A Nemzeti Választási Bizottság
194/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna (a továbbiakban: Kifogástevő) képviselőjelölt által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy dr. Poprádi Zsolt, mint Pest Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság elnöke megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint az e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Poprádi Zsoltot eltiltja a további jogsértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. március 20. napján 10 óra 14 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), arra való hivatkozással, hogy dr. Poprádi Zsolt, az OEVB elnöke megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának, a c) pont szerinti esélyegyenlőség, továbbá az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
[2] Az OEVB elnöke – figyelemmel a 4/2022. (I. 31.) számú OEVB határozatra – 2022. március 20. napján a beérkezett kifogást, a Ve. 213. § (1) bekezdésére való hivatkozással áttette azt elbírálás végett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[3] Kifogástevő előadta, hogy dr. Poprádi Zsolt 2022. március 17. napján 23 óra 23 perckor; majd 2022. március 18-án 2 óra 42 perckor olyan tartalmú Facebook bejegyzéseket tett közzé, illetve osztott meg, amelyek alkalmasak az OEVB függetlenségének és pártatlanságának aláásására.
[4] Kifogástevő hivatkozott a Ve. 14. § (1) bekezdésére, amely jogszabályhely kimondja, hogy a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
[5] Kifogástevő felhívta az Alkotmánybíróság 59/2003. (XI.26.) számú határozatát, amelyben a testület - utalva a 917/B/1998. AB határozatra - rögzítette, hogy a választási bizottságok „[e]gyrészt a választópolgárok független, kizárólag a törvényeknek alárendelt szervei (társadalmi típusú szervek), másrészt hatóságok, amelyek mindenkire nézve jogot és kötelezettséget állapítanak meg tevékenységi körükben. Vegyes jellegű jogállását tekintve a választási bizottság leginkább közjogi feladatot ellátó társadalmi típusú szervezetnek tekinthető, amely megvalósítja a választások legitimációs funkcióját, törvényesnek vagy törvénytelennek nyilvánítja a választások eredményét.”
[6] Kifogástevő megítélése szerint a fenti követelmények azáltal sérülnek, hogy az OEVB elnöke nyilvánosan olyan magatartást tanúsít, amely szerint a választásban érdekelt valamely politikai erő mellett elköteleződött. Ezen magatartás pedig azt eredményezi, hogy a választópolgárok választás tisztaságába vetett bizalma csökken, továbbá a választási bizottság pártatlanságának és függetlenségének legalább látszólagos feladása arra vezethet, hogy a vélt vagy valós jogszabálysértések miatt a választópolgárok nem mernek a törvényesség helyreállításáért első helyen felelős szervhez fordulni beadványaikkal.
[7] Hivatkozott továbbá a 125/2016. számú NVB határozatra, amelyben a Bizottság a népszavazási kampány során elmarasztalta a Budapest 13. számú OEVB elnökét, a népszavazáson való részvételi felhívását. Rámutatott arra, hogy a Bizottság ebben az ügyben megállapította, hogy „(…) Abban olyan személyes, akár a választópolgári akarat befolyásolására is alkalmas megnyilvánulások vannak, amelyek nem egyeztethetők össze az OEVB és az annak elnöke tevékenységét meghatározó, a Ve. 14. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel.”
[8] Álláspontja szerint az OEVB elnöke tudatosan is megtéveszti a választókat, hiszen a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve a választási bizottság választott tagjára, a bizottságot a nyilvánosság előtt képviselni jogosult személyre semlegeségi kötelezettséget ró. Kifejtette továbbá, hogy véleménye szerint az OEVB elnökének is lehet politikai véleménye, amelynek választáson kívül, magánszemélyként hangot is adhat, azonban a jelen választási eljárásban tevékenysége és kommunikációja egyértelműen kihat az OEVB pártatlanságára, de legalábbis annak látszatára, amely szintén lényeges eleme a választások tisztaságába vetett bizalomnak.
[9] Mindezek alapján előadta, hogy az OEVB elnökének politikai tevékenysége sérti a független és pártatlan eljárás követelményeit, amely okán a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével összeférhetetlen. Továbbá azt is kihangsúlyozta, hogy az OEVB elnökének szóban forgó kifogásolt tevékenysége kihat az OEVB megítélésére is, amelyet ő jogosult képviselni, így tehát sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv is.
[10] Kifogástevő hivatkozott a 2022. március 8-án benyújtott kifogására is, amelyben kifejtette, hogy dr. Poprádi Zsolt összesen 6 alkalommal olyan tartalmú Facebook bejegyzéseket tett közzé, illetőleg osztott meg, amelyek alkalmasak az OEVB függetlenségének és pártatlanságának aláásására. Mindezek alapján hivatkozott a Bizottság 164/2022. számú NVB határozatára, amelyben a Bizottság a korábbi általa kifogásolt tevékenységek tekintetében kimondta, hogy dr. Poprádi Zsolt a Pest Megye 03. számú OEVB elnöke megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket és eltiltotta a további jogszabálysértéstől.
[11] A felhívott NVB határozat tekintetében előadta, hogy jelen kifogásában jelzett Facebook bejegyzések és megosztások tekintetében is megállapítható, hogy azok nyilvánosak, bárki számára megtekinthetőek, azok az OEVB elnökének szubjektív álláspontját tükrözik és túlmutatnak az objektív jogi tényeken alapuló kommunikáción. Az OEVB elnökének kijelentése a választópolgári akarat befolyásolására alkalmas, amely nem egyeztethető össze az OEVB elnöki tisztséggel és a Ve. 14. § (1) bekezdés szerinti funkciójával.
[12] Álláspontja erősítéseként Kifogástevő hivatkozott a felhívott 164/2022. számú NVB határozatot helyben hagyó Kvk.VI.39.308/2022/5. számú kúriai végzésre.
[13] A fentiekben kifejtettek értelmében előadta, hogy dr. Poprádi Zsolt nagy nyilvánosság előtt ismételten politikai tartalmú bejegyzéseket tett közzé és osztott meg, így a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt követelmények csorbítása útján megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelveket. Előadta azt is, hogy dr. Poprádi Zsolt jogsértő tevékenysége folyamatos, a kifogáshoz mellékelt politikai tartalmú bejegyzések nyilvánosak és elérhetőek, amelyek azok tartalmuk miatt nem egyeztethetők össze az OEVB elnöki tisztséggel és a Ve. 14. § (1) bekezdés szerinti funkciójával.
[14] Mindezek alapján Kifogástevő arra kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, a d) pontja alapján – az ismételt jogszabálysértésre tekintettel – döntsön a bírság kiszabásáról, és a Ve. 219. § (1) bekezdésére figyelemmel kéri, hogy a jogsértővel szemben a legmagasabb bírásgot szabja ki.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. január 26-ai ülésén, 15/2022. (I. 26.) számú határozatával megválasztotta a Pest megyei 3. számú országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjait és póttagjait. A tagok között dr. Poprádi Zsolt szerepel.
[16] Az OEVB 2022. január 31. napján 16:00 órakor tartotta alakuló ülését, ahol a Bizottság 2/2022. (I. 31.) számú határozatával dr. Poprádi Zsoltot az OEVB elnökének megválasztotta.
[17] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[18] A Ve. 209. § (2) bekezdése alapján a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
[19] A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a jelen ügyben is irányadónak tekinti a Kifogástevő által is hivatkozott, 164/2022. NVB határozatban tett megállapításait, annál is inkább, mert az abban foglaltakat a határozat felülvizsgálata során a Kúria – a szintén említett – Kvk.VI.39.308/2022/5. végzésében megerősítette.
[21] A Ve. 14. § (1) bekezdés és (2) bekezdése c) pontja értelmében a választási bizottságok – így az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság is – a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság rávilágít, hogy a választási bizottságok függetlenségét és pártatlanságát, az annak jogállását egyedüliként szabályozó Ve. több oldalról biztosítani kívánja. Ilyen elemként említhető többek között a választási bizottság választott tagjainak megválasztási módja, a választott tagok esetén a megbízatásuk akár ciklus(ok)on átívelő időtartama, a választott tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, továbbá a bizottsági ülések nyilvánossága.
[23] A választott tagok tevékenységével kapcsolatban a bizalom alapja az, hogy személyükben függetlenek és képviseleti szervek (Országgyűlés, Önkormányzat) választja őket.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint jogszabály által nem kizárt, hogy a választási szervek, így a választási bizottságok a választási kampányidőszakban a választási eljárással kapcsolatos, a választópolgárok joggyakorlását közvetlenül érintő, szakszerű, objektív tájékoztatást adjanak. Fontos azonban, hogy e tevékenységük során a választási bizottságok ne törjék át, ne lépjék túl a Ve. 14. §-ában megfogalmazott legfontosabb követelményt, azaz a függetlenségüket és pártatlanságukat nem adhatják fel.
[25] A kifogás alapján megállapítható, hogy Kifogástevő abban látja a választási eljárásra vonatkozó – a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt – alapelveknek a megsértését, hogy jelen választási eljárásban dr. Poprádi Zsolt a Pest Megye 03. számú OEVB elnöke olyan bejegyzéseket tett közzé és osztott meg Facebook oldalán, amelyek azok tartalmuk miatt alkalmasak az OEVB függetlenségének és pártatlanságának aláásására.
[26] Mindezek bizonyítására a kifogásában megjelölte a kifogásolt Facebook bejegyzések elérhetőségének linkjét, illetve az azokról készült képernyőfotókat a kifogásába beillesztette. A Bizottság megvizsgálta a Kifogástevő által bizonyítékként becsatolt bejegyzéseket Az első kifogásolt bejegyzést dr. Poprádi Zsolt a 444.hu internetes sajtótermék általa megosztott, „A mariupoli kórház orvosa megmutatta, hogyan sorakoznak a halottak a pincében” című cikkéhez fűzte,” a következő tartalommal: „Nagyon fontos, hogy Vlagyimirovics Putyin nevű háborús bűnös és tömeggyilkos úr, nehogy megorroljon Magyarországra és még fontosabb, hogy megőrizzük a rezsicsökkentés vívmányait..”. A második, kifogásolt bejegyzést pedig Németh Zsolt – a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőjének Facebookon közzétett, „Ruszkik haza! Legyen béke” szövegű – posztjának általa történt megosztásához fűzte, a következő tartalommal: „Juj, jáj és huj… Kezdem félteni Németh Zsoltot. Egyébként: nagy elismerés. Tényleg jobb későn…”.
[27] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az ismertetett bejegyzések tartalmuknál fogva nem minősülnek objektív tájékoztatásnak, azok egyértelműen az OEVB elnökének szubjektív álláspontját, értékítéletét tükrözik, ennélfogva túlmutatnak az alapjog (választójog) gyakorlásáról szóló alkotmányos rendelkezés objektív, jogi tényekre alapuló kommunikációján. A nyilvános, bárki számára megtekinthető bejegyzésekben, megosztásokban olyan egyéni értékítéleten alapuló, a választópolgári akarat befolyásolására alkalmas, napi aktuálpolitikával átszőtt kijelentések, megállapítások vannak az OEVB elnöke részéről, amelyek semmilyen körülmények között nem egyeztethetőek össze az OEVB elnöki tisztséggel és a választási bizottság Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti funkciójával.
[28] A választási bizottságok összetételükben és jogállásuknál fogva is garantálják a választási eljárás alapelveinek érvényesülését, kiemelten a pártatlanságot és a függetlenséget. A választási eljárás tisztaságának garanciáit a Ve. a választási bizottságok vonatkozásában több rendelkezéssel is biztosítja, ilyen a választási bizottságok létrehozásának módja, a személyi összetétele, az összeférhetetlenségi szabályok, a működésének rendje. Létszámukat a Ve. határozza meg, elnökét, elnökhelyettesét a bizottság a választott tagok közül választja. {Kvk.VI.39.308/2022/5. számú végzés, Indokolás [29]}.
[29] A választási bizottság valamennyi tagjának jogai és kötelezettségei (a tiszteletdíj kivételével) azonosak. „A választott tagok tevékenységével kapcsolatban a bizalom alapja az, hogy személyükben függetlenek és képviseleti szervek (Országgyűlés, önkormányzat) választják őket. A delegált tagok esetében a bizalmi elv a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt részéről érvényesül: a delegáló biztos lehet abban, hogy a delegált a legnagyobb gondossággal jár el a bizottságban.” [917/B/1998. AB határozat].
[30] A Ve. a választási bizottság elnökére vonatkozó szabályokat is meghatározza a 39. §-ában, amely értelmében a választási bizottság a választott tagjai közül alakuló ülésén választja meg az elnököt és az elnökhelyettest. Az elnök a tagokhoz képest többletjogosultsággal rendelkezik, így a Ve. 39. § (2) bekezdése alapján képviseli a választási bizottságot, valamint a 45. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében a választási bizottság döntésénél szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Mindezek egyértelműen feltételezik az elnök pártatlanságát és függetlenségét.
[31] A Ve. szabályrendszerében a választási bizottsággal, a bizottság tagjaival, kiemelten a választott tagokkal, valamint a bizottság választott tagjai közül megválasztott elnökkel szemben elvárás a pártatlanság és a függetlenség, mely a választási eljárás törvényességének fontos garanciája. {Kvk.VI.39.308/2022/5. számú végzés [33]}.
[32] Mindezek alapján a bizottság elnökének magánszemélykénti megnyilvánulása jelen esetben nem választható el az OEVB elnöki szerepvállalásától, mivel a választási bizottság elnökeként közmegbízatást tölt be, közhivatalt visel, amely tisztség közhatalommal rendelkezik, másokra kötelező jogi erővel bíró döntési jogosultsága van és a választási bizottság választott tagjaként, illetőleg a választott tagok közül választott elnökként pedig a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt pártatlanság, függetlenség követelményének meg kell felelnie.
[33] A Kúria már többször hivatkozott döntése alapján a Bizottság rögzíti, „hogy véleménynyilvánítás szabadsága a választási bizottság választott tagjainak alapjoga, azt csak törvény korlátozhatja. A Ve. azzal, hogy az OEVB elnökének párton kívüliségét, függetlenségét, pártatlanságát előírja, törvényi szinten korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. A Kúria megítélése szerint a kérelmezőnek a véleménynyilvánítás szabadságát úgy kell gyakorolnia, hogy az megfeleljen a választott tisztségére vonatkozó törvényi követelményeknek, melyeknek megtartása a kérelmező véleménynyilvánítási joga szükséges mértékű korlátozását nem haladja meg.” {Kvk.VI.39.308/2022/5. számú végzés, Indokolás [44], [45]}.
[34] A fentiekben kifejtett érvrendszer alapján a Bizottság megállapítja, hogy dr. Poprádi Zsolt azon magatartása, hogy nagy nyilvánosság előtt, kifejezetten politikai tartalmú bejegyzéseket tett közzé és osztott meg, a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt követelmények csorbítása útján megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelveket. A Nemzeti Választási Bizottság dr. Poprádi Zsoltot a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján eltiltja a további jogsértéstől.
[35] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Kifogástevő kifogásában a Ve. 219. § (1) bekezdése alapján bírság kiszabását is kérte. A Nemzeti Választási Bizottság bírság kiszabására nem látott lehetőséget, annak ellenére sem, hogy a határozatban felhívott 164/2022. számú NVB határozatában korábban – hasonló tényállás alapján – dr. Poprádi Zsolt terhére jogsértést állapított meg. Ugyanis, ahogy jelen határozat indokolása is utal rá, az említett határozattal szemben nevezett személy felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amit a Kúria 2022. március 18-án bírált el, tehát az ezen a napon vált jogerőssé. A Kúria tájékoztatása szerint a végzést március 18-án 14:34-kor kézbesítették nevezett személy jogi képviselője részére.
[36] A kifogás és a csatolt bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a kifogásolt bejegyzéseket nevezett személy 2022. március 17. napján 23 óra 23 perckor; illetve 2022. március 18-án 2 óra 42 perckor tette, tehát olyan időpontokban, amikor még a 164/2022. NVB határozatban írt kötelezés nem emelkedett jogerőre. Mindezt figyelembe véve a Nemzeti Választási Bizottság bírság kiszabására nem látott lehetőséget.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[37] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, 14. § (1) bekezdésén, (2) bekezdés c) pontján, a 40. § (2) bekezdésén, a 45. § (1) és (3) bekezdésén, 213. §-án, 218. §-án, 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 23.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke