188/2022. NVB határozat - a Cz. B. M. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

188/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Cz. B. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1] Beadványozó 2022. március 18-án 15 óra 34 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) arra való hivatkozással, hogy Dombi János, Hajdú-Bihar Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság megbízott tagja (a továbbiakban: OEVB megbízott tagja) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása, a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, továbbá az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.

[2] Beadványozó a kifogásban rögzíti, hogy a Ve. 14. § (1) bekezdése alapján a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvényeknek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

[3] Beadványozó hivatkozik az NVB 168/2022. számú határozatára, amelyben az NVB a Kúria Kvk.IV.37.530/2014/3. számú végzésében foglaltakat tartotta irányadónak. Kiemeli, hogy az NVB a fent hivatkozott határozatában rámutatott arra, hogy a választási bizottságok megbízott tagjai a választási bizottságok feladatainak közös ellátásában vesznek részt és nem a pártok választási versengésében. Beadványozó az NVB ugyanezen határozatából idézve kiemeli a kifogásában továbbá azt is, hogy a választási bizottság megbízott tagjának attól az időponttól, hogy a bizottság teljes jogú tagjává vált, függetlenítenie kell magát a jelöltek és a jelölő szervezetek választási kampányban folytatott versengésétől és a Ve. szerinti szakmai és jogvédő feladatát kell ellátnia. Az OEVB tevékenysége a megbízott tagok oldaláról nézve nem a kampánytevékenység kifejtésének a színtere, hanem épp ellenkezőleg, az a választási alapelvek minél szélesebb körű érvényesülését kívánja biztosítani, a képviseleti jog biztosítása által.

[4] Beadványozó véleménye szerint a fenti követelmények sérülése valósul meg azáltal, hogy Dombi János Hajdú-Bihar Megye 01. számú OEVB megbízott tagja 2022. március 14-én, 2022. március 15-én, 2022. március 16-án, 2022. március 17-én olyan tartalmú Facebook bejegyzéseket osztott meg, amelyek alkalmasak az OEVB függetlenségének és pártatlanságának aláásására, amelyek nem egyeztethetőek össze az OEVB tagi tisztséggel, ezzel pedig megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvet.

[5] Rögzíti a kifogásában, hogy Dombi János ellenzéki politikusok bejegyzéseit osztja meg. Álláspontja szerint a megosztott bejegyzésekkel azt a magatartást tanúsítja, amely szerint nyilvánvaló az elkötelezettsége a választásban érintett egyik politikai erő mellett, amely a választás tisztaságába vetett választópolgári bizalom csökkenését eredményezi. Az OEVB tag ebbéli magatartása pedig megvalósítja a Ve. (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti alapelvek sérelmét.

[6] Beadványozó kiemeli, hogy Dombi János Facebook profilján naponta több mint tíz megosztás található, amelyek véleménye szerint kizárólag politikai tartalmúak és a napi aktuálpolitikára reagálnak.

[7] Kifogásához Beadványozó 8 Facebook képernyőfotót csatolt bizonyítékként, amelyek meglátása szerint a kormánypártok politikáját, a miniszterelnököt kritizálják, illetve a kormánypárt elleni szavazásra buzdítanak (3., 4., 5., 8. számú képernyőfotó és link). Az 1., 2. és 6. számú képernyőfotók és linkek en elérhető tartalmak véleménye szerint az ellenzéki pártok tevékenységét propagálják és méltatják, míg a 7. számú képernyőfotó és link szerinti tartalom érvénytelen szavazásra buzdítja a választópolgárokat. Kifogásában rögzíti, hogy ezek a megosztások folyamatosan elérhetőek, a csatolt képernyőfotók és letöltések időpontját 2022. március 17-ei nappal jelölte meg.

[8] Véleménye szerint ezek a megosztások olyan cselekmények, amelyek a választói akarat befolyásolására is alkalmasak és ezek a tevékenységek meglátása szerint kimerítik a Ve. 141. § szerinti kampánytevékenység fogalmát. 

[9] Beadványozó álláspontja szerint Dombi János a nagy nyilvánosság előtt a Facebook profilján keresztül megosztott kifejezetten politikai tartalmaival megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása, a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, továbbá az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.

[10] Fentiekre tekintettel Beadványozó kérte, hogy az NVB a kifogásnak adjon helyt, azaz a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és a b) pontjának megfelelően a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[11] Dombi Jánost Hajdú-Bihar Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságába a Demokratikus Koalíció, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, LMP – Magyarország Zöld Pártja és Párbeszéd Magyarországért Párt, mint a választókerületben közös egyéni jelöltet állító jelölő szervezetek bízták meg 2022. február 22. napján.

[12] Dombi János a Ve. 37. § (1) bekezdés alapján 2022. február 24. napján esküt-vagy fogadalmat tett, amelyből kifolyólag ezen naptól kezdve a Ve. 37. § (6) bekezdése alapján gyakorolhatja bizottsági tagsággal járó jogait és kötelességeit.

[13] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[14] A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

[15] A kifogás alapján megállapítható, hogy Beadványozó abban látja a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása, a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, továbbá az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek megsértését, hogy Dombi János, az OEVB megbízott tagja, a Facebook profilján keresztül a nagy nyilvánosság előtt kifejezetten politikai tartalmú bejegyzéseket osztott meg.

[16] A Ve. 209. § (2) bekezdése alapján a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

[17] A kifogásban megjelölt Facebook bejegyzések a kifogás benyújtásának napján is elérhetőek voltak, ezért az NVB a kifogást határidőben benyújtottnak tekinti.

[18] A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a kifogásban hivatkozott 168/2022. számú határozatát, amely tárgyi üggyel lényegében megegyező tényállás alapján született, a Kúria 2022. március 18. napján a Kvk.VI.39.309/2022/5. számú végzésében megváltoztatta.  Erre tekintettel a Bizottság jelen ügyben a kifogás elbírálásakor immáron a Kúria e döntését tekinti irányadónak.

[19] A Kúria Kvk.VI.39.309/2022/5. számú végzésében rögzíti, hogy a Ve. 14. § (1) bekezdése szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A Ve. 16. §-a alapján a választási bizottság választott és megbízott tagokból áll. Továbbá idézi a Ve. 19. § (1) bekezdését is, amely kimondja, hogy a választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei - a 41. § (3) bekezdésében és a 45. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - azonosak.

[20] A Kúria hangsúlyozza végzésében, hogy a választási bizottságok olyan testületi szervek, amelynek tagjai részben választással, részben jelölő szervezetek, illetve független jelöltek általi megbízással nyerik el a tisztségüket; ez alapján a választási bizottság tagjai között a Ve. számos különbséget tesz. Így például a választott tag nem lehet párt tagja, valamint egyéni választókerületben jelöltet állító szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója, míg a delegált tag esetében ilyen megkötés nincs. További különbségként megemlíti, hogy a választott tagot tiszteletdíj illeti meg, míg a delegált tagot főszabály szerint nem, illetve a választott tag megbízatása nem szűnik meg az adott választás eredményének jogerőssé válásával.

[21] A Kúria a végzésében hangsúlyozza, hogy a szabályozásból látható, hogy a választási bizottságok vegyes összetételben működnek a választási időszakban. „A választott tagok a szakmaiságot, a megbízott tagok a jelölt, illetve a jelölő szervezet érdekeit képviselik.” {Kúria Kvk.VI.39.309/2022/5. számú végzés, Indokolás [39]}

[22] A Kúria hivatkozik az Alkotmánybíróság „917/B/1998 (III. 2.) határozatára” (pontosabban a 917/B/1998. AB határozat III. 2. pontjára) is, melyben az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a delegált tagok általában versengő szervezetek képviselői is egyben. A választott tagok tevékenységével kapcsolatban a bizalom alapja az, hogy személyükben függetlenek és képviseleti szervek választják őket. A delegált tagok esetében a bizalmi elv a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt részéről érvényesül: a delegáló biztos lehet abban, hogy a delegált a legnagyobb gondossággal jár el a bizottságban {Kúria Kvk.VI.39.309/2022/5. számú végzés, Indokolás [40]}.

[23] A Kúria végzésében kimondja továbbá azt is, hogy a Ve. a választási bizottság tagjaival szemben előírt követelményeket a választási bizottság közjogi feladataival összefüggésben határozza meg, ezért e szabályokat kiterjesztően, a választási bizottság tagjainak a választási bizottsági munkával össze nem függő magatartására, tevékenységére vonatkoztatni nem lehet {Indokolás [42]}.

[24] A Kúria hivatkozik az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítás szabadságára. Továbbá utal az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében megfogalmazott, az alapvető jogok korlátozásának szabályaira is, valamint arra, hogy „A szabad véleménynyilvánításhoz való jog alapjog. Nem korlátozhatatlan, de mindenképpen azzal jár, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. A vélemény szabadságával szemben mérlegelendő korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely intézmény közvetítésével véd, s a legkisebb, ha csupán valamely elvont érték önmagában a tárgya. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték és igazságtartalmára tekintet nélkül védi”, etekintetben hivatkozva az Alkotmánybíróság – az Alaptörvény Záró és Vegyes rendelkezések 5. pontja alapján már hatályát vesztett – 30/1992. (V. 26.) AB határozatára.

[25] A Kúria álláspontja szerint „a delegált tag véleménynyilvánításhoz való jogát a jogalkotó – a szükséges mértékben, arányosan – korlátozhatja. A Ve. azonban ilyen korlátozást nem tartalmaz.” {Indokolás [49]}

[26] A Kúria végzésének indokolása kimondja, hogy Amennyiben egy közjogi tisztség betöltéséhez, egy közhivatal viseléséhez a törvény azt a következményt kívánja fűzni, hogy az illető egyáltalán nem folytathat politikai tevékenységet, nem formálhat szabadon politikai véleményt, akkor erről kifejezetten és egyértelműen rendelkeznie kell, azt a jogalkalmazó szerv – a saját maga által végzett szükségesség-arányosság teszt eredménye alapján, jogértelmezéssel – nem pótolhatja. Ha ilyen megkötést a jogalkotó nem tesz, akkor ilyen feltétel nincs a delegált tagokkal szemben.” {Indokolás [50]}

[27] A Kúria végzésében rögzíti továbbá, hogy „a delegált tag nyíltan, nyilvánvalóan erősen kötődik az őt delegáló jelölthöz, jelölő szervezethez, aki általában maga is tagja valamely versengő pártnak. A delegált tag személyében nem kell, hogy független legyen.” {Indokolás [52]} „Mivel a Ve. 14. § (1) bekezdése csak a választási bizottság tevékenységével kapcsolatban írja elő a függetlenség követelményét, ezért a választási bizottság delegált tagjaitól is kizárólag e közjogi tisztsége ellátásával összefüggésben kérhető számon a pártatlanság, függetlenség.” {Indokolás [53]}

[28] Jelen ügyben is megállapítható, hogy az OEVB tagjának sérelmezett bejegyzései Dombi János mint magánszemély személyes Facebook oldalán jelentek meg, azok sehogy sem hozhatók összefüggésbe sem a választási bizottság munkájával, sem hivatalos, közjogi tisztségével. Azon Dombi János választási bizottsági tagságára utalás nincs, e tény a kérelmezőről nem köztudomású.

[29] Dombi János a nagy nyilvánosság előtt, kifejezetten politikai tartalmú bejegyzések közzétételével és megosztásával nem a választási bizottsági tagságából fakadó tevékenységet végzett, ezért magatartásával a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat sem sérthette meg. Ebből következően tevékenysége a terhére rótt alapelvi rendelkezésekbe sem ütközhetett.

[30] Fentiekből kifolyólag a Beadványozó kifogását az NVB - a Kúria Kvk.VI.39.309/2022/5.   sz. végzésére tekintettel - a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[31] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, 208. §-án, 209. § (2) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdésén, a 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 21.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke