185/2022. NVB határozat - a Magyar RTL Televízió Zrt. által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

185/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Párbeszéd Magyarországért Párt és az LMP – Magyarország Zöld Pártja megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy országos népszavazási politikai reklámként olyan politikai reklám közzétételét kérte Beadványozótól, amely tartalmában az országgyűlési képviselők választásához kapcsolódik.

A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőket eltiltja a további jogsértéstől.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Magyar Szocialista Párt vonatkozásában érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1] Beadványozó 2022. március 17-én 22:15-kor kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 151. §-a és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 79. § (4) bekezdése alapján a Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: MSZP), a Demokratikus Koalíció (a továbbiakban: DK), a Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: Jobbik), a Párbeszéd Magyarországért Párt (a továbbiakban: Párbeszéd) és az LMP – Magyarország Zöld Pártja (a továbbiakban: LMP) jogszabálysértő tevékenysége miatt.

[2] Kifogásában előadta, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán és az azzal közös eljárásban bonyolított országos népszavazáson is bejelentette a Nemzeti Választási Bizottság felé, hogy az arra jogosultak részére biztosítja politikai reklám közzétételét. Az NVB az egyes jogosultaknak járó időtartamot a népszavazást illetően az 54/2022. számú határozatában, az országgyűlési választást illetően a 126/2022. számú határozatában állapította meg.

[3] Beadványozó rögzítette, hogy az országos népszavazás és az országgyűlési képviselők általános választása kapcsán is befogadja az arra jogosultaktól a politikai reklámokat. A politikai reklámfilmek megrendelésekor azonban a reklámozó köteles megjelölni, hogy a népszavazás, vagy az országgyűlési választás kapcsán rendeli meg a megküldött reklám közzétételét. Beadványozó külön figyelemfelhívással, elkülönítetten teszi közzé a népszavazási, valamint választási politikai reklámokat.

[4] A Ve. 209. § (2) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a

  • a Párbeszéd 2022. március 8-án juttatta el részére a reklámfilmjét, amely 2022. március 11. és 20. között kerül sugárzásra, minden nap, mindhárom idősávban,
  • az LMP 2022. március 1-jén juttatta el részére reklámfilmjét és az 2022. március 12. és 23. között kerül sugárzásra minden nap, mindhárom idősávban,
  • a Jobbik 2022. március 1-jén juttatta el részére a reklámfilmet, amely 2022. március 21. és április 2. között kerül sugárzásra minden nap, mindhárom idősávban,
  • a DK 2022. március 2-án juttatta el részére a reklámfilmet, amely 2022. március 24. és április 2. között kerül sugárzásra minden nap, mindhárom idősávban.

[5] Beadványozó álláspontja szerint az MSZP, a DK, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP a népszavazáshoz kapcsolódó politikai reklámként az országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai reklám közzétételét rendelte meg Beadványozótól a népszavazáshoz kapcsolódó politikai reklámok részére fenntartott időkeret terhére.

[6] Beadványozó kifogásában idézte a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 32. § (3) bekezdését, amely szerint a politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.

[7] A hivatkozott jogszabályi rendelkezésre tekintettel Beadványozó rögzítette, hogy eleget tesz törvényi kötelezettségének és közzéteszi a jogosultak által népszavazáshoz kapcsolódó politikai reklámként megjelölt és megrendelt, de tartalmában, üzenetében elsődlegesen az országgyűlési képviselők általános választásához kapcsolódó politikai reklámokat. Álláspontja szerint azonban az MSZP, a DK, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP eljárása sértheti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjátban foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.

[8] A kifogás mellékleteként csatolásra került a dr. Gonda Gáspár eljárási jogosultságát igazoló, Beadványozó vezető tisztségviselőitől származó meghatalmazás, a DK, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP reklámfilmje, a négy pártnak a reklámfilmek közzétételéről szóló megrendelője, és azok mellékleteként a „Videókísérő lap” elnevezésű dokumentum.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[9] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az országos népszavazási eljárásban a Ve. Általános részének rendelkezéseit az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[10] Beadványozó kifogásának tárgya, hogy az MSZP, a DK, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP az Nsztv. 69. § (1) bekezdésében foglalt, a politikai reklám közzétételére vonatkozó jogukat az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvi rendelkezést megsértve gyakorolják.

[11] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a kifogáshoz bizonyítékként 4 videofájl és 4 politikai reklám megrendeléséről szóló dokumentum és ún. „videókisérő lap” került csatolásra. A videofájlok elnevezésük alapján a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik és a DK népszavazási politikai reklámjait tartalmazzák, a dokumentumok is e szervek részéről való közzététel megrendelését támasztják alá.

[12] Bár a kifogás említi az MSZP-t is, ezzel kapcsolatban a kifogás nem tartalmaz bizonyítékot, így a politikai reklám videofájlját és az annak közzétételéről szóló megrendelőt sem. A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kifogás kötelező tartalmi eleme a jogsértés bizonyítéka. A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat. Figyelemmel arra, hogy a kifogás állítja az MSZP részéről a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértését, azonban ezen állítást alátámasztó bizonyítékot nem csatolt, ezért a Bizottság a kifogást az MSZP jogsértése tekintetében, a Ve. 215. § c) pontja alapján, érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

[13] A továbbiakban a Bizottság a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik és a DK kifogásban nevesített jogsértő magatartásának vizsgálatát végezte el. A Bizottság a jogorvoslati kérelem benyújtása határidőjének megtartottságával kapcsolatban elfogadta Beadványozónak a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti folyamatos jogsértésre alapított érvelését. A Párbeszéd és az LMP tekintetében a becsatolt bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a kifogás benyújtása idején is folyik a sérelmezett politikai reklámok közzététele, így e tekintetben kifogás benyújtása határidőben történt. A Jobbik és a DK esetében, ahol a közzététel 2022. március 21-én és 24-én kezdődik, szintén megtartott a jogorvoslati határidő. Ennek oka az, hogy az Nsztv. 1. § (1) bekezdése és a Ve. 147/F. § (1) bekezdése alapján Beadványozó által alkalmazandó 147/A. § (6) bekezdése miatt –, mivel bizonyított, hogy e két párt benyújtotta politikai reklámja közzétételére vonatkozó megrendelését Beadványozó felé, – a kifogás benyújtásának időpontjában is fennálló kötelezettsége van Beadványozónak a Jobbik és a DK politikai reklámjai közzétételére.

[14] Jelen ügy szempontjából fontos körülmény az, hogy 2022. április 3-án az országgyűlési képviselők általános választásának napján a Kormány által kezdeményezett négy kérdésben országos népszavazás megtartására is sor kerül. Az Nsztv. 65. § (2) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők általános választása és az azzal azonos napon tartott országos népszavazás úgynevezett közös eljárásban kerül lebonyolításra.

[15] A közös eljárásról a Ve. is rendelkezik, annak 1/A. §-a egyfajta definíciót határoz meg, míg a Ve. 110. §-ának, 115. §-ának, 250. §-ának, 257. §-ának a módosítása –, e jogszabályi rendelkezéseket Ve.-be beiktató, az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) törvényjavaslatához fűzött indokolás szerint – megteremti annak gyakorlati-technikai feltételeit, hogy az országgyűlési választással azonos napon megtartható legyen az országos népszavazás is. A hivatkozott és 2021. november 20-tól hatályos rendelkezések arra vonatkoznak, hogy pl. a választópolgár a szavazóköri névjegyzéki kérelme és átjelentkezési kérelme közös eljárás esetén egyaránt vonatkozzon az országgyűlési képviselők választására és a népszavazásra is, a választási iroda közös értesítővel értesíti a választópolgárt a szavazóköri névjegyzékbe vételről, stb. A módosítás a Ve. VIII. A választási kampány című fejezetének rendelkezéseit nem módosította.

[16] A Ve. fentiekben hivatkozott módosítása elsődlegesen a választópolgárok joggyakorlását érintette, lényegében az adminisztratív terhek csökkentése és az alkotmányos jog gyakorlásának elősegítése érdekében biztosítja azt, hogy közös eljárás esetén a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem hatálya külön jelzés nélkül terjedjen ki az országgyűlési választásra és az országos népszavazásra is.

[17] A Módtv. az Nsztv.-t is módosította, ugyanazon cél elérése érdekében, mint ami a Ve. módosítás alapjául is szolgált, vagyis, hogy a jogalkotó biztosítsa a gyakorlati-technikai feltételeit annak, hogy az országgyűlési választással azonos napon megtartható legyen az országos népszavazás is. A Módtv. az Nsztv. V. Fejezet 3. címe szerinti A népszavazási kampány-ra vonatkozó rendelkezéseket nem érintette.

[18] A fentiekből tehát levonható az a következtetés, hogy ahol a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy az országgyűlési képviselők választásához és az országos népszavazáshoz egyaránt kapcsolódó jog közösen gyakorolható és nincs jelentősége annak, hogy az arra jogosult a joggyakorlással csak a választás vagy a csak a népszavazás jogcímén kíván élni, ott megteremtette annak leehetőségét, hogy ez a joggyakorlás közösen történjen. Ebből viszont az is következik, hogy ahol ilyen rendelkezést nem tett a jogalkotó, ott a jogosultak a választáshoz és a népszavazáshoz kapcsolódó jogukat, külön-külön az adott eljáráshoz kapcsolódóan gyakorolhatják.

[19] Ilyen jogosultságnak számít a politikai reklám közzétételének joga. Az országgyűlési képviselők választásán ez a jog a Ve. 147. § (1) bekezdése alapján a választáson jelöltet és listát állító jelölő szervezeteket és a független jelölteket illeti meg.

[20] Az országos népszavazáson azonban a jelölt és jelölő szervezet kategória nem értelmezhető, éppen ezért nevesíti az Nsztv. 69. § (1) bekezdése, hogy ezen eljárás keretében ez a jog kizárólag a népszavazás szervezőjét, illetve a 66/A. § alapján a kezdeményezőjét, valamint az országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártokat illeti meg.

[21] Megállapítható tehát, hogy a közös eljárás ellenére, a két eljárás sajátosságai okán a politikai reklám közzétételére jogosult alanyi kör nem egyezik meg.

[22] Nem mutat azonosságot a politikai reklám tartalma sem. A választáson a Ve. 146. § a) pontja szerinti definíció alapján az a jelölő szervezet és a független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám. Ezzel szemben az országos népszavazáson közzé tehető, az Nsztv. 69. § (1) bekezdése szerinti politikai reklám – figyelemmel az Alkotmánybíróság 20/2016. (X. 28.) határozatában megfogalmazottakra – a szervező/kezdeményező érdekében közzétett, népszerűsítését szolgáló, a reklámhoz hasonló módon megjelenő olyan műsorszám, amelynek célja a népszavazásra feltett kérdésre adható válasz („igen” - „nem” - „érvénytelen”) kapcsán a közvélemény befolyásolása.

[23] A Nemzeti Választási Bizottságnak azt kellett megítélnie, hogy helytálló-e az a beadványozói állítás, amely szerint az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező DK, Jobbik, Párbeszéd és LMP népszavazási politikai reklám címén olyan tartalom közzétételére kötelezi Beadványozót, amely valójában nem felel meg a fentiekben hivatkozott definíciónak, mert az nem a népszavazás mikénti eldöntésében kívánja befolyásolni a választókat, hanem az országgyűlési választáson való szavazati joguk gyakolásában. Mivel nevezettek az Nsztv. 69. § (1) bekezdésében rögzített jogukkal nem annak rendeltetésének megfelelően kívánnak élni, Beadványozó szerint ez felveti az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján, a népszavazási eljárásban is alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét.

[24] Ezen alapelv tartalmával kapcsolatban Kúriának és a Nemzeti Választási Bizottságnak kiforrott joggyakorlata van. Az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB határozatában hangsúlyozta, hogy a „választási eljárás alapelvei, köztük a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye kiterjed a választási eljárások minden szakaszára és az eljárások minden résztvevőjére”. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a választási eljárási törvény vonatkozásában azt a speciális követelményt juttatja kifejezésre, hogy a választási eljárási törvényben biztosított jogok gyakorlásával nem lehet visszaélni, azaz a választási eljárásban érvényesíthető jogok csak a törvényhozó által kívánt joghatás elérése érdekében, jóhiszeműen vehetők igénybe. A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzíti, a jogintézményekkel azok címzettjei csak célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek. A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzése szerint „csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. {Kvk.II.37.706/2019/4. számú végzés Indokolás [45]}

[25] A Nemzeti Választási Bizottság a bizonyítékként csatolt videófájlokkal kapcsolatban rögzíti, hogy a Párbeszéd és a Jobbik, valamint az LMP és a DK népszavazási politikai reklámja tartalmában azonos. Az is megfigyelhető, hogy a Párbeszéd csak 2022. március 20-ig kérte reklámja sugárzását, míg a Jobbik, akinek ezzel azonos tartalmú reklámja van, 2022. március 21-től kérte. Ugyanez figyelhető meg az LMP és a DK reklámjai tekintetében is. Előbbi 2022. március 23-ig, utóbbi 2022. március 24-től kérte a reklám sugárzását.

[26] A Párbeszéd és a Jobbik azonos tartalmú reklámjában közvetlenül nincs szó az országos népszavazásról, abban a kérdések sem konkrétan, sem téma szerinti azonosítással nem szerepelnek. Tartalmát tekintve a politikai reklámnak nincs olyan momentuma, amely alapján azonosítani lehetne, hogy a 2022. április 3-ra kitűzött négy népszavazási kérdés tekintetében a Párbeszéd és a Jobbik milyen válaszadásra buzdítja a választópolgárokat. Ezzel szemben abban az szerepel, hogy „Szavazz április 3-án Márki-Zay Péterre és az Egység jelöltjeire!”. Márki-Zay Péter a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt által az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán állított és az NVB 99/2022. számú határozatával nyilvántartásba vett közös pártlista első helyén szereplő jelölt. A politikai reklám utolsó képkockáján a „Szavazz a változásra! X április 3. FIDESZ vagy nem FIDESZ!” felirat szerepel, majd „Jelölő szervezetek” megnevezéssel a DK, a Jobbik, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd emblémája került feltüntetésre.

[27] A reklámban Márki-Zay Péterre, mint leendő miniszterelnökre, azaz az országgyűlési választáson való győzelmére történő utalás, az Egység jelöltjeire való szavazásra buzdítás, a FIDESZ vagy nem FIDESZ, illetve a DK, a Jobbik, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd, mint jelölő szervezetek feltüntetése a politikai reklámban mind olyan elemek, amelyek nemcsak, hogy egyértelműen az országgyűlési képviselők választásához köthetők, de azok az azzal közös eljárásban bonyolított országos népszavazással semmilyen kapcsolatot nem mutatnak. A politikai reklámnak nem célja és nem is alkalmas arra, hogy kifejezze a megrendelő Párbeszédnek és Jobbiknak a népszavazási kérdésekkel kapcsolatos álláspontját a választók felé, márpedig mint kampányeszköznek éppen az lenne a célja, hogy segítse és orientálja a választópolgárokat a kérdések eldöntésében való álláspontjuk kialakításában. A politikai reklám egyértelműen a közös pártlista és a pártlistát állítók által állított közös jelöltek támogatására buzdít, a választópolgárokat az országgyűlési választáson való szavazás tekintetében kívánja befolyásolni. Az sem tartalmában, sem vizuális elemeiben nem utal az országos népszavazásra, noha a bizonyítékként csatolt megrendelő szerint az az országos népszavazáshoz kapcsolódik.

[28] Az LMP és a DK videójában az első mondat a következők szerint hangzik Márki-Zay Pétertől: „Hogy miért indultam el miniszterelnök-jelöltként?”. Ezt követően Márki-Zay Péter neve alatt a Magyarország miniszterelnök-jelöltje felirat szerepel. A politikai reklám ugyanazzal a képpel zárul, mint a Párbeszéd és Jobbik reklámja, vagyis a „Szavazz a változásra! X április 3. FIDESZ vagy nem FIDESZ!” felirattal és „Jelölő szervezetek” megnevezéssel a DK, a Jobbik, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd emblémája feltüntetésével. A politikai reklám 30 másodperces időtartama alatt itt sem jelenik mg utalás szintjén sem az országos népszavazás, így annak tartalmából semmilyen következtetés nem vonható le az LMP-nek és a DK-nak a népszavazási kampányában a válaszadás tekintetében preferált álláspontjáról. A politikai reklám középpontjában Márki-Zay Péter, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt közös pártlistája első helyén szereplő jelölt áll, tartalmában pedig hasonlatba ágyazva a Jelölt országgyűlési választással kapcsolatos célkitűzésének ismertetése történik.

[29] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy alapos volt a kifogás állítása azzal kapcsolatban, hogy a Párbeszéd, a JOBBIK, az LMP és a DK népszavazási politikai reklám jogcímén valójában az országgyűlési választással kapcsolatos politikai reklám közzétételére kötelezték a Beadványozót, mint médiaszolgáltatót.

[30] Nevezettek formálisan eleget tettek az Nsztv. 1. § (1) bekezdése és a Ve. 147/F. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 147/A. §-ban írt követelményeknek, valamint az Nsztv. 69. § (1) bekezdésében írtaknak. Az Nsztv. 69. § (1) bekezdése és az 54/2022. számú határozat alapján ugyanis jogosultak népszavazási politikai reklám közzétételére. Erre vonatkozó igényüket Beadványozó felé időben bejelentették, a reklámfilmet egy esetben 3 nappal, három esetben több mint három nappal a kért sugárzás előtt Beadványozó rendelkezésére bocsátották, azt feliratozták, nyilatkoztak arról, hogy milyen időtartamban, milyen napon és milyen idősávban kérik annak közzétételét. Formálisan tehát eljárásuk mindenben megfelelt a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Azonban azzal, hogy tudatosan, az országos népszavazáshoz kapcsolódó megrendelésként tüntették fel a tartalmában az országgyűlési választáshoz kapcsolódó reklámjukat, megvalósult a Ve. 2. § (1) bekezdésének sérelmét jelentő joggal való visszaélés, mivel a népszavazáshoz kötődő jogukat – a politikai reklám közzétételének jogát – nem annak céljával összhangban használták. Ezen megállapítás során a Bizottság figyelemmel volt arra is, hogy a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt az országgyűlési választáson állított közös pártlista jogán 39 perc 10 másodperc időtartamban jogosult közzétenni Beadványozó RTL KLUB elnevezésű médiaszolgáltatásában az országgyűlési képviselők választásához kapcsolódó politikai reklámját.

[31] Mindezek alapján a Bizottság a kifogásnak a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján részben helyt ad és megállapítja, hogy a DK, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy országos népszavazási politikai reklámként olyan politikai reklám közzétételét kérték Beadványozótól, amely tartalmában az országgyűlési képviselők választásához kapcsolódik. A Bizottság a jogsértőket eltiltja a további jogsértéstől.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[32] A határozat az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a 65. § (2) bekezdésén, a 66/A. §-án, a 69. §-án, a Ve. 141. §-án, 146. § a) pontján, 147. § (1) bekezdésén, 147/F. §-án, 209. §-án, 212. § (2) bekezdésén, 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 79. § (2) bekezdésén, a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 21.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke