A Nemzeti Választási Bizottság
165/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Klug Magdolna országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsági tag (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott jogorvoslati kérelme tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Beadványozó által kifogásnak nevezett, de tartalmában a Békés Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 16/2022. (III. 7.) számú határozat ellen benyújtott fellebbezés alapján az alábbi döntést hozza:
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Békés Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a 16/2022. (III. 7.) számú határozatának meghozatalával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 32. § (1) és (2) bekezdését.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértés súlyára tekintettel a Békés Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 16/2022. (III. 7.) számú határozatát megváltoztatja oly módon, hogy azt – mint a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét – megsemmisíti.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Beadványozó kifogásnak nevezett jogorvoslati kérelmének tartalma és a Békés Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 16/2022. (III. 7.) számú határozata]
[1] Beadványozó 2022. március 10-én 10:16 órakor általa kifogásnak nevezett jogorvoslati kérelmet nyújtott be elektronikus úton a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Ebben előadta, hogy 2022. március 2-án a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt a Békés Megye 2. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságba (a továbbiakban: OEVB) tagként megbízta. 2022. március 3-án a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. (a továbbiakban: Ve.) 37. §-a szerinti esküt letette.
[2] Beadványozó jogorvoslati kérelmében rögzítette, hogy 2022. március 7-én az OEVB ülést tartott, ezen az ülésen a „megbízás elfogadásáról” szóló 16/2022. (III. 7.) számú határozatot hozta, amelyet „támadott határozat”-nak nevez. Ugyanezen az ülésen döntött az OEVB az egyéni szavazólap adattartalmának jóváhagyásáról is, e döntés meghozatalában azonban Beadványozó nem vehetett részt. Beadványa szerint szóban azt a felvilágosítást kapta, hogy a megbízás elfogadásáról szóló 16/2022. (III. 7.) határozat még nem emelkedett jogerőre, ezért nem vehet részt a döntéshozatalban.
[3] A jogorvoslati határidő megtartottsága kapcsán hivatkozott arra, hogy a támadott határozat meghozatalára 2022. március 7-én került sor, ezért a kifogás benyújtására nyitva álló háromnapos határidő 2022. március 10-én 16,00 órakor jár le.
[4] Hivatkozott a Ve. 30. § (1) bekezdésére, amely szerint a megbízást a választási bizottság elnökénél kell bejelenteni, és a Ve. 32. § (1) bekezdésére, amely szerint a választási bizottságnak csak abban az esetben kell döntést hoznia a megbízás tárgyában, ha az elnök úgy ítéli meg, hogy a megbízás nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. Mindezek alapján álláspontja szerint „a támadott határozat jogszabálysértő, mert annak elfogadását a Ve. tiltja”.
[5] Beadványozó hivatkozott a Ve. 37. § (1) bekezdésére, amely szerint az eskütételre a megbízás bejelentését követő öt napon belül kerül sor, valamint a 37. § (6) bekezdésére, amely szerint az OEVB tagja a jogait az eskütételt követően gyakorolhatja. Ilyen jog különösen a Ve. 45. § (3) bekezdése szerinti igennel vagy nemmel történő szavazás. Álláspontja szerint ezen rendelkezéseket megsértette az OEVB azzal, hogy a 2022. március 7-i ülésen nem élhetett szavazati jogával, annak ellenére, hogy a bejelentése a jogszabályoknak megfelelt és az esküt letette.
[6] Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényét állapítsa meg és b) pontja szerint a jogsértőt tiltsa el további jogsértéstől. Álláspontja szerint mivel a jogsértést az OEVB követte el, ezért a kifogás elbírálására a Ve. 297. § (3) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság jogosult.
[7] Beadványozó által jogorvoslati kérelmében „támadott határozat”-nak nevezett, 16/2022. (III. 7.) számú OEVB határozatban szerepel, hogy Békés megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerületében a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt közös egyéni jelöltjeként nyilvántartásba vett dr. Kondé Gábor (a továbbiakban: Jelölt) 2022. március 2-án nyújtotta be az OEVB-be tag megbízására vonatkozó bejelentését, amely szerint a Jelölt Beadványozót kívánta delegálni az OEVB-be.
[8] A határozat szerint Békés Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) megbizonyosodott arról, hogy Beadványozó rendelkezik választójoggal és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A határozat idézte a Ve. 28. § (2) bekezdését, amely szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság további egy-egy tagját az országgyűlési képviselők általános választásának vagy az időközi országgyűlési képviselőválasztásnak a kitűzését követően az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint az országgyűlési egyéni választókerületben induló független jelöltek bízzák meg. A határozat hivatkozott a Ve. 30. §-ára, amely szerint a választási bizottság megbízott tagját a választási bizottság elnökénél kell bejelenteni, legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon, a megbízó nevével, a megbízott tag nevével, magyarországi lakcímével, valamint személyi azonosítójával. A megbízásnak a választási bizottság megjelölését is tartalmaznia kell.
[9] A határozat a Ve. 31.§-ára hivatkozással rögzítette azt is, hogy a megbízott tag választójogát a választási iroda ellenőrzi, illetve a Ve.32. § (2) bekezdésére hivatkozással azt, hogy „a választási bizottság a bejelentéstől számított három napon belül határozattal dönt a megbízás elfogadásáról vagy visszautasításáról”.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A Nemzeti Választási Bizottságnak először abban kellett állást foglalnia a Ve. XII. Fejezetében foglalt jogorvoslati szabályok alkalmazása kapcsán, hogy miként értékelje Beadványozó jogorvoslati beadványát, amelyet kifogásnak nevez, azonban abban szövegszerűen és tartalma ában alapján az OEVB 16/2022. (III. 7.) számú határozatát támadja, tartalmi és eljárásjogi szempontból is.
[11] Beadványozó jogorvoslati kérelmében az OEVB határozatára „támadott határozat”-ként hivatkozik, a határozat tekintetében állítja a jogszabálysértést, amikor úgy fogalmaz, hogy „ezért álláspontom szerint a támadott határozat jogszabálysértő, mert annak elfogadását a Ve. tiltja”.
[12] A Bizottság álláspontja szerint, mivel Beadványozó jogorvoslati kérelmében az OEVB 16/2022. (III. 7.) határozatát, valamint az ahhoz vezető és azt követő eljárás jogszerűségét vitatja, ezért jogorvoslati kérelme e határozattal szembeni fellebbezésként értékelhető.
[13] A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezés alapján a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
[14] Mivel Beadványozó az ő delegálásának elfogadásáról szóló határozathozatali eljárást támadja, az OEVB határozata által a bizottsági tagságából fakadó jogai estek korlátozás alá, ezért a Bizottság elfogadja Beadványozó érintettségét.
[15] A Bizottságnak a kifogás fellebbezésként való értékelése során a Ve. 45/A. § (2) bekezdésének azon rendelkezésére is figyelemmel kellett lennie, amely szerint a választási bizottság tagja - saját választójogának gyakorlását érintő ügyek kivételével - nem kezdeményezhet eljárást annál a választási bizottságnál, amelynek tagja, és annak döntése ellen nem nyújthat be jogorvoslati kérelmet.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Beadványozó tekintetében a Ve. hivatkozott rendelkezése nem alkalmazható, mert az OEVI és az OEVB együttes tevékenysége vezetett ahhoz, amely miatt Beadványozónak az OEVB megbízott tagságához kötődő jogai és kötelezettségei gyakorlásának időpontja – az eskü ellenében a megbízást követő 5. napon hozott határozat miatt –, azaz lényegében a választási bizottsági tagság kezdetének dátuma megkérdőjelezhetővé vált. Ugyanis – bár Beadványozó alappal bízhatott abban, hogy az eskü letételével a bizottság „teljes jogú”, szavazati joggal rendelkező tagjává vált – az OEVB és OEVI egymással ellentétes eljárásjogi cselekmények lefolytatásával, azaz a 2022. március 3. napi eskütétellel és a sérelmezett határozat meghozatalával kétségbe vonta a Beadványozó bizottsági tagi státuszát. A Nemzeti Választási Bizottság rámutat tehát, hogy Beadványozó éppen a 16/2022. (III. 7.) határozat joghatása alapján, mivel az a jogorvoslati kérelem benyújtásának időpontjában még nem volt jogerős, nem tekinthető az OEVB tagjának, hiszen csak a jogerős döntésből fakadhatnak az érintettre nézve jogok és kötelezettségek. Emellett a hivatkozott rendelkezésből – az Alaptörvény 28. cikkének értelmező szabálya alapján – az a jogalkotói cél olvasható ki, hogy megakadályozza, hogy a választási bizottságnak a döntéshozatal során kisebbségben maradt tagja, vagy a döntéssel egyébként egyet nem értő tagja az általa kezdeményezett jogorvoslati eljárással ne tehesse jogvita tárgyává annak a bizottságnak a döntését, amelynek tagja. Tárgyi ügynek azonban nem önmagában az a tárgya, hogy Beadványozó ne értett volna egyet valamely OEVB által hozott határozattal, hanem az, hogy a határozat kifejezetten a személyét érintette, hiszen az eskütétele ellenére, az OEVB 16/2022. (III. 7.) számú határozatának meghozatala okán nem gyakorolhatta a tagságból fakadó jogát a 2022. március 7-i ülésen.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság eljárásának, mivel arra a jogorvoslati kérelem sem hivatkozott, nem volt tárgya az, hogy a Beadványozó megbízására vonatkozó bejelentés jogszerű volt-e, így azt, figyelemmel az OEVB támadott határozatában foglaltakra, illetve az OEVB 2022. március 7-i ülésének jegyzőkönyvében (a továbbiakban: jegyzőkönyv) foglaltakra, elfogadja.
[18] A Bizottság megállapítja, hogy az OEVB határozathozatali eljárása és ebből kifolyólag a 16/2022. (III. 7.) számú határozata, valamint az OEVB-nek a határozathozatalt követő eljárása, a fellebbezésben is rögzített okoknál fogva, jogszabálysértő volt.
[19] A Ve. 32. § (1) és (2) bekezdései egyértelmű rendelkezést tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az OEVB-nek kizárólag abban az esetben van határozathozatali kötelezettsége a tag megbízása tekintetében, ha az nem felel meg teljes mértékben a Ve. által előírt követelményeknek. E tekintetben a jogalkotó határidőt is előírt a választási szervek számára, a bejelentéstől számított 3 napon belül döntést kell hozni a megbízás elfogadásáról vagy visszautasításáról. Így tehát az OEVB jegyzőkönyvében foglaltaktól eltérően nem általában a megbízás tekintetében, hanem a jogszabályi követelményeknek maradéktalanul eleget nem tevő megbízás esetében van határozathozatali joga és kötelezettsége az OEVB-nek.
[20] A Ve. 32. § (1) és (2) bekezdéséből, valamint a 37. § (1) bekezdéséből az is egyértelműen következik, hogy amennyiben a megbízás minden jogszabályi feltételnek megfelel, a következő eljárásjogi lépés az eskütétel.
[21] A jegyzőkönyv és az OEVB határozata is rögzíti, hogy a megbízott tag 2022. március 2-i bejelentése megfelelt a Ve.-ben foglalt követelményeknek, vagyis nem állt fenn a Ve. 32. § (1) bekezdésében nevesített „a megbízás nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek” eset, ennél fogva nem volt oka a Ve. 32. § (2) bekezdésében foglalt szabály OEVB általi alkalmazásának.
[22] A jogalap nélkül hozott döntés ezen túl a Ve. 32. § (3) bekezdésében előírt 3 napos határidőn túl, az 5. napon született meg, noha az, hogy a Ve.-ben foglalt határidők – a 10. § (1) bekezdése szerint – jogvesztők, a választási szervekre nézve is kötelező szabály.
[23] Az OEVB jogsértő tevékenysége arra tekintettel is megállapítható, hogy annak tudatában és azt követően hozott határozatot a megbízás tárgyában, hogy Beadványozó 2022. március 3-án esküt tett Békés polgármestere előtt. E körülményről ugyanis a jegyzőkönyv szerint az OEVI vezetője a határozathozatalt megelőzően tájékoztatta az OEVB-t.
[24] Az eskü joghatását a Ve. 37. § (6) bekezdése, amelyre Beadványozó is hivatkozott, világosan rögzíti. Az esküt tett megbízott, az eskü letétele után a választási bizottság teljes jogú tagjává válik. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan jogok illetik meg, mint a megbízás alapján már korábban taggá vált személyeket, illetve, mint a képviselő-testület által megválasztott választott tagokat.
[25] Ezt fejezi ki a Ve. 16. §-a és a 19. § (1) bekezdése, amely rögzíti, hogy a választási bizottság választott és megbízott tagokból áll és e tagok jogai és kötelezettségei – a Ve. 41. § (3) bekezdésében és a 45. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – azonosak. A kivételként említett Ve. 41. § (3) bekezdése és a 45. § (5) bekezdése az OEVB tagjaira nem alkalmazandók.
[26] Az eskü letételét követő, jogalap nélkül hozott határozat eredményezte azt a szintén jogellenes helyzetet, hogy Beadványozó a 2022. március 7-i OEVB ülésén jelen volt, azonban ott, a szavazólap adattartalmának jóváhagyásáról hozott 17/2022. (III. 7.) számú döntés meghozatalában már nem vehetett részt. Ezt a fellebbezésben írtak mellett a jegyzőkönyv adattartalma és az ahhoz csatolt jelenléti ív is alátámasztja. A jelenléti íven 5 OEVB tag aláírása szerepel, köztük Beadványozóé is, de a határozathozatalban csak 4 tag vett részt.
[27] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB a 16/2022. (III. 7.) számú határozatát, a Ve. 32. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt szabályok ellenében hozta, azokat megsértve járt el. E jogsértés következménye volt az, hogy bár a jelenléti ív szerint Beadványozó mint OEVB tag vett részt az ülésen, jogát és kötelezettségét az ülésen nem gyakorolhatta, a szavazólap adattartalmáról hozott határozat meghozatalában nem vehetett részt.
[28] A fellebbezést elbíráló, másodfokon eljáró választási szerv a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján kétféle döntést hozhat, az elsőfokú határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja.
[29] A Kúria a választási és népszavazási joggyakorlatot elemző összefoglalójában (63. o.) rögzítette azt a későbbi határozataiban is megerősített álláspontot, amely szerint a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja –, amely alapján a választási bizottság, illetve a bíróság a megtámadott határozatot megváltoztatja –, a választás eredménye elleni jogorvoslat szempontjából jelentheti a választás eredményének megváltoztatását (más jelölt lesz a győztes), vagy az eredmény megsemmisítését, és a választás teljes, vagy részleges (egyes szavazókör/ök, önkormányzati képviselő/ polgármester) megismétlését. [lásd még: Kvk.VI.37.494/2018/2., Kvk.I.37.495/2018/2. és Kvk.VI.37.524/2018/2. számú végzések]
[30] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjának fentiek szerinti értelmezése, azaz a megváltoztatás oly módon való alkalmazása, amely jogkövetkezményként a választási eljárás jogorvoslattal érintett része megsemmisítését jelenti, jelen esetben analógiaként alkalmazható. Ennek okát a Bizottság abban látja, hogy az OEVB által okozott jogsértés orvoslására kizárólag a választási eljárás jogorvoslattal érintett részének, jelen esetben az OEVB 16/2022. (III. 7.) számú határozat megsemmisítése lehet alkalmas eszköz.
[31] A Nemzeti Választási Bizottság azt is megállapítja, hogy Beadványozó a 2022. március 3-i eskütétel óta az OEVB tagja, ezen időponttól megilletik a választási bizottsági tagságból fakadó jogok és terhelik az ezzel kapcsolatos kötelezettségek.
[32] A fentiekben részletesen kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat a Ve. 10. § (1) bekezdésén, 16. §-án, 19. § (1) bekezdésén, 32. §-án, 37. § (6) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 11.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke