A Nemzeti Választási Bizottság
177/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Rétvári Bence (a továbbiakban: Beadványozó) képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 18/2022. (III.11.) számú határozatát megváltoztatja, és Beadványozó kifogásának részben helyt ad, megállapítja, hogy ismeretlen személy a kifogással érintett plakátok megrongálásával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének e) pontját.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontja kapcsán elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az elsőfokon eljárt bizottság döntésének tartalma]
[1] Beadványozó, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös országgyűlési képviselőjelöltje 2022. március 10-én 8 óra 50 perckor személyesen eljárva kifogást nyújtott be az OEVB-hez. Kifogásához – az abban foglaltak alátámasztására – mellékletet is csatolt, amely két fényképfelvételt tartalmazott.
[2] A kifogásában előadta, hogy az általa csatolt mellékletben bemutatott fényképeken szereplő, korábban szabályosan, a Ve. 144. §-ában foglalt előírásoknak megfelelően elhelyezett választási plakátjait ismeretlen személy(ek) a fényképek szerint 2022. március 9-én is látható módon megrongálták. Hozzáfűzte, hogy a megrongálás óta a választópolgárok a megváltoztatott képi tartalommal láthatják, illetve találkozhatnak a plakátokkal.
[3] Beadványozó kifogásában ismertette a plakátok pontos helyét is. Kifejtette, hogy az első számú plakát Vácon, a Veressipkás utca és a Lehár Ferenc utca sarkán elhelyezett hirdetőoszlopon látható. A második számú plakáttal pedig a váci Deákvári főút és az Arany János utca sarkán elhelyezett hirdetőoszlopon találkozhatnak a járókelők.
[4] Beadványozó álláspontja szerint a plakátok megrongálása sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, továbbá a Ve. 2. § e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvet is.
[5] Mindezek alapján kérte az OEVB-t, hogy a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218.§ (1) bekezdése alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét. Továbbá azt, hogy a Ve. 43. § (1) bekezdése alapján az OEVB állapítsa meg a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
[6] Az OEVB a 18/2022.(III.11.) számú határozatával a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[7] Az OEVB határozatának indokolásában azt állapította meg, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, amennyiben annak elbírálása nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe.
[8] Az OEVB továbbá azt is megjegyezte tájékoztató jelleggel, hogy az ügyben rendőrségi feljelentésnek lehet helye.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[9] Beadványozó az OEVB határozatával szemben 2022. március 14-én 14 óra 33 perckor elektronikus levelében fellebbezéssel élt.
[10] Fellebbezésében előadta, hogy az OEVB határozata jogszabálysértő, mert sérti a Ve. 2. §-ának c) és e) pontjaiban megfogalmazott alapelveket.
[11] Beadványozó röviden ismertette a tényállást, valamint az OEVB határozatának indokolásában foglaltakra is hivatkozott.
[12] Kifejtette, hogy továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy a kifogásban bemutatott módon a választási plakátok megrongálása sérti a Ve. 2. §.ának c) és e) pontjaiban foglalt választási eljárási alapelveket.
[13] Előadta, hogy álláspontja szerint az OEVB hatásköre a Ve. 297. §-a szerint az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódó kifogásokra terjed ki. Tekintettel arra, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelően benyújtott kifogása az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik, az a Ve. 144. §-ában foglaltak szerint szabályosan elhelyezett plakát ismeretlen elkövető általi megrongálása miatt, a cselekmény eredménye jogszabálysértő voltának megállapítására irányul, ezért véleménye szerint az OEVB nem hivatkozhat hatáskörének hiányára akkor sem, ha álláspontja szerint a cselekmény miatt rendőrségi feljelentésnek is lehet helye. Hozzáfűzte, hogy a rendőrségi feljelentés és a nyomozóhatóság munkája nem lehet akadálya az OEVB érdemi eljárásának, különösen olyan esetben nem, amely meglátása szerint megfelelően, kellő bizonyítékkal alátámasztott.
[14] Mindezekre figyelemmel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy fellebbezésének adjon helyt és a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a sérelmezett határozatot változtassa meg és állapítsa meg a jogszabálysértés tényét. Továbbá kérte a Bizottságot, hogy a Ve. 43. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg a döntéshozatalhoz szükséges tényállást is.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A fellebbezés alapos.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgya Rétvári Bence, a Fidesz- KDNP jelölő szervezetek közös országgyűlési képviselőjelöltjének képmását ábrázoló választási plakát megrongálása.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság osztja Beadványozónak az OEVB hatáskörére vonatkozó érveit. A kifogás tárgyát ugyanis választási plakát – mint a Ve.-ben is nevesített kampányeszköz – képezi, amelyre a Ve. kifejezett rendelkezéseket tartalmaz (144. §), illetve plakát tekintetében megvalósuló kampánytevékenységre is irányadóak egyes, a Ve. 2. § (1) bekezdésben foglalt eljárási alapelvek is. Mindez független attól a ténytől, hogy egyes választójogi jogsértések ezzel párhuzamosan más jogágak tekintetében is jogsértésnek minősülnek és szankciót vonhatnak maguk után.
[19] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy mivel a kifogás tárgyát a Ve. által szabályozott választási plakát megrongálása képezi, téves álláspontra helyezkedett az OEVB akkor, amikor arra való utalással állapította meg hatáskörének hiányát, hogy az ügyben büntetőeljárás kezdeményezésének is helye lehet. A Bizottság rögzíti tehát, hogy ebben az eljárásjogi kérdésben is alapos Beadványozó fellebbezése.
[20] Mivel az OEVB nem vizsgálta érdemben a kifogást, ezért a másodfokú eljárás keretében a Nemzeti Választási Bizottságnak kellett elvégeznie azt.
[21] A Ve. 43. §-ának (1) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
[22] A Ve. 43. §-ának (2) bekezdése szerint a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
[23] A Ve. 43. §-ának (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[24] A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés
c) politikai reklám és politikai hirdetés
d) választási gyűlés
[25] A Ve. 144. § (1) bekezdése szerint plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.
[26] A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[27] A Nemzeti Választási Bizottság a mellékelt fényképfelvételek alapján megállapítja, hogy a kifogással érintett plakátok kampányeszköznek és a Fidesz- KDNP jelölő szervezeteket népszerűsítő, annak támogatására ösztönző választási plakátnak minősülnek, mivel azon a nevesített jelölő szervezetek országgyűlési képviselőjelöltje, a jelölő szervezetek emblémája, valamint jelölő szervezeteknek az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának választási kampánya során használt „Előre menjünk, ne hátra” jelmondata is szerepel.
[28] A Nemzeti Választási Bizottság a fényképfelvételek megtekintése alapján rögzíti, hogy a szóban forgó választási plakátok Beadványozó képmását tartalmazzák. A felvételeken jól látható, hogy az őt ábrázoló plakátokat szándékosan megrongálták. Az 1. számú plakáton Beadványozó felső ajka fölé fehér pöttyöket rajzoltak, míg a 2. számú plakáton Beadványozó felső ajka fölé fekete filctollal téglalap alakú bajuszt helyeztek el.
[29] A választási plakátok mint kampányeszközök tartalmukat tekintve egyértelműen alkalmasak a választói akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlésére. A választási plakátok ugyanis a jelölő szervezetek politikai üzeneteit közvetítik, amelynek címzettjei a választópolgárok. A jelölő szervezetek plakátjaik kihelyezésével őket kívánják megszólítani és bemutatni számukra a jelölő szervezet által az adott választókerületben indított országgyűlési képviselőjelöltet. A választási plakáton elhelyezett jelölti fényképpel a jelölő szervezetek a választópolgárok érzelmeire kívánnak hatni, azok szimpátiáját szeretnék megnyerni a jelöltjük számára. Ebben fontos szerepük van a felvételen szereplő vizuális elemeknek, illetve azok összhatásának is. Bár a Ve. nem tiltja kifejezetten, hogy a kihelyezett plakátokon utólag valamely felületképző anyaggal feliratot, képet vagy bármely ábrázolást helyezzenek el, de nem tekinthető jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az, ha a közvetíteni kívánt üzenetet ily módon torzítja valaki. A Kúria még abban az esetben is megállapította ennek az alapelvnek a sérelmét, amikor a feliratot egy, egyébként a Kúria által jogsértőnek nyilvánított plakáton helyezték el {lásd: Kvk.III.37.481/2018/2., Indokolás [24]}.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság ugyanakkor a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt – a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó – alapelv sérelmét nem látta megállapíthatónak, ugyanis Beadványozó nem jelölt meg olyan bizonyítékot, amelyből az a következtetés lett volna levonható, hogy sérült volna az említett alapelv is.
[31] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a kifogásban sérelmezett cselekményt ki követte el, illetve megállapítja, hogy az elkövető személye a megjelölt bizonyítékokból, így a kifogáshoz csatolt fényképfelvételekből nem állapítható meg.
[32] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB 18/2022. (III.11.) számú határozatát megváltoztatja és a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a kifogásnak a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmét állító részében helyt ad, míg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét állító részében elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a Ve. 43. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a Ve. 140. §-án, a Ve. 141. §-án, a Ve. 144. §-án, a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontján, a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a Ve. 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdésének b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 16.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke