A Nemzeti Választási Bizottság
175/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Kudron-Tonigold Nándor Antóniusz (a továbbiakban: Beadványozó) egyéni választókerületi jelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 29/2022. (III.11.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2022. március 7-én egy, március 10-én pedig öt alkalommal, összesen tehát hat esetben elektronikus úton kifogást terjesztett elő Bács-Kiskun Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). A hatból öt alkalommal dr. Magóné Tóth Gyöngyi (a továbbiakban: Panaszolt) választókerületben képviselőjelölt, egy alkalommal pedig „ismeretlen András” tevékenységével szemben.
[2] Összefoglalva Beadványozó kifogásait elmondható, hogy álláspontja szerint Panaszolt a választásokon folytatott kommunikációval megtéveszti a választópolgárokat azáltal, hogy magát „egységes ellenzéki” vagy „összellenzéki” jelöltként aposztrofálja.
[3] Beadványozó előadja, hogy Panaszoltat hat darab ellenzéki párt támogatja, de ezen hat párton kívül indul még öt ellenzéki párt is, akik nem támogatják Panaszoltat.
[4] Beadványozó rögzíti, hogy megítélése és a közvélekedés szerint az ellenzéki fogalom azt takarja, ami nem kormánypárti. Az ellenzék azonban nem egységes.
[5] Fentiekből adódóan – Beadványozó állítása szerint - Panaszolt csalárd módon megtéveszti a választókat, hiszen ő maga nem felel meg annak a kritériumnak, hogy valamennyi nem kormánypárti párt támogatja, hiszen vannak olyan nem kormánypárti, ellenzéki pártok, akik nem támogatják Panaszoltat. Beadványozó úgy vélekedik, hogy Panaszolt ezen magatartása kimeríti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait.
[6] Hivatkozik arra is, hogy Panaszolt fenti magatartása nemcsak a választópolgárok megtévesztésére alkalmas, hanem a többi ellenzéki pártot is hátrányba szorítja, mert azt a hamis információt sugallja, hogy csak Panaszolt az ellenzéki jelölt.
[7] Mindezek mellett Beadványozó megjegyzi, hogy „én nem vagyok választási szakértő, de úgy gondolom további szakaszokat is sért a Ve.-ből, kérem ezek megállapítását is.”
[8] Beadványozó kifejti, hogy Panaszolt tevékenységét több platformon folytatja, így például a Facebookon is, ahonnan képernyőképek formájában csatolt bizonyítékot beadványához, további egy alkalommal (2022. március 10. 8:27 órakor benyújtott kifogás esetén) videóra való hivatkozás formájában jelöli meg a bizonyítékot, további egy alkalommal 2022. március 10-én 7:07-kor – amikor ismeretlen „András” ellen nyújt be kifogást – pedig bizonyítékként telefonképernyő fotót csatolt, ahol üzenetváltások szövege olvasható.
[9] Végezetül kifogásaiban Beadványozó jelzi, hogy a Ve. 43. § (3) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi jogával élni szeretne.
[10] Az OEVB a beérkezett hat kifogást – tekintettel arra, hogy azok tárgya egymással összefügg – a 28/2022. (III. 11.) számú határozatával egyesítette.
[11] Az OEVB megállapítja, hogy a benyújtott kifogások tartalma gyakorlatilag azonos, célját tekintve pedig egyöntetően Panaszolt azon tevékenysége ellen irányul, hogy önmagát az ellenzék közös jelöltéjének tünteti fel.
[12] A továbbiakban az OEVB azt vizsgálta, hogy mi az ellenzékiség közjogi fogalma, ugyanis Beadványozó álláspontjával ellentétben az OEVB meglátása szerint az ellenzékiség fogalmát nem a konkrétan meg nem ragadható közbeszéd szerinti, hanem közjogi értelemben kell vizsgálni.
[13] Az OEVB felhívja az Alkotmánybíróság 22/1999. (VI.30.) számú határozatát, amely kimondja, hogy a „kormánypártiság és az ellenzékiség csak a parlamentben képviselettel rendelkező pártok relációjában értelmezhető, vagyis a parlamenten kívüli pártok közjogi értelemben nem tekinthetők sem kormánypártinak, sem ellenzékinek.”
[14] Az OEVB úgy ítélte meg, hogy a kifogásban rögzített felvetés csak az Alkotmánybíróság fent idézett rendelkezésének tükrében értékelhető.
[15] Fentiek alapján az OEVB kifejti, hogy a 2022. évi országgyűlési választáson összesen hat párt, vagy pártszövetség állított pártlistát, amelyek közül közjogi értelemben csak a listás szavazólapon 1-es sorszámon szereplő pártszövetség tekinthető ellenzékinek, hiszen ez az egyetlen olyan listát állító szövetség, amelynek tagjai képviselőkkel rendelkeznek a jelenlegi országgyűlésben. Ebből következő az OEVB megállapította, hogy téves Beadványozó azon érvelése, hogy Panaszolt nem nevezheti magát „egységes ellenzéki” vagy „összellenzéki” jelöltnek, hiszen nevezett a ma parlamenti mandátummal rendelkező ellenzéki pártok közös képviselőjelöltje.
[16] Az OEVB megjegyzi, hogy a választáson induló, de parlamenti mandátummal nem rendelkező pártok nem nevezhetők sem kormánypártinak, sem ellenzékinek, hiszen ezen fogalmak csak a Parlamentbe bejutó pártok képviselői függvényében értelmezhetőek.
[17] Leírtakból adódóan az OEVB megállapította, hogy Panaszolt tevékenysége nem sérti a Ve. 2. §-a szerinti alapelveket, így Beadványozó kifogásait elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[18] Beadványozó 2022. március 14-én 14:54-kor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 29/2022.(III.11.) számú határozatával szemben.
[19] Beadványozó fellebbezése egyik részében az OEVB a kifogásolt határozat meghozatalát megelőző eljárását tette kritika tárgyává, másik részében kifejti, hogy az OEVB határozat nem okszerű, a bizottság a tényállást nem tárta fel kellően.
[20] Fellebbezésében előadja, hogy az OEVB olyan idejétmúlt AB határozatot hívott fel, amely meglátása szerint jogi relevanciával nem bír, tekintettel arra, hogy azóta a választási rendszer átalakult, és „az EU tagjai lettünk”. „Egyetlenegy választással foglalkozó törvény sem létezik már, amely akkor hatályban volt”. Ennélfogva az OEVB határozata meglátása szerint nem felel meg az objektív valóságnak.
[21] Beadványozó kifejti, hogy Panaszolt és az OEVB tevékenysége sérti a Ve. 2. §-át és a Ve. több rendelkezését, „példálódzó felsorolással élve, Ve. 2. § 1) bekezdés, Ve. 2. § 2) bekezdés, Ve. 2. § 3) bekezdés, stb.”
[22] Beadványozó rögzíti, hogy „mivel nem jogi képviselővel járok el, ezért a Pp. nem jogi képviselővel eljáró személyre alkalmazandó fejezetét alkalmazni kell. Csak a tényállást elég ismertetnem és utalni a jogsértő helyzetre, nem kell jogszabályi hivatkozást megjelölnöm.”
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[23] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[24] A Bizottság rámutat, hogy a Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja,
- a kérelem benyújtójának nevét, lakcíme (székhelye) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címe,
- a kérelem benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.
[25] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[26] A Bizottság a fellebbezés formai vizsgálata során rögzíti, hogy Beadványozó a fellebbezésben a jogorvoslati kérelmének jogalapjaként a Ve. 2. §-t, egyebekben a „Ve. több rendelkezését, példálódzó felsorolással élve” jelölte meg, majd hivatkozott arra, hogy jogi képviselet hiányában nem kell jogszabályi hivatkozást megjelölnie.
[27] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem függetlenül attól, hogy Beadványozó jogi képviselettel, vagy anélkül jár el, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[28] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés egyik eleme tekintetében sem (értsd alatta OEVB tevékenysége és a 29/2022. OEVB határozat okszerűsége) tartalmazza értelmezhető módon, hogy a konkrét, megsérteni vélt jogszabályhelyhez kapcsolódóan milyen oknál fogva eredményez jogsértést az idézett OEVB határozat.
[29] A Bizottság az OEVB tevékenységét érintő kritika kapcsán megjegyzi, hogy a Ve. 42. § -a csak és kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság tekintetében engedi meg, hogy eljárása, működése részletes szabályait ügyrendben rögzítse. A többi választási bizottság tekintetében alapvetően a Ve. 39-41. §-ai, továbbá a 43-45/A. §-ai az irányadóak. Így nem foghat helyt Beadványozó azon állítása sem, hogy az OEVB azért egyesítette az ügyeket, hogy neki kevesebb hozzászólási, nyilatkozattételi idő álljon rendelkezésre. E kijelentését Beadványozó nem bizonyította, viszonyítási alap hiányában a „kevesebb hozzászólási” lehetőség sem igazolható.
[30] A Bizottság ezen túlmenően ráerősít arra, amit már a 164/2022. számú határozatában kifejtett, hogy a választási bizottság elnöke, közhatalommal (impériummal) rendelkezik, azaz másokra kötelező jogi erővel bíró döntési jogosultsága van. E körben a Bizottság rámutat, hogy az elnök rendfenntartó intézkedése nem minősül a bizottság, mint testületi szerv érdemi döntésének, ebből kifolyólag az nem fellebbezhető.
[31] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezésében nem jelölte meg annak Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját, ezért a Bizottság a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[32] A határozat a Ve. 221. §-án, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén és a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 16.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke