A Nemzeti Választási Bizottság
156/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. V. I.-né magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 2/02.OEVB/2016. (X. 6.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. október 3-án a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208-212. §-aiban foglaltak értelmében kifogást nyújtott be a Budapest Főváros XI. Kerület 02. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Beadványában rögzítésre került, hogy 2016. október 2-án akadályozva lett választójogának gyakorlásában. Beadványozó a lakóhelyétől eltérő helyen kívánta volna leadni szavazatát, az átjelentkezésről a Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) 2016. szeptember 24-én értesítést küldött és a 205521-es ügyiratszámon Beadványozó mozgóurna iránti kérelmének is helyt adott (a HVI értesítései is csatolásra kerültek). Beadványozó sérelmezi, hogy a fent leírtak ellenére a megadott címen nem jelent meg a bizottság a mozgóurnával. Beadványozó a mellékelt átjelentkezési kérelemnek helyt adó és mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe való felvételről szóló értesítéseket jelölte meg bizonyítékként. Beadványozó rögzíti, hogy egész nap az értesítési címén tartózkodott, melyet a lánya is bizonyítani tud.
II.
Az OEVB 2/02.OEVB/2016/X.06. számú határozatában a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az OEVB rögzítette, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy a abban a jogszabálysértést kifejezetten meg kell jelölni. A kifogás azonban nem tartalmazta a megsértett jogszabályi helyet, illetve nem tartalmazott olyan információt (pl. érintett jogszabályi idézetet), amely alapján a megsértett jogszabályi hely azonosítható lenne. A fentieken túl az OEVB megjegyezte, hogy a HVI az OEVB ülésének előkészítése során megkereste az illetékes 35. számú szavazókör Szavazatszámláló Bizottságának (a továbbiakban: SZSZB) elnökét, aki írásban azt a tájékoztatást adta, hogy a 35. szavazókörben 97 mozgóurna kérelem volt a szavazás megkezdése előtt, és sajnos nem minden mozgóurna kérelmet beküldő választópolgárhoz tudtak elmenni. A bizottság döntése alapján a mozgó urnázást végző tagok 19 óra előtt pár perccel visszaérkeztek. A döntésről készült jegyzőkönyv az urnában került beszállításra a HVI-be. Az OEVB a fentiekre tekintettel megjegyezte, hogy amennyiben a kifogás a jogszabályoknak megfelelt volna, abban az esetben is – az elbírálása során – a Bizottságnak két kiemelkedően fontos szempontot kellett volna figyelembe venni. Először is, hogy a szavazóhelyiségben, a szavazás időtartama alatt az SZSZB-nek végig határozatképes állapotban rendelkezésre kell állnia (ellenkező esetben a szavazást fel kell függeszteni), másrészt a mozgóurnával a szavazás napján 19 óráig vissza kell érni az SZSZB tagjainak. Az OEVB álláspontja szerint az összes körülményt mérlegelve, amennyiben nincs lehetősége az SZSZB-nek a fenti szempontok megtartása mellett valamennyi mozgóurna kérelmet teljesíteni, úgy fizikai képtelenség okán, illetőleg az azonos helyzetre előírt jogszabályi szankció hiányában, az SZSZB magatartása nem tekinthető jogszabálysértőnek.
III.
Beadványozó 2016. október 10-én 16 óra 30 perckor fellebbezést nyújtott be az OEVB-hez a 2/02.OEVB/2016/X.06. számú határozata ellen. Beadványozó előadta, hogy kifogása a jogszabálysértésre vonatkozó pontos megjelölés hiányában érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került. Beadványozó véleménye szerint korára való tekintettel nem várható el, hogy a paragrafusok között keresgéljen. A fellebbezésben rögzítésre került, hogy Beadványozó választójoga gyakorlásában akadályozva lett, mivel a határidőben benyújtott mozgóurna kérelmét nem teljesítették. Beadványozó kiemeli, hogy az OEVB határozat indokolási részében a 35. számú SZSZB elismerte, hogy nem mentek el az összes „mozgóurnás címre”. Ennek indokolására előadottakat (sok kérelem) Beadványozó csak akkor tartaná elfogadhatónak, ha a kérelmét az országos népszavazás napján nyújtotta volna be. Tekintettel arra, hogy Beadványozó mozgóurna iránti kérelme jogosságát a HVI még az országos népszavazás napja előtti pénteken visszaigazolta, így Beadványozó álláspontja szerint bőven volt rá idejük, hogy teljesítésére kellően felkészüljenek (pl. az átjelentkezettek szavazókörét póttagokkal kiegészítsék). Beadványozó kiemeli, hogy eredetileg a kifogása célja is az volt, hogy mind a helyi, mind a Nemzeti Választási Bizottság fordítson kellő, azaz nagyobb figyelmet a hozzá hasonló helyzetben lévők választójog-gyakorlási lehetőségnek biztosítására.
IV.
A népszavazási eljárásban is alkalmazandó Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
Ennek keretében a Nemzeti Választási Bizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az OEVB megalapozottan utasította-e el Beadványozó kifogását érdemi vizsgálat nélkül.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fellebbezés nem alapos.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
A Ve 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.
A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB helyesen járt el, amikor a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján, tekintettel a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjára, érdemi vizsgálat nélkül utasította el, mivel a Beadványozó elmulasztotta megjelölni, hogy a kifogásban sérelmezett magatartás a Ve., illetve az Nsztv. mely rendelkezéseinek sérelmével jár. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a jogszabály megsértésére nem általánosságban lehet hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni. A választásra, illetve a népszavazásra irányadó jogszabályt a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével lehet pontosan felhívni. Ennek a követelménynek azonban Beadványozó jogorvoslati kérelme nem tett eleget.
A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB 2/02.OEVB/2016. (X. 6.) számú határozatát helybenhagyta.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a szavazás elsődleges módja az, hogy a választópolgár a szavazatát a szavazóhelyiségben adja le. A Ve. 184. §-ában biztosított mozgóurnás szavazás a mozgásában korlátozott választópolgár részére biztosít lehetőséget, hogy szavazatát tartózkodási helyén adja le. Azonban a szavazatszámláló bizottság csak annyiban köteles biztosítani a szavazás ezen módját, amennyiben az nem veszélyezteti a szavazóhelyiségben történő szavazást, időben és térben lehetséges a kérelmezők felkeresése, valamint teljesül a Ve. azon előírása, hogy mozgóurnás szavazást bonyolító bizottsági tagoknak 19 óráig vissza kell érniük a szavazóhelyiségbe.
V.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 1. § e) pontján, 212. § (2) bekezdés a) pontján, 215. § c) pontján, a 231. § (4) bekezdésén, (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 11.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke