169/2022. NVB határozat - a N. S. Z. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában 

 

A Nemzeti Választási Bizottság

169/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a N. S. Z. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 444.hu oldalt kiadó Magyar Jeti Zrt. megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 148. § (2) bekezdését azzal, hogy a 444.hu internetes sajtótermékben 2022. március 8-án közzétett „Olvass a sorok között Népszavazz te is érvénytelenül április 3-án! X Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz X ervenytelenul.hu” tartalmú politikai hirdetést úgy tette közzé, hogy az más médiatartalmaktól nem volt megkülönböztethető.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság mint a 444.hu internetes sajtótermékben 2022. március 8-án közzétett „Olvass a sorok között Népszavazz te is érvénytelenül április 3-án! X Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz X ervenytelenul.hu” tartalmú politikai hirdetés megrendelői megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 148. § (2) bekezdését azzal, hogy a politikai hirdetésen nem tüntették fel a megrendelő nevét és székhelyét.

A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőket a további jogsértéstől eltiltja és egyidejűleg kötelezi a Magyar Jeti Zrt.-t mint médiatartalom-szolgáltatót, hogy a 444.hu internetes sajtótermékben e határozat közlésétől számított három napon belül jelen határozat rendelkező részét a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1] Beadványozó 2022. március 11. napján 15 óra 49 perckor a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése, 79. § (3) bekezdése, továbbá a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.), 151. §-a alapján kifogást nyújtott be a Ve. 2. §-ának (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelvi sérelmek, továbbá a Ve. 148. § (2) bekezdésének sérelme miatt a Magyar Jeti Zrt.-vel szemben.

[2] Beadványozó előadja, hogy a kifogásolt tevékenységet a 444.hu sajtótermék (kiadó: Magyar Jeti Zrt.) folytatta politikai hirdetés megtévesztő módon való közzétételével.

[3] Beadványozó hivatkozik arra, hogy a 444. hu internetes sajtótermék 2022. március 8-án a hírfolyam bal oldalán 300x600px terjedelemben jelentetett meg az „Olvass a sorok között” leadet viselő hirdetést, amely a 2022. április 3-i népszavazáson való érvénytelen szavazásra buzdít. A hirdetésben az ervenytelenul.hu link van megjelölve, amely oldalra a hirdetés kattintásra továbbít.

[4] Az ervenytelenul.hu oldalon egy petíció jelenik meg, amely szervezőiként az Amnesty International és a Háttér Társaság van megjelölve. A petícióhoz való csatlakozás egy személyes adatokat tartalmazó űrlap kitöltésével történik (név, e-mail, telefonszám, irányítószám), amelynek része az a nyilatkozat is, hogy az Amnesty International és/vagy a Háttér Társaság emailen/telefonon az érintettel a továbbiakban kapcsolatot fog tartani.

[5] Beadványozó állítása szerint a közös adatkezelés ellenére adatkezelési tájékoztató csak az Amnesty Internationalt jelöli meg a honlapon (https://www.amnesty.hu/amnesty-international/szervezeti-dokumentumok/adatvedelem/), azonban ezt megvizsgálva kiderül, hogy nem speciálisan erre a kampányra vonatkozik, és a hivatkozott oldalon szereplő tájékoztatók egyike sem az „érvénytelenül” kampányban átadni kért adatokat jelöli meg adatkezelésre.

[6] Beadványozó hivatkozik arra, hogy az oldal annak tartalma alapján egyértelműen a 2022. április 3-ai országos népszavazás kampányában felhasznált kampányeszköz.

[7] Beadványozó felhívja a Kúria Kvk.III.37.891/2016/3. számú határozatát, amely szerint „az ilyen népszavazások esetében a Kormány a népszavazási kezdeményezés szervezőjének tekintendő, így a parlamenti pártok mellett kizárólag a Kormány jogosult az Nsztv. 69. §-a alapján politikai reklám közzétételére. Ezen túlmenő korlátozó szabály hiányában, a politikai reklám körébe nem tartozó más kampány tevékenységet bárki folytathat, így magánszemélyek, civil szervezetek, parlamenten kívüli pártok stb., figyelemmel arra, hogy a Ve. jelölő szervezetekre, jelöltekre vonatkozó esetleges szűkítő szabályai népszavazási kampányban, ahol nem jelölő szervezetek versengenek nem értelmezhetőek”.

A Kúria ugyanezen végzésében a bárki számára folytatható, de egyértelműen kampánytevékenység körébe tartozóként (népszavazási kérdésben való állásfoglalásként) jelöli meg az érvénytelenül szavazásra buzdítást ([22] bekezdés).

[8] Beadványozó álláspontja szerint a megjelölt hirdetés a fenti érvelés alapján kampányeszköz, amely Beadványozó meglátása szerint, az általa kifejtett érvrendszer és közvetett bizonyítékok alapján politikai hirdetésnek minősül.

[9] Beadványozó rámutat, hogy az Nsztv. 1. § (1) bekezdése által alkalmazni rendelt Ve. 148. § (1) bekezdése alapján „az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban” csak a Ve. 148. §-a alapján tehető közzé. A (4) bekezdés szerint „politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel”.

[10] Beadványozó kifogásához csatolja az NMHH nyilvántartásának kivonatát, amely igazolja, hogy a 444.hu internetes sajtótermék.

[11] Beadványozó kifogásában elhelyezett linkkel igazolja, hogy a 444.hu internetes sajtóterméket a népszavazási kampány tekintetében az Állami Számvevőszéknél regisztrálták, így népszavazási politikai hirdetéseket megjelentethet.

[12] Beadványozó mellékeli továbbá a 444.hu-n fellelhető médiaajánlatot, amely tartalmazza az országos népszavazáson hirdetni kívánóknak a hirdetési árjegyzéket.

[13] Beadványozó felhívja a Ve. 148. §-át és rámutat a Kúria állandó gyakorlatára, amely alapján a politikai hirdetés fogalmi eleme az ellenérték fejében történő közzététel. A Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. és Kvk.IV.37.359/2014/2. számú döntései alapján bizonyítani szükséges az ellenérték fejében történő közzétételt.

[14] Beadványozó úgy ítéli meg, hogy a fentiek szerint bemutatott közvetett bizonyítéki láncolaton túl a bizonyítás kiegészítésére felhívható a Ve. 151. § (3) bekezdése, amely szerint a „törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot” a választási bizottság hivatalból szerzi be. Internetes sajtótermék esetében ugyanis a „műsorszám” alatt – Beadványozó meglátása szerint - csak a megjelent cikkek, és további médiatartalmak érthetők, amelynek egyértelműen része a közzétett reklám. Nem várható el ugyanis ebben a körben a Beadványozótól, hogy a sajtótermék és a megrendelő közötti szerződést bemutassa. Ugyanakkor a közvetett bizonyítékok alapján fennálló, és a józan ész követelményeinek teljes mértékben megfelelő oksági lánc az ellenérték fejében való közzétételt megalapozhatja, ha a kifogással támadott kiadó azzal szemben nem szolgáltat bizonyítékot.

[15] Beadványozó kifogásában arra tesz indítvány, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az ellenérték fejében történő közzétételt a közvetett bizonyítékok alapján fogadja el, vagy ezt megerősítő nyilatkozatot szerezzen be az internetes sajtóterméktől, továbbá adjon helyt annak, hogy a közzétett politikai hirdetés nem felel meg a Ve. 148. § (2) bekezdésben foglalt követelményeknek.

[16] Beadványozó felhívja a Ve. 148. § (2) bekezdését, amely alapján „a sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A politikai hirdetésen fel kell tüntetni megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét”. Beadványozó állítása szerint azonban – az általa mellékelt, 2022. március 9-i képernyőfelvétel alapján - egyértelmű, hogy a politikai hirdetés csak „hirdetés” jelzővel van megjelölve, ezáltal más, nem politikai hirdetésektől nem különül el, sem annak politikai hirdetés jellege, sem a megrendelő neve, lakóhelye, székhelye nincs a hirdetésben megjelölve.

[17] Beadványozó előadja, hogy az „ervenytelenul.hu” oldal nem jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, így a megrendelővel szemben támasztott követelményeknek nem felelhet meg, a valós megrendelők pedig (Amnesty, illetve Háttér Társaság) a hirdetésben nincsenek feltüntetve, közreműködésükre csak a linkelt oldal meglátogatását követően derül fény.

[18] Beadványozó utóbbi érvét álláspontja szerint megerősíti a Kúria Kvk.I.37.957/2016/2. számú végzése, amely még a jelenleginél megengedőbb formai követelmények mellett is kijelentette „nem felel meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz”. Hasonló álláspontot fogalmaz meg a Kúria Kvk.VI.37.950/2016/2. sz. végzése is a formai követelményekkel kapcsolatban, amikor rögzíti, hogy „sajtótermék a politikai hirdetést köteles oly módon közzétenni, hogy más médiatartalmaktól megkülönböztethető legyen és így azonnal fel lehessen ismerni, hogy politikai hirdetésről van szó”.

[19] Beadványozó a Ve. 148. § (2) bekezdés formai szabályainak megsértését abban látja, hogy az internetes sajtótermék a Ve.-ben számára megadott jogosultságokat nem rendeltetésüknek megfelelően gyakorolta, amely a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelmét jelenti. Emellett a politikai hirdetés jelleg kiemelésének hiánya miatt a sajtótermék megtévesztette a választópolgárok – a sajtótermék elérési adatai alapján (https://rating.gemius.com/hu/tree/14) legalább félmillió olvasó érintett – jelentős számát. Mindez – Beadványozó meglátása szerint - a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztasága eljárási alapelv sérelmét is jelenti, még az internetes sajtótermék jóhiszemű, de eredményére nézve megtévesztő magatartása esetén is.

[20] Összegezve Beadványozó arra kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának, továbbá 148. § (2) bekezdésének sérelme megállapításán túl a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el.

[21] Mindezeken túl Beadványozó további kérésként megfogalmazza, hogy a Bizottság a feltárt, és egyértelmű bizonyítékokkal megjelölt adatvédelmi visszásságokat - amelyek megítélése szerint közvetlenül fenyegetik a személyes adatok nagyobb volumenű, jogosulatlan kezelését – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) felé jelezze. Kifejti, hogy tisztában van vele, hogy az Infotv. és a GDPR rendelkezéseinek vizsgálata nem minősül választási ügynek, azonban akként vélekedik, hogy a választási bizottságnak az elé tárt törvénytelenséggel kapcsolatban joga van a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni. E körben kéri, hogy a választás törvényessége biztosításához kapcsolódó tekintélyének érvényesítése körében az „ervenytelenul.hu” oldal egyértelműen fennálló adatkezelési hiányosságai miatt, a Bizottság kezdeményezze a NAIH vizsgálatát az oldal, továbbá az azt üzemeltető szervezetek tevékenységének ellenőrzésére.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[22] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás alapos.

[23] A Kúria Beadványozó által is hivatkozott Kvk.III.37.891/2016/3. döntése alapján a kifogásolt tartalom a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek minősül, figyelemmel arra, hogy annak tartalma egyértelműen alkalmas a népszavazáson a választópolgári akarat befolyásolására, az a népszavazásra feltett kérdések mikénti eldöntésére felhívó közlés.

[24] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás által csatolt bizonyítékok alapján azt is megállapítja, hogy a sérelmezett kampányeszköz a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetésnek minősül.

[25] E körben, figyelemmel az eljárás sommás jellegére, figyelembe vette, hogy a sérelmezett tartalmat közlő 444.hu oldal kiadója, a Magyar Jeti Zrt. az Állami Számvevőszéknél bejelentette, hogy a 444.hu sajtótermékben politikai hirdetést kíván közölni az országos népszavazás eljárásában. Árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette.

[26] A politikai hirdetés adattartalmával kapcsolatban a Ve. 148. § (2) bekezdése világos, egzakt követelményeket fogalmaz meg. A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A politikai hirdetésen fel kell tüntetni megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.

[27] A becsatolt képernyőfotó alapján megállapítható, hogy a kifogás tárgyává tett politikai hirdetés alatt kizárólag a „hirdetés” szó szerepel, ennél fogva nem teljesül a más médiatartalmaktól való megkülönböztetés követelménye. Nem szerepel továbbá a politikai hirdetésen a megrendelő neve és lakóhelye, illetve székhelye sem. E tekintetben nem bír relevanciával az, hogy az ervenytelen.hu oldalra kattintva ezek a tartalmak elérhetők, mert a Ve. 148. § (2) bekezdése a „hirdetésen” szót tartalmazza, amely a szavak hétköznapi jelentése alapján azt jelenti, hogy a politikai hirdetés felületén közvetlenül szerepelnie kell az előírt adattartalomnak.

[28] A Nemzeti Választási Bizottság 2/2014. számú, a politikai hirdetés és politikai reklám közzétételéről szóló iránymutatásában a politikai hirdetésre vonatkozó szabályokat értelmezte. Az iránymutatás 2. pontjának második mondata az alábbiak szerint rendelkezik: „Politikai hirdetés közzététele megrendelés alapján lehetséges, melynek tartalmát a megrendelő határozza meg, azért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel nem tartozik. Minden más médiatartalom, amelyért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel tartozik, nem minősül politikai hirdetésnek.”

[29] A Nemzeti Választási Bizottságnak egyrészt abban kellett állást foglalnia, hogy kinek a terhére esik a politikai hirdetés jogsértő közzététele, azaz a más tartalomtól való megkülönböztethetőség követelményének megsértése, másrészt abban, hogy kit terhel a felelősség amiatt, hogy a politikai hirdetésen nem szerepel a megrendelő neve és lakcíme/székhelye.

[30] A Bizottság álláspontja szerint, figyelemmel az iránymutatásában is megfogalmazott jogértelmezésre, azt, hogy a politikai hirdetés úgy jelenjen meg a sajtótermékben, hogy az más tartalmaktól egyértelműen elválasztható legyen, a sajtótermék kiadójának felelősségi körébe tartozó kérdés. Jelen ügyben a 444.hu oldalt kiadó Magyar Jeti Zrt. jogsértése állapítható meg.

[31] A politikai hirdetés tartalmát illetően azonban a megrendelőt terheli a felelősség, vagyis amiatt, hogy azon nem szerepel a megrendelő neve és lakcíme/székhelye az Amnesty International Magyarországot és a Háttér Társaságot terhére esik, e körben e szervezetek jogsértése állapítható meg.

[32] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 148. § (2) bekezdése megsértésének megállapítása mellett a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt is alkalmazza.

[33] Beadványozó a Ve. 148. § (2) bekezdése megsértésének megállapításán túl kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja megsértésének megállapítását is.

[34] A Bizottság ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy a választási eljárási alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek, megsértésükre a Ve. 208. §-a alapján önálló kifogás alapozható. A kialakult joggyakorlat (Kvk.IV.37.468/2009/2.számú végzés, 67/2016. NVB határozat, 79/2016. NVB határozat, 91/2016. NVB határozat, 119/2016. NVB határozat, Kvk.III.37.799/2020/3. számú határozat) alapján azonban a választási eljárási alapelv sérelmére, mint jogszabálysértésre akkor alapozható kifogás, illetve határozat, ha nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Jelen ügyben a sérelmezett magatartás, azaz a politikai kihirdetés jogellenes kihelyezése a Ve. 148. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel ellentétes, ezért e szabály megsértését a Bizottság megállapította. Mivel a Ve. tételes szabályának megsértése magában foglalja az alapelv sérelmét is, így annak külön megállapítása – egyéb lényeges körülmény hiányában – nem indokolt.

[35] Mindezek alapján a kifogást a Ve. alapelvi rendelkezéseinek megsértése tárgyában a Ve. 220. § alapján elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[36] A határozat a Ve.146. § b) pontján, 148. §-án, 152. § (1) bekezdés a) pontján, 218. §-án, 220. §-án, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 79. § (2) bekezdésén, a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 11.

 

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke