179/2022. NVB határozat - a dr. Kudron-Tonigold Nándor Antóniusz egyéni választókerületi jelölt által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

179/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Kudron-Tonigold Nándor Antóniusz (a továbbiakban: Kifogástevő) egyéni választókerületi jelölt által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1] Kifogástevő 2022. március 13. napján 21 óra 37 perckor kifogást nyújtott be a Bács-Kiskun megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint f) pontjában foglalt választási eljárás nyilvánossága alapelvek sérelme miatt.

[2] Az OEVB elnöke - figyelemmel a 3/2022. számú OEVB határozatra - 2022. március 14. napján 16 óra 21 perckor a beérkezett kifogást, a Ve. 213. § (1) bekezdésére való hivatkozással áttette elbírálás végett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

[3] Kifogástevő előadta, hogy a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az LMP – Magyarország Zöld Pártja, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnevezésű pártok által az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán közösen indított jelöltek esetében a telex.hu internetes hírportál (kiadó: Van Másik Kft., székhelye: 1022 Budapest, Bég u. 1., 2. em. 7.) https://telex.hu/melleklet/valasztas-2022-valasztokeruletek linken található tájékoztató cikke az „Egységben Magyarországért” kifejezést jelöli meg jelölő szervezetként, a jelöltet indító pártok felsorolása helyett.

[4] Kifogásában megjelölte Magóné Tóth Gyöngyi Mária jelöltet, akinek neve mellett a telex.hu cikkében az „Egységben Magyarországért” szlogen látható, míg további négy jelölt esetén – így Kifogástevő esetében is – az őket indító jelölő szervezet került feltüntetésre.

[5] Kifogástevő meglátása szerint az, hogy valamennyi országgyűlési egyéni választókerület esetében az említett hat párt közös jelöltje esetén nem a jelölő szervezetek felsorolása, hanem az „Egységben Magyarországért” került feltüntetésre, félrevezeti a választókat és „manipulálják Magóné Tóth Gyöngyi Mária jelölő szervezetét.” Meglátása szerint az „Egységben Magyarországért” kifejezés az említett hat párt kampánymondata, de semmiképp sem érvényes megnevezés a jelölő szervezetek felsorolása helyett.

[6] Kifogástevő álláspontja szerint ezzel sérülnek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint f) pontjában foglalt választási eljárás nyilvánossága alapelvek, de „sérülhetnek más jogszabályok is.”

II.

[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[7] A kifogás nem alapos.

[8] Kifogástevő jogorvoslati kérelmében azt sérelmezi, hogy a telex.hu internetes hírportálnak azon információs oldala, amely az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választása kapcsán az egyéni választókerületekről, illetve a választókerületekben induló jelöltekről ad tájékoztatást, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az LMP – Magyarország Zöld Pártja, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnevezésű pártok által közösen állított jelöltek esetén, a jelöltek neve mellett nem e hat pártot sorolja fel, hanem az „Egységben Magyarországért” megjelölést tartalmazza, és ez a választópolgárok számára félrevezető, megtévesztő.

[9] Tekintettel arra, hogy a kifogás egy internetes hírportálnak az országgyűlési választással kapcsolatos tájékoztató tartalmát kifogásolja, a Nemzeti Választási Bizottság felvázolja az ügy megítélése szempontjából releváns összefügéseket.

[10] A telex.hu internetes hírportált az impresszuma alapján a Van Másik Kft adja ki, a felelős kiadó pedig egy magánszemély. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 6. pontja értelmében sajtóterméknek minősül: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. Ennek alapján megállapítható, hogy a sérelmezett tájékoztatást közzé tevő hírportál magántulajdonú elektronikus sajtóterméknek tekinthető. A Bizottság továbbá megállapítja, hogy a kifogással érintett cikk egy, az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásáról való tájékoztató, amely országgyűlési egyéni választókerületi bontásban tartalmazza, hogy mely választókerületben hány jelölt indult, illetve ezen jelölteket mely jelölő szervezet indította a választáson. A sérelmezett cikk az egyes választókerületekben induló jelöltekről való tájékoztatáson felül azt tartalmazza – szintén választókerületi bontásban – hogy az adott választókerületben mely jelölt nyert mandátumot az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán.

[11] A hírportál által közölt tájékoztatás tehát kifejezetten a választópolgárok összességét érintő közüggyel, a 2022. évi országgyűlési választásokkal összefüggő információkat tartalmaz, mindezek alapján vizsgálható, hogy a közlés megfelel-e a Ve. hivatkozott alapelvi rendelkezéseinek. Mindez jelen ügyben úgy merül fel, hogy a hírportál a sajtószabadság részét képező szerkesztési szabadságával élve figyelemmel volt-e a Ve. alapelvi rendelkezéseire.

[12] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. A médiaszolgáltatók, azaz a televíziók, rádiók esetében az Alkotmánybíróság más sajtószervekhez képest a szerkesztői szabadság szélesebb körű korlátozását tartotta elfogadhatónak [165/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478.]. Az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) AB határozatban a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként fogadta el a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelményét, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokká. Ennek értelmében az AB szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt.

[13] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint bizonyos körben azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként” működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntéséből az következik, hogy a Ve. követelményei a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatják a választási kampányidőszakban.

[14] A Nemzeti Választási Bizottság az Alkotmánybíróság és a Kúria fentiekben hivatkozott jogértelmezése alapján megállapítja, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített eljárási alapelvek elsődlegesen a közpénzből fenntartott sajtótermékek szerkesztői szabadságát korlátozhatják, ezekkel a sajtótermékekkel szemben támasztott követelmény, hogy kampányidőszakban az általuk nyújtott tájékoztatás kiegyensúlyozott és elfogulatlan legyen, mindez pedig azt jelenti, hogy nem támogathatják, és nem diszkriminálhatják a választási, illetve népszavazási eljárás résztvevőit.

[15] A kifogással érintett sajtótermék, a telex.hu nem közhatalmi szerv által fenntartott sajtótermék, ahhoz egy közhatalmi szervnek sincs tulajdonjogi, tartalmi vagy szerkesztési viszonylatban kapcsolódása, így annak tájékoztatásával szemben a kampányidőszakban is a szerkesztési szabadság elismerésének és a tartalmi beavatkozás tilalmának kell érvényesülnie. Ezt a gyakorlatot a Ve. követelményei csak nagyon szűk körben korlátozhatják.

[16] A Nemzeti Választási Bizottság a következőkben azt vizsgálta, hogy az a tény, hogy a hírportál a sérelmezett „Egységben Magyarországért” megjelölést használta az egyéni jelöltek jelölő szervezete megnevezésénél, megtévesztő volt-e a választópolgárok számára.

[17] A Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az LMP – Magyarország Zöld Pártja, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnevezésű pártok az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választására mind a 106 országgyűlési egyéni választókerületben közös jelöltet állított, illetve közös pártlistát jelentett be, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság a 99/2022. számú határozatával nyilvántartásba vett.

[18] E hat párt 2021 decemberében jelentette be, hogy az „Egységben Magyarországért” megnevezést fogják használni a választási eljárás során, amely a hat párt politikai szövetségének elnevezése, és amely kifejezi az összefogásban részt vevő pártok közös arculatát. A pártszövetség ezen elnevezéssel létrehozott saját weboldalt is – az https://egysegbenmagyarorszagert.hu/ oldalon – amely weboldalon megtalálható a pártszövetségben részt vevő pártok felsorolása, illetve a Facebook közösségi oldalon is ezen elnevezéssel tesznek közzé a pártok tevékenységét bemutató bejegyzéseket. Mint látható tehát, az „Egységben Magyarországért” kifejezés hat párt szövetségének megnevezése, amely elnevezést a közös pártlistát alkotó és közös egyéni jelölteket indító pártok hozták létre, és amely megnevezést a pártszövetség által indított jelöltek is használnak, s mint ilyen, széles körben, így Kifogástevő által is ismert.

[19] A Nemzeti Választási Bizottság mindezekkel összefüggésben megállapítja, hogy azon tény, hogy a magántulajdonú elektronikus sajtótermék valamely tájékoztató tartalmában a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az LMP – Magyarország Zöld Pártja, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnevezésű pártok pártszövetségét az általuk is használt, a választópolgárok számára ismert megnevezéssel jelöli meg, nem minősíthető a választópolgárok megtévesztésének, és nem lépi túl a szerkesztői szabadság határait. A sajtószabadság egyik részjogosítványának minősülő szerkesztési szabadság súlyos és aránytalan korlátozását jelentené, ha egy magántulajdonú sajtótermék az országgyűlési választásról mint közügyről való tájékoztatása során nem használhatna egy olyfajta megnevezést, amelyről a választópolgárok összessége tudomással rendelkezik, azaz amelyről egyértelműen beazonosíthatja a jelölő szervezeteket. Tekintettel arra, hogy a tájékoztatás kapcsán egyértelműen megállapítható, hogy az nem megtévesztő, illetve félrevezető, a kifogásban említett, Ve.-ben foglalt alapelvek sérelme sem valósult meg.

[20] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 220. §-a alapján a kifogást elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[21] A határozat a Ve. 43. § (1) bekezdésén, a 140. §-án, a 208. §-án és a 220. §-án, az Smtv. 1. § 6. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 18.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke