158/2014. NVB határozat - dr. B. M. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dr. B. M. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő

 

 

A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a fellebbezést elutasítja, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 14/2014. (II. 27.) határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. március 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

 

 

A beadványozó 2014. február 26-án kifogást nyújtott be az OEVB-hez, melyben előadta, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: Jobbik) Sajólád községben 2014. február 23-án választási kampánygyűlést kívánt tartani, melynek érdekében a rendezvény szervezője egyeztetett a község polgármesterével és a jegyzővel, akik tájékoztatták a választási gyűlés tartására alkalmas helyszínről. Ennek megfelelően február 10-én elektronikus úton kérte a jegyzőt, hogy tegye lehetővé a gyűlés megtartását, aki arról tájékoztatta a szervezőt, hogy a kérelmet továbbította a rendezvény helyszínéül szolgáló iskola igazgatójához. Az iskola vezetőjétől válasz nem érkezett és a jegyző sem intézkedett annak érdekében, hogy kinyissák az épületet, így a tervezett választási gyűlés elmaradt. Az elektronikus levelezést a kérelmező bizonyítékként mellékletként csatolta kérelméhez. A beadványozó kérelmében kérte annak megállapítását, hogy a sajóládi önkormányzat polgármestere jogszabálysértést követett el.

Az OEVB 2014. február 27-i ülésén a kifogást elutasította. Határozatában rögzítette, hogy a február 10-én kelt elektronikus levél alapján kizárólag egyeztetés történt a választási gyűlés helyszínére vonatkozóan, továbbá helyiség rendelkezésére bocsátása iránti határozott kérelem kizárólag a jegyzőhöz érkezett, így nem állapítható meg az, hogy Sajólád polgármestere tudomással rendelkezett a Jobbik helyiség biztosítása iránti igényéről. Fentiek alapján az OEVB bizonyítottság hiányában nem tudta megállapítani azt, hogy Sajólád község polgármestere valamely választásra irányadó jogszabályt vagy alapelvet megsértett volna.

 

 

A beadványozó az OEVB határozata ellen 2014. március 1-jén fellebbezést nyújtott be, melyben kéri az OEVB határozatának megváltoztatását, és annak megállapítását, hogy a sajóládi polgármester – Magyarország Alaptörvénye VIII. cikk (2) bekezdése, a IX. cikk (1) bekezdése, a Ve. 2. § (1) bekezdés c), e) és f) pontjában megjelölt alapelvek és a 145.§-a alapján – jogszabálysértést követett el azáltal, hogy nem tette lehetővé az önkormányzati helyiség biztosítását választási gyűlés megtartása céljából. Hivatkozott továbbá Sajólád Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2014. (II. 18) számú határozatára, mely alapján véleménye szerint világosan látszik, hogy a polgármester a képviselőtestület elé vitte a Jobbik választási gyűlésének ügyét.

 

 

A beadványozó jogorvoslati kérelmében számos jogszabályhelyet jelölt meg, hivatkozott az Alaptörvény rendelkezéseire, a választási eljárás alapelveire, valamint a választási gyűlésre irányadó törvényi szabályozásra is. A Bizottság rögzíti, hogy fellebbezés benyújtásakor a bizonyítási teher a kérelmezőt terheli, ennél fogva minél több jogszabálysértést jelöl meg, annál nagyobb a bizonyításra vonatkozó kötelezettség. A Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint a megjelölt jogszabálysértések nem állnak logikai párhuzamban a csatolt bizonyítékokkal, ugyanis azok csekély mértékük folytán nem bizonyítják a beadványban foglaltakat. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a megjelölt jogszabályhelyek nem állnak választási jogi kapcsolatban a bizonyítani kívánt tényállással.

 

A Bizottság megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem alapján a tényállás középpontjában a Ve. 145. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés áll, mely szerint választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. E törvényi rendelkezés megsértése akkor állapítható meg, ha a kérelmező bizonyítja az önkormányzat tulajdonában álló helyiség különböző feltételekkel történő rendelkezésre bocsátását. A Bizottság álláspontja szerint a fellebbezés kizárólag arra irányul, hogy nem valósult meg választási gyűlés megtartására irányuló – jegyzőhöz intézett – bejelentés alapján a Sajólád Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2014. (II. 18) számú határozatában kijelölt helyiség használata, de ennél fogva önmagában nem állapítható meg az irányadó törvényi szabályozás megsértése.

A Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint a beadványozó által megjelölt elektronikus levelezés alapján a szervező konkrét teremfoglalási igényt kizárólag a jegyző felé jelzett. Sajólád Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2014. (II. 18.) számú határozata továbbá arra vonatkozik, hogy a képviselő-testület a 2014. évi választási kampány során valamennyi párt részére azonos feltételek szerint biztosítja a választási gyűlések tartására kijelölt helyszínt, nem pedig kifejezetten a Jobbik által szervezni kívánt rendezvényre. A Bizottság álláspontja szerint továbbá az, hogy a beadványozó milyen tapasztalatokat szerzett jegyzői munkája során, jelen ügyben nem releváns.

 

Fentiek alapján a beadványozó nem jelölt meg olyan bizonyítékot, mely szerint a jelölő szervezetek számára nem egyenlő feltételekkel bocsátottak rendelkezésre helyiséget választási gyűlés tartása céljából. Ennek megfelelően a Bizottság álláspontja szerint – egyetértve az OEVB határozatában foglaltakkal – nem állapítható meg a Ve. 145. §-ának, valamint az erre tekintettel hivatkozott jogszabályi rendelkezések sérelme.

A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. Ennek során a Nemzeti Választási Bizottság azt is értékeli, hogy az elsőfokon eljárt bizottság helyesen állapította-e meg a hivatkozott jogszabályi rendelkezések és a tényállás kapcsolatát. Jelen ügyben a kifogásban megjelölt jogszabályhelyek nem állnak választási jogi kapcsolatban a bizonyítani kívánt tényállással, ennél fogva a Bizottság egyetért az OEVB határozatában foglaltakkal.

A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – hivatkozva a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára – a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

 

 

A határozat a Ve. 145. § (2) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.

 

Budapest, 2014. március 4.