A Nemzeti Választási Bizottság
195/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Harangozó Tamás Attila (a továbbiakban: Beadványozó) egyéni választókerületi jelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Tolna Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 21/2022. (III.17.) számú határozatát az alábbiak szerint megváltoztatja:
Dr. Harangozó Tamás Attila kifogásának részben helyt ad és megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét ismeretlen személy megsértette azzal, hogy a 7054 Tengelic, Rákóczi Ferenc u. 11. szám (Polgármesteri Hivatal elhelyezkedésére szolgáló épület) melletti ingatlan kapubejárója előtti villanyoszlopon található, dr. Harangozó Tamás Attila népszerűsítését szolgáló plakátot eltávolította.
A kifogást a Nemzeti Választási Bizottság a kifogás tárgyává tett többi villanyoszlop, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt alapelvek megsértése tekintetében elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2022. március 14-én 14 óra 18 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Tolna Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) ismeretlen elkövetővel szemben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjának megsértése miatt.
[2] Beadványához 3 db fényképfelvételt és egy „Tengelic-plakathelyek.pdf” elnevezésű dokumentumot csatolt, amelynek tartalma a következő: Tengelic, Kossuth Lajos utca 6-tól Rákóczi F. utca jobb oldali oszlopok (minden oszlop) 17 db plakáthely, a Petőfi S. utca Kossuth Lajos utca kereszteződéstől a bal oldali oszlopok (minden oszlop, amit nem takar bokor, fa) 10 db plakáthely, valamint a Gindli utca és a Kossuth Lajos utca kereszteződéstől a jobb oldali oszlopok (minden oszlop) 6 db plakáthely. Tárgyi pdf dokumentum egyéb adatot, annak keltezésére, készítőjére vonatkozó információt nem tartalmazott.
[3] Beadványozó a Ve. kampányidőszakra vonatkozó 139. § (1) bekezdését idézve előadja, hogy 2022. április 3-át megelőző 50. naptól, vagyis 2022. február 12-től kezdve helyezte el választási plakátjait a választókerület területén. Hivatkozik arra, hogy Tengelic községben mintegy 33 oszlopra kerültek fel plakátok (oszloponként 2 db).
[4] Előadja, hogy 2022. március 11-én azzal szembesült, hogy a kihelyezett plakátok közül Tengelic község területén mindössze négy-öt plakát maradt meg, a Gindli utca környékén három oszlopon, a Rákóczi utcánál egy oszlopon, a Petőfi utcánál két oszlopon (úgy, hogy március 10-én még azok a helyükön voltak). Állítása szerint a többi plakátot ismeretlenek leszerelték és elvitték. Megjegyzi, hogy tulajdonosi hozzájárulás birtokában helyezte el a választási plakátokat, továbbá hivatkozott arra, hogy őt nem értesítette semmilyen hatóság, közszolgáltató, sem pedig a dolog tulajdonosa, hogy bármilyen oknál fogva le kellett szereltetniük a plakátokat, így feltételezése szerint azokat jogtalanul távolították el ismeretlenek. Utal arra, hogy a plakátok hollétéről semmilyen információval nem rendelkezik.
[5] Hivatkozik arra, hogy a kifogáshoz mellékelt fényképek alapján is megállapítható, hogy eredetileg hol helyezte el a plakátokat (és hogy már nincsenek ott). A plakátok olyan magasságban kerültek rögzítésre, amiket felszerelés (pl.: létra, gyorskötöző-vágó stb.) nélkül nem lehet elérni és eltávolítani. Az eltűnt plakátszámra tekintettel Beadványozó feltételezi, hogy összehangolt, szervezett tevékenység keretében vitték el azokat. Állítása szerint egyes plakáthelyein Horváth István, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek jelöltjének plakátjai kerültek az ő plakátjai helyére.
[6] Beadványozó utal arra, hogy kifogását a törvényes határidőn belül nyújtotta be.
[7] Kifejti továbbá, hogy a joggyakorlat alapján választási eljárási alapelvi sérelemre - mint jogszabálysértésre - akkor alapozható határozat, ha nincs olyan tételes rendelkezés, amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért [56/2008. (II. 15.) OVB határozat, 57/2008. (II. 15.) OVB határozat; Kvk.IV.37.468/2009/2. LB végzés]. Megjegyzi, hogy ha egy adott jogviszonyt tételes jogi rendelkezések szabályoznak, akkor nem lehet a jogvitát alapelvi rendelkezések alapján eldönteni, ilyenkor az alapelveknek a jogértelmezésnél van kiemelt szerepük. Arra is rámutat, hogy ha az adott tényállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, akkor önmagában az alapelvekre alapítottan is lehet döntést hozni, hiszen az alapelvek önállóan is normatartalommal bírnak, a törvényi alapelvek megsértése jogszabálysértésnek minősül (Kúria Kvk.III.37.799/2020/3.). Utal arra, hogy amennyiben a választási bizottság vagy bíróság a Ve. tételes rendelkezésének sérelmét állapítja meg, úgy a választási eljárási alapelv sérelmét nem kell megállapítani, mivel a tételes előírás sérelme magában foglalja az alapelvi sérelmet is.
[8] Álláspontja szerint az elkövető célja a jogszerűen kihelyezett választási plakátjai eltávolításával nyilvánvalóan az volt, hogy választási kampánya hatékonyságát törvénysértő módon csökkentse, esélyegyenlősége a választási eljárás folyamán sérüljön. Utal arra, hogy más jelölt plakátjainak eltávolítása közismerten jogellenes cselekedet, ami nem csupán a választás tisztasága ellen hat, hanem a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sérti, hiszen az elkövető kétségkívül tudta, illetve tudnia kellett azt, hogy amit tesz, az jogellenes.
[9] Ezek alapján Beadványozó kérte az OEVB-t, hogy kifogásának adjon helyt és a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján eljárva a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
[10] Az OEVB a 21/2022. (III. 17.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[11] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a kifogáshoz csatolt fényképek alapján annyi állapítható meg, hogy Tengelicen valóban kihelyezésre kerültek dr. Harangozó Tamás képviselőjelölt plakátjai, azonban az oszlopok térképi elhelyezésére vonatkozó információ, dokumentum nem állt az OEVB rendelkezésére.
[12] Az OEVB a becsatolt fényképfelvételek alapján nem látta megállapíthatónak, hogy a kifogásban megjelölt számú plakát kihelyezése Tengelicen az érintett helyeken valóban megtörtént-e. Rögzítette, hogy Beadványozó a kifogáshoz csatolt fényképeken megjelölte, de nem bizonyította, hogy eredetileg hol helyezte el a plakátokat.
[13] Az OEVB álláspontja szerint érdemi vizsgálatnak csak abban az esetben lenne helye, ha a kihelyezés, ill. az eltávolítás körülményei, azok megtörténte kétséget kizáróan beazonosíthatók és bizonyítottak lennének. Ennek hiányában a csatolt fényképek és a kifogásban foglalt állítások nem összevethetőek, a hivatkozott jogsértés érdemben nem vizsgálható.
[14] Fentiek alapján az OEVB megállapította, hogy a kifogás a csatolt mellékleteivel nem alkalmas az érdemi vizsgálat lefolytatására.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[15] Beadványozó 2022. március 20-án 13 óra 49 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 21/2022. (III. 17.) számú határozatával szemben.
[16] Álláspontja szerint az OEVB nem vizsgálta meg kellő alapossággal a bizonyítékként csatolt fényképfelvételeket, és ezzel megsértette a Ve. 43. § (1) bekezdésben foglalt tényállás tisztázási kötelezettségét.
[17] Meglátása szerint amennyiben az OEVB kellő körültekintéssel elemezte volna a kifogás mellékleteként csatolt felvételeket – figyelemmel a bizottság tagjainak helyismeretére is – akkor meg kellett volna állapítania, hogy azok a fotók, amelyeken Beadványozó plakátjai láthatóak, ugyanabban az utcában csak más szemszögből készültek, mint amin az üres oszlopok találhatóak.
[18] Beadványozó előadja, hogy Tengelic község központja (a községháza és a Rákóczi utca ezen része) a helyiek által jól ismert és azonosítható, és az OEVB tagjai által is nyilvánvalóan felismerhető. E körben hivatkozik arra, hogy a Ve. 43. § (4) bekezdése alapján a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani, továbbá, hogy a kifogásához csatolt egy dokumentumot, amin megjelölte azokat az utcákat és konkrét helyszíneket, oszlopokat, amikre korábban plakátjait kihelyezte, de azokat utóbb eltávolították.
[19] Megítélése szerint amennyiben az OEVB eleget tett volna a tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségének, akkor nem juthatott volna olyan következtetésre, hogy a csatolt képek és a kifogásban foglalt állítások nem összevethetőek, és ezért a jogsértés érdemben nem vizsgálható. Ebből következően a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának egyetlen Ve. 215. §-ban meghatározott esetköre sem állt fenn, ezért a Ve. 214. §-a és 297. § (1) bekezdés b) pontja alapján az OEVB-nek a kifogást érdemben el kellett volna bírálnia és az abban megfogalmazott kérelem szerint a Ve. 218. § (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kellett volna alkalmaznia. Beadványozó meglátása szerint az OEVB e törvényi kötelezettségének elmulasztásával a választás tisztaságának alapelvét [Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont] is megsértette, és nem tett eleget a Ve. 14. §-ában foglalt kötelességének.
[20] Fellebbezésében új bizonyítékként csatolta négy magányszemély írásbeli tanúnyilatkozatát, továbbá három fényképfelvételt, amelyen Tengelic, Rákóczi Ferenc utcában mobiltelefonnal készült, készítés dátumát is tartalmazó felvétel látható, amelyeket a kifogáshoz csatolt képekkel is összevetve megállapítható a plakátok eltávolítása.
[21] Mindezeken túlmenő a Ve. 225. § alapján új tényként Beadványozó előadja, hogy plakátjai eltulajdonítása miatt feljelentést tett, amely alapján a rendőrség eljárást indított.
[22] A kifogáshoz mellékelt és a jelen fellebbezéshez csatolt új bizonyítékok alapján kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, és a kifogást érdemben bírálja el, és az abban foglaltaknak helyt adva a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, b) pontja alapján a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
[23] Beadványozó érintettsége alátámasztására hivatkozik arra, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a Tolna Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága 2/2022. (II. 16.) OEVB határozata szerint jogerősen nyilvántartásba vett jelölt. A választási kampányeszközként szolgáló plakátjai eltulajdonítása Beadványozó és jelölő szervezetei számára anyagi kárt okozott, valamint a választási esélyeire is kihatott.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[24] A Nemzeti Választási Bizottság elfogadja Beadványozó érintettségére való hivatkozást.
[25] A Bizottság – figyelemmel a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú döntésére – osztja Beadványozó álláspontját a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti határidő megtartottsága tárgyában.
[26] A plakát elhelyezésével kapcsolatban a kifogás úgy fogalmaz, hogy „Tengelic községben mintegy 33 oszlopra kerültek fel a plakátok (oszloponként 2 db).” Ennek alátámasztására Beadványozó a fentiekben ismertetett pdf dokumentumot jelölte meg. A Bizottság megvizsgálta a hivatkozott, dátumot, aláírást és a készítő személyére vonatkozó adatot nélkülöző pdf dokumentumot, amely alapján az állapítható meg, hogy összességében Tengelicen harminchárom olyan plakáthely van, amelyen opcionálisan plakát elhelyezhető. A dokumentumban három fényképfelvétel is látható, azon fehér négyzettel megjelölve a lehetséges plakátelhelyezési helyek. A tárgyi pdf dokumentum nem alkalmas a kifogás azon állításának alátámasztására, hogy Tengelicen harminchárom helyen (oszlopon), oszloponként két plakát – a kihelyezési lehetőséget maximálisan kihasználva – valóban kihelyezésre került. A kifogás hivatkozott állítását nem igazolja, már csak azért sem, mert a fényképfelvételen látható növényzet nem a Beadványozó által hivatkozott plakátkihelyezési évszaknak (tél) megfelelő növekedési, fejlődési állapotban van. (lásd: fák lombkoronái sűrű, zöld; az egyéb fásszárú növények zölden burjánoznak, virágládában virágzó növény látható). Tárgyi ellentmondás feloldására Beadványozó további bizonyítékot nem csatolt.
[27] Beadványozó által a kifogáshoz csatolt három darab fényképfelvételből kettő megegyezik a fellebbezéshez is csatolt fényképfelvétellel, azzal, hogy a fellebbezéshez csatolt felvételeken a készítés helye és ideje is látható.
[28] A Kúria ítélkezési joggyakorlata szerint (Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3., Kvk.VI.39.231/2022/2.) a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket bizonyítsa.
[29] A Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a Bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kifogás alátámasztásául szolgáló bizonyítékot a kifogástevőnek kell szolgáltatnia.
[30] A Bizottság megvizsgálta a fényképfelvételeket és megállapítja, hogy az azokon látható természeti és épített műtárgyak – úgy mint a kerítés fedlapja, a háttérben kirajzolódó lakóház sziluettje – elhelyezkedése alapján csupán egy villanyoszlop tekintetében alkalmas Beadványozó kifogásának alátámasztására. Ez pedig a 7054 Tengelic, Rákóczi Ferenc u. 11. szám (Polgármesteri Hivatal elhelyezkedésére szolgáló épület) melletti ingatlan kapubejárója előtti villanyoszlop, ahonnan – a kerítésen belülről – a bizonyítékként csatolt fényképfelvételek is készültek, így a kifogás kizárólag ezen részben alapos.
[31] A Bizottság rögzíti azt is, hogy a Rákóczi Ferenc utcán kívül más helyszín vonatkozásában (úgy mint a Beadványozó által felhívott Petőfi S. utca vagy Gindli utca) Beadványozó fényképfelvételt nem csatolt.
[32] A Bizottság rávilágít, hogy ezen érvelést tovább erősíti Beadványozó fellebbezésében, amikor úgy fogalmaz, hogy „azok a fotók, amiken a plakátjaim láthatóak ugyanabban az utcában csak más szemszögből készültek, mint amin az üres oszlopok találhatóak. A 275220897_4916556468424338_8671090190226632292_n (004) nevű fájlban és a és 275276104_980362425940499_1643995706983355328_n (004) nevű fájlban található felvételek a Rákóczi utcában a községháza melletti épület udvarából kifelé fényképezve készültek. A 9BD1AC10-87D1-4419-9807-A6C56E1FD851 (004) nevű fájlban látható utóbb készült felvételen ugyancsak ez az utcarészlet látható a községháza mellől fényképezve. Ez utóbbin már nem láthatóak a plakátjaim.”
A 275276104_980362425940499_1643995706983355328_n.jpg fényképfelvételen kizárólag egy darab villanyoszlop látható, azon egymással szembefordított két plakáttal.
A 275220897_4916556468424338_8671090190226632292_n (004) nevű fájl alatt olyan fényképfelvétel látható, amely öt oszlopot ábrázol rajta Beadványozó plakátjaival.
A 9BD1AC10-87D1-4419-9807-A6C56E1FD851 (004) nevű fájl bal oldalán egy oszlop jól kivehető, míg a többi – távolban lévő – oszlopon a plakátok léte vagy azok hiánya részben a vegetáló növényzet takarása, részben a fényképfelvétel készítési szöge és a távolság miatt nem kivehető.
[33] A kifogásnak az az állítása, amely szerint Tengelicen összesen 33 oszlopra kerültek fel plakátok, amelyekből március 11-ére csupán négy-öt plakát maradt meg, fent kifejtettek alapján nem nyert bizonyítást, így ebben a tekintetben a kifogás elutasításának van helye.
[34] A becsatolt „tanúvallomások” szövege mind a négy esetben tartalmilag azonos. A nyilatkozatok vonatkozásában a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy azok megfogalmazása - „2022. március 8-án Tengelic területén sok Harangozó Tamást népszerűsító választási plakát volt látható, melyek március 11-re eltűntek és helyettük a Fidesz jelöltjének plakátja kerület fel több oszlopra” – konkrétumot, így a plakát kihelyezésének helyét nélkülöző, általános jellegük miatt, nem alkalmasak arra, hogy valamennyi villanyoszlop tekintetében a jogsértés megállapítható legyen.
[35] Mindezekre figyelemmel, a 275276104_980362425940499_1643995706983355328_n.jpg fényképfelvétel és a 275220897_4916556468424338_8671090190226632292_n (004) nevű fájl összevetése alapján a Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy ismeretlen személy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét megsértette azzal, hogy a 7054 Tengelic, Rákóczi Ferenc u. 11. szám (Polgármesteri Hivatal elhelyezkedésére szolgáló épület) melletti ingatlan kapubejárója előtti villanyoszlopon található, dr. Harangozó Tamás Attila népszerűsítését szolgáló plakátot eltávolította.
[36] Következő lépésként a Bizottság azt tette vizsgálata tárgyává, hogy valamennyi a Beadványozó által felhívott Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelvi jogsérelem kimerítésére alkalmas-e a Beadványozó által leírt cselekmény.
[37] A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelmét Beadványozó abban látta, hogy más jelölt plakátjainak eltávolítása közismerten jogellenes cselekedet, ami a választás tisztasága ellen hat.
[38] E körben a Bizottság rámutat a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésére, amely a következőképpen értelmezte ezen alapelv érvényesülését: „A választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlat ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.).”
[39] A Bizottság megállapítja, hogy a plakáteltávolítás célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása volt, nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem, így a Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét nem látta megalapozottnak.
[40] Beadványozó meglátása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti alapelvsérelem abban merül ki, hogy a jogszerűen kihelyezett választási plakátjok eltávolításával a jogsértő célja nyilvánvalóan az volt, hogy a Beadványozó választási kampányának hatékonyságát csökkentse.
[41] Az esélyegyenlőségi alapelv megsértésének elbírálása kapcsán a Bizottság figyelemmel volt a Kúria Kvk.V.37.565/2018/2. számú döntésére, amely [25] bekezdésében így fogalmaz: „E tárgykörben meghozott kúriai döntések (pl.: Kvk.III.37.328/2014/6., Kvk.III.37.305/2004/2., Kfv.II.39.090/2008/3., Kvk.IV.37.115/2008/2., Kvk.II.37.121/2008/2.) közül a Kúria kiemeli a Kvk.IV.37.360/2014/2. számú eseti döntést, amely szerint: „A Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja lényegében a pártok esélyegyenlőségének a követelményét rögzíti a választási eljárás során. A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében. Ez a követelmény az önkormányzatokra is irányadó, azaz az önkormányzat - mint közhatalommal bíró szervezet - nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. Ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja, nem nivellálhat, de a különbségek növelése irányába sem hathat.”
[42] A Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőségének érvényesítése elsősorban az állami, illetve az önkormányzati szervekre vonatkozik oly módon, hogy tartózkodniuk kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzanak. Ezen alapelv sérelmére való hivatkozás Beadványozó részéről akkor foghatott volna helyt, ha például azt bizonyítja, hogy a plakát elhelyezésére alkalmas dolog tulajdonosa, vagy vagyonkezelője valamely jelöltet, vagy jelölő szervezetet akként privilegizálja, hogy másnak megjelenési lehetőséget nem biztosít. A plakát jogellenes eltávolításának kontextusában a Bizottság megítélése szerint az esélyegyenlőségi alapelv nem sérül, hiszen plakátot elhelyezni, leszámítva a Ve. 144. § (4)-(7) bekezdéseiben foglalt kivételeket, a Ve. 144. § (3) bekezdése alapján választási kampányidőszakban korlátozás nélkül lehet.
[43] A Kúria a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvet a Kvk.I.37.572/2019/2. számú döntésének [24] pontjában így értelmezte: „A Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti, a választási eljárásban érvényre juttatandó jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvvel szemben támasztott követelményeket a Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzés [33] pontja a következőképpen foglalta össze: A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül (Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3.).”
[44] Fentiek alapján a Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi sérelmét megalapozottnak látja.
[45] Végezetül a Bizottság megjegyzi: a fellebbezésben felhozott azon új tény, miszerint Beadványozó rendőrségi feljelentést tett a plakátok eltávolítása miatt, a választási ügy elbírálása szempontjából nem releváns.
[46] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján, a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[47] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjain, a 209. § (2) bekezdésén, 221. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 23.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke