezdeményezés tiltott tárgykört érint, nevezetesen az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés f) pontjával ellentétes. A népszavazási kezdeményezés így ezen okból sem felel meg az Alaptörvényben rögzített tartalmi követelményeknek.

IV.

Tekintettel arra, hogy a népszavazásra javasolt kérdés ellentétes az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében és a (3) bekezdés f) pontjában foglaltakkal, a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.

V.

A határozat az Alaptörvény 3. cikk (2) és (3) bekezdésén, a 8. cikk (2) bekezdésén, a (3) bekezdés f) pontján, az Nsztv. 11. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

 

Budapest, 2017. március 13.

 

 

                                                                     Prof. Dr. Patyi András

                                                              a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                  elnöke