160/2022. NVB határozat - a V. Z. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

160/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a V. Z. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 25/2022. (III. 4.) számú határozatát a jelen határozatban foglalt indokolással helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az elsőfokon eljárt bizottság döntésének tartalma]

[1] T. V. (Kifogástevő1) 2022. március 2-án 11 óra 12 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Budapest 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). A. Gy. (Kifogástevő2) 2022. március 3-án 9 óra 21 perckor elektronikus úton szintén kifogást nyújtott be az OEVB-hez. V. Z. (Beadványozó) kifogása pedig 2022. március 3-án 16 óra 01 perckor érkezett az OEVB-hez.

[2] Az OEVB a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 217. §-ának (1) bekezdésére tekintettel Kifogástevő1, Kifogástevő2 és Beadványozó (a továbbiakban együtt: Kifogástevők) által egymással összefüggő tárgyban benyújtott kifogásait együttes elbírálás végett egyesítette.

[3] Kifogástevők által előadott tényállás szerint a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) honlapján közzétett, ügyfélkapus azonosítást követően igénybe vehető szolgáltatás segítségével tudomásukra jutott, hogy Tóth Miklósra, a Normális Élet Pártja Budapest 3. számú egyéni választókerületi jelöltjére az NVI nyilvántartása szerint ajánlást adtak le. Kifogástevők azonban egybehangzóan azt nyilatkozták, hogy ilyen jelölést nem adtak, adataikat jogosulatlanul és akaratuk ellenére, azzal visszaélve kezelték és vitték fel az ajánlóívre.

[4] Álláspontjuk szerint a kifogás tárgyát képező magatartás - amellett, hogy felveti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342. §-a szerinti közokirat-hamisítás bűntettének és a 350. §-a szerinti, a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekménynek gyanúját - sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésnek a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvására vonatkozó választási eljárási alapelvet arra tekintettel, hogy a választás tisztaságát sérti minden olyan magatartás, amely a választással összefüggő folyamat valamely pontján megjelenő, azt befolyásoló jogellenességben ölt testet; különösen, ha az bűncselekményt is megvalósít.

[5] Kifogástevők véleménye szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt, önkéntes részvétel a választási eljárásban alapelv sérelme is megvalósult azáltal, hogy adataik feltüntetése mindenféle önkéntességet nélkülözött, sőt, akaratuk ellenére, tudtukon kívül történt.

[6] Meglátásuk szerint továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelv is megsértésre került, mivel álláspontjuk szerint nem járhat el jóhiszeműen, illetve nem gyakorolhatja rendeltetésszerűen jogait az, aki más tudta nélkül és akarata ellenére felhasználja annak személyes adatait és annak (vélt vagy valós) aláírásképét arra, hogy az adatok birtokosaként azonosítható választópolgár helyett és nevében írjon alá jelöltnek, mivel eközben tudatában van annak, hogy ezen választópolgár helyett és akarata ellenére teszi ezt.

[7] Előadták továbbá, hogy a magatartás a Ve. tételes rendelkezéseit is sérti, így a Ve. 122. § (2) bekezdését, a Ve. 123. §-ának (4) bekezdését, valamint a Ve. 126. § (1) bekezdésének c) pontját is.

[8] A fentiek alapján Kifogástevők arra kérték az OEVB-t, hogy állapítsa meg, hogy Tóth Miklós országgyűlési képviselőjelölt, valamint a Normális Élet Pártja jelölő szervezet megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban foglalt választási eljárási alapelveket, továbbá, hogy fent nevezett személyt tiltsa el a további jogszabálysértéstől és intézkedjen a jogsértő módon megszerzett ajánlás érvénytelenítése érdekében a Ve. 122. § (4) bekezdésére is tekintettel.

[9] Az OEVB a 25/2022. (III.4.) számú határozatával a kifogást elutasította. Határozatának indokolásában részletesen kifejtette, hogy Tóth Miklós jelöltként történő nyilvántartásba vételét a 15/2022. (II. 25.) OEVB határozatával 2022. február 25-én elutasította tekintettel arra, hogy nem rendelkezett a szükséges számú érvényes ajánlással. Tóth Miklós, illetve a jelölő szervezet a nyilvántartásba vételt elutasító határozattal szemben 2022. február 28-án fellebbezéssel élt, ezért a fellebbezés és az előzményiratok - köztük a leadott ajánlóívek is - ugyanazon a napon eredetben felterjesztésre kerültek a Fővárosi Választási Bizottsághoz és a határozat meghozatalának az időpontjában is ott voltak találhatók.

[10] Az OEVB rögzítette, hogy Kifogástevők érvényes ajánlásai szerepelnek a Normális Élet Pártja jelölő szervezet jelöltjének, Tóth Miklósnak az ajánlóívein. Az OEVB megállapította, hogy ezzel ellentétben áll Kifogástevőknek a kifogásban előadott nyilatkozata, amely szerint ilyen jelölést nem adtak, adataikat jogosulatlanul és akaratuk ellenére, azzal visszaélve kezelték és vitték fel az ajánlóívre.

[11] Az OEVB álláspontja szerint a kifogásokhoz csatolt okirati bizonyíték, továbbá nyilatkozat a jogszabálysértés tényének kétséget kizáró igazolására nem alkalmasak, ugyanis a Kifogástevők által előadottak tekintetében a döntéshozatalhoz olyan szakértelmet igénylő eljárásra lenne szükség, amellyel az OEVB nem rendelkezik. A jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban Kifogástevőknek kellett volna szolgáltatnia.

[12] Az OEVB hangsúlyozta, hogy az OEVI, illetve az OEVB a törvényi rendelkezéseknek megfelelően végezte el az ajánlások ellenőrzését és a rendelkezésére álló adatok alapján hozott döntést a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítása tárgyában. Hozzáfűzte továbbá, hogy az OEVB – a jelölt nyilvántartásba vételének elutasításáról rendelkező – határozatát a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 2/2022. (III. 3.) FVB számú határozatával helybenhagyta.

[13] Az OEVB indokolásában továbbá azt is kiemelte, hogy a kifogásokban jelzett bűncselekmények tekintetében büntetőeljárás lefolytatása szükséges. Kifejtette, hogy az OEVI tájékoztatása szerint ugyanennek a pártnak az ajánlásaival kapcsolatban több, ugyanilyen tartalmú bejelentés érkezett az OEVI-hez. A bejelentések alapján az OEVI 2022. március 2-án, ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.

[14] Mindezekre figyelemmel a kifogásokkal kapcsolatos jogszabálysértést a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján és hatáskörének korlátai miatt az OEVB nem látta bizonyítottnak, ugyanakkor kiemelte, hogy a Budapest 3. számú országgyűlési egyéni választókerületi választáson a kifogásokkal érintett jelölő szervezet, illetve jelölt a korábbi elutasító határozat alapján nem vesz részt, így az esetlegesen hamis ajánlások alapján nem került nyilvántartásba jelölt, valamint az esetleges további jogszabálysértés elkövetésére sincs mód.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[15] Beadványozó az OEVB határozatával szemben a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára és a Ve. 221. § (1) bekezdésére hivatkozással 2022. március 7-én 11 óra 22 perckor elektronikus levelében fellebbezéssel élt.

[16] Fellebbezésében előadta, hogy a sérelmezett határozat indokolása szerint az ajánlásokat csak a nyilvántartásba vételi eljárásban lehet vizsgálni, illetve a Kifogástevők által bizonyítékként benyújtott nyilatkozatok nem elegendőek az ajánlások valódiságának megcáfolására.

[17] Fellebbező rámutatott, hogy véleménye szerint az OEVB-nek a jogszabálysértés észlelése esetén akkor is meg kell állapítania a jogszabálysértés tényét és mérlegelés alapján bírság kiszabására is lett volna lehetősége, ha megítélése szerint nincs lehetősége az ajánlás érvénytelenítésére.

[18] A bizonyítékokkal összefüggésben kifejtette, hogy a nemleges bizonyítás rendszerint nehézségekbe ütközik. Előadta, hogy mivel az ajánlásokra az ajánlónak nem szükséges az ajánlás adásának időpontját is felvezetni, ezért az sem lehet ismert tény számára, hogy a jelölt állítása szerint mikor adott számára ajánlást, így az adott időpont vonatkozásában nem tud „alibit” igazolni arra vonatkozóan, hogy abban az időpontban -más elfoglaltságára tekintettel – nem adott ajánlást.

[19] Fellebbezésében hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú határozatát is, valamint előadta, hogy hamis nyilatkozat tétele esetén a Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény elkövetését kockáztatná.

[20] Fellebbező álláspontja szerint kirívóan okszerűtlen az a mérlegelés, amely az ajánlást adó választópolgár arra vonatkozó nyilatkozatának valódiságát minden konkrétum nélkül kétségbe vonja, amely szerint nem adott ajánlást az adott jelöltnek.

[21] Véleménye szerint a sérelmezett határozat jogorvoslati tájékoztatásról szóló része is jogsértő, mivel a tájékoztatás szerint a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet részéről nem szükséges az érintettség igazolása, ez azonban meglátása szerint ellentétes a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglaltakkal.

[22] Mindezekre figyelemmel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján a sérelmezett határozatot változtassa meg és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, továbbá annak d) pontja alapján pedig szabjon ki bírságot is a jogsértővel szemben.

[23] A bírság kiszabásának körében kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy annak kiszabása során legyen figyelemmel a jogsértés súlyára, illetve ismétlődő jellegére is. Továbbá hivatkozott a jelölt nyilvántartásba vételét elutasító határozat elleni fellebbezést elbíráló 2/2022. (III.3.) FVB számú határozatra is, amelyben állítása szerint G.Z. és L.O. magánszemélyek által benyújtott azon nyilatkozatok alapján, amely szerint a szóban forgó jelöltet nem támogatták, az FVB az érvényes ajánlások számát csökkentette.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[24] A fellebbezés nem alapos.

[25] Az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán az egyéni jelölt nyilvántartásba vétele a Ve. 252. § (2) bekezdése alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság hatáskörébe tartozó döntés.

[26] A Ve. 297. §-a 2018. szeptember 1-jei hatállyal módosult és annak (2) bekezdése szerint az OEVB-nek a jelölt nyilvántartásba vétele tárgyában meghozott, 252. § (2) bekezdése szerinti döntése elleni fellebbezésről a területi választás bizottság dönt.

[27] A 2018. szeptember 1-jei jogszabálymódosítást megelőzően az OEVB jelölt nyilvántartásba vételével szembeni fellebbezés elbírálása az NVB hatáskörébe tartozott. Az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán a Nemzeti Választási Bizottsághoz több esetben érkezett olyan jogorvoslati kérelem, amelyben a választópolgár úgy nyilatkozott, hogy szerepel adott jelölt ajánlóívén ajánlóként, azonban ő nem támogatta ajánlásával a jelöltet, az ajánlás nem tőle származik.

[28] Az NVB következetes és a Kúria által is megerősített joggyakorlata szerint, a választópolgár által benyújtott azon jogorvoslati kérelmet, amely azt sérelmezi, hogy akarata, tudta és valós szándéka nélkül, adataival visszaélve, valamely jelölt ajánlóívén ajánlóként szerepel, a jelölt nyilvántartásba vételének eljárásrendjében lehet elbírálni. [lásd: 207/2018. NVB határozat, 209/2018. NVB határozat, 482/2018. NVB határozat, Kvk.V.37.270/2018/2. kúriai végzés] Az NVB ezekben az ügyekben több esetben megállapította a sérelmezett ajánlás érvénytelenségét.

[29] A Ve. 297. § (2) bekezdésének 2018. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezésére figyelemmel, jelen választási eljárásban ez azt eredményezi, hogy a jelölt nyilvántartásba vételről döntő OEVB-nek, vagy a fellebbviteli fórumként eljáró területi választási bizottságnak van illetékessége és hatásköre megvizsgálni azt, hogy valóban szerepel-e a választópolgár ajánlóként az adott ajánlásgyűjtő íven, és amennyiben megalapozottnak találja a választópolgár nyilatkozatát az ajánlásgyűjtési szabályok megsértésére vonatkozóan, e szerveknek van lehetőségük arra, hogy a korábban érvényesként rögzített ajánlást, a Ve. 123. § (4) bekezdése alapján érvénytelennek nyilvánítsák. Vagyis kizárólag az OEVB, vagy a másodfokon eljáró területi választási bizottság jogosult az ilyen jellegű jogsértések esetében az érdemi jogkövetkezmény, nevezetesen az ajánlás érvénytelenségének megállapítására, amelyet jelen ügyben Beadványozó is kér.

[30] Beadványozó által hivatkozott, a Normális Élet Pártja jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Tóth Miklós egyéni jelöltjeként történő nyilvántartásba vételét Budapest 3. számú országgyűlési egyéni választókerületében az OEVB 15/2022. (II. 25.) számú határozatában elutasította. A szóban forgó határozat ellen az elutasított jelölt, valamint annak jelölő szervezete is fellebbezéssel élt az FVB-nél, amely másodfokon eljáró szerv a 2/2022. (III.3.) FVB számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az FVB határozatával szemben a törvényes határidőn belül bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására is sor került.

[31] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az OEVB határozatának indokolásában kifejtette, hogy Kifogástevők által becsatolt dokumentumok, valamint az OEVI ajánlásellenőrző rendszerből a Kifogástevők tekintetében lekért adatok alapján megállapítható volt, hogy Kifogástevők érvényes ajánlásai valóban szerepelnek a Normális Élet Pártja jelölő szervezet jelöltjének, Tóth Miklósnak az ajánlóívein. Az OEVB továbbá azt is rögzítette, hogy ezzel ellentétben állnak Kifogástevők azon nyilatkozatai, amelyben kijelentették, hogy a szóban forgó jelöltre ajánlást nem adtak, adataikat jogosulatlanul és akaratuk ellenére, azzal visszaélve kezelték és vitték fel az ajánlóívre.

[32] Mindezekkel összefüggésben az OEVB arra az álláspontra jutott, hogy a kifogásokhoz csatolt okirati bizonyíték, továbbá nyilatkozat a jogszabálysértés tényének kétséget kizáró igazolására nem alkalmasak, ugyanis Kifogástevők által előadottak tekintetében a döntéshozatalhoz olyan különleges szakértelmet igénylő eljárásra lenne szükség, amellyel az OEVB nem rendelkezik.

[33] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy téves álláspontra helyezkedett az OEVB akkor, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg a jogsértés ténye. A Bizottság álláspontja szerint az ajánlások érvénytelenségének megállapítására az OEVB-nek ugyanis nem azért nem volt lehetősége, mert a kifogásokat benyújtó választópolgárok erre vonatkozó nyilatkozatait nem állt módjában hitelt érdemlően elfogadni, hanem abból kifolyólag, hogy Beadványozó által elérni kívánt jogkövetkezmény kiváltására, azaz az ajánlások érvénytelenítésére nem ebben az eljárásrendben lett volna lehetőség.

[34] A Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó jogorvoslati kérelmében foglalt jogkövetkezmény alkalmazására, azaz az ajánlások érvénytelenségének megállapítására akkor lett volna lehetőség, ha kifogását a jelölt nyilvántartásba vételét elutasító 2022. február 25-ei határozat meghozatalát megelőzően az OEVB-hez nyújtja be, vagy a határozat meghozatalát követően 2022. február 28-án 16.00 óráig fellebbezéssel él azzal szemben az FVB-nél a jogorvoslati kérelmében megjelölt indokokkal vagy ha az FVB másodfokú határozatával szemben legkésőbb 2022. március 6-án 16.00 óráig bírósági felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő a Kúriánál.

[35] Beadványozó azonban első jogorvoslati kérelmét (kifogását) 2022. március 3-án 16 óra 1 perckor nyújtotta be, amelyet a Ve. 10. § (4) bekezdése alapján a következő napon, azaz március 4-én kell teljesítettnek tekinteni. Így annak ellenére, hogy Beadványozó az online ajánlás-ellenőrzés lefolytatását követően azonnal benyújtotta kifogását az OEVB-hez, a fent megjelölt eljárásrend és jogvesztő határidők okán az aláírások érvénytelenségének megállapítására ekkor már sem az OEVB-nek, sem az FVB-nek nem volt lehetősége.

[36] A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy - figyelemmel a fent megjelölt eljárásrendre és a Ve. 10. §-ában rögzített jogvesztő határidőkre - Beadványozó által kifogásolt, a nevében adataival visszaélve tett ajánlás tekintetében az aláírások érvénytelenségének megállapítására első jogorvoslati kérelmének benyújtása időpontjában, - bírósági felülvizsgálat keretében – már kizárólag csak a Kúriának lett volna lehetősége.

[37] A fent ismertetett eljárásrend kapcsán a Bizottság továbbá rögzíti, hogy hivatalból tudomással bír arról, hogy az OEVB jelölt nyilvántartásba vételét elutasító 25/2022. (III.4.) számú határozatával szemben törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtottak be az FVB-hez, amelyben a választópolgár azt sérelmezte, hogy akarata, tudta és valós szándéka nélkül, személyes adataival visszaélve Tóth Miklós ajánlóívén ajánlóként szerepel.

[38] Az FVB a választópolgár nyilatkozatára figyelemmel megvizsgálta a fellebbezéssel érintett ajánlóívet és a szóban forgó aláírásról megállapította, hogy az a személyes adatokkal való visszaélés gyanúja miatt nem tekinthető érvényesnek, ezért Tóth Miklós jelölt érvényes ajánlásainak számát 1 darabbal csökkentette.

[39] A Nemzeti Választási Bizottság a fent kifejtettek alapján megállapítja, hogy az aláírások érvénytelenítésére az OEVB-nek tehát a fent megjelölt eljárásrend és jogvesztő határidők okán nem volt már lehetősége.

[40] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján – a jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[41] A határozat a Ve. 10. §-án, 208. §-án, 213. §-án, 215. § b) pontján, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a 252. § (2) bekezdésén, a 297. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 9.

 

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke