167/2022. NVB határozat - a M. S. N. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

167/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a M. S. N. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 24/2022. (III. 7.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

1. Beadványozó 2022. március 4-én kifogást nyújtott be a Budapest 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz, (a továbbiakban: OEVB) amelyben előadta, hogy a szavazatszámláló bizottsági tagjelöltek között a listán szerepel Csala Péter elnevezésű személy, aki a Facebook közösségi oldalán a III. Kerület/Óbuda elnevezésű csoportban egyértelműen állást foglal Bús Balázs képviselőjelölt ellen.
2. Beadványozó kifogásában rögzítette, hogy e csoport jelenleg 22.000 tagot tart számon. A nevezett személytől származó több bejegyzést és megnyilvánulást közjegyzői ténytanúsítvány formában kifogása mellé bizonyítékként csatolta.
3. Álláspontja szerint a nevezett személytől objektív szavazatszámlálói munka nem várható el, a szavazatszámláló bizottság tagját terhelő kötelezettség teljesítése nem lehet tiszta azáltal, hogy nevezett személy olyan közösségi oldalt üzemeltet, amely alkalmas jelentős választópolgár akaratának befolyásolására. Véleménye szerint az is kifogásolható, hogy ezt a közösségi oldalt a nevezett személy már szavazatszámláló bizottsági tagként üzemelteti.
4. Egyebekben rögzítette, hogy az általa összeférhetetlenségnek tekintette okot a Ve. 18. § (4) bekezdése alapján a nevezett személy a mai napig nem közölte a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetőjével.
5. Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a nevezett személyt törölje a szavazatszámláló bizottság tagjai közül.
6. Az OEVB a 24/2022. (III. 7.) számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
7. Az OEVB határozata indokolásában rögzítette, hogy a bizottság az összeférhetetlenség kérdését nem vizsgálhatja, a kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, ezért az OEVB a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról döntött.

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Beadványozó 2022. március 10. 15 óra 28 perckor fellebbezést nyújtott be az OEVB 24/2022. (III. 7.) számú határozata ellen, amelyet a Budapest 10. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője ugyanezen a napon felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottság részére.
2. Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint az OEVB határozatának meghozatala során jogszabálysértően járt el, tekintettel ara, hogy hatáskörének hiányát akként állapította meg, hogy jogszabályi helyre ennek alátámasztása érdekében nem hivatkozott, továbbá nem is kezdeményezte a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását. Álláspontja szerint az OEVB eljárása a kifogás elbírálása során az irányadó eljárási szabályokat megsértette.
3. Beadványozó rögzítette, hogy a kifogásában nevezett személy egy több tízezer főből álló csoportot vezet és moderál a Facebook közösségi oldalon, amely csoport tagjainak száma folyamatosan növekszik. Nevezett személy ebben a csoportban közszereplése során rendszeresen ad hangot ellenszenvének Bús Balázs jelölttel szemben és rendszeresen népszerűsíti Szabó Tímea jelöltet.
4. Álláspontja szerint nevezett személy tevékenysége nem csupán a szavazatszámláló bizottsági tisztségének elfogultsági kérdését veti fel, hanem kampánytevékenységnek is minősülhet. Véleménye alapján nevezett személy magatartása alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített, a választás tisztaságának megóvása alapelv megsértésére is.
5. Beadványozó fellebbezéséhez bizonyítékként a nevezett személytől származó több bejegyzést és megnyilvánulást csatolt közjegyzői ténytanúsítványként.
6. Mindezekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy elsősorban adjon helyt a fellebbezésének és változtassa meg az OEVB határozatát akként, hogy megállapítja a jogszabálysértést és nevezett személyt törli a szavazatszámláló bizottsági tagok listájáról. Kérte továbbá, hogy amennyiben elsődleges kérésének nem tud eleget tenni a Bizottság, úgy változtassa meg az OEVB határozatát akként, hogy megállapítja a jogszabálysértést és kezdeményezze az eljárásra hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
2. A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
3. Az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
4. A Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
5. Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
6. A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
7. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}
8. Mindebből következően az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Beadványozó érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
9. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja értelmében érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha azt nem a Ve. 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
10. Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy Beadványozó nem igazolta érintettségét, ezért a Bizottság a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) pontján a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 11.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke