A Nemzeti Választási Bizottság
155/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. J. P magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. október 8-án 11 óra 43 perckor kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványozó kifogásában előadta, hogy a Hatvani Jobboldali Városvédők Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) olyan tartalmú levelet terjesztett a hatvani választópolgárok részére, amely alkalmas volt a lakosság félrevezetésére és félelemkeltésre. Álláspontja szerint az Egyesület célja egyértelműen arra irányul, hogy a választópolgárokat hamis információval megtévesszék. Beadványozó szerint ezen állítások szerepeltetése a levélben sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a választások tisztaságának megóvása, valamint ugyanezen bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelveket. Erre hivatkozással kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg, hogy a levélben „hazugságot tartalmazó” állítás szerepel, hiszen Hatvan városára vonatkozóan nem született döntés családok betelepítéséről. Beadványozó előadta továbbá, hogy az Egyesület magatartása miatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 350. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, népszavazás rendje elleni, valamint a 338. § (1) bekezdése szerinti, közveszéllyel fenyegetés bűncselekmények megalapozott gyanúja áll fenn, ezért erre tekintettel is kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy hivatalból tegye meg a szükséges jogi lépéseket.
Beadványozó ezt követően, ugyanezen napon 11 óra 49 perckor elektronikus úton ismételten benyújtotta a kifogást, melyhez csatolta az Egyesület kifogásolt levelét, mint a jogszabálysértés bizonyítékát.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
Az Nsztv. 79. § (1) bekezdése értelmében – a Ve. fent hivatkozott, általános szabályától eltérően - az országos népszavazási eljárásban a jogorvoslat benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidő öt nap. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
A Ve. 10. § (1) bekezdése szerint a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők. Ugyanezen § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le.
A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait.
A Ve 215. § b) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett. Ugyanezen § c) pontja szerint abban az esetben is érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha az a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemeket nem tartalmazza.
A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó által kifogásolt levél végén a választópolgároknak címzett, „Legyen ott Ön is október 2-án most vasárnap, és szavazzon nemmel” felhívás található. Ebből megállapítható, hogy a felhívás egyértelműen arra irányul, hogy a választópolgárok a 2016. október 2-án tartott népszavazáson vegyenek részt. Ilyen felhívásra értelemszerűen legkésőbb a szavazás napján, 2016. október 2-án vagy azt megelőzően kerülhetett sor, továbbá a „október 2-án, most vasárnap” szófordulat is arra utal, hogy a levél a 2016. szeptember 26 és október 2. közötti héten került eljuttatásra a választópolgárokhoz. Beadványozó kifogásában a fenti okfejtéssel ellentétes tényre vagy körülményre nem hivatkozott. Ezen okból – hivatkozva az Nsztv. által előírt 5 napos határidőre – a kifogásnak legkésőbb 2016. október 7-én 16 órakor meg kellett volna érkeznie a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Ezen határidő elmulasztása miatt a kifogás elkésettnek minősül, így érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó 2016. október 8-án 11 óra 43 perckor benyújtott kifogása nem tartalmazta az általa megnevezett jogszabálysértések bizonyítékait, amely a Ve. fent hivatkozott 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kifogás kötelező tartalmi elemének minősül. A kifogás ezen okból sem alkalmas érdemi vizsgálatra.
A kifogás 2016. október 8-án 11 óra 49 perckor megküldött, a jogszabálysértés bizonyítékával történő kiegészítése kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság az egyhangú szavazással meghozott 58/2015. (IV. 6.) számú határozatára hivatkozva rögzíti, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, mikor rögzíti, hogy „A kifogásnak tartalmaznia kell (..)”. A jogszabályhely nyelvtani és rendszertani értelmezésének az az álláspont felel meg, mely szerint „a kifogás”-nak, mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ily módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen. A kifogás benyújtását követően a kérelem benyújtójának rendelkezési joga beadványa fölött korlátozott, csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 216. §-a alapján visszavonja azt. A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogás kiegészítésekor benyújtott bizonyíték ellenére úgy ítélte meg, hogy a kifogás nem tartalmazta a jogszabálysértés bizonyítékait.
A fent kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás elkésett, valamint nem tartalmazta a jogszabálysértés bizonyítékait, ezért a Ve. 215. § b) és c) pontja alapján azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 1. § e) pontján, 10. § (1) és (3) bekezdésén, 208. §-án, 209. §-án, 212. §-án, 215. § b) és c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 11.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke