A Nemzeti Választási Bizottság
176/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Kassai Dániel magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 9 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. július 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2019. június 6-án személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 30 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül mind a 30 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[3] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[4] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[5] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.
III.
[Az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[6] Szervező jelen eljárásban a nyilvános vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra hozatala érdekében nyújtott be népszavazási kezdeményezést.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság elöljáróban rögzíti, hogy a Kúria Knk.IV.37.416/2015/2. számú végzésében a Nemzeti Választási Bizottság 61/2015. számú határozatának felülvizsgálata során, jelen eljárásban vizsgált kérdéssel szó szerint megegyező kérdést vizsgált. A legfőbb bírói fórum hivatkozott döntésében megváltoztatva a Bizottság hitelesítő határozatát a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadta. Tekintettel arra, hogy a kérdés tárgykörét érintő jogszabályi környezetben érdemi módosulás nem történt, ezért a Bizottság jelen döntése meghozatalakor a Kúria által kimunkált jogi álláspontot vette figyelembe.
[8] Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 1. § (1) bekezdése szerint a vagyonnyilatkozat tétel célja az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése. E cél biztosítása érdekében a Vnytv. 3. §-ában meghatározott személyek a Vnytv. melléklete szerinti vagy külön törvényben meghatározott formában tesznek vagyonnyilatkozatot. Nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett többek között az országgyűlési képviselő. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban Ogytv.) 90. § (2) bekezdése szerint a képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (családtagjainak) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. A 94. § (2) bekezdése szerint a családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése alapján a családtag vagyonnyilatkozatába csak a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi, és mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
[9] Szintén vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek az alkotmánybírók és családtagjaik. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 11. § (3) bekezdése, hasonlóan az Ogytv. 94. § (2) bekezdésében rögzített szabállyal kimondja, hogy a családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a főtitkár az Alkotmánybíróság Hivatalának honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
[10] Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvény a személyes adatok védelméhez való jogot a magánszféra védelme körében helyezte el, a VI. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
[11] A jelen eljárásban vizsgált népszavazási kérdés olyan jogalkotást céloz, amely eredményeképp a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek családtagjainak Alaptörvényben biztosított személyes adatok védelméhez fűződő jogának korlátozása valósulna meg. A Kúria joggyakorlata szerint, abban az esetben, ha az országos népszavazásra javasolt kérdés alapjog-korlátozást érint, adott esetben vizsgálandó az is, hogy a kérdésre vonatkozó alapjog-korlátozás az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján az Alaptörvény keretei között marad-e. Ha akár a Nemzeti Választási Bizottság, akár a Kúria arra a következtetésre jut, hogy a kérdésben rejlő alapjogi kollízió, vagy az adott alapjog valamely alkotmányos értékkel való ütközése csak az Alaptörvény módosításával oldható fel, akkor a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem bocsátható országos népszavazásra. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés, és a 8. cikk (3) bekezdés a) pont ekként kapcsolódik össze. [Knk.IV.37.387/2015/3. számú végzés]
[12] A Bizottság, egyezően a Kúria Knk.IV.37.416/2015/2. számú végzésében írtakkal, rögzíti, hogy a hatályos jogi szabályozás az alapjog – a személyes adatok védelméhez való jog – korlátozását eltérően kezeli a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy és a családtag vonatkozásában. Az alapvető különbség abban ragadható meg, hogy a családtag, a hozzátartozó vagyonnyilatkozata nem nyilvános. A családtag személyes adatainak védelmét a hatályos szabályozás abban a vonatkozásban is védi, hogy a családtag személyes adatait még a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vagyonnyilatkozatában sem kell a nyilvánosság elé tárni. Ezt juttatja kifejezésre az előzőekben hivatkozott Ogytv. 94. § (2) bekezdésének és az Abtv. 11. § (3) bekezdésének rendelkezése is. A népszavazásra feltenni szándékozott kérdés ezt a hatályos jog által tett lényeges különbséget szüntetné meg azzal, hogy a közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatát is nyilvánossá tenné.
[13] A Kúria megítélése szerint „[a] hozzátartozói vagyonnyilatkozat a közélet tisztaságához kapcsolódóan a személyes adatok védelméhez való jog szükséges korlátozásának tekinthető, azonban ennek nyilvánossá tétele e személyi kört (azaz a közös háztartásban élő hozzátartozókat) tekintve az alapjog aránytalan korlátozását eredményezi. Amíg az országgyűlési képviselők a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát előíró szabályok ismeretében maguk döntenek úgy, hogy az anyagi helyzetük nyilvánosságát is vállalva megmérettetik magukat a választásokon, addig a velük egy háztartásban élő hozzátartozóknak e körben döntési joguk nincs. Ugyanígy egyéb esetben is: maga döntheti el az érintett személy, hogy vállal-e olyan közjogi tisztséget, amely a vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozásával jár, míg a hozzátartozónak e vonatkozásban döntési szabadsága nincs. Egy érvényes és eredményes országos népszavazás esetén a hozzátartozói vagyonnyilatkozatra kötelezettek olyan helyzetbe kerülnek, amelyben személyes adataik nyilvánosságra hozását illetően – ebben a szituációban – mások rendelkeznek, azt megakadályozni nem tudják.” [Knk.IV.37.416/2015/2. számú végzés]
[14] Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében rögzített szükségességi-arányossági teszt szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság figyelemmel a változatlan jogszabályi környezetre, jelen kezdeményezés vizsgálata kapcsán fenntartja a Kúria Knk.IV.37.416/2015/2. számú végzésében tett megállapítását, amely szerint a kérdésben szereplő korlátozás az érintett személyi kör vonatkozásában az információs önrendelkezéshez való jog Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében tiltott aránytalan korlátozásával jár, annak hangsúlyozása mellett, hogy a közélet tisztasága – akár a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett hozzátartozók vonatkozásában is – az alapjog-korlátozás szükséges oka lehet. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés szerinti korlátozás azonban az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.
[16] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése a) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
[17] A fenti jogi érvelés alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyául szolgáló kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti tiltott tárgykört érinti, így az népszavazásra nem bocsájtható, ezért annak hitelesítését az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésén, a VI. cikk (1) és (3) bekezdésein, a 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, a Vnytv. 1. § (1) bekezdésén, az Ogytv. 90. § (2) bekezdésén, a 94. §-án, az Abtv. 11. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén és a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. július 2.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke